Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-04 / 242. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXVIII. évfolyam, 242. szám 1981. szeptember 4., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Reagan chicagói ökölrázása R hűség zavara lugoszláv küldöttség Siklóson Háztáji • Folyéiratszemle • Sport Gyógyul a Balaton Szakértők szemléje és környezetvédelmi ellenőrzés a tó partvidékén Gyógyul a Balaton, javul a vizének minősége — állapították meg az Országos Vízügyi Hivatal és a Balatoni Intéző Bizottság szakértői csütörtökön befejeződött kétnapos szemléjükön. Mint a tapasztalatok ösz- szegezésekor hangsúlyozták, a víz minőségének javulása olyan mérvű, hogy az idei nyári szezon nagy forgalma és a kedvezőtlen időjárás sem tudta eddigi eredményeit megsemmisíteni Mindez nagy részben annak köszönhető, hogy a népgazdaság vízügyi beruházásainak csaknem 10 százalékát a Balatonra összpontosították: ebben a tervidőszakban mintegy 5- milliárd forintot költenek a Balatonnal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok megoldására. E folyamatnak nincs vége: tovább bővítik a csatorna- hálózatot, előtérbe kerül a szennyvizek tisztítása és elvezetése, a mederkotrás és a vízgyűjtő területen tapasztalható külső ártalmak, szennyeződések mérséklése. E program jegyében kezdték meg a Kis-Ba- laton természetes szűrő rendszerének visszaállítását és ugyanezt a célt szolgálja a marcali tározó létrehozása is. A szakértők egyetértettek abban, hogy a vízgazdálkodásra szánt 5 milliárd forint nagy részét elsősorban a szennyezés, a környezeti ártalmak mérséklésére kell fordítani, megoldásra váró gondok ugyanis az említett javulás ellenére is még bőven vannak. A balatonfüredi öböl vízének minősége, bár ott működik az egyik legkorszerűbb tisztító telep, rosszabb, mint feltételezték. És ugyanez a helyzet a tókörnyék egy másik pontján, marcali térségében is. A szemle résztvevői a helyszíni tapasztalatokat továbbítják az Országos Vízügyi Hivatalhoz. A Balatoni Intéző Bizottság a korábban elfogadott költségvetés szükségszerű módosítására is javaslatot tesz. Ez évben Baranyában tízezer hektáron vetettek napraforgót a gazdaságok. Az előzetes felmérések szerint jó közepes termésre számíthatnak. Minden gazdaság leperzselte vegyszerré! a leveleket, így hét végén a levél lepergése után a gazdaságok zömében megkezdődik az aratás. A képen: napraforgóhegy a szalántai száritónál. Fotó: Erb János Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját a népgazdaság ez évi fejlődéséről, valamint a pénzügyminiszter előterjesztését a pénzügyi helyzet alakulásáról. Megállapította, hogy az 1981. évi tervet nehezedő körülmények és feltételek között kelj végrehajtani, ezért a vállalatok változó piaci feltételekhez való alkalmazkodó készségének növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésének meggyorsítására, a hatékonyság és az egyensúly javításának előmozdítására további intézkedések szükségesek. A Minisztertanács egyidejűleg áttekintette az 1982-es népgazdasági terv és költség- vetés előkészítésének helyzetét és meghatározta a tervezőmunka további feladatait. XII. építőgépész kollokvium Pécsett Nagy teljesítményű daruk a kertvárosi építkezésen Cél a meglevő építőipari kapacitásunk legésszerűbb hasznosítása Dr. Szabó János államtitkár az építőipar Yl. ötéves tervének műszaki fejlesztési elképzeléseiről tartott előadást Komló várossá nyilvánításának 30. évfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget rendeztek tegnap a városi tanács nagytermében. A belkereskedelmi miniszter „Kiváló munkáért" kitüntetést adományozta Schillinger Emilnek, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat boltvezetőjének, Takács Lászlónak, a komlói Csille Áruház igazgatójának, Waller Józsefének, a Komló és Vidéke ÁFÉSZ boltvezetőjének: Az egészség- ügyi miniszter a „Kiváló munkáért” kitüntetést adományozta dr. Decsi Jánosnak, a Komlói Kórház és Rendelőintézeti Egység körzeti orvosának, dr. Rendeki Ágostonnak, a Véradó Állomás vezető főorvosának. Az ipari miniszter a „Kiváló munkáért” kitüntetést adományozta Hesz Pálnak, a Carbon könyvelőjének, Kóbor Andrásáénak, a Carbon betanított munkásának, Szakáll Tibornak, c Carbon Vállalat főművezetőjének és Kollár Dénesnének, a Komlói városi Tanács termelés-ellátás felügyeleti osztálya előadójának. A művelődésügyi miniszter a „Szocialista kultúráért" kitüntetést adományozta Ambach Adómnak, a Komlói Bányász fúvószenekar tagjának és Ormándlaki Péter zenetanárnak, a Komlói Bányász Fúvószenekar karnagyának. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a „Kiváló munkáért” kitüntetést adományozta Bede Józsefnek, a Baranya megyei Vízmű vízvezeték-szerelőjének. Kollár Elemérnének, a Komló városi Tanács műszaki osztályé főelőadójának. Az OTSH elnöke a „Kiváló társadalmi munkáért" kitüntetést adományozta dr. Hajós Lászlónak, a Carbon osztályvezetőjének, a Komlói Tömegsport Bizottság elnökének, Hornyik Jánosnak, az 501-es számú Szakmunkás- képző Intézet szakoktatójának, a városi kézilabda szövetség elnökének. A pénzügyminiszter „Kiváló munkáért" kitüntetést adományozta Orosz Istvánnak, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjének. Eredményes munkájáért az egészségügyi miniszter dicséretben részesítette Pintér Györgyöt, a Kórház Rendelőintézeti Egység szakmunkását, az ipari miniszter Mátyók Ilonát, a Carbon műszaki ellenőrét, Nyilasi Ernőnét, a Carbon szakmunkását és Varga Tibornét; a városi tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályvezetőjét, valamint a munkaügyi miniszter Körmöczi Józsefét, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának főelőadóját. A kitüntetéseket és dicséreteket dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnök- helyettese adta át. A SZOT elnöksége a szak- szervezeti mozgalomban végzett eredményes munkájáért oklevelet adományozott Király Ottónénak, a városi tanács titkársága előadójának, szak- szervezeti bizalminak és Vaskó Ernőnek, a városi tanács szak- szervezeti bizottsága titkárának, a pénzügyi osztály csoportvezetőjének. Az elismerő okleveleket dr. Sziráki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának titkára adta át. A Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője az egészségügy terén kifejtett eredményes munkájukért oklevelet adományozott Kincses Jánosnénak, a Kórház Rendelőintézeti Egység asszisztensének és Puskás Mihályné(Folytatás a 2. oldalon) I mmár tizenkettedik alkalommal, mint Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója megnyitójában mondotta, az épitőipar gépesítésének egyik fontos, már hagyományosnak számitó tanácskozására kerül sor ismét Pécsett. Tegnap a BÉV munkásszállójának dísztermében a megnyitó után dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár tartott előadást a kétnapos rendezvényen, főként az építőipar VI. ötéves tervének műszaki fejlesztési koncepcióiról, a nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen. Mint elmondotta, most már tisztázottak az iparág feladatai, anyagi lehetőségei, a mostani építőgépész kollokvium azonban számos részletkérdésben segíthet az elképzelések megvalósításához. Az V. ötéves tervben a mostani tervidőszakhoz képest lényegesen magasabb volt a lakásépítési, általában az építési feladat, amelyet az építőipar még túl is teljesített. Létrejött tehát egy jelentős építőipari kapacitás, amelynek kihasználása, gazdaságos hasznosítása most az anyagi források miatti kisebb lehetőségek miatt kérdéses. Az államtitkár példaként említette a megvalósult köny- nyűszerkezetes programot, amely ugyancsak bővítette az építőipari kapacitást. Ez a program azonban nemcsak ezért jelentős. A könnyűszerkezetes program egy jól működő rendszer modellje az építőipar számára, a rendszerszemlélet általános elterjedésének egyik mintája is lehet. Dr. Szabó János előadásában, visszatérve a meglevő építőipari kapacitás kihasználási lehetőségeire, a házgyárakról beszélt, amelyek önmagukban is a rendszerekre jellemző jegyeket viselik. Igaz, hogy a házgyárakra az elkövetkezendő években kisebb olyan lakásépítési feladat hárul, amelynek finanszírozási hátterét az állam biztosítja, de megfelelő rugalmassággal, a szellemi energiák hasznosításával ezt az építőipari kapacitást a családi házak, a sorházak megvalósítására lőhetne fordítani. Az építőipari igények ugyanis ma hazánkban erősen differenciáltak, az ehhez szükséges építőipari kapacitás létrehozása nehéz feladat. Véletlenül sem szabad megengedni, hogy a 80-as évek különleges építési igényei esetleg újabb építési kapacitásokat követeljenek, sőt azokat létre is hozzák. Másik nagy fontos feladat, amelyet az állam akár szigorú eszközökkel is megvalósít, hogy az építőipar a mostaninál sokkal maqasabb minőségi színvonalat érjen el. Az államtitkár előadásának következő részében hangsúlyozta, hogy a gazdaságossági követelmények a jövőben az iparág meghatározó tényezőivé válnak. A jövőbeni feladatok között a fenntartás, a létrehozott létesítmények megóvása az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben jelentkezik, a meglevő építőipari kapacitást is részben ennek a feladatnak szolgálatába kell állítani. Az építőiparnak is részt kell vállalnia a népgazdasági egyensúly létrehozásában, az életszínvonal-politika megvalósításában. A kettő csak együtt lehetséges. Ehhez kapcsolódik például, hogy a jövőben változásra van szükség eddigi településpolitikánkban, növelni kell a falvak lakosság megtartó képességét, nem tartható tovább, hogy a városokra zúduljon a népesség nagy tömege. Nem adminisztratív intézkedésekre van szükség, hanem a falvakban olyan életkörülményeket kell teremteni, amelyek elősegítik az ott lakók életkörülményeinek javítását. A tárcára ebben is nagy feladatok hárulnak. Az államtitkár előadása után dr. Hevessy István, az ÉVM főtanácsosa a VI- ötéves terv építésgépesítésének műszaki fejlesztési feladatairól tartott előadást, majd több más szakmai előadásra került sor. Lombosi J. Harminc éves Komló Kitüntetési ünnepség a városi tanácson
