Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-25 / 263. szám

© Dunántúli napló 1981. szeptember 25., péntek Fiatal pécsi szerzők új munkál Csak tudományos igényű elemzésekkel leszünk képesek gazdasági gondjainkon enyhíteni Farkas Ferenc-Poór József: ‘ vállalati tervezőmunkát végző szakembereknek csakúgy, mint r • rt i r ■ , , o termelésben dolgozó köz­Szervezesi célok esrendszermeretek gazdáknak, mérnököknek, gaz­Sipos Béla: dasági mérnököknek. Lombosi Jenő Pályázati emlékeztető A Baranya megyei Ta­nács V. B. és a Magyar Közgazdasági Társaság az idén is meghirdette közös pályázatát. A pályázóktól javaslatokat kértek három - foglalkoztatáspolitika, munkaerő-gazdálkodás; gaz­daság- és pénzügypolitika; lakossági életkörülmények, ellátási kérdések - téma­körben. A pályázatokat 1982. január 31-ig kell .el­juttatni 3 példányban a társaság megyei szerveze­téhez: 7601 Pécs. Pf. 346. címre. A pályadijak téma­körönként: I. díj 5000 fo­rint, II. dij 3000, III. díj 2000 forint. Iparvállalati prognosztika Közgazdasági társaság Gazdag őszi program, rangos előadók Vita a kisvállalatok létjogosultságáról Magyar-lengyel közgazdasági kollokvium Decemberben magyar—jugoszláv szimpozion Állíts minden tíz lapátoló munkás mellé egy munkafel­ügyelőt és ugrásszerűen megnő teljesítményük. Ha még arra is ügyelsz, hogy ne zavarják egy­mást a lapátolásban, ha a na­gyobb teljesítményt elérő mun­kásokat megdicséred, több pénzt adsz nekik, sokszorta több szenet tudnak lapátolni. A tay- lori gondolat ugyan a század- fordulót követő évek idején szá­mított a munkaszervezésben új­szerűnek, kétségtelen azonban, hogy a tudományos termelés- szervezésben, az elvek, méré* sek és számítási módszerek a mai munkaszervezés alapjául is szolgálnak. A mai élet gazda­sági feladatai azonban sokkal többet követelnek már: a lapá­toló munkás legegyszerűbb mozdulatának elemzésétől a munkaszervezet méretéig mil­liónyi szervezési kérdésre kell a közgazdászoknak megoldást ta­lálniuk. » A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak vállalati gazdaságtan tan­székén folyó oktató,-, nevelő- és kutatómunka során a gyakor­lati élettel állandóan kontak­tusban élő fiatal közgazdák, Farkas Ferenc és Poór Józsel immár egy évtizede foglalkoz­nak szervezési kérdésekkel, amelyek eddig több tucatnyi tudományos publikációban öl­töttek testet. Most azonban ta­lán kissé, eddigi munkájuk eredményeinek összegezéseként a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó könyvalakban is megje­lentette a „Szervezési célok és rendszerméretek” címmel mun­kájukat. A gazdag irodalomjegyzék bizonyítja, hogy a szerzők mi­lyen alapos munkát végeztek. Saját gyakorlati .tapasztalataik alapján felállított modellek, példák azonban a tudományos mélységű elemzés mellett a ten­nivalók megfogalmazásától a meqvalósitásig mankóul szol­gálhatnak a szervezéssel fog­lalkozó szakembereknek. A vállalati gazdálkodás ha­tékonyságának fokozása nap­jainkban elképzelhetetlen a vállalati szervezettség javítása nélkül — mondják a szerzők a könyv bevezetőjében. A szerve­zettség összetevője, ugyanakkor jellemzője is a vállalati gazdál­kodás hatékonyságának. A ma gazdaságának egyik jellemző tünete a vállalati strukturális viszonyok változása. Nagyválla­latok szervezése, majd szétbom­lása, trösztök megszűnése, a specializáció, a munkamegosz­tás elmélyülése, a méretek vál­tozása, amelyek formai és tar­talmi szempontból a szervezési keretek állandó változásával járnak. A rendszerméretek