Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-06 / 244. szám

2 Dunántúli napló 1981. szeptember 6., vasárnap Todor Zsivkov köszöntése és kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke levélben köszöntötte Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Bolgár Népköztársaság állam­tanácsának elnökét 70. születésnapja alkalmából Ugyanebből az alkalomból az Elnöki Tanács Todor Zsivkovot a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, valamint a szo­cialista országok közösségében kifejtett internacionalista tevé­kenysége, továbbá a magyar—bolgár kapcsolatok elmélyítésé­ben szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréséül a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki.---------------------------- -K ---------------------------­T odor Zsivkov 1911. szeptember 7- én született a Szófia megyei Pravec községben. A Komszomolnak 1928- tól, a Bolgár Kommunista Pártnak pedig 1932-től tagja. 1934-től Szófiá­ban, a párt kerületi szervezeteiben töltött be vezető beosztásokat. A második világháború idején, 1941- től tevékeny szerepet vállalt a hit­lerista hódítók és a bolgár monar- cho-fasiszta rendszer elleni harc szer­vezésében, 1944-ben, a győzelmes antifasiszta felkelés napjaiban a fővárosi partizánegységek, horci cso­portok irányítója volt. A néphatalom megteremtését kö­vetően felelős párt- és állami posz­tokon tevékenykedett. 1945-ben a párt központi bizottságának póttag­jává, 1948-ban pedig a KB tagjává választották. 1950-b.en lett a Köz­ponti Bizottság titkára, egy évvel később pedig a párt politikai bi­zottságának tagja. A BKP VI. kong­resszusán, 1954-ben választották a párt Központi Bizottságának első tit­kárává. A Bolgár Kommunista Párt legutóbbi, idén áprilisban megtar­tott XII. kongresszusán a BKP KB főtitkárává választották. Todor Zsivkov 1945 óta ország­gyűlési képviselő. 1962 novemberé­től a Minisztertanács elnöke, 1971 júliusától pedig a Bolgár Népköztár­saság államtanácsának elnöke. Az elmúlt több mint negyedszá­zadban, mióta Todor Zsivkov áll a párt élén, a Bolgár Népköztársaság­ban — az 1956-os áprilisi pártplé-'- numon kidolgozott irányvonal alap­ján — megszilárdították a szoci­alista vívmányokat, s az ország mo­dern ipari-agrár állammá fejlődött. Bulgáriában magas színvonalat ért el a tudomány és a nemzeti kultúra. A szocialista épitőmunkában való te­vékeny részvételéért, eredményes munkásságáért Todor Zsivkov számos magas kitüntetésben részesült; meg­kapta a Szocialista Munka Hőse cí­met, több ízben tüntették ki Georgi Dimitrov érdemrenddel, s 1971-ben a Bolgár Népköztársaság Hőse cím­mel jutalmazták. A békés egymás mellett élés, a demokrácia és a társadalmi haladás érdekében ki­fejtett nemzetközi tevékenysége el­ismerését jelzi a többi között a nemzetközi Dimitrov-díj és a Béke­világtanács Frédéric Joliot-Curie em­lékérme. Tulajdonosa a Lenin-rend- nek és a Szovjetunió Hőse kitün­tetésnek is. Megkezdődött a „Szolidaritás” kongresszusa Szombaton délelőtt a len­gyelországi Gdansk városában megnyílt a „Szolidaritás” szervezet kongresszusa. A meg­jelent közel 900 küldött teljes üléseken és szakbizottságok­ban kidolgozza a szervezet programját és szervezeti kér­déseket vitat meg. A tanács­kozást két szakaszban rende­zik. Az első rész várhatóan három napig tart. * Lengyel külügy­minisztérium! nyilatkozat A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma nyilatkoza­tot tett