Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-30 / 268. szám
e Dunántúlt napló 1981. szeptember 30., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! Az ingatlanértékesítés utáni jövedelemadóról Lapunk 1980. március 25-i számában tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy milyen esetekben kell az ingatlanértékesítésekből elért jövedelem után adót fizetni, mennyi az adó kulcsa, mikor jár adómentesség és mi a teendő a további kötelezettségekre. Az azóta megjelent 38/1980. (XI. 22.) PM számú rendelet (egységes szerkezetben közzétéve a Pénzügyi Közlöny 1981. évi 1. számában) kedvezően módosította az általános jövedelemadó fizetési kötelezettséget, pontosította a jogeseteket és jelentősen mérséklődött az adó kulcsa az alacsonyabb jövedelmeket érintően. Hely hiányában csak azokat a fontosabb tudnivalókat közöljük, amelyeknek ismerete szükséges lehet olvasóink számára.' Adókötelezettség alá esik — időtartamra és szerzési módra való tekintet nélkül — a — földterület megosztásából keletkező földrészletnek vagy tulajdoni hányadának, — több építési telek kialakítására, illetőleg több nem lakás céljára szolgáló helyiség elhelyezésére alkalmas belterületi, továbbá legalább 1500 m" külterületi földrészlet vagy tulajdoni hányadának osztatlan tulajdonközösséget eredményező vagy — ez esetekben — az állam vagy más jogi személy részére értékkülönbözettel történő visszterhes elidegenítéséből származó jövedelem. Ügyszintén adóköteles a nem öröklés útján, hanem egyéb módon (vétel, csere, ajándékozás, ráépítés, tartási szerződés stb.) szerzett — föld vagy házingatlannak a szerzésétől számított tíz éven belül, — 720 négyzetmétert meg nem haladó beépítetlen földterület — ha a tulajdonosnak, illetőleg családjának egyéb ingatlana nincs — a szerzéstől számított öt éven belül, értékkülönbözettel történő visszterhes elidegenítéséből származó jövedelem. Adómentes az ingatlanelidegenítés, ha azt az elidegenítő a saját vagy vele együttélő házastársa részére lakóház- vagy lakástulajdon visszterhes megszerzése céljából értékesíti és a jövedelem nem haladja meg a szerzett ingatlan (ingatlan- rész) forgalmi értékét, építés esetén létesítési költséget. Az ezt meghaladó jövedelemrész adóköteles. Az adómentesség feltétele, hogy az elidegenítő ezt a szándékát az illetékes adóhatóságnál az elidegenítési szerződést követően, legkés )bb az adóbevallása vagy erre történő felhívása alkalmával bejelenti, továbbá az eladástól számítva a vételt — illetékkiszabásra bemutatott adásvételi (csere-) szerződéssel — egy éven belül igazolja, építés esetén pedig három éven belül a használatba vételi engedélyt bemutatja. Ha az adásvétel vagy az építés az említett határidőn belül megtörtént, akkor bejelentés helyett annak tényét kell igazolni a jelzett okmányokkal. A bejelentésben fel kell tüntetni az elidegenítő személyek íakóhelyét és személyi számát. Elvész az adómentességhez való igény, ha a bejelentés vagy ennek hiányában az ingatlanszerzés a bejelentésre nyitvaálló utolsó határidőig sem történik meg. Ha az elidegenues kapcsán az elidegenítő nem új lakóépületet épít, hanem a tulajdonát képező lakó- ingatlant bővíti és a korábbinál több lakószoba — vagy lakás jön létre, az építési költség erejéig adómentességben részesülhet, amikor a növedék tulajdonosa is azonos a bővítés eiőtti ingatlan tulajdonosával. Ha a szándékolt ingatlan- szerzés a bejelentéssel szemben a megjelölt határidőig nem történt meg, akkor vétel (csere) esetében az egyébként járó adó 12 százalékát, építéj esetén 36 százalékát bírság címén kell megfizetni. Ha az adózó a bejelentett szándéktól a vállalt határidőn belül eláll és ezt az adóhatósággal közli, a bírság időarányosan csökken. A jövedelem megállapításánál az illetékkiszabás alapjául vett elidegenítéskori és szerzéskori forgalmi értékekből kell kiindulni. Ha az illetékjogszabály szerint nem a tényleges forgalmi érték képezte az illetékkiszabás alapját, vagy illetéket nem kellett kiszabni, a tényleges forgalmi értékből kell kiindulni. A különbözetből le kell vonni a szerzés és az elidegenítés közötti időben felmerült, a vagyonóllagot gyarapító beruházások (épületráépítés, kerítés, járda, közműfejlesztés, fásítás, építménylétesítés stb.) tényleges költségét, az adóköteles jövedelem’megszerzésével, értékesítésével (megosztásával) kapcsolatos kiadósokat, valamint az ingatlan szerzéskori forgalmi értékének évi 5 százalékát, mint kamathozadékot. A kamathozadékot a szerzést követően az ingatlanra emelt lakóépület (lakószoba) létesítési költsége után is el kell számolni, a használatbavételi engedély keltétől az elidegenítésig terjedő időre. Nem lehet kamathozadék alapjául venni a vagyonóllagot gyarapító egyéb beruházásokat, valamint az elidegenítés időpontjában fennálló vételár- és építési kölcsöntartozást. Nem számolhatók el kiadásként az ingatlan rendeltetés- szerű használatával járó művelési és karbantartási költségek, mert ezek nem értéknövelők. Épületráépítés esetében költségként az épületre fordított tényleges kiadóst kell figyelembe venni. Költségként kell továbbá elismerni az elidegenítő vagy mások által ellenérték nélkül végzett szak- vagy segédmunkájának a normatívák szerint számított értékét. Az ingatlanelidegenítés esetén az adóhatóság az adóalapot mérsékelheti, ha az adózó az ingatlant kényszerítő körülményei (pl. haláleset, baleset, egészségromlás, más településre költözés, házasság, annak felbontása stb.) miatt adta el. Az adóköteles ingatlanértékesítésről — felhívás nélkül —15 napon belül adóbevallást kell benyújtani az ingatlan fekvése szerinti első fokú adóhatósághoz. Városi Lajos főmunkatárs Baranya megyei Tanács V. B. v pénzügyi osztálya Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.* 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth L u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-éLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. A szerkesztőség postájából K Válaszolnak az illetékesek Tájékoztató a gyors- fénykép automatákról 1981. július 22-i számukban „Mire való a gyorsfénykép automata?" címmel cikk jelent meg az OFOTÉRT Vállalatról. A leírtakat tanulmányoztuk, s ezzel kapcsolatban az alábbiakról szeretnénk tájékoztatást adni". Az ország turistaforgalmának elősegítése érdekében a korábbi években a határátkelő helyek kérték az OFOTÉRT Vállalatot, hogy biztosítson részükre olyan gyorsfényképet készítő automatát, mely lehetővé teszi a vízum nélkül érkezők azonnali vízum kiadásának lehetőségét — tudvalévő, hogy ehhez a fénykép is szükséges. A beszerzett automaták évevekig ilyen céllal üzemeltek különböző határátkelő helyeken. Az osztrák vízumkényszer megszűnése után nagymértékben lecsökkent a gépek használata és ezért vállalatunk vezetősége úgy döntött, hogy néhány helyen csökkentjük, esetleg megszűntetjük az automatákat a határon. Ezen intézkedésünk elsősorban a rendelkezésre álló népgazdasági eszközök jobb kihasználása érdekében történik. A felszabadult fényképkészítő automatáknak belföldi üzemeltetését meg kellett oldani. A géppel csupán 4x3,4 ernes fotókat lehet készíteni, ami nem alkalmas útlevélképek készítésére, azonban minden egyéb helyen bérletek, gyári belépők, igazolványképek, vízumképek készítésére megfelelő. A gépek műszaki megoldása sajnos olyan, hogy azok 4x4 cm-es képek készítésére nem alakíthatók át. A fentiek ismerete után felmerült vállalatunknál, hogy mi legyen a gépek további sorsa. Azokat vagy üzembe állítjuk a jelenlegi lehetőségek mellett, vagy kiselejtezzük. A gépeknek a határállomásról történő elhozatalával már eleve az volt a cél, hogy a kihasználatlan kapacitást felhasználjuk. Ezért döntött vállalatunk úgy, hogy a gépeket o lakosság szolgálatába állítja még akkor is, ha azok minden igényt nem is tudnak kielégíteni. Erre a körülményre a gépen elhelyezett táblákon a lakosság figyelmét felhívtuk Reméljük, hogy a Dunántúli Naplóban megjelent cikkre megfelelő magyarázatot adtunk, várjuk továbbra is vállalatunk munkáját elősegítő észrevételeiket. Mészáros Ferenc keresk. ig. Németh László főosztályvezető Kérdez az olvasó Létesíthető-e buszmegálló? Tizenöt éve annak, hogy Szigetvár város lett. A várossá válással egyidejűleg a városhoz csatolták Becefa, Hóból és Zsibót helységeket. A községekbe (és Szigetvár szőlőhegyére) közlekedő autóbuszok azonban távolsági dijakkal közlekedtek, és csaknem 15 évig tartó ,,háború" után a nyáron értük el, hogy helyi járattá váltak, egységes 2 forintos menetdif- jal. Nem tudni kinek az érdeme volt, de ez úton is hálásan köszönjük intézkedését. Még egy kérésünk lenne — és ez nem is olyan nagy horderejű: a Zsibotra közlekedő autóbusz a turbéki szociális otthontól a szilvási csárdáig ném áll meg. Ez a távolság (o menetrend szerint) 1400 méter. Kérésünk az, hogy valahol a középtájon álljon meg az autóbusz. Otven szőlősgazdának és öt állandó lakónak tenné kényelmesebbé az utazását ez a megálló, különös tekintettel arra, hogy a szőlőből rendszerint felpakolva jövünk haza és jelenleg csaknem 1 kilométert kell gyalogolnunk. Fátrai István Szigetvár, Felszabadulás tér 19. Leveleink nyomában Féregfertőzöttek az otthonaink Három lépcsőházas épületben lakunk Pécsett, a Münnich Ferenc utca 4-es számban. Lakásainkban és az alagsorban elszaporodtak a férgek, ezért a házfelügyelőnk ez év elején aláírásokat gyűjtött, miszerint a 120 forintos térítés ellenében kérjük a féregirtást. Ennek már legalább nyolc hónapja, de mind a mai napig semmi sem történt. Lassan ott tartunk, hogy az otthonaink lakhatatlanná válnak — írták a Münnich Ferenc utca 4/A lakói, tizenhármán. Elfogadjuk, hogy a szükséges alá* írásokat esetleg már nyolc hónapja összegyűjtötték. Amit megtudtunk, az a következő: A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat féregirtó csoportjához június 11-én érkezett a megrendelés a Pécsi Ingatlankezelő Vállalattól. A nyáron nem tudták beütemezni a munkát, mert az üdülések miatt nehéz megoldani, hogy minden lakó a megadott időben otthon tartózkodjék. Ezért október 19-én végzik el a kért féregirtást, az ismétlésre november 2-án kerül sor. Hozzászól a szakértő Még egyszer a gólyákról A Dunántúli Napló 1981. szeptember 15-i számában a „Képernyő előtt" című rovat meleg hangon reflektált a hazai gólyakérdésre. Mivel a tv- müsor sokak figyelmét felkeltette, néhány gondolat erejéig hasznos lenne az elmondottakat, s a fenti újságszámban leírtakat kiegészíteni. Mielőtt a „gólyamentes, steril nyugati országokat" bántanánk, érdemes lenne Peterson—Mountfort—Holtom „Európa madarai" című világhírű, magyar nyelven is olvasható könyvét fellapozni. A szerzők térképvázlatukon egyértelműen mutatnak rá, hogy a fehér gólya földrészünkön csak Délkelet-, Közép- és Kelet-Európában él s az ősszel útrakelő csapatok a Földközi-tenger partvonalát (keleten), majd a Nílus folyását követve Kelet- és Dél-Afríkába vonulnak. Közel egy évtizede néhány napig együtt dolgoztam egy svájci zoológussal, aki bár nem volt madarász, mégis szomorúan mesélte a svájci fehér gólya populációk eltűnését. Meg kell értenünk a természetsze- rető ország polgárának gondjait, de ugyanakkor a gólyákat is. Élőhelyük elsősorban a mocsarakkal, füves térségekkel változó Közép- és Kelel- Európa, ahol vizkörnyéki táplálékát, a mezők ugrólábú egyenesszárnyúit, hüllőit, kisemlöseit bizton megtaláljaKétségtelen tény, hogy elterjedési területük az utóbbi néhány évtizedben rohamosan beszűkült. A lassú megfogyatkozás okai között első helyen a mocsárvidékek fokozatos felszámolását kell említenünk. Hazánk jelentős lépéseket tett az európai populációk megmentéséért. Ha valaki közelebbről is kiváncsi a villanyoszlopokra szerelt fészektartókra és együtt szeretné sétálni látni madárfaunánk két gyöngyszemét, a fehér és a fekete gólyát, keresse fel a következő évben a gemenci erdőt, ahol valóságos madárparadicsom várja a látogatót földön, vizen és levegőben. Fazekas Imre tanár, zoológus Postai szolgáltatás Orfűn A Hétfői Dunóntúli Napló 1981. augusztus 10-i számában megjelent „Az orfűi strandon" c. cikkel kapcsolatban az alábbiakat közlöm, A cikkben szereplő távirattal (soha nem érkezett meg a címzetthez ... A szerk.) kapcsolatban vizsgálatot folytatni nem tudtam, mert nem ismertek sem a feladó, sem a címzett adatai, továbbá a feladás helye és kelte. A szegedi híriapok kézbesítésével kapcsolatban megállapítottam, hogy azok a Csong- rád megyei lapok voltak, amelyek címszalag alatt érkeznek. A postahivatal a küldemények beérkezésének napján azokat kézbesítette. Orfű község a belföldi távhívó hálózatba be van kapcsolva. A segélykérő-állomásról a mentő, rendőrség és tűzoltóság hívható, az év végéig a készülék átalakításra kerül oly módon, hogy a 01 szám hívásával onnan R beszélgetés is folytatható lesz. Előreláthatóan 1982. év I. félévében pedig olyan távbeszélő-állomás felszerelésére kerül sör, amely belföldi távhívásra alkalmas. Meq kívánom jegyezni, hogy 25 darab telefonállomás működik Orfű területén, ebből Bánoson. Mecsekszakálon és Tekercsen 1—1 községi nyilvános állomás. A turistaszállóból az Idegenforgalmi Hivatal megyei kirendeltségétől és két vendéglátóipari egységtől nyitvatartó- suk ideje alatt távirat is feladható és telefonbeszélgetés is folytatható. Az orfűi üdülőközpont postai ellátását minden évben figyelemmel kísérem és az igazgatósági kerület egyéb üdülőjeliegű postahivatalaihoz hasonlóan kezelem. Csermely László osztályvezető Pécsi Postaigazgatóság Megkérdeztük GyAgykenyAr-e a kukoricapelyhes? Többen kérdezték szerkesztőségünktől: o kukoricapelyhes kenyér adható-e lisztérzékenyeknek? A válasz: nem, mert nem glutenmentes, emiatt búzalisztérzékeny betegeknek nem adható. A Pécsi Sütőipari Vállalat népszerű, új terméke kenyér- és búzalisztből, valamint kukoricapehelyből készül. Sportbolt nyílt Pécsett, a Szilágyi Dezső—Nagyvárad utca sarkán. A cégtulajdonos, Nesz Tibor, a sífelszerelésektől a teniszkészletekig a sportcikkek széles skáláját kínálja vásárlóinak. Dervezi, hogy a közeljövőben horgászfelszereléseket is árusít. Jogi tanácsadó Szabó I. pécsi olvasónknak vasárnap dolgozni kellett. Kérdése: az igény- bevétel idejére bér, vagy másik pihenőnap jár? A 17 1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 38. paragrafusában előírtak szerint, ha a dolgozót heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a kollektív szerződés mást nem ír elő, a másik pihenőnapot a munkavégzést követő hónap végéig, idényjellegű munkáltatóknál és munkakörökben pedig a holtidény végéig kell kiadni. A másik pihenőnap időpontját a dolgozóval lehetőleg c munka elrendelésekor kell közölni. Abban az esetben, ha a dolgozónak a munkáltató másik pihenánapot nem tud biztosítani, illetőleg a másik pihenőnapot a határidő elteltéig nem adta ki, vagy a dolgozó munkaviszonya annak kiadása előtt megszűnt, továbbá, ha a dolgozó sorkatonai szolgálatra vonult be, a dolgozónak a heti pihenőnapon végzett munka idejére járó munkabéren felü' százszázalékos pótlék jár. Nem jár a heti pihenőnapon végzett munkáért ellenérték azoknak, akik erre túlmunkavégzés esetén sem jogosultak. B. l.-né siklósi lakos 53 éves, több évtizedes munkaviszonyát hamarosan megszünteti. Öregségi nyugdíjra azonban igényt tart, ezért „elismerési dijat” kíván fizetni. Kérdése, hol, mikor kérje, és mik az előírások? Olvasónk két év múlva betölti az öregségi korhatárt — nőnél 55. életév —, így társadalombiztosítási törvényünk szerint elismerési díj fizetése nélkül is jogot szerez az öregségi nyugdíjra (1975. évi II. törvény 56. §-a). Kérésére — olvasóink tájékoztatása érdekében is — ismertetjük oz „elismerési díj” fizetésével kapcsolatos előírásokat. Az elismerési díj fizetése iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz — Baranyában a Pécsi Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, 7645 Pécs, Szalai A. u. 3. — kell a megszakítás kezdetétől (munka- viszonya megszűnésétől), “*'k- kantsági nyugdíjban része' nek a rokkantsági nyugd; szűnésétől számított e< belül benyújtani. A benyújtásakor igazolná' *-_<Ó szolgálati időt, illetők 5 kantsági nyugdíj met' nek oz időpontját és a mérési díj összege szempontjából irányadó utolsó három havi keresetet, rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a rokkantsági nyugdíj havi összegét Az elismerési díjat a szolgálati idő, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszűnését követő hónap első napjától kell fizetni. Az elismerési díjat havonta előre, a hónap tizenötödik napjáig kell befizetni. Ha az elismerési díj fizetője egy hónapnál hosszább időn át keresőképtelen beteg és ezt igazolja, kérelmére a társadalombiztosítási igazgatóság a keresőképtelenséget okozó betegség egy hónapot meghaladó tartamára az elismerési díj fizetése alól mentesíti. Az elismerési díj — havi tíz forint, ha a megszakítást megeláző utolsó három havi kereset átlaga az 1000,— forintot nem haladta meg, — havi tizenöt forint, ha az átlag a 2000 forintot nem haladta meg, — havi harminc forint. 2000 forintot meghaladó átlag esetén. Külön is felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy az elismerési díj fizetésével nyugdíj évet szerezni nem lehet! A díj fizetése csak azt biztosítja, hogy a mór megszerzett éveket nem veszíti el a jogosított.
