Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-27 / 265. szám
1981. szeptember 27., vasárnap Dunántúli napló 11 Ünnepélyes megnyitó a komlói Lenin téren délután Dunaszekcsőn, este HíOO — ___— _If ^___I ' f mesházón ad hangversenyt. Z U 6Y6S O IvOlflfOI w. e. Hagyományőrző kézimunkák A díszítőművészeti szakkör kiállítása Komlón A komlói asszonykezek szép munkáit mutatják be Komlón, az Űtlörőházban. Okosan, türelemmel és fegyelemmel megalkotott térítőkét, párnákat, ruhákat, az otthonaikat díszítő darabokat. Akik ezeket a hímzéseket készítették, a kökönyösi Szivárvány-klub díszítőművészeti szakkörének tagjai tudják, hogy melyik minta hol ered, hazánk melyik táján varrták így az asszonyok, jól ismerik a baranyai keresztszemes, a drávaszögi, az óka- locsai vagy a beregi mintákat. Négy éve dolgoznak együtt munkatársak, rokonok, szomszédasszonyok — összeforrott közösségben, idén már ötve- nen. Kincses Agnes, a szakkör vezetője most a szövéssel ismerkedik, mert szeretnék megtanulni ezt a szép mesterséget is a városi művelődési központtól tavasszal kapott szövőszéken. A kiállításon már bemutattak néhány szőttest, jelezvén a szakkör új feladatait. Munkáikat láthatták már az NSZK-beli magyar napokon, Dunaújvárosban, Mezőkövesden és Nyíregyházán is. A szakköri évet rendszeresen kiállítással kezdik, s a mostani bemutató is nagy sikert aratott. Csupán egy mondat az emlékkönyvükből: „Tisztelet minden hagyománytisztelő, kézimunkázó asszonynak". Munkáikat szeptember 30- ig tekinthetik meg az érdeklődők a komlói Üttörőház- ban. Munkáskórus Z ászlódísz fogadta a komlóiakat és a város vendéged *eg- nap délután a Lenin téren. Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli a Komlói Munkáskórus. — a 30 éves szocialista város vénysorozatót. (Munkatársunk telefonjelentése). Délután 5 órakor 20 éves a Komlói Munkáskórus címmel meghitt hangulatú dokumentumkiállítás megnyitása indította el a nap ünnepi rendezvényeit a Május 1. Művelődési Házban. A jubiláló kórus és három vendég együttes egy-egy kórusszámmal vezette be azt a néhány gondolatot, amivel Gungl Ferenc, a komlói munkáskórus társadalmi elnöke megnyitotta a kiállítást. Ezt követően a Komlói Bányász Fúvószenekar felvezetésével a 4 énekkar: a Schwerini Munkáskórus, a Kőszegi Concordia Vegyeskor, a Szombat- helyi MÁV Haladás férfikar és a vendéglátó komlói kórus felvonult a Lenin téren. Felsorakozva az NDK nemzeti himnusza és a magyar himnusz hangjai mellett felvonták a két ország zászlóját. A jubileum alkalmából Morber János, Komló város tanácselnöke köszöntötte oz itt felsorakozott együtteseket. Méltatta a város zenei hagyományait, nemzetközi és hazai kóruskapcsolatait, s ezzel megnyitotta a kétnapos zenei események sorát. Ez a sorozat este 7 órai, kezdettel az MSZMP Komló városi Bizottságának nagytermében megrendezett díszhangversenynyel kezdődött. Gallusz József, a Komló városi Pártbizottság első titkára mondott ünnepi köszöntőt. Kiemelte, hogy ennek a városnak a lakossága mindig Ez az ünnepség zárja le Komló több hónapos jubileumi rendezfogékony volt a muzsikára, zenei élet azonban csak a fel- szabadulás után alakult ki. Ennek egyik nagy fontosságú eseménye volt 20 évvel ezelőtt, 1961 őszén Béta-bánya üzemi kórusának megalakulása. Ebből az együttesből nőtt ki néhány éven belül Komló városi vegyeskara, amely a muzsika komoly és szép útján elindulva nagyon sokszor és sokfelé szerepelt sikerrel és egyre magasabb színvonalon. Szinte minden országos minősítésen egy fokozattal magasabb kategóriába jutott. Legutóbb az amatőr kórusok legmagasabb minősítését, a íesztiválkórus diplomával fokozatot szerezte meg, amivel az ország kóruséletében számottevő, tekintélyes helyet foglal el. A díszhangversenyen kitüntetéseket is átadtak. Három kórustag: Fekete Pál nyugalmazott pedagógus, Király László- né iskolatitkár és Árvái József- né eü. dolgozó a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta meg. Három kórustag pedig miniszteri dicséretben részesült. Emlékezetes, szép kórushangversennyel zárult a nap programja. A Schwerini Munkáskórust dr. Gerhardt Grossmann, a Kőszegi Vegyeskart Maitz Jó- széf, a szombathelyi férfikart Hajba Ferenc, a jubiláló komlói együttest pedig Tóth Ferenc' vezényelte, aki 14 éve irányítja a most 20 éves munkóskórust. A komlói munkáskórus a schweriniek társaságában ma Almaszüret Józsefpusztán Tegnap reggeltől a Pécsi Állami Gazdaság 105 adminisztratív és műszaki dolgozója nekik fölöttébb szokatlan munkát végzett: a József-pusztai almásban szüretelték az idén igen kiváló termést. Mellettük ott voltak az egyetemisták is, több mint 150-en, s ha Farkas József üzemvezető teljesen nem-is volt elégedett — sok dolgos kéz elkelt volna még —, annyit azért ötömmel újságolt: szombaton 6 vagon jonathan és golden storking almát szedtek le. Ott találtuk a szüretelők között Cser László igazgatót is: — Ilyen jó termés még nem volt József-majorban. A 140 hektáros területről átlag a hektáronkénti 200 mázsás termésre számítunk, ami nem kiugróan magas, de országos viszonylatban mindenképpen a legjobbak között van. Ebből az almásból az állami gazdaság idén 13 millió forintos bevételre számít. Azzal együtt, hogy túl nagy a hézag a termelői és a piaci ár között... A minőségről pedig csak annyit: a termésnek mintegy 50 százaléka exportszinten van. Hogy miért vállalkoztak a műszakiak, az adminisztratív dolgozók az almaszedésre? Túl azon, hogy segítségükre szükség van, meg is éri nekik: kiki mennyit szedett, annak ellenértéket — kilónként 6 forintot számolva —, exportminőségű almára válthatta. Ez a lehetőség egyébként egyre inkább előtérbe kerül „gyümölcsfronton". Pécsett sokan igénylik a vitamindús ételeket, lehetőleg minél olcsóbban. Kitűnő alkalmat kínál erre az állami gazdaság: aki akar, jelentkezhet, akár 8— 10 napra is alkalmazzák őket almaszüretre. József-pusztán mindenki megkaphatja a szükséges eligazítást. Mi több: a részesművelés megteremtését is szorgalmazza az állami gazdaság, csak a vállalkozói kedvvel rendelkezőkön múlik a jövedelem növelése e lehetőségének kihasználása. Akárhogy is működik valaki közre az alma megtermelésében, szüretelésében, a legfontosabb szempont a jó minőség. Érdemes megemlíteni: ha valaki 10 napon át napi 6 mázsa almát szed le — ez nem könnyű munka! — akkor 1800—2000 forintot kereshet. Érdemes vállalkozni ! M. A. Az MSZBT országos értekezletének baranyai küldötte: Kozma Lászlóné É ppen oroszórán zavar- ^ tűk meg Kozma László- nét, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium tanárát, -aki az MSZBT közelgő országos értekezletén mint baranyai küldött vesz majd részt. Később aztán kiderül: a nyelvtanárnő következő órája — német lett volna ... A vidám énekléssel zárt foglalkozás után a tanáriban beszélgetünk. — A férjemmel együtt végeztünk Szegeden - mondja —, mindketten orosz-német szakon. Szerencsénkre — még csak mint iskolatársak — 1969—70-ben egy évet kint tanultunk Moszkvában, a Lenin Intézetben. Jól tett ez a nyelv jobb elsajátításában és rengeteg barátot is szereztünk ... így aztán nem véletlen, hogy visszatérésünk után azonnal bekapcsolódtunk á Magyar— Szovjet Baráti Társaság munkájába. Mondjuk el közbevetőleg: a hazánkban működő baráti társaságok — mozgalmak. Nincs tagsági viszony, s aki e csoportok munkájában részt vesz, és segíti a népek közti barátság ápolását, a külországokból érkező információk áramlását, s jelen esetben a Szovjetunió népeinek életébe való bepillantást - ezt'önként teszi. ~ Milyen módokon nyílik minderre lehetőség? — A skála nagyon gazdag. Kiállítások, filmvetítések, baráti találkozók szervezése a leggyakoribb, felkérünk sok Szovjetuniót megjárt - vagy ott tanult vagy ott dolgozott — embert élménybeszámolók tartására. A legjobb anyagokat a Szovjet Kultúra Háza bocsátja rendelkezésünkre. — Elégedett-e ön e munkával? — Ha felületesen nézzük, azt mondanám, igen. De nekem — illetve nekünk — észre kell vennünk, hogy e baráti társaságok meglehetősen szűk körben tevékenykednek, s nem biztos, hogy éppen azokhoz jutnak el az információk, akiknek szánnánk. Úgy vélem, némi változtatásra volna szükség munkamódszereinkben. — Feltételezem: ön bizonyára készül az országos értekezletre. Ha szót kapna, mit mondana el? — Szélesebbre kéne tárni a társaság kapuit, el kéne jutnunk több emberhez. Elsősorban a lakóterületekre gondolok. Másrészt úgy érzem, hogy e baráti társaságok elsőszámú feladata lenne a nyelvoktatás megszervezése is. Ez tartalmi munkánk egyfajta gazdagodását is eredményezné. " — Úgy tudom, Pécsett már van erre példa. — Az idén startoltunk. Az MSZBT-tagok között ott van szinte minden orosz nyelvet oktotó is, akik többsége örömmel vállalná a nyelvoktatást, akár társadalmi munkában is. A napokban indították meg így, társadalmi alapon az oktatást a Mecseki Ércbánya Vállalatnál és a Pécsi Kesztyűgyárnál, s most szervezzük egyéb intézményeknél is. — Ön mikor járt a Szovjetunióban utoljára? — Még diákkoromban. Két gyermekem van, voltam három évet gyermekgondozási segélyen is, így nemigen tudtunk egy újabb szovjetunióbeli kirándulással foglalkozni. Jövőre azonban szeretnénk bejárni a már ismerős vidékeket. Hiszen ezt már volt iskolatársaink, barátaink leveleikben igencsak sürgetik ... K. F. Babilon hercege Sükösd Mihály a sokműfajú írók közé tartozik. Regény, elbeszélés, irodalmi és szociográfiai tanulmány, dráma, filmforgatókönyv jelzi eddigi munkásságának változatos arculatát. Szerteágazó érdeklődésével magyarázható, hogy szívesen kísérletezik a hagyományos műfajokban, s nemcsak a megszokott formákat bontja fel, hanem a mondandónak is újabb és újabb kifejezési módokat keres. Most megjelent könyve, a Babilon hercege is ennek a kísérletező kedvnek a látványos bizonyítéka. ^ „Mi az, hogy elbeszélés?" — teszi fel a kérdést a kötet fülszövegében a szerző, majd így válaszol rá: „Számomra ezekben az írásokban a rejtőzködő vallomás és a kollázselemekkel megdolgozott tárgyiasság ötvözete. Narrációból, valódi és képzelt dokumentumokból, fantáziából elegyült szöveg." S valóban, mindezeknek a nem hagyományos, de a modern prózában ma már gyakorta felhasznált elemeknek az átértelmezésével Sükösd Mihály tollán izgalmasan újszerű elbeszélések születtek. Talán első olvasásra meghökkentőnek tűnnek, alaposabb odafigyelés után azonban éppen a szokásostól elütő jegyek szuggesztív hatására válik bennünk tartóssá a művészi élmény. A kötet írásait három ciklusba rendezte a szerző. Az elsőben, mely az Elbeszélések címet viseli két, sajátosan egyéni módszerrel megkomponált történetet olvashatunk. A Szövetség személyes élményből fakadt. Tizenegy nap eseményeit mondja el szigorú tárgyiasság- gal, pontos tényleírással: a születési rendellenességgel világra jött fiú néhány napos élete, szomorú halála körüli tennivalók a történet mozgatói, miközben lélektanilag árnyalt kép rajzolódik ki az anya és az apa érzelmi megrázkódtatásáról. A mélyben című írás egy bűnügyi jelentés szakszerűségével fogalmazza meg az értelmi fogyatékos Jó Erzsébet ellen elkövetett gyilkosság eseményeit, körülményeit. A kötet másik fejezete, a Falfeliratok az írói eszközök alkalmazásában, valamint tartalmi vonatkozásban oly sokrétűen gazdag, hogy csak a legszembetűnőbb vonásokról szólhatunk. A szerelem lépcsőfokaiban a szövegmontázs eredeti alkalmazásával teremti meg azt az ábrázolási lehetőséget, melynek során — hiteles és fiktív történetek, régi és mai levelek, apróhirdetések segítségével —- ennek az ősi emberi érzésnek egyszerre kapjuk komoly és ironikus bemutatását. Családi emlék elevenedik meg az ük^iagyapám, S. Sámuel nagytiszteletű úr a Tömösi-szo- rost védi című írásban. Az írói képzelet újjáteremti 1849 egy történelmi pillanatát, a szabadságért még elszántan küzdő előd életének legutolsó mozzanatait. Az életrajzi adatok mögött rejlő, a titkokat fürkésző kíváncsiságot vonzó „háttértörténetekből” formálta meg Sükösd a Hórom Károly című írást, melyben Darwin, Dickens és Marx magánéletébe enged bepillantást. A riport eszközeivel él, mikor egy közismert ember közismert magatartását állítja a szatirikus ábrázolás reflektorfényébe (Igen, ő, Ali a legnagyobb!). A harmadik ciklus két legemlékezetesebb írása a Hódolat Ingmar Bergmannak és a címadó Babilon hercege. Az elsőben egy tragikus házasság történetét mondja el Bergman szűkszavú, a döntő mozzanatokat tényszerűen követő stílusának átvételével. A második beszámoló egy amerikaf írótalálkozóról. Ami azonban többé teszi a puszta élményközvetítésnél, az a kedves, bohém lengyel író, Jurek alakjának — a vele történteknek, alkalmi szerelmeinek — sokoldalú, mélyen emberi bemutatása. K. S.