közzé azzal kapcsolat­ban, hogy kongresszusára a „Szolidaritás" nem hívta meg a KGST-hez tartozó szocialis­ta országok küldöttségeit, csak a Szakszervezeti Világszövet­ség meghívására szorítkozott. Jozef Weijacz külügyminisz­ter-helyettes megbeszélést folytatott a „Szolidaritás" or­szágos egyeztető bizottságá­nak képviselőjével. Tiltakozott amiatt, hogy a kongresszusra szóló meghívások nem felelnek meg a lengyel külpolitika el­veinek, s főleg, mert nem hív­ták meg a Lengyelországgal leg­inkább baráti kapcsolatban ál­ló KGST-tagországok szakszerve. zeti központjait, viszont né­hány szélsőségesen jobbolda­li irányultságú szakszervezetet igen. Mindez annak ellenére történt, hogy korábban már a „Szolidaritás” képviselői előtt világosan kifejtették a lengyel külpolitika elveit, és hangsú­lyozták annak szükségességét, hogy ezeket az elveket a szak- szervezetek nemzetközi tevé­kenységében tartsák tisztelet­ben. * „Remények és kétségek” címmel közölt kommentárt szombaton a Trybuna Ludu a Szolidaritás országos kongresz- szusáról. A LEMP központi lapja emlékeztetett a tavaly nyár végi megállapodásokra, majd rámutatott: a Szolidari­tás részéről sajnos túl gyakran érvényesül az az irányvonal, omely mindent tagad, amit a vezetés a múltban tett és je­leg tesz. Miközben számos üzemi szervezete alkotó mó­don tevékenykedik, a Szolida­ritás jó néhány helyi és köz­ponti vezetője nagy hangon támadja a vezetés minden döntését. Nem alaptalanok te­hát a Szolidaritás további te­vékenysége iránti kétségek, amiben viszont bízni lehet, az a szervezethez tartozó sok mil­lió munkás józan esze — írta a Trybuna Ludu. Ugyancsak a szombati köz­ponti lapok számolnak be ar­ról, hogy a Szolidairtás orszá­gos egyeztető bizottsága vál­tozatlanul nem hajlandó ele­get tenni a kongresszus rá­dió- és tv-közvetítésének mód­jával és időtartamával kap­csolatban azon feltételnek, hogy mondjon le a két tömeg- tájékoztató eszköznél kilátás­ba helyezett sztrájkokról. Az állami rádió és televízió bi­zottság közölte, az sohasem volt kétséges, hogy a közpon­ti rádió és a tv beszámol a tanácskozásról, de ezekután a beszámolók ideje szükségsze­rűen rövidebb lesz. Mint Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára a wroclawi vagongyár pártszer­vezetének gyűlésén elmondta, a Szolidaritás sajtóirodája nem akkreditálta a kongresz- szusra a lengyel rádió, a te­levízió és a központi fotó­szolgálat képviselőit - olyan elfogadhatatlan követelményt támasztva, hogy a kongresz- szusról kizárólag Szolidaritás­tagok tudósíthassanak. ÓRA A NAGYVILÁGBAN A libanoni fővárosban ismét feszült a helyzet a francia nagykö­vet meggyilkolása után. Képünkön: a békefenntartó sziriai had­erők páncélozott járműve a Barbír kórház környékén — itt halt meg a francia diplomata az ellene elkövetett merénylet után. Robbantás Teheránban Nagy erejű bomba robbant szombaton reggel Teherán­ban Ali Kuduszi ajatollahnak, az-„iszlám forradalmi bírósá­gok” főállamügyészének iro­dájában — jelentette a rend­őrség. Az első jelentések nem szá­molnak be arról, hogy van­nak-e a merényletnek áldoza­tai. A helyszínre mentőautók érkeztek és az „iszlám gár­disták” lezárták a Teherán központjában lévő hivatal kör­zetét. Az „iszlám gárdisták” szóvivője az AFP hírügynökség tudósítójának elmondotta, hogy több személy megsebe­sült, és a robbanás időpont­jában Kuduszi ajatollah is az épületben tartózkodott. Sj. Szombaton este egy teherá- ni kórházban belehalt sérülé­seibe Ali Kuduszi ajatollah, az iszlám forradalmi bíróságok főállamügyésZe. A gyújtóbom­bát a főügyész irodája alatti emeleten helyezték el. A rob­banás súlyosan megrongálta az egyébként gondosan őrzött épületet, amely a fegyveres erők vezérkari hivatalainak is otthont ad. Kuduszi agysérülé­sekkel szállították kórházba, ahol megműtötték, de az ope­ráció már nem tudott segíte­ni rajta. Az ajatoílahot 1979 végén nevezték ki a forradalmi bíró­ságok főállamüayészévé. Eb­ben a minőségében nem kis szerepe volt a Baniszadr meg­buktatott elnöik politikai hívei­vel való leszámolásban; az UPI amerikai hírügynökség megjegyzése szerint Baniszadr eltávolítása óta 660 halálos íté­let meghozatalában volt része. ■ * A teheráni rádió jelentette, hogy szombaton hajnalban be­lehalt sérüléseibe Vahid Daszt- gerdi ezredes, Irán országos rendőrfőkapitánya. Ezzel ötre nőtt a miniszterelnöki hivatal ellen múlt szombaton elköve­tett merénylet hivatalosan be­jelentett halálos áldozatainak száma ♦ Letartóztatások Egyiptomban Szombatig több mint ezer embert tartóztattak le az egyiptomi hatóságok Anvar Szódat elnök radikális intéz­kedéseinek bevezetéseként, amelyekkel az ország belpoli­tikai életének „megtisztításá­ra" készül. A kairói lapok egy­mástól eltérő számadatokat közölnek — az Al-Ahram 1100- at, az Akhbar Al-Jom 1250- et —, a péntekig ismeretessé vált neveken kívül azonban egyikük sem említ újabb ne­ves személyiségeket. Megerő­sítik ezzel szemben a koráb­ban nyilvánosságra került tényt, hogy az aktív politikai életben részt vevő ellenzéki személyeken, valamint iszlám és kopt papi méltóságokon kívül a letartóztatottak között van Heikal, Nasszer elnök egykori bizalmasa is, akit Alexandriábái szállítottak Kai­róba. + SZÓFIA: Az elmúlt három hónapban több mint 100 török állampolgár menekült - több­ségük a Marica határfolyón át­kelve — Görögországba és kért politikai menedékjogot. A Hur- riyet című istanbuli napilap szerint a Görögországba mene­kült törökök száma az év végére elérheti az ezret is. A Görög­országba szökő törököket, akik­nek legfeljebb fele tekinthető politikai menekültnek, az Athén közelében levő Lávrion város táborában helyezik el ideigle­nesen, amíg nem tisztázzák ki­létüket. A görög hatóságoknak nem kevés gondot okoz, hogy a menekültek között sok a kétes elem. A Hurriyet Szerint görög és török területen egyaránt em­bercsempész szervezetek mű­ködnek. ♦ MEXIKÓ CITY: Mexikó visszautasitja azokat az ameri­kai vádakat, amelyek szerint a Farabundo Marti Nemzeti Fel- - szabaditási Front népképvisele­ti politikai erőként történő elis­merésével „beavatkozik Salva­dor belügyeibe". Csupán meg­próbálunk segíteni, hogy a Sal­vador/ nép szenvedése véget érjen - mondotta pénteken egy sajtókonferencián Jorge Casta­neda mexikói külügyminiszter, és hozzátette, hogy országa az egymással harcban álló lelek egyikének sem szállított fegy­vereket, vagy nyújtott gazdasá­gi segítséget. ♦ WASHINGTON: Az ameri­kai mezőgazdasági minisztérium c búzaárak további csökkené­sének megakadályozása végett az előzetesen lekötöttnél több gabona eladásáról tárgyal a kínai illetékesekkel. Ebben az évben rekordtermést takaríta­nak be az Egyesült Államokban, s ennek következtében a búza­árak máris a tavalyinál 10 szá­zalékkal alacsonyabb szintre estek vissza. iiiilll! A Szovjetunió nyugati részé­ben, a belorusz és a balti ka­tonai körzetben, valamint a Balti-ienger keleti részében folytatódik a Nyugat *81 fedő­nevű hadgyakorlat, amelyet sze­mélyesen Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter irányit. A részt vevő hadműve­leti törzsek, magasabb egysé­gek, összesen mintegy 100 000 fő, elfoglalták a kijelölt felvo­nulási térségeket és állásokat. Az „északiak” és a „nyugatiak” megkapták a harci feladatokat, amelyek bonyolult és dinamikus helyzetet feltételeznek, s a gyakorlat részvevőitől megköve. telik a bátor és határozott dön­téseket. A csapatok és a hadi­tengerészeti erők parancsnokai, törzsei és politikai szervei a va­lóságos harci helyzethez maxi­málisan közelálló feltételek mellett harci tudásukat, a had­erőnemek közötti összehangolt­ságot tökéletesítik. Már az első napok azt mu­tatják, hogy a hadgyakorlat részvevői gondosan felkészültek a feladatok végrehajtására. A gyakorlatot a csapatok a harc- készültség egyfajta próbájának tekintik és meggyőződésük, hogy ezzel tovább szilárdítják a szovjet fegyveres erők védel­mi potenciálját. Irán a merénylet­sorozat után A világ döbbenten figyeli az iráni terror és ellenterror meg­nyilvánulásait. A vallási vezetés és ellenzéke között egyre kímé­letlenebbé válik a küzde^m, s ezt letartóztatások, kivégzések és merényletek egyformán jel­zik. A Mudzsahedin Khalk nevű ellenzéki szervezet vállalta ma­gára a pokolgépes merényletet, amelynek nyomán életét vesz­tette Radzsai köztársasági el­nök és Bahonar miniszterelnök, de Teheránban gyanúsítják a monarchistákat, a néhai sah hí­veit is. Ugyanakkor az áldoza­tok temetése újabb Amerika- ellenes tüntetésekre adott al­kalmat. Az bizonyos, hogy a merénylet sikere „profi munká­ra” vall, a pokolgépet nem ké­szíthették, még kevésbé helyez­hették el és időzíthették ilyen pontos „amatőrök”, mégoly fa­natikus fiatalok. A köztársasági elnöki tiszt betöltéséhez új válpsztást kell tartani Iránban. A miniszterel­nöki posztra viszont ideiglene­sen máris kinevezték az eddigi belügyminisztert, az 50 éves Mohammed Mahdavi-Kani aja- tollahot. Ugyancsak pap,, Ali Khamenei, teheráni vallási ve­zető lett az Iszlám Köztársasági Párt főtitkára, aki ezzel a meg­gyilkolt Bahonar helyébe lépett. Az államfői funkciókat ideigle­nes elnöki tanács látja el; az alkotmány szerint tagjai: a kor­mányfő, a parlament és a leg­felsőbb bíróság elnöke. A 22 tagú új kormány névso­rát csütörtökön jóváhagyta a rnedzslisz, a teheráni parla­ment. így tehát papíron, alkot­mányjogilag ismét működőké­pes az iráni kormányzat. Kérdés azonban, hogy az ellenzéknek — nyilván külső segítséggel — szervezett merényletei és a most már nyíltan kezdeményezett fegyveres akciói mennyire za­varhatják a kormány tevékeny­ségét? Irán belső helyzetét mindemellett a fokozódó infláció és a munkanélküliség jellemzi, a külső gondjai között pedig a Párizsban gyülekező emigráció fenyegetőzésein kí­vül az Irakkal vívott küzdelem elhúzódása is szerepel. Még két hét és ez a „furcsa hábo­rú” az első évfordulójához ér­kezik! Az ENSZ­közgyűlés rendkívüli ülésszaka A Reagan-adminisztráció egyértelműen kiáll a Dél-afri­kai Köztársaság mellett, min­den erejét latbaveti, hogy meg­akadályozza a világszervezet azon döntéseit, amelyek Namí­bia függetlenné válását szor­galmazzák. Nem is olyan rég még - Carter idejében, az em­beri jogok emlegetése nyomán — Washington kész volt bizo­nyos enyhe bírálatra Pretoriá­val szemben. A mai kormány­zat viszont vajmi keveset törő­dik azzal, hogy a Dél-afrikai Köztársaság jogtalanul birto­kolja a népszövetségi gyámsági területté vált egykori német gyarmatot. A washingtoni dip­lomácia így némileg szembeke­rül szövetségeseivel is, mert például Bonnban és Párizsban azt szeretnék, ha Namíbia füg­getlenségét éppen a nyugati hatalmak pártfogásával adnák meg, hiszen cserébe így le­hetne legjobban biztosítani a külföldi tőke profitszerzési le­I hetőségeit. De már az Angola elleni dél­afrikai agresszió esetében látni lehetett, hogy az USA az af­rikai haladó erőket tekinti el­lenségének, a pretoriai fajüldö­ző kormányt pedig szövetsége- ' sének. A Biztonsági Tanácsban az amerikai küldött megvétózta azt a határozatot, amely elítélte volna (jóllehet különösebb szankciók kimondása nélkül!) a Dél-afrikai Köztársaságot. Az amerikai szóvivők — és nyilat­kozataikat visszhangozva a la­pok, a rádió- és tévétársaságok is — inkább azt hónytorgotják fel, hogy Kuba segítséget nyújt Angolának, nem pedig ennek okát keresik, azt, hogy miért is van szükség ilyen kubai segít­ségre? Mégis: az ENSZ közgyűlésé­nek rendkívüli ülésszaka jó szolgálatot tesz Namíbia ügyé­nek. A New York-i üvegpalotá­ban fórumot kap minden olyan vélemény, amely az imperializ­mus és a dél-afrikai apartheid rendszer összjátékának elítélé­sét tartalmazza. A felszólalók rá tudnak világítani a háttérre: a tőkések üzleti érdekeire csak­úgy, mint a nyugati világ stra­tégiai szempontjaira. Az ENSZ párizsi konferenciája Párizsban, az UNESCO-pa1o- tában ültek össze a világ 31 legszegényebb — illetve a dip­lomáciai szóhasználatban — a legkevésbé fejlett országának képviselői. A megnyitó beszé­det Mitterrand francia köztár­sasági elnök mondta. A padso­rokban 21 afrikai, 8 ázsiai, egy óceániai és egy latin-amerikai ország küldöttei foglaltak he­lyet az ENSZ többi tagállamá­ból érkezett megfigyelők mel­lett. Az értekezletet a világszer­vezet azért hívta egybe, hogy külön alkalom nyíljék a gyen- génfejlettség sajátos problé­máinak megvitatására, hisz nyilvánvaló, hogy számos közös gondja lehet mindazon orszá­goknak, ahol az egy főre eső évi nemzeti jövedelem 100 (az 1968-as értékű) dollárnál keve­sebb, ahol az iparosodás foka igen alacsony, viszont magas az írástudatlanság ... (Nem ér­dektelen ideiktatni a résztvevők névsorát: Afganisztán, Bangla­des, Benin, Bhutan, Botswana, Burma, Burundi, Comore-szige- tek, Csád, Etiópia, Felső-Volta, Gambia, Guinea, Bissau-Gui­nea, Haiti, a két Jemen, Közép­afrikai Köztársaság, Laosz, Le­sotho, Malawi, Maldive-szige- tek, Mali, Nepál, Niger, Ruan­da, Samoa, Szomália, Tanzá­nia, Uganda, Zöldfoki-szigetek.) Mik az igények? Arap Moi kenyai elnök a 31 ország szük­ségleteit az elkövetkező tíz év­ben 133 milliárd dollárra be­csülte. Gyors segítséget sürge­tett, különben több afrikai or­szág rövid idő alatt elkerülhe­tetlenül összeomlik. S hogy mi a „gazdagok” által nyújtható segély? A vendéglátó Francia- ország például nemzeti összter­mékének 0,15 százalékát szánja a „szegényekre”. Párizsban azt mondják: szerény, de konkrét segítséget kell adni, ez többet ér, mint a nagy szavak ... Igaz. De az sem vitatható, hogy még a 31 ország 10 éves segélyszükségleteként megje­lölt hatalmas, 133 milliárd dol­láros összeg is előteremthető lenne, hiszen például az Egye­sült Államok katonai költség- vetése egyetlen év alatt meg­haladja a 200 milliárd dollárt! Pálfy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom