Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-05 / 243. szám
Dunántúli napló 3 1981. szeptember 5., szombat .. ...........................k M A szállítószalagok a szárítóhoz viszik a komlófürtöket Komlószüret Az indáiktól megfosztott komlótobozok további feldolgozásra kerülnek Ameddig a szem ellát, mindenütt hét-nyolc méteres indák kúsznak vékonyka drótokon, s olyan meltóságteljesen ölelik át a szelíden ívelő dombocskákat, hogy az arra járó el sem tudná képzelni nélkülük a tájat. Hozzátartoznak a vidékhez, mint a végtelen alföldi pusztához a gémeskutak, a legelésző marhacsordák. A komlóültetvény szépsége, monumentalitása rabul ejt idegent, s minden év nyárutóján azokat az embereket, akik tudásukkal, verejtékükkel áldoznak egész esztendőn át a komló oltárán. Augusztus táján büszkén lépdelnek ezek az emberek a sűrű kormlórengetegben, izgalommal szemlélik a termést, a tobozokat, hisz ekkor dől el, sikeres volt-e munkájuk. A komlótermelők szerelmesei e növénynek, s nekik a jó és szép termés igaz boldogságot jelent. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban kevesen vesznek részt a komlókutatásban és termesztésben, de szüretkor valamennyien átélik ezt az érzést. ♦ Magyarország nem tartozik a nagy komlótermesztők közé, pedig hogy őseink is foglalkoztak ezzel a növénnyel, arról egy 1091-ből származó írás is tanúskodik. A sörfőzés e nélkülözhetetlen alapanyagának termesztését valahogy mindig SO- kadrangú kérdésként, mondhatni mostohán kezelték, aminek egyik oka bizonyára az lehetett, hogy soha nem voltunk nagy sörivó nemzet. Az utóbbi évtizedekben ugyan fokozatosan emelkedik az egy főre jutó sörfogyasztásunk, komlótermesztésünk azonban nem tart lépést ezzel, amit elsősorban éghajlati körülményekkel magyaráznak. Hazánkban jelenleg 654 tonna komló terem évente, így a sörgyárainknak még 300 tonnát importálniok kell Csehszlovákiából. Az országban kilenc gazdaság foglalkozik komlóval. Őket a Bólyi Állami Gazdaság Humulon Komlótermesztési Rendszere fogja ösz- sze. ♦ Sziebert-puszta, a kombinát központjától alig hgrom kilométerre. Az ültetvényben keskeny földutakon rázkódik kocsink, szinte elveszünk az égbe nyúló indák sűrűjében. Az aszály besárgította az eperfalevélhez hasonló komlóleveleket, így a tobozok erősebb zöldje ezernyi díszként hat. — Jelenleg 120 hektár a komlóterületünk, de ebből csak 90 a termő ebben az esztendőben — mondja Nagy Lajos, a kombinát komlótermesztési, ágazatvezetője. — Az idén valamivel rosszabb termésre számítunk, mint amilyen a tavalyi volt, de hát sajnos az időjárás nem kedvezett ennek a növénynek. Az elmúlt esztendőben 1,522 tonna volt a hektáronkénti átlagunk, most örülünk, ha meglesz az 1,5 tonna. Nem messze tőlünk egy ügyes kis géppel az indákat rántják le a. drótokról, néhány makacs toboz nem hullik a traktor vontatta pótkocsira, amit aztán fürge kezű lányok, asszonyok szednek össze. — A betakarításban két műszakban több mint 150-en vesznek részt, de ha nem lenne gépesítve ez a munka, akkor akár több ezren is dolgozhatnának. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint idén is negyven munkanap alatt végzünk a komlószürettel, azért, mert több fajtát termelünk, s különbözőek az érési idők. Wéber Rajmund traktorvezető gépével begyakorlott mozdulattal kanyarodik rá a sorra. — 1966 óta vagyok a komlóban, de mondhatom, nagyon szeretem ezt a növényt. Nézze, tavasszal ezek az indák még akkorák voltak, mint a középső ujjam, s most, alaposan a fejem fölé nőttek. Olyan látványos a növekedésük, hogy nem csoda, ha örömét leli az ember benne. Kényes egy növény annyi szent, de ha megkapja a megfelelő bánást, s az időjárásban sem csalatkozunk, akkor adja magát. A feldolgozóban alig néhányon vannak, itt is a hatalmas gépeké a főszerep. Az asszonyok csupán az indákat aggatják rá a konvejorra, a többi már a korszerű berendezések dolga. A csarnokban köny- nyű, savanykás illat terjeng, a gépmonstrum belsejében 60 Celsius fokon száradnak az indáról leválasztott, kiválogatott tobozok. Neidhardt József telepvezető az ötvenes évek komlófeldol- gozósáról mesél, amikor még széntüzelésű volt a szárító, szinte mindent kézzel kellett csinálni. A fiatalabbak közül ketten- hárman odajönnek, hallgatják az öreget. Közben a hatalmas zsákokba szüntelenül ömlik a szárított, szállításra váró toboz. ♦ — Boly a hazai komlótermesztés fellegvára, mindig jók voltak a terméshozamok, s kiváló szakembergárdával rendelkeztek, így teljesen érthető volt, hogy itt alakult meg a Humulon Komlótermeszési Rendszer, mellyel a hazai ikomilóügy nagyon sokat nyert, — foglalta össze véleményét Pál József, a Söripari Vállalatok Trösztjének munkatársa. A rendszer szerepéről, feladatáról Lipcsey Szabolcs vezető főmérnök beszélt: — A legfontosabb termesztéstechnológiát a partnerek viszonyaira adaptáljuk, a technológia betartását ellenőrizzük. Tevékenységünk igen sokrétű: például mi biztosítjuk a szaporítóanyagot, a fajtafenntartást is mi végezzük, sőt alkalmazott kutatással is foglalkozunk. Koordináljuk a termesztést, s tartjuk a kapcsolatot a söriparral, s különféle külföldi, elsősorban csehszlovák, jugoszláv, belga, NSZK- beli, lengyel intésetekkel. A Nemzetközi Komlótermesztési Irodában is a rendszer képviseli Magyarországot. Akik komlóval foglalkoznak, a növények fejedelmének tartják. Őket pedig a növénytermesztés különceinek. Ez a világon mindenütt így van. A nemzetközi iroda a közelmúltban felélesztette több évszázados álmából a Komlórend Lovagja címet. Magyar lovagja is van a komlótermesztésnek. dr. Cseh Sándornak, a bólyi kombinát vezérigazgató-helyette. sének személyében, akit idén „ütöttek" lovaggá eddigi munkájának elismeréseként. Ez pedig a hazai komlószakemberek rangját is növeli. Roszprim Nándor Emelőkosaras szerkeztet segítségével szüretelik a komlót Fotók: Erb János Bányásznapi események Szórakoztató műsorok, min dón mennyiségbon Tüzifáték Pécsett és Komién Ideiglenes forgalomkorlátozások Sűrűsödnek a XXXI. bányásznap rendezvényei, a hét végén számos helyszínen egymást érik az események Szombaton este fél 8-kor Fehérhegyről a bányászok zenés, fáklyás menete vonul a csertetői emlékműhöz, ahol központi megemlékezést tartanak és koszorúznak. Az ünnepséget ezúttal is pompás tűzijáték zárja. Komlón szombaton délután háromnegyed 7-kor koszorúznak a bányász emlékműnél. A Lenin téren negyed 8-kor lép fel a szovjet Déli Hadseregcsoport Központi Művészegyüttese. Este itt is lesz tűzijáték, ezenkívül vidám, zenés műsorokkal szórakoztatják a komlóiakat, majd utcabál éjjel 2-ig. Vasárnap Pécsett és Komlón is zenés ébresztőre kelünk, majd egész nap több helyszínen is zajlanak az események, a gazdag programról a héten már rendre beszámoltunk lapunkban. Még egyszer a helyszínek: a pécsi Sétatér, a Széchenyi tér. a Ho-Si- Minh-park, a Barbakán várárok és a szabadtéri táncszín a Káptalan utcában. A táncszínen többek között fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház tagjai is: Faludy László, Füsti Molnár Éva, Har- math Albert, Krasznói Klári, Matoricz József, Péter Gizi, N. Szabó Sándor, Vári Éva és Va- jek Róbert, aki a műsort összeállította. Kísér: Papp Zsolt karmester és kisegyüttese. Vasárnap délután 6 órától a pécsújhegyi kézilabda-stadionban operett, kabaré, színész— újságíró rangadó. Vasas-bánya munkásiklubjában este 8-tól kabaré, paródia, magyamcjta, operett. A komlói Piac téren egész nap népművészeti kirakodó vásár, Sikondán délután ejtőernyős-, repülőbemutató, a tószínpadon öntevékeny népi együttesek műsora. Ezenkívül mindenütt gazdag sportműsor. A tömör felsorolásból is kiderül, a gyermekek és a felnőttek egyaránt megtalálhatják vasárnapi szórakozásukat. A bányásznap zavartalan lebonyolítása érdekében ideiglenes forgalomkorlátozást vezetnek be szombaton és vasárnap Pécsett. Szombaton reggel 6 órától este i 10-ig lezárják a Káptalan utdát a Hunyadi úttól a Janus Pannonius u. kereszteződéséig. Vasárnap reggel 6 órától este 10-ig lezárják a forgalom elől a Barbakán várbástyával szemben lévő parkolót és a Széchenyi téri belvárosi templom előtti összekötő parkoló utat. Ugyanezen a napon mindkét oldalon tilos a megállás reggel 6-tól éjfélig a Hunyadi úton az Aradi vértanúk útja*—Hunyadi út kereszteződésétől a Széchenyi térig, illetve a Megye köztől az Aradi vértanúk útja kereszteződéséig. Megkezdődött a jövő évi kistermelői sertéshizlalási szerződések kötése Baranyában 130—140 ezer vágósertésre kötnek szerződést A megyei állatforgalmi és húsipari vállalatok, 'valamint a velük együttműködő termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és áfészek az előző évekhez képest most jóval korábban, már szeptember 1-én megkezdték az 1982. évi kistermelői-kisüzemi vágósertésértékesítési szerződések kötését. A szerződések feltételei nem változtak, s így a jövő évi szerződések a szokásos módon köthetők meg. De miután az érdeklődők köre kibővült, újabb jelentkezők is vannak, a vállalatok közzétették a fontosabb feltételeket. Az értékesítési alapárak a következők; a 95—125 kg közötti hús- és húsjellegű hízott sertésekért kilogrammonként 32,50 forintot; a 125 kg feletti hús- és húsjellegű hízott sertésekért kilogrammonként 30 forintot; a 130 kg feletti zsír és zsírjellegű hízott sertésekért kilogrammonként 28 forintot; a 170 kg feletti tenyésztésbe fogott és meghizlalt sertésekért pedig kilogrammonként 25,50 forintot fizetnek. Azok a kistermelők, akik több évre szóló értékesítési szerződést kötnek, vagy már kötöttek, aZ első évben 1,50 forint, a második évben 2 forint, a harmadik és a további években pedig 2,50 forint úgynevezett több éves felárat kapnak kilogrammonként. Ezen felül, a szerződéses feltételeknek megfelelő sertések után, mennyiségi felár is megilleti a kistermelőket. így 1982-ben a különböző felárakkal együtt a 95—125 kg közötti súlyú vágósertésekért kilogrammonként 35,50 forintos vételár is elérhető. A hízóalapanyag és a takarmányvásárlás elősegítésére a kistermelők sertésenként továbbra is 800 forint vételár- előleget vehetnek igénybe. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1982-ben 130 000—140 000 vágósertés felvásárlására számít a kistermelőktől, s ez nagyjából megfelel az idei felvásárolt mennyiségnek. Ezen kívül 8—10 000 vágómarha felvásárlási szerződést köt a vállalat a megbízottakon keresztül a háztáji termelőkikéi. A megyei ÁHV mind a vágósertés, mind a hízómarha kistermelői szerződések kötését szeptember első napjaiban kezdi meg. Gépek az illteluénifekei