vál­tozása a szervezéssel megol­dandó feladatok méreteinek ál­landó változásával is jár. Ezért is szükséges, hogy a szervező munkájában felhasználható módszerek szélesítését, fejlesz­tését a szervezés automatizá- cióját a gyakorlatban jól alkal­mazható, de tudományos igé­nyű irodalommal segítsük. A szerzők munkájukban, úgy ér­zem, sikerrel oldották meg ezt a feladatot. Bár mint ők állít­ják, a szervezésben nincsenek csodaszerek. Mint ahogy a kor­szerű építés sem típusépületek halmazát jelenti, mint azt oly sokáig hittük, hanem tipizált elemhasználatát, amely a va­riációk sokaságával az egyedi létrehozását is lehetővé teszi. Napjaink korszerű szervezése is csak innovatív szemléletben al­kalmazhatja a tipizált, begya­korolt megoldásokat. A mód­szerek felhasználásának egyik legfontosabb feltétele a szerve­zendő rendszer és feladat mé­rete, a tér és idődimenziói, a szervezés szintje és léptéke. A szerzők felismerték, hogy egyetlen, akár a legjobban, a legapróbb részletekig és a leg­hatékonyabban működő szerve­zési rendszer sem alkalmazható sehol sem változtatás nélkül. A már említett széles körű infor­máció, amely a szerzők birto­kában állt, a világ legfejlet­tebb gazdaságainak legkivá­lóbb szervezési rendszerelméle­teiben felépített modellek sem kápráztatták el a szerzőket úgy, hogy ne lettek volna képesek a magyar valóság léptékénél ma­radni. Úgy érzem, hogy ha mun­kájukat egészében nem tekint­hetjük újnak, csodaszernek sem, hiszen a könyv számos problémájával korábbi munká­jukban, egyetemi jegyzeteikben mór ők is foglalkoztak, mégis a nagyon sok új gondolat, a könyv világos, mindenki számá­ra érthető megfogalmazása, rendszerezettsége a gyakorlati szervezők, az egyetemi képzés kitűnő szakkönyve lehet. Nehezebb olvasmány, de gazdasági éjetünk hatékonysá­gának növelésében kétségkívül az előbb ismertetett könyvvel azonosan fontos szerepet játsz­hat dr. Sipos Béla új múnkája, amely tulajdonképpen az ipar- vállalati prognosztika (ez egyébként a könyv címe is) el­méletének, rendszerezésének, módszereinek egy évtizedes ku­tatása során szerzett ismeret- anyagát adja közre a szerző., A felgyorsult fejlődés követ­kezményeként a gazdasági elő­rejelzés (prognosztika) társa­dalmi igénnyé vált. A prognosz­tikai eljárások rendszeres fej­lesztése, a gazdasági tervezés minőségének és hatékonyságá­nak fokozása irányító, kutató, valamint a tervező intézmények kiemelten fontos feladata. Mint Kádas Kálmán professzor a könyv előszavában írja, a gaz- dasáqdinamika hármas időbeli tagolásának, az elmúlt időszak­ban megtörtént, a jelen folya­matban levő és a jövőben sor­ra kerülő jelenségek csoporto­sítása közül a leqfontosabb a harmadik kategóriába tartozó információk, az ex ante infor­mációk megszerzésének tudo­mányos, kiemelten matemati­kai, statisztikai, gazdaságmate­matikai, ökonometriai és- ope­rációkutatási módszereivel fog­lalkozik. A szerző a hazai gya­korlatban úttörő feladatra vál­lalkozott, a prognosztizálási módszerek ngy hányadát szám­szerű példákon mutatja be, amelyekben nagy hasznosságuk mellett utal alkalmazásbeni korlátaikra is. Az értékes mon­danivaló a korszerű és egzakt prognosztizálási módszereknek gazdag fegyvertárát nyújtja a összeállították a Magyar Közgazdasági Társaság máso­dik félévre szóló munkaprog­ramját. A rendezvénynaptárból kiderül, megyénk közgazdászai ezúttal is első kézből, a téma helyi és országos szaktekinté­lyeinek előadásában kaphatnak tájékoztatást és konzultálhat­nak a gazdasági élet legidő­szerűbb kérdéseiről. íme, az el­következő hónapok programja; az előadások pontos idejéről és helyéről természetesen külön meghívóban értesítik az érde­kelteket. Szeptember Előadás hangzik el a terme­lőszövetkezetek differenciáltsá­gáról Baranya megyében. Elő­adó: dr. Zsibrik Istvánná, a KSH megyei igazgatóságának közgazdasági csoportvezetője. Kerekasztal-beszélgetést ren­deznek a kisvállalatok létjogo­sultságáról a magyar iparban. A beszélgetést dr. Varga György kandidátus, a Figyelő című gaz­dasági hetilap főszerkesztő-he­lyettese vezeti. Október Az export-import tevékenység alakulása a pénzügypolitika — a 45—65 milliárd forintos hi­telkonstrukció — szemszögéből. A téma előadója dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A hosszú távú tervezés problé­mái Magyarországon. Zártkörű klubdélután. Előadó: Berend Iván, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese. Előadás a mezőgazdasági te­rületi tervezésről, elméletéről és gyakorlatáról. össztársasági rendezvény a vállalatok és szövetkezetek ha­todik ötéves terveinek tartalmi tapasztalatairól. A kerekaszal- beszélgetés meghívott vendégei a társaság jogi tagjainak gaz­dasági és műszaki vezetői. Előadás az alsófokú közpon­tok szerepéről és funkcionálá­sáról Baranya megyében. Fórum Kornai János A hiány című könyvéről. A vitát a szer­ző vezeti. A lakossági csekknek, mint fizetési módozat bevezetésének szükségességéről és tapasztala­tairól ad számot Hoflmann Jó­zsef, az Országos Takarékpénz­tár vezérigazgató-lhelyettese. Össztársasági rendezvény a munkaügyi alapadat nyilvántar­tási rendszerről. A magyar népgazdaság 1981. évi várható gazdasági eredmé­nyei. Előadó: dr. Nyilas András, a Gazdaság Kutató Intézet fő­munkatársa. Előadás a számitógépes tech­nika jelentőségéről, a felhasz­nálás lehetőségeiről a gazdái, kodás és az ellenőrzés terüle­tén. A számvitel és a számító­gép kapcsolata. A szovjet mezőgazdaság fej­lődésének főbb vonásai. Elő­adó: Dr. Benet Iván kandidá­tus (MTA Közgazdaságtudomá­nyi Intézete). ■ovember Magyar—lengyel -közgazda, sági kollokvium ■— az Orszá­gos Piackutató Intézettel kö­zös rendezvény. A téma: a nem­zetközi versenyképesség és a világgazdasághoz való alkal­mazkodás problémái Magyaror­szágon és Lengyelországban. Magyar részről előadók: Rába András, Köves András, Oblath Gábor, Tardos Márton, Lányi Kamilla,. Laki Mihály, Vincze Péter és mások. Új jelenségek a nyugat-euró. pai pénzpiacon. .Előadó: dr. Fogaras István kandidátus. A pénzügyi szabályozás tapaszta­latai az ellenőrzés tükrében. Előadó: dr. Sütő Dezső, a PM Bevételi Főigazgatóság vezető­je. A gazdaságpolitikai célok megvalósítását befolyásoló pénzintézeti tevékenységek me­gyei tapasztalatai. Dr. Kisvárt András, az MNB megyei igaz­gatójának előadása Mohácsón. Kerekasztal-beszélgetés dr. Burgerné dr. Gimes Annával, a közgazdasági tudományok dók. torával USA-beli tanulmányút- járól. Kína gazdasága a me­zőgazdász szemével. Dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyette­sének élménybeszámolója. Előadás a műszaki fejlődé­sünket akadályozó tényezőkről a nemzetközi összehasonlítás függvényében. Vitadélután a marketing hely­zetéről és jövőjéről Magyaror­szágon. Előadás a baranyai építőipar helyzetéről és feladatairól a hatodik ötéves terv időszaká­ban. December Az ENSZ kutató apparátusa a világgazdaság jövőjéről. Elő­adó: dr. Zala Júlia. Előadás a szolgáltatások helyzetéről Baranyában. Magyar—jugoszláv szimpo­zion Harkányban. Témája: a horizontális és vertikális integ­ráció elméleti és gyakorlati kér­dései az élelmiszer-gazdaság­ban és az élelmiszer-kereskede­lemben. A társrendezők: az MKT Tolna megyei Szervezete, a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát és a KSZE Termelési Rend­szer. «III!!!! Tói!seprű Kötőszókérdések A kötőszók az összetartozó mondatrészek vagy tagmonda­tok pontosabb viszonyát fejezik ki. Nem ősi nyelvelemeink, csak hosszú fejlődés után ala­kultak ki. A finnugor kórban őseink gondolataikat még kö­tőszavak nélkül, a mondatok egymás mellé állításával fejez­ték ki. A gondolkodás fejlődé­sével a mondattani viszonyok pontos megértésére szükséges­sé vált a tagmondatok jobb felismerhetésére a mondatban levő némelyik szócskának ilye­ténképpen való felhasználása. A kötőszóvá fejlődés folyamatá­ban tehát egy szó elveszíti eredeti jelentéstartalmát, és puszta viszonyjelölő szóvá lesz. Az eredeti jelentés azonban gyakran felismerhető, mint pl. a tudniillik, a jóllehet, ámbátor, ellenben kötőszavakban. Azt viszont már alig érezzük, hogy az akár az akar igéből, a vagy pedig a vagy létigéből szárma­zik. Sokan vitatkoznak azon, mi­lyen a kötőszók sorrendi helye, hol álljanak a mondatban. A legtöbb kötőszó a tagmondat (mellékmondat) élén áll. (Az is kötőszó kivétel!) A szintén, a pedig vagy az azonban, ellen­ben, viszont az értelemtől füg­gően lehet tagmondatot kezdő, de állhat második helyen is. A második helyre vagy még hátrább kívánkozik a magyará­zó: ugyanis, tudniillik és a megengedő-megszorító jellegű ugyan kötőszó, bár ugyanezek első helyen is szerepelhetnek: Ugyan vidd el már azt a köny­vet, nagyon kérlek! Több kötőszó találkozása esetén nem szükségszerű, hogy a mellérendelő kötőszók mon­datkezdők legyenek. Pl.: midőn tehát (így is lehet: tehát mi­dőn); mikor azonban slb. Vi­szont: de aki, hiszen ha stb. Ilyenkor a második kötőszó elé nem kell kitenni a vesszőt. Az utóbbi időben a de a hanem rovására terjed: „Nem a kiváltságosaké, de a töme­geké a műveltség.” Szerintünk ez nem hiba, hisz régi nyel­vünkben is gyakori volt a hasz­nálata, és úgy érezzük, hogy vele az előzményekhez viszo­nyítva váratlanabb, meglepőbb fordulatot fejezünk ki. Az is mind gyakrabban ta­pasztalható, hogy az okhatá­rozói mellékmondat élén a mi­vel kötőszó helyett a miután- ncl találkozunk. Pl.: Miután több felszólaló nem akadt, az elnök az ülést bezárta. Ebben a mondatban a mivel kötőszó használata helyesebb lett vol­na, mert az ülés befejezésének oka a felszólaláshiány volt. (Idővel még bírták volna!) Né­ha a mellékmondat ok- és idő- határozóinak egyaránt felfog­ható: Miután (jó a mivel is!) a gyerek meggyógyult, a szü­lők az iskolába engedték. Sok baj akad a minősítő jel­zői mellékmondatok vonatkozó névmási kötőszavaival, az aki, amely, ami használatával is. Megfigyeltük, hogy az ilyen jelzői mondatokat elszakítják a főmondattól és önállósítják: „Merre mért utat az iszonya­tos indítás? Amelyben — most már — nem az a fontos, hogy mennyire iszonyatos volt, ha­nem hogy mekkora hajtóerő összpontosult benne, s hová hajtott?" A másik, ehhez hasonló hi­ba, hogy a többszörösen össze­tett mondat végére egyszerűen odacsapnak egy „ami"-s mel­lékmondatot. Figyeljük csak meg a rádió- és tévéelőadáso­kat! A harmadik gyakori hiba, hogy az intézménynevekre, a személyek csoportját jelentő gyűjtőnevekre (vállalatok, üze­mek, testületek, brigádok, szei- vek stb) az amely kötőszó he­lyett az akit használjuk. Kél példát! Ma már azok a hivata­los szervek is belátják ezt, akik (amelyek helyett!) . . . Vagy: Pécsett sok olyan család talál­ható, akinek (helyesen: amely­nek) szőlője (nem: szölleje!) van a környéken. Adjuk meg a tiszteletet a kü­lönböző szerveknek, családok­nak, de a helyesírásnak is! Tóth István dr. PÉCS SZÜLETTEK: Lakatos Norbert, Kér- tay Dóra, Tóth Ilona, Tavali Hen­rietta, Gazsó Éva, Vanyek Norbert, Tóth Noémi, Taradzsia Éva, Darvas Krisztián, Putics Anita, Musch Zol­tán, Wittner Tamás, Mező Péter, Ta­kács Éva, Takács Zoltán, Kanizsai Péter, Kéri Adrien, Tischler Hajnal­ka, Kukor Szilvia, Kolonics Petra, Radvánszki Gyöngyi, Kovács Magdol­na, Bancsi Balázs, Varga Zoltán, Vi- lenyik Gergő, Acs Linda, Herich Dá­niel, Biszwurm István, Surák Andrea. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Várnai Ferenc Gábor és Biró Katalin, Pájer Lajos és Lyubiczki Tünde, Dákai László és Vörös Erzsébet, Bajorics István és Békefi Ibolya, Kityeszku Emil és Gyarmati Judit, Gelencsér István és Kalányos Mária, Kovács Károly és Szendrődi Mária, Harsányi Albert és Gajdos Ildikó, Vörös Jó­zsef és Berente Katalin. Turbéki Bé­la és Tóth Katalin, Czövek Árpád és Benedek Gizella, Gazdag Csaba és Szabó Jolán, Porth Gáspár és Papp Zsuzsanna, Heinmüller József és Ritter Edit. Maul József és Vincze Zsuzsanna, Varga Attila és Hollen- ger Erika, Csiszár Sándor és Zagyi Edit. Lengyel Tibor és Bundasz Kleo­pátra. MEGHALTAK: Cseke Istvánná For­ró Anna, Bódis Aladár. Kis-Bernát János, Bödö János, FUlöp István, Goli Orsolya, László Lajos, Mihály Ferencné Niedermayer Anna, Fohl József, Antal János, Bayer Péterné Titz Mária. Szabó József. Csauth Györgyné Gondi Anna, Simon Fe­renc, Kurucz Sándor, Bakó János, Gáspár Lajos, Kővágó Imre, Siklósi József, Eckhardt Istvánná Pfeifer Te­rézia, Varga Eszter, Sipos Ferenc, Weil Jakabné Kopecsnyi Lucia, Go­dina István. Báli István, Fuksz Gá­bor, Windich Izidor, Klemencsics An­tal, Bodányi Sándor, Szőke János, Szolga János, Daczi Sándorné Gye- nizse Mária, Horváth András, Zson- gor Ágoston, Buzássy Lajos, Lukács Gyula, Pallag János, Bogár Károly, Komán Györgyné Deli Rozália, Si­mon István, Füzesi Henrik, dr. Té- nyi István, Molnár Ferenc, Németh Miklós, Zsitkovszky Jenő, Szendéi Tiborné Guth Margit, Sümegi József, Papp Jánosné Csepcsik Mária, Széli Józsefné Jáger Terézia, Musch Hen­rik, dr. Küpry Lászlóné Mészáros Marianna, Molnár Lászlóné Császár Erzsébet, Papp János, Kirchner Ilona. Angyal Dezső, Szeifert István, dr. Molnár Endre, Homo Andrásné Páll Mária, Herczeg Imre, Kovács István, Gédert János, Szoboszlay Margit, Vargáné Bognóczky Erzsébet, Wöch­ner József, Gadó Istvánné Bründl Terézia, Vasskó Arpádné Poszek Aranka, Horváth János, Fischer Ti­borné Koklács Terézia, Szabó De- zsőné Rávai Rozália. Csorba István­né Ary Erzsébet, Meláth Józsefné Spangenberger Erzsébet, Bojtor Jó­zsef, Tatai Ferenc, Antal Károíy, Soós János, Horváth József, Szántó Ernő, Lukácsi Pálné Horváth Rozália, Héj­já Mihályné Antal Terézia, Orsós Júlia, Orbán Jánosné Bagyinszki Ju­dit, Ferencz Imre, Borda János. Bo­ros Melinda, Horváth Nándor, Szabó Jánosné Egri Magdolna. Szaíai Mó­nika, Lakics Anna, Kubescha Gézó­né Zsoldos Ágnes, Borka Vince, Sza­bó András. Kárházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a récsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.- 15-833. Gvermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet. gycrmekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este *7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom