Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-26 / 264. szám
e Dunántúli napló 1981. szeptember 26., szombat :M:ÍÍX^eli^>ÍÍ: A filiszteusoktől elszenvedett vereség szükségessé tette, hogy a bírák vezette egyes törzsek partikuláris érdekeit alárendeljék a nép érdekeinek: igy választották meg Sault királynak (1040), akit Dávid követett a trónon (1010—970). Mesterien alkalmazta a divide et impera elvét: sikerült legyűrnie először a filiszteusokat — akik ezután nem játszottak már jelentős szerepet a róluk elnevezett terület politikai életében —, azután az amorrita jebuzeusokat — akiknek városa, Jeruzsálem, Dávid királyságának fővárosa lett —, majd a hurri- tákat, a Damaszkusz körül élő arameusokat, a moabrtákat és edomitákat, s végül uralma alatt egyesítette csaknem egész Palesztinát. 2m Három évezred Salamon (970—931) konszoli. dália és gazdagította apjától örökölt királyságát. Az a gazdagság, amely uralma alatt keletkezett, csodálattal töltötte el minden kortársát. Építkezései azonban óriási kiadásokat, terhet jelentettek a nép számára (Királyok I. 12:4). Salamont fia, Roboám követte, aki tovább fokozta a terheket, mire tíz törzs elszakadt, amelyek Jeroboámot, egy Efra- jim (Izrael) törzséből származó hivatalnokot választottak királynak. Az egységes zsidó állam két részre szakadt (930): a nagyobb, az északi Izraelre, és a kisebb, a déli — Juda és Benjamin törzsét egyesítő, a főváros, Jeruzsálem körül elterülő — Judeára. A két kis zsidó királyságot a nyugat felé előretörő asszír nagyhatalom fenyegeti: III. Szal- manazár asszír király 854-ben legyőzi Karkarnál a mintegy tucatnyi szíriai-palesztinai királyból álló koalíciót, s alig fél évszázad múlva Izrael kénytelen elismerni az asszír fennhatóságot (805). Pór évtized múlva erre kényszerűi Judea is (736). Az asszír birodalom 722- ben -T—. Judea segítségével — megsemmisíti Izraelt, lakóit a birodalomba hurcolják, s helyükre mezopotámiai népcsoportokat telepítenek. A fővárost, az Omri király által 879 táján alapított Szamáriát az asszír király (II. Sarrukinu) földig leromboltatja. A betelepített népek, az egykori izraeli királyság területén állomásozó asszír katonák, valamint az itt élő zsidók keveredésével jött létre a szamaritánok népe. ludea a iestvérállam, Izrael leveretéséhez nyújtott segítsége fejében egy ideig (721—597) meg tudja őrizni függetlenségét. Ez a korszak nagy jelentőségű: mindenekelőtt a 622-es Jósiás-féle vallási reform miatt. Ekkor „találják meg" a mózesi törvénykönyvet; ekkor válik Jeruzsálem a Jáhve-kultusz központi helyévé. Függetlensége megóvása érdekében mindent, meqtett a nagyhatalmak közé ékelt kis zsidó állam, azonban az asszírokat felváltó babiloni birodalom uralkodója, Nebuko- donozor nemcsak Babilon „hűbéresévé" teszi Judeát (596), hanem egy évtizeddel később Jeruzsálemet, benne a Templomot kifosztja, majd lerombolja; a szamaritánokat Asszíriába, a judeaiakat pedig Bqbi- lonba hurcolja. Mintegy ötven évvel a Templom lerombolása után a terjeszkedő perzsa birodalom (Kürosz) meghódította Babilont, és a zsidók visszatérhettek szülőföldjükre. Az országot a teljes dezorganizáltság állapotában találták: a szomszéd népek ■— edomiták, föníciaiak, amorriták, arabok stb. — behatoltak egykori hazájukba, s a perzsa hódítókkal visszatértek e népekkel és az itt maradt túlélőkkel — amint őket Ezékiel próféta jellemezte: a romok népével — tovább Jreveredtek. de hajdani országukból csak a Jeruzsálem környéki területeket foglalták el. Ez a viszonylag nyugodt, a zsidóság fejlődését elősegítő korszak akkor ért véget, amikor a perzsa császárság összeomlott. A Ptolemaioszokat felváltó Szeleukidák alatt kezdődik a hellenizáció: az országrészek, városok görög nevet kapnak, pogány ünnepeket honosítanak meg. IV. Antiochus 168-ban megtilt minden vallást a görögön kívül; halálbüntetéssel sújtják a szombat és az étkezési törvények megtartóit, A Templomban Zeusz-szobrot állítanak fel, s az oltáron sertést áldoznak. Ilyen sértést a törvényhez fanatikusan ragaszkodó nép nem tűrhetett: a felkelés kirobbant, amelynek élére a nagy- tekintélyű pap, Mattatiász állt. Ezt a küzdelmet nevezzük a Makkabeusok felkelésének: közel két évszázadig tartó szolgaságnak vetett véget, s elvezetett a zsidó függetlenséghez, az ún. haszmoneus dinasztia alatt (135-től 63-ig). 63-ban jelennek meg Pom- peius légiói Jeruzsálem falai előtt, s a főváros meghódítása után Palesztina — miután a rómaiak ellen föllázadt zsidók harcát elnyomták i, e. 37-ben a zsidó hitre Hyrkanos király (135—105) alatt áttérített edomiták segítségével — fokozatosan római provinciává válik. Az edomita zsidó király, /-/erodes 37—4) uralmát a Dávid, illetve a haszmoneusok által meghódított területek határáig terjesztette ki: uralma alatt érte el zsidó Palesztina legnagyobb virágzását. „Nagy” Herodes halála után nemcsak a zsidó királyság, de a palesztinai judaizmus is hanyatlásnak indult. A nép nyo- morgott és lázadásokban keresett menedéket, vagy a megváltó közeli eljövetelében vetett hit reménységébe menekült. A rómaiak ellen viselt háború (67—73), majd a Bar Kochba felkelés (132—135) veresége után Róma győzelme teljes volt: a mészárlás és a deportáció (a birodalom különböző részeibe) megfosztotta Palesztinát zsidó lakosságától. Csak néhány apró sziget maradt „érintetlen”, elsősorban Galileában, Ezzel Palesztina megszűnt főképpen 'zsidók által lakott föld lenni. Hadrianus császár (117—138) rendeletére 134-ben Syria Palestina néven római provinciává vált. Az i. e. XIII. század végén különböző kisázsiai törzsek a hettita birodalom elleni hadjáratukhoz szövetséget hívtak életre. A Kisázsia nyugati partvidékeiről élőretörő törzsek — amelyeket egyiptomi források a „tenger népeinek" neveznek, s akiknek származását még ma sem ismerjük — nem elégedtek meg a Földközi-tenger északkeleti partvidékének meghódításával, tovább nyomultak dél felé, Egyiptom irányába. Me- renptah fáraónak a XIII. század végén a líbiaiakkal koalícióra lépő törzsszövetséget még sikerült megállítania, azonban a XII. század elején, amikor a törzsszövetséghez csatlakoztak a pelesetek — akiknek egyiptomi nevéből származik a görög tiliszteus megjelölés — és más törzsek, III. Ramszesz miniden erőfeszítése ellenére elfoglalták a partvidék déli, egyiptomi fennhatósáq alatt lévő részét is — Asdód, Askalón, Gáza kánaánita városokat — s hatalmukat kiterjesztették a róluk elnevezett terület nagy részére. A filiszteusok hatalma az i. e. XII—XI. században virágzott. Palesztina területének a fentebbi városok által jelzett térségében a kövefkező évszázadokon is megmaradt ez a fi- liszteus-kánaánita lakosság. Az első arabok, akik Palesztina déli részét effoglalták. a nabateusok voltak. A naba- teus arabok nevének első említése — mai ismereteink szerint — i. e. 312-ben történik. Mór az i. e. X. században kapcsolatba kerültek Dávid királyságával. Az i. e. VII—VI. század fordulóján a nabateusok elfoglalták az edomiták földjét, sőt a szűkebb értelemben vett Judea déli területeit is, s a Holttenger, valamint az Akabai- öböl közötti vonal felezőpontján megépítették fővárosukat, Pét- rét, az ókori Kelet talán legkülönösebb fekvésű városát. A nabateus civilizáció versenyre kelt a korabeli zsidóval. Politikai kapcsolataik ezekben a századokban inkább barátiak, amit mindenekelőtt a görögög ellen folytatott közös harc jelez. Az i. e. I. században a kapcsolatok —- mindkét hatalom expanzionista politikája következtében — egyre ellenségesebbé válnak, s az összeütközés elkerülhetetlen: ez be is következett i. e. 90-ben, a pát- raiak győzelmét hozó gileádi csatában. A királyság az i. u. I. században érte el hatalma csúcsDontját: az Akabai-öböl- től Damaszkuszig terjedt. Bár a nabateusok már Caesar idejétől Róma szövetségesei voltak, Traianus császár 105-ben annektálta a királyságot és Provincia Arabia néven a Római Birodalom tartományává lett. Az i. u. II. század közepére mind a palesztinai zsidó, mind a nabatei arab civilizáció kénytelen volt átadni helyét a római világbirodalomnak — a maguk értékeivel gazdagítva azt. A római birodalom alatt nagy vérveszteségeket szenvedett a palesztinai zsidó közösség. Az üldöztetésben új reményt jelentett a zsidók számára a VII. század elején a Bizánc elleni perzsa támadás. A palesztinai perzsa uralom azonban csak három évig tartott: 617-ben a bizánciak kiűzték őket, s ez egyúttal újabb zsidóüldözést vont maga után. Néhány év múlva új hódítók jelennek meg: a muzulmán arabok a második kalifa, Ómat vezetésével (634—644). Ha a Bar Kochba felkelés vereségétől Omar kalifa hódításáig eltelt fél évezred jellemzője — a mi szempontunkból — az volt, hogy Palesztina fokozatosan megszűnt alapvetően zsidók által lakott terület lenni, akkor a következő fél évezred legfőbb jellemzője e szempontból az, hogy Palesztina alapvetően arabok által lakott földdé vált. A diszpóra egyes centrumaiban virágzó civilizációt és gazdaságot teremtenek az újkor hajnalán, mindenekelőtt Spanyolországban. Ez a virágzás egészen addig tartott, amíg Izabella és Ferdinánd ki nem űzték királyságukból annak gazdasági és szellemi alapját megteremtő arabokat és velük együtt a zsidókat. A kiűzött arabok a spanyolok által el nem foglalt észak-alrikai, az ugyancsak mohamedán törökök uralma alatt álló területekre menekülnek, csakúgy, mint a zsidók egy része. A török birodalomba menekült zsidók egy másik csoportja visszatér Palesztinába. ahol megkezdik ottani közösségeik újjáélesztését. Nagy zsidó közösségek jönnek létre Jeruzsálemben, Tibériá- dészban, Hebronban és mindenekelőtt. Szafedben. Ebben a városban — s ez jellemző az itteni zsidó közösség nagyságára — 21 zsinagógát és 18 iskolát hoztak létre. A XVI. században a „spontán” visszaván- dorlás mellett megjelenik a tudatos, szervezett visszatelepítési akció is: J. Nasszii Tibé- iriádész környékére európai zsidó kézműveseket és munkásokat telepit. Kísérletek a következő századokban is történtek, azonban eredményt egyik sem-hozott, hiszen 1880-ban Palesztinában mindössze 25 000 zsidó élt 500 000 arab között. korházi felvételes ugyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt selymei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyeri Kórház (fertőző osztály), III. kerület: I. sz. klinikai tömb.' Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas ll.( Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár; Pécs, Kossuth L. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rendelés: 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont rendelés 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) : Vasas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs) ; Hősök tere (dr. Lázár) ; Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy M. u. 19. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. \Bajnai) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Varsán/ u. I—II. (dr. Matusovits, di. Bóna) ; Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss); Sarohin tábornok u. (dr. Sásdi) ; Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., Rendelőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenieit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): toronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap , és éjszaka, hétfőn reggel 7 áráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rendelőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata (Tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat). * állatorvosi ügyelet ügyeletes állatorvos 1981. szeptember 26-án du. 13 órától szeptember 28-án 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs Pósa Lajos u. 21. sz. Telefon: Pécs 28-092. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyéi Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szentlőrinc, Munkácsy u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-172. Szigetvári járás nyugati részén: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható a Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál ,,Állatorvosi ügye- let" címen. Hol az épület felirata?... Színház a Ságváriban Bemutató — Itt a színházi'idény kezdete a nyakunkon, és nincs meg az épület felirata! Az emberek jönnek és keresik, hol van a Ságvári Művelődési Ház... — mondja nem túl jókedvűen az intézmény főelőadója és nagyot fúj. - Mellesleg minden megvan hozzá: a fémbetűs terv itt van régóta, de nem tudjuk elkészíttetni, mert a hatóság (Pécs városi Tanács műszaki osztálya) helyszíni szemlére még nem „szállt ki" .. . Legalább nyolc hónapja kérjük őket: tegyék meg végre . . . Hasztalan . . . Színházi próbára indultam, s a kapuban ezzel a (jogos) panasszal találkoztam. Vajon tényleg ekkora a távolság a Széchenyi tér és a 40-es busz végállomása között? . .. A színházi évad egyébként a gyerekeknek most vasárnap, a felnőtt közönség részére október 9-én indul a Ságvári Művelődési Házban, amely az átépítés, a rekonstrukció időszakában otthont ad a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának. A próbák már a hónap eleje óta folynak itt. Vincze János a Ságvári Művelődési Ház művészeti vezetője. Amatőr színjátszó együttese - főiskolások, és a MÉV-nél dolgozó fiatalok a tagjai - az elmúlt évben Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájának meglepően jó, színvonalas előadásával országos figyelmet keltett. Egyik előadásuk után, amit a pécsi színház vezetői is megtekintettek, Nóg- rági Róbert igazgató felkérte Vincze Jánost Pilinszky János — a színház műsortervben szereplő — Gyerekek és katonák c. színpadi művének rendezésére. A fiatal amatőr rendező, mint elmondta, hosszabb ideig vívódott rajta, majd — a szerzővel való több levélváltás után, amiben a rendezői elképzelésről tanácskoztak —, elvállalta a mű színpadra állítását. Megkezdődtek a próbák, de különböző technikai okokból meg is szakadtak. Illetve a bemutatóval együtt átcsúsztak az idei évad elejére. Nyár elefén elhunyt a szerző, de ez a sajnálatos körülmény a premier új időpontjával nincs összefüggésben.- A Gyerekek és katonákat semmi máshoz nem tudom hasonlítani. Pilinszky világához áll ä legközelebb. Rendkívül tömör és intenzív líraiságú darab, amit semmiféle műfaji kategóriába nem lehet besorolni. Mégis meggyőződésem, hogy szuggesztív erejével képes drámai élményt kelteni a közönségben s ebben van a mi nagy és nagyon nehéz feladatunk. A mű alapgondolata a háború, amely öröktől fogva jelen van a világban — s minden különösebb aktualizálás nélkül — potenciális veszély ma is. Ez a költő gyakran bírált pesszimizmusára utalhatna, ha a Gyerekek és katonák végkicsengésében nem lenne mégis optimista mű... Az előadást erre szeretném alapozni. Értelmezésemet — utolsó levelében — a szerző is megerősítette, hiszen számára, ha békés, álmodozó idilli formában is, de , mindig, mindenben nagyon fontos o gyerekek léte, jelenléte a világban ... — mondta a fiatal rendező. A színpadon ez alatt alighanem valamennyi mai generáció egyik legszebb, legkedvesebb gyerekkori meseélményének, az Óz, a nagy varázslónak a jelmezes főpróbája folyik. A nézőtér még üres, de a szereplők érez- hetően ott érzik a gyerekek jelenlétét, a legőszintébb és leg- hólpsabb közönséget, amely együtt él a jól ismert figurák: Dorka: a Bádogember; a Madárijesztő; a Gyáva oroszlán; a Gonosz boszorkány és a többiek mesebeli sorsával. Próba után egy fiatal, körszakállas rendezővel ismerkedem meg: a darabot vendégként Tömöry Péter, o Kecskeméti Katona József Színház rendezője állította színpadra. — Az Óz valóban eléggé ismert mese, de ezzel a megfogalmazással itt valamennyi néző most találkozhat először — mondotta. — Az előadást a gyerekekre szeretnénk építeni. Technikai szempontból ugyanis hagyományos színpadi csodákra itt nincs lehetőség. Ez az adott hátrány ingerelt arra, hogy minél többször belevonjuk o játékba a közönséget. A mai gyerek képzeletvilága sokkal színesebb, mint amit színpadi trükkökkel meg lehet valósítani. Ez egyébként a Schwajda-féle átdolgozás lényege is: inkább beavatni a színház varázsába, mint elhitetni, hogy az teljes illúzióra alkalmas. Ez a jó értelemben vett didaktikai funkció a fantáziatudatra kíván építeni, nem a hiszékenységre. De az ilyen közösségi játék esetében bekalkuláljuk, hogy a zsúfolt színházterem tele van nyitott kapukkal. Ez a nyitottság nem akar illúziókat rombolni, néhány mozzanatában azonban szeretnénk elhitetni, hogy a nézőtéren ülők és a színpadon játszók együvé tartoznak. Csak ezzel á hittel együtt valósulhat meq ez a számunkra nagyon kedves előadás . . . Tömöry Péter Marosvásárhelyen végzett színházi rendezőként, a Szentqyörgyi István Színművészeti Akadémián. A bukaresti televíziónál dolgozott a magyar szerkesztőség szerkesztő-rendezőjeként, közben erdélyi magyar színházaknál rendezett előadásokat. 1978 óta tartózkodik Magyarországon. W. E.
