Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-23 / 261. szám

1981. szeptember 23., szerda Dunántúlt napló 5 Elkészült a negyedik Uj gyermekkönyvtár nyílt Pécsett • Együttműködnek az iskolákkal • 6000 kötet, negyvenféle újság Pécsett, a Szabadság úton minimális útfelbontással végzik a DDCAZ szakemberei a gázvezeték cseréjét. A műanyag csövek lefektetését ma kéz dik meg. Szokolai István felvétele Könyvtár volt korábban is, de most több lett: gyermekkönyv­tár. A címe: Pécs, Petőfi utca 45. Versek, híres emberek élet­rajzai, útleírások, mesék és re­gények sorakoznak sok más mellett a polcokon. Á 6000 kö­tet már bőséget jelent, ki-ki megtalálhatja az érdeklődésé­nek megfelelő olvasmányt. Egy osztálynyi gyerek helyben elfér, a székről lemaradók kis sámli­kon lapozhatják át a negyven­féle ifjúsági folyóiratot; lemezt hallgathatnak, diavetítést néz­Ma kezdik a csőfektetést a Szabadság úton Jövőre a belvárosban folytatják a munkát P écsett, mintegy harmincöt kilométernyire tehető annak a gázvezetéknek a hossza, amit néhány éven belül a föld­gázra való áttérés miatt ki kell cserélni a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szakembereinek. A közel egy évtizede tartó vezetékrekonstrukció a fentiekből is érződik: befejezéséhez köze­ledik. Berger Rudolf, a DDGAZ előkészitési csoportvezetője szerint 1984-re a megyeszékhelyen mindent előkészítenek az Alföldről ér­kező energiahordozó fogadására. A munkálatokat annak idején a peremkerületekből, a város- központ irányába haladva vé­gezték és ma már mindössze Üjmecsekalján, a Rákóczi úton, a Bem utcában, a Szabadság úton — egyszóval a belváros­ban van vissza az eternitanya- gú és öntött vas gerincvezetékek cseréje műanyag, illetve acél­csövekre. Az említettek termé­szetesen jelentős feladatot ró­nak a DDGÁZ-ra, hiszen a mun­kálatokat olymódon kell majd elvégezniök, hogy a lehetősé­gekhez mérten a legkisebb for­galmi akadályt jelentsék azok a közúti közlekedés számára. Mindezeket finvelembe véve végzik teendőiket a Szabadság úton is. ahol harmadik hete bontották meg a járda melletti aszfaltréteget a Zsolnay-szobor- tól, a KÖJÁL székházáig. Teg­nap ugyan ásítozó munkaárkok fogadtak bennünket, de Berger Rudolf gyorsan megnyugtatott bennünket, hogy az embereik a központi műhelyben készítik elő a lefektetendő műanyag csöve­ket, a helyszínen tehát csők azok beruházását, hegesztését, bekötését végzik majd el, amit ma kezdenek meg. A gépkocsival közlekedők is tapasztalhatják, hogy a forgal­mi rendet alig zavarják a mun­kálatok, s mint ahogy megtud­tuk, azt több szakaszra bontva végzik majd egészen a Lenin térig. A megszokottnál keve­sebb lesz az útfelbontás, mert a lefektetendő gerincvezeték az út két ojdalán fut végig és ar­ról kötik majd be az épületeket. Berger Rudolf szerint egy-egy szakaszt tekintve legfeljebb két napon át szüneteltetik a gáz­szolgáltatást, addig is viszont kétlapos villanyfőzőlapot bizto­sítanak a fogyasztóknak, akik ez­által nem maradnak energia nélkül. A műanyagcsöves beruházási technológiát egyébként először alkalmazzák Pécsett. A DDGÁZ annak idején Székesfehérváron próbálta ki elsőként, s tegyük hozzá eredménnyel. Lefektetése során legalább tízszázalékos költségmegtakarítást érnek el, amiben többek között nagy sze­repet játszik az is, hogy jelen­tős az időmegtakarítás is. Eze­ket a csöveket természetesen a belváros alatt húzódó pince- rendszer miatt nem alkalmaz­hatják, ott acélcsöveket hasz­nálnak föl. A DDGÁZ, a Szabadság úton több mint egy kilométer hossz­ban cseréli ki a gerinc-, illet­ve bekötővezetékeket, ami leg­alább