Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-11 / 249. szám
1981. szeptember 11., péntek Dunántúli napló 3 Több volt a jelentkező, mint a résztvevő A felvétel néhány héttel ezjelőtt készült: a lányok szőlőkötözést végeztek Gyorsmérleg az épftőlábarokról Elismerések a jól végzett munkáért Jó volt az elszállásolás Bevált a jutalmazási rendszer Augusztus 22-én zárultak a középiskolások és szakmunkás- tanulók nyári építőtáborai. Idén 55 000 fiatal 104 központi szervezésű építőtáborban 600 000 munkanapon mintegy 300 millió forint értéket termelt. A baranyai középiskolások és szakmunkásképző intézetek tanulói közül 1170-en dolgoztak központi építőtáborokban. A jelentkezések alapján úgy tűnt, hogy a Baranyára megállapított 1215 fős keretszámot 112 százalékra lehet teljesíteni. A jelentkezők közül azonban 17 százalék nem ment el a központi építőtáborba, így a mozgósítás csak 96 százalékos lett, valamivel rosszabb, mint tavaly. Legjobban a Dobó István Gimnázium, az 501-es Szakmunkásképző Intézet, a Ziper- novszky Károly Szakközépiskola, valamint a szentlőrinci Újhelyi Imre Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai váltották be ígéretüket. A tá; volmaradók aránya a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium (45 százalék), a komlói Steinmetz Miklós "Gimnázium (34,7 százalék) és a Leőwey Klára Gimnázium (24,1 százalék) diákjai között volt a legmagasabb. A helyzetet némiképp szépíti, hogy a központi táborba jelentkezettek egy része végül is a megyei szervezésű bólyi táborba ment kukoricát címerezni. A baranyai diákok öt táborhelyen dolgoztak az országban: Csepel-Halászteleken, a Duna Tsz-ben (növényápolás, palántázás, öntözés), a Békéscsabai Konzervgyárban, a békéscsabai Május 1. Tsz-ben (növényápolás, öntözés, hűtőházi munka), a szakmunkástanulók pedig a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál, valamint a Komárom megyei Építőipari Vállalatnál. Idén új jutalmazási rendszert Vezettek be az építőtábori munka értékelésénél: a napi 50 forint átlagbér felett keresett ösz- szeg jutalmazási alapot képezett, amit a legjobban dolgozó brigádok kaptak meg. A baranyai diákok átlagosan napi 77,2 forintot kerestek, valamivel többet mint az országos átlag és ezzel összesen 350 000 forint volt a köztük kiosztható jutalom. A teljesítmények és ehhez mérten a jutalmak is széles skálán mozogtak: a legjobb brigádok tagjai 800—900 forintot is megkerestek, a többség azonban 100-400 forintot kapott. A baranyai diákok munkájával minden építőtábort üzemeltető termelőszövetkezet, illetve vállalat elégedett volt. A diákok összesen 14 kiváló brigád címet érhettek el, és ebből egynél többet a Széchenyi Gim^ názium, o szigetvári Zrínyi Gimnázium és a Vegyipari Szak- középiskola brigádjai nyertek. Az 506-os és az 501-es Szakmunkásképző Intézet brigádjai az ország minden részéből érkezett munkacsoportok között szerezték meg a kiváló címet. Turnusonként egy-egy iskolai emlékzászlót is kiosztottak a legjobban dolgozó diákok iskoláinak. A 12 iskolazászlóból kettőt-kettőt a Széchenyi Gimnázium és a Vegyipari Szakközépiskola kapott. Az 501-es és az 506-os Szakmunkásképző Intézet diákjai is megszerezték az emlékzászlót iskolájuknak. Jól dolgoztak azok a baranyai diákok is, akik külföldi építőtáborozáson vettek részt: tizenöten az NDK-beli Schwe- rinben erdőmunkát végeztek, húszán a bulgáriai Sztivenben gyümölcsöt szedtek, tizennyolcán Eszék környékén útépítésen, illetve várrestourálóson dolgoztak. Az idei új rendszerű, s némiképp kísérleti építőtábor-évad tapasztalatainak értékelése még tart, annyi bizonyos, hogy az új ösztönzési rendszer alapjában bevált. A táborokat üzemeltető gazdaságok is nagyobb gondot fordítottak a munka szervezésére, mint korábban. Javult a szabadidős programok színvonala is, nem kis mértékben azért, mert 10 forintról 30-ra emelték az egy főre jutó kulturális költség minimumát. Az elmúlt években a munkaszervezés hiányosságai mellett a legtöbb kritika a szálláshelyeket érte. Itt történt talán a legnagyobb előrelépés. Például a baranyai diákok idén mór minden táborhelyen középiskolás kollégiumokban laktak. D. I. Nagyobb a cukortartalom Az országos átlagnál jobb szőlőtermés Dél-Dunántúlon A mustot várják a kitisztított tankok szedéshez megerősített diáklétszámra számítanak. A grécz- pusztai szüreti táborban a Pécsről, Komlóról és Mohácsról érkező középiskolásokat hetyezik el. A tábor létszáma azonban nem elegendő, mert az érés előrehaladásával naponta 800— 1000 diáknak kell szedni a szőlőt. Emiatt szinte valamennyi pécsi középiskola bekapcsolódik a villányi szüreti munkába. A gazdaság naponta 10 autóbusszal szállítja a diákokat Pécsről. Egy nap 200 tonna szőlőt takarítanak be, további 200 tonnát a környező termelőszövetkezetektől vesz ót feldolgozásra a kombinát. A csemegeszőlő szedése már megkezdődött. A Cardinál fajta lefutóban van. A bólyi Kossuth Tsz naponta 40 mázsát szállít a Zöldértnek és Budapestre. Belvárdavulán befejezték a Csabagyöngye szedését, a középkorai fajtáknál tartanak. Villányból a HUNGAROFRUCT exportra szállítja a Saszlát. A nagy szüretet a Medoc Noir fajtával kezdik, majd az Opor- tóval folytatják. A bólyi Kossuth Tsz-ben szeptember 15-én a Rizlingszilvánival kezdődik a szüret. Ezt követi érésben a Muscat Ottonel, a Tramini, a Chardonnay, a Királyleányka és végül a Rajna kincse. A cukorfok Bolyban is magas, a helybeliek jó évjáratról beszélnek. A 65 hektár termőszőlőjükről 650 tonna termést takarítanak be. Rothadást itt sem észlelnek, a szőlő egészséges. Egyetlen gondjuk itt is a kevés tó- roláhely. Ezért a szövetkezet termése 50 százalékát az idén is szőlőként értékesíti. —Rné— Pécsi diákok segítik Villányban a szedést Idén a szőlő érése is gyorsabb a szokottnál, emiatt korábban kezdődik a szüret. A növény fontosságát az exportban betöltött szerepe is bizonyítja. Az évi 2 millió hektoliteres exporttal bortermésünk 40 százaléka értékesül külpiacokon. Részesedésünk a világ borexportjából meghaladja a négy százalékot. Bhhez jelentősen hozzájárul a dél-dunántúli termőtáj, amelynek a VMBK-hoz tartozó négy megyéjében - Baranya, Tolna, Somogy, Zala — 35 000 hektáron termesztenek szőlőt. E területen az időjárástól függően évi 130—150 ezer tonna termést szüretelnek, aminek 30 százaléka vörös bort termő fajta. Ennék nagyobb részét a villányi és a szekszárdi borvidék adja. Az időjárás, amely évi 20 000 tonna többletet hozhat, vagy ugyanennyi termést vihet el, ezúttal kedvezett a termötájnak. Míg az Alföldön, a síkvidéken sokfelé elfagytak a szőlők, a dél-dunántúli domboldalakon csekély volt a tavaszi fagykár. A Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát pécsi központjában kapott tájékoztatás szerint a termésbecslést mindenütt elvégezték. Az eredmény kedvező. A négy megye szőlőtermése nagyjából a tavalyi szinten várható és lényegesen jobb lesz az idei országos átlagnál. A minőség is kedvezőnek ígérkezik. A szőlő cukrosodása augusztus 25-iig ideális volt, rothadás nem tapasztalható. Ha az időjárás a szüretiq nem szól körbe, a must cukorfoka 1,5—2 fokkal lesz több a tavalyinál. A kombinát átvevőhelyein befejezéshez közelednek az előkészületek az új termés fogadására. A termés kétharmadát szőlőként, egyharmadát bor formájában vásárolja meg a kombinát. Baranyában három átvevőhelyen, Siklóson, Villányban és Bolyban veszik át a termést. Az átvétel nagy szervezettséget. gondos felkészülést kíván, mivel meglehetősen szűk a megye tárolókapacitása. Az óborkészleteket a minimálisra csökkentik, Villányban pedig megkezdik három fémtartály építését. Ezekben a toronypincékben összesen 13-14 000 hektoliter bort tudnak majd tárolni. A táji átlagnál is nagyobb termés betakarítására készülnek fel a VMBK villányi gazdaságában. Tavaly a hektáronkénti átlagtermésük 8,6 tonna volt, és összesen 8000 tonna termést szüreteltek. Most jobbak a kilátások és 10 tonna körüli termést várnak hektáronként. A A bólyi pincészetben készen állnak a termés befogadására a hatalmas présdobok Já évjáratról beszéllek a termelők Magyarországon az első A terményszállftó-szalag építéie Automatikus termény- kiszerelő üzem Görcsönyben Magyarországon az első, automatikusan irányított termelőszövetkezeti üzem épült Görcsönyben. A TSZKER és a görcsönyi tsz közös beruházással terménykiszerelő és értékesítő üzemet épített a termelőszövetkezet mérlegháza, terményszárító és tároló üzeme mellé. A komplett üzem har- nvinchétmillió forintba került, amiből az új üzemrészekre tizennégymillió forintot költöttek. Négy hónop alatt készült el a tsz építőbrigádja a 320 négyzetméter alapterületű kiszerelő egységgel, az 1800 négyzetméternyi raktárral és a működéshez szükséges víztározóval és úthálózattal. Hogyan működik ez az üzem? A beérkező terményt megmérik és minden szállítmányból mintát vesznek, amelyet a laboratóriumban minősítenek. Ezt követően a teherautókról a 100 tonna tóro- lóképességű fogadógaratba kerül a mag, ahonnan serleges felvonó az előtisz- títóba juttatja. A nedves terményt a szárítóba küldik, majd futószalagon az utótisztítóba és onnan tovább a silótornyokba, ahol a feldolgozásig tárolják. Felhasználáskor ismét megindul a szállítószalag, a terménykiszerelő üzem svéd és osztrák gyártmányú tisztító-osztályo- zó gépeibe továbbítják az árut, majd az osztrák csomagológép a kívánt nagyságúra zsákolja. Innen már csak a készáruraktár van hátra: itt szükséges először emberi erő az anyagmozgatásban. Az üzemben két műszakban 39 fő dolgozik. Legfontosabb szerepe az automa- tikát irányító villanyszerelőnek, gépésznek és művezetőnek van, akik a diszpécserszobából és az üzem vezérlőházából kezelik a berendezéseket. A vézérlőterem legfontosabb műszere (angol licenc alapján) a sasadi tsz által gyártott hőérzékelő és a szellőzést ellenőrző műszer. Feladata, hogy mind a 14 toronyban a szintenként elhelyezett hat hőérzékelő ellenőrizze a termény hőmérsékletét. Ezzel a hideg levegős szellőztetéssel négyszázalékos vízelvonást érnek el anélkül, hogy olajat használnának a szárításhoz. A TSZKER biztosítja a feldolgozáshoz a terményt és gondoskodik az értékesítéséről, a tsz feladata a folyamatos feldolgozás és a tárolás. Évente 15 000 tonna terményt dolgoznak fel különleges minőségben. Étkezési babot, borsót, hajdinát, repcét, napraforgót, madár- eleséget, kölest és lóbabot csomagolnak 25-50 kilós zsákokba. Jövő évtől tervezik a félkilós, kilós és kétkilós kiszerelésű termények előállítását, valamint a hajdina koptatását. Az ehhez szükséges gépek 1982-ben érkeznek. Ebben az évben 8000 tonna terményt dolgoznak fel és szállítanak a Szovjetunióba, Svájcba, Ausztriába, Japánba és az NSZK-ba. Adóm Erika