kétmillió forintba kerül. A munkával még a tél beállta előtt — tehát legkésőbb decem­ber elejéig — szeretnének vé­gezni. S. Gy. Megelőzni a gyermektragédiákat Közlekedésre nevelés tizenhárom óvodában Szomorú tényről árulkodnak a statisztikai adatok: múlt év­hez képest megnőtt a gyermek­balesetek száma. Mig 1980. augusztusáig 25 gyermek szen­vedett balesetet, ez a szám idén 34-re emelkedett. Az el­múlt év első hét hónapjában 33 gyalogos balesetből 20-at gyermek okozott, ez évben 52 esetből 30-ban a gyermek volt a hibás. Mindezeket figyelembe véve előtérbe kerüli az óvodás korú gyermekek közlekedésre neve­lése.-- Milyen módszerekkel oktat­ják a gyermekeket? — kérdez­tük Szilárdi Jánosnét, az End- resz György utcai óvoda veze­tőjét. — Már múlt év őszén elkezd­ték az ötös szakfelügyelői kör­zetbe tartozó 13 óvodában, köztük a miénkben is az óvo­dások közlekedésre nevelését. A gyerekek kora szerint cso­portosítottuk a feladatokat. A kiscsoportosoknak a környeze­tükben levő járműveket fel kell ismerni, meg kell nevezni és a legelemibb közlekedési szabá­lyokat óvónő irányításával gya­korolják. Ebben a korban még Beké, baralsag, szolidaritás A Hazafias Népfront mindig jelentős szerepet játszott a hár­mas jelszó — béke, barátság, szolidaritás — tartalmának el­mélyítésében. Mindezt elsősor­ban olyan rendezvények szer­vezésével tette, melyek e há­rom gondolat szellemében zaj­lottak. Hogy o béke- és barát­ság-akciók hogyan sikerültek 1981 első félévében, s mik a további feladatok az őszi idő­szakban és 1982-ben, arról ta­nácskoztak tegnap a HNF me­gyei elnöksége mellett működő , Barátsági és Szolidaritási Mun­kabizottság tagjai. A magyar- szovjet, magyar—bolgár, ma- gyar-NDK, magyar-csehszlo­vák, magyar—vietnami barátsá­gi hetek, illetve napok, p az egyéb tavaszi rendezvények is általában jól sikerültek. Ki­emelték a tavaszi béketúrát. Szó esett arról, hogy a béke­mozgalomnak ezt a formáját igen célszerű lenne' továbbfef- leszteni, hiszen a túrák, kirán­dulások nagyobb tömeget von­zanak, köztük, nem utolsósor­ban az iskolásokat is. Egyébként is a jövőbeni egyik legfontosabb feladat, hogy ezeket az akciókat olyan rendezvényekkel is színesítsék, mint például a filmvetítés, kiál­lítás, s olyan beszélgetések, ta­lálkozók, amelyekbe minél job­ban be lehet vonni a tizenéve­seket is. Nem mennyiségűéi) kell növelni ezeket az esemé­nyeket, hanem a tartalomra kell nagyobb hangsúlyt fektet­ni. Ezért is szervezik ezeket az akciókat jövőre is, akárcsak idén, januártól decemberig folyamatosan, így jobban föl tudnak készülni mindegyikre. Az idei őszi nagygyűlések, ba­ráti találkozók, szolidaritási na­pok mellett két filmes rendez­vény is kapcsolódik a HNF ba­rátsági akcióihoz: a szovjet fil­mek fesztiválja és az október 19-én kezdődő nemzetiségi frlmnapok. nincs a gyerekeknek veszély- érzete, ezért különösen nagy fi­gyelmet kell az oktatásukra fordítani. A középső csoportba járók séta alkalmával a sza­bályos közlekedéssel ismerked­nek, figyelik a járműveket és a közlekedést irányító lámpa sze­repét. A nagycsoportban már az iskolai előkészítés folyik. Itt a gyermekek ismerik környeze­tük közlekedési szabályait és annak megfelelően gyakorolják is. t — Hogyan tanulnak az óvo­dások? — Az oktatás közös sétákon, buszon, vonaton és csoportos utazások alkalmával történik. A benti óvodai foglalkozásokon a látottakat gyakorolják a gyere­kek. Terepasztalt készítenek, a valós életnek megfelelő közle­kedést imitálják, eljátsszák. Testnevelés-foglalkozáson a fu­tás, megállás, jobbra át, balra át és kerülés szabályait gyako­rolják. A Baranya megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács „Köz­lekedj okosan!" filmekkel segí­ti munkánkat. Ugyancsak köny- nyítést jelent, hogy diafilmek­kel, rajzfilmekkel oktathatjuk a gyerekeket. — Segítenek a szülők is ... — Környékünkön sok a ve­szélyforrás. Ezért egyik édesapa Gyócza Gyula a vállalkozó szü­lők és óvónők segítségével egy ötperces hangos filmet készített az óvoda mellett: a 6/A úton és a Tiborc úti iskola közelé­ben, a Szigeti úti gyalogátjá­rónál. Feivették, hogyan közle­kednek az óvodás és iskolás gyerekek ebben a forgalmas városrészben. A kicsik a felnőttek közleke­dését utánozzák, akik elég gyakran szabálytalankodnak. Ezért főként ránk hárul a köz­lekedési ismeretek oktatása. Az ovoda 10 éves fennállása óta még egyetlen gyermek sem szenvedett közlekedési balese­tet a mi óvódásaink közül. Adóm Erika hetnek, és réméljük, hallgatnak, néznek is az elkövetkező hóna­pokban, években. Új gyermekkönyvtárat adtak át tegnap délelőtt Pécsett. Sor­rendben a negyediket, s ezzel ismét előbbre kerültünk a kör bezárulásához. Szinte vala­mennyi városrészben működik már ifjúsági könyvtára a városi bibliotékának. Ahol nincs kife­jezetten a 14 éven aluliakat ki­szolgáló helyiség, ott a „fel­nőtt” fiókkönyvtárak elégítik ki a fiatalok igényeit is. Kétszáz­ezer kötet várja az olvasókat a megyeszékhelyen, köztük az iskolásokat. Meglepő volt Csorba Tivadar, művelődésügyi osztályvezető könyvtáravató beszédében hallani, hogy ez a rengeteg könyv a tanulóifjúság­nak mégiscsak egyharmadát ösztönzi arra, hogy rendszeres — beiratkozott — könyvtárláto­gató legyen. Ez annál is in­kább furcsállható, mert általá­ban a tanulókat tartják a leg­nagyobb létszámú és leghűsé­gesebb olvasóközönségnek. Csorba Tivadar beszédéből sze­rencsére azt is megtudtuk, hogy a korábbi évek visszaeséséhez képest ismét emelkedőben van a „legdemokratikusabb műve­lődési intézmény", a könyvtár ázsiója, ami legfőképpen az olvasók számának lassú növe­kedéséből tűnik ki. A tegnapi megnyitón sokan megjelentek a város és a me­gye kulturális vezetői közül. Gyerekeket viszonylag nem nagy számban láttunk, viszont akik ott voltak — a dr. Hal Jó­zsef utcai Általános Iskola ka­merakórusának tagjai — na­gyon szépen énekeltek népda­lokat. Ök lesznek talán a könyv­tár első olvasói is, hiszen isko­lájuk közel van ide, és a most megnyílt intézménynek amúgy is céljai közé tartozik a kör­nyező iskolákkal való együtt­működés. A könyvtár a hét középső napjaiban délelőtt 10-től 18 óráig tart nyitva. Kedden csak délután, szombaton csak dél­előtt látogatható. Vasárnap és hétfőn zárva tartanak. H. J. Kangressszusukra készülnek az ipari szövetkezetek Az ipari szövetkezetek közel­gő Vili. kongresszusa alkalmá­ból Rév Lajos, az OKISZ elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott. Mindenekelőtt arról szólt, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették tízéves fejlesztési programjukat, amelynek célja az elmaradott üzemi körülmé­nyek felszámolása és a korsze­rű termelési feltételek megte­remtése volt. A szervezési kor­szerűsítések eredményeként csökkent a szövetkezetek szá ma, jelenleg 867 ipari szövet kezet és 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat működik. Ki­alakultak a gazdaságilag erős, az igényeket jobban kielégítő, gazdaságosan tevékenykedő szövetkezetek, egyre kevesebb a veszteségesen gazdálkodó. A nagyóbb szövetkezetekben le­hetővé vált a szellemi erők kon­centrálása is. Az ipari szövetke­zetekben jelenleg csaknem 290 ezren dolgoznak, az elmúlt öt évben eqyedül a személyi szol­gáltatásoknál növekedett a lét­szám, másutt csökkent. ♦ Az ipari szövetkezetek terme­lési, értékesítési tevékenységé­ben jelentős helyet foqlalnak el a kooperációk, a KGST kereté­ben, szakosítva gyártott termé­kek. Ezek értéke az elmúlt öt év alatt 8,3 milliárd forintról ll, 1 milliárd forintra növeke­dett. Végezetül az október 16—T7. én megrendezésre kerülő kong­resszus előkészületeiről szólt. f Rádió \ i mellett... I Ez nem vicc... Mondták a kisdiákok a ripor­ternek: „Bért kapunk a mun­kánkért és most mindenki le­mérheti saját teljesítményét..." Furán hangzott gyerekszájból e felnőttes megállapítás, de legalább olyan komolyan is, mint, ahogy már nem gyerekek­ről, hanem tinédzserekről van szó, akiknek tíz- és tízezrei vesznek részt ezekben ö napok­ban, hetekben qz országra szó­ló gyümölcsszüreten. A nagy­üzemek még hosszú-hosszú évekig nem rendelkeznek annyi géppel, hogy a szőlőszüretet el­végezzék, az almaszüret gépe­sítése pedig, jóllehet, még messzebb van. Azt a gyümölcs- szedő-gépet pedig — amely fel­ázott, mély talajon is képes produkálni - még nem találták fel. Mellesleg megjegyzem: több nyugati ország nagy ül­tetvényein is igénybe veszik a fiatalok alkalmi munkáját. Pénzért. Nálunk is fizettek a gazda­ságok eddig az iskola közös kasszájába, de — nagyon he­lyesen - most rendelkezés írja elő, hogy a munkabért a diák kezébe kell kifizetni. De hal­lom, a rendelkezés nem aratott osztatlan egyetértést. „Anya­giasságra szoktatjuk a fiatalo­kat ..." — hangzott egyik vé­lemény. Olyan szülők is van­nak, akik eleve az egész akciót ellenzik, mondván, nem a diá­kok dolga az őszi paraszti mun­ka, vagy eqyáltalán féltik fiaikat-lányaikat a bizony néha kemény, fárasztó fizikai munká­tól. Mit mondjak. Nem árt nekik. Az idősebb generáció még élt abban a világban, amikor egé­szen fiatalon, tizenkét-tizen- négy éves korban — de falun még előbb is — a szűkös anya­gi helyzetű kisiskolás c teljes ryári szünidőt átdolgozta, hogy megkeressen egy göncre valót, amit majd szeptemberben ma­gára húzhat, a középiskolások ez évi tandíj eqy töredékét igyekeztek összekaparni, az egyetemista a drága tanköny­vekért, jegyzetekért kulizott, olyan munkahelyeken, amelye­ket ma aligha vállalna egyet­len fiatal is. A várost megkö­zelítő vasúti sínek talpfái közül ácskapoccsal meg kézzel csu- póltuk ki a gyomot szigorú vasutas-pallér felügyelete alatt, és azt mindenki tudja, hogy a vonatszerelvények mivel és ho­gyan szennyezik — trágyázzák — a vasútvonalat. . . Ismertem egyetemre készülő fiatalembe­reket, akik hajnalban a szeme­teskocsisnak adogatták föl a rossz bödönökben, fazekakban, ládákban iszonyatosan bűzlő hulladékot. Egyetemre, főisko­lára készülő csóró lányok cse- lédmárinak szegődtek úri csa­ládokhoz, hogv továbbtanulá­suk költségeinek terhét szüleik­kel megosszák. De vágjunk jó képet a do­loghoz, a fenti pqldo rég volt, tán igaz sem volt. A nagyjából amúqy is elkényeztetett gyere­keinknek — akik közül sokan életükben még baltát sem fog­tak kezükbe, hogy fát haso­gassanak a „sparheltbe" — egyáltalán nem árt meg ez a kis fizikai mozgás. És azt hi­szem, ők ezt nem is fogják föl olvan traqikusan. mint némely szülő. Most pedig, hogy életük első keresetét kézhez kapják, valóban rájönnek: elvégzett munkájukért annyit kaptak, cmennyi és amilyen munkát vé­geztek. És feltehetően nem vic­celődnek a kabarépódiumo­kon, humoroldalakon ezután a felnőttek sem, ugye, amikor azt mondják, hogy amíq a diák és a katona a földön dolgozik, addig a paraszt itt vagy ott üdül .. . Mert ez nem vicc. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom