Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-03 / 241. szám

1981. szeptember 3., csütörtök Dunántúli napló 5 ötvenkét gazdaság és intézet a Pannóniában Vállalkozó ügynökség Konkrét üzletkötések és kooperációk Innovációs iroda Keszthelyen Új húsbolt Komlón Az új hús- és hentesáru­boltot tegnap délelőtt adták át a vásárlóközönségnek Komlón. A nyitás előtti szak­mai bemutatón meggyőződ­hettek a résztvevők arról, hogy nemcsak a bányászváros, de a Baranya megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat összes húsboltja közül a legkorsze­rűbbel gyarapodott a keres­kedelmi hálózat. A városi ta­nács beruházásában elké­szült létesítmény — kivitelező a Tolna meqyei Állami Építő­ipari Vállalat volt — a be­rendezéssel együtt megköze­lítőleg 3 millió forintba ke­rült, s ennek révén 240 négy­zetméter alapterületű bolt ké­szült el, ahol a tágas hűtő­kön, húsfeldolgozón, halkam­rán kívül csaknem 100 négy­zetméteres eladótér vár a vá­sárlókra. A nyitáskor félmillió fo­rint értékű árut halmoztak a pultokra, és szokás szerint már fél 11 előtt sokan vára­koztak a nyitásra. Az új léte­sítmény a város központjá­ban van, a szomszédos ABC- ben megszüntették a húsáru­sítást. Gondoltak azokra, akik gyorsan szeretnének va­lamit enni: állandóan kap-' ható sült hurka, kolbász és grillcsirke. Az új bolt avatásával egy- időben az Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat rendezésé­ben szeptember 4->ig megte­kinthető kiállítás nyílt a komlói Május 1. Művelődési Házban: Korszerű, egészsé­ges táplálkozás címmel. A gazdag választékot bemutató kiállításon a csecsemőktől a nyugdíjasokig, az érrendszeri betegségben szenvedőktől a lisztérzékenyekiq mindenki tanácsot, eligazítást nyerhet a látottak alapján: mit vá­sároljon? örömmel fedeztük fel a Szigetvári Konzervgyár szója készítményeit is, illetve azokat a mindenki számára hozzáférhető prospektusokat, amelyek segítenek eligazodni a korszerűbb, egészségesebb táplálkozásban. jfllflif'egyéf:aktívaUlééM Szorosabb együttműködést az erdő- és fagazdaságban Huszonkét új termelőüzemet, kereskedelmi vállalatot vett fel tagjai sorába és létrehozta első fiókvállalkozását, a Keszthelyi Innovációs Irodát tegnapi igaz­gatótanácsi ülésén a Pannónia Mezőgazdasági Társaság. Be­jelentették: kooperációk létesí­tését célzó szervezési tevékeny­ségüket a háztáji gazdálkodás­ra is kiterjesztik. „Vállalkozó szellemű embe­reket tömörít a mi társaságunk - mondotta elnöki megnyitójá­ban Boksái Antal. — Vállalkozó ügynökség a Pannónia. Ebben az ügynökségben mindenki — kutató, termelő, egyéni feltalá­ló — reklámozhatja, eladhatja új termékeit. Az érdekeltség az előállított többleteredmény egy bizonyos hányada.” Van mit eladni. Magyaror­szágon 70 000 újítást és szaba­dalmat tesznek közzé évente. S csak nagyon kevés az, ami realizálódik. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara „Szellemi termék" szakbi­zottságával megvalósított együtt­működése révén első kézből és elsőnek jut hozzá a Pannónia az információkhoz. Szinte a fiókból válogathatja ki azokat, amelyek gyorsan kivitelezhetők és növelik a megvalósító tag­gazdaságok jövedelmezőségét. Az új belépő AGROBER Köz­pont 42 szabadalmát bízta rög­tön a Pannóniára és felajánlot­ta, kedvezményesen készíti el a társaság által közvetített terve­zéseket. „Hosszú távú kooperációkat szervezünk, közös vállalatokat hozunk létre külföldiekkel — mondotta az INTERCOOP Rt. képviselője. - A Pannóniában komoly lehetőséget látunk, hogy a külföld felé megfelelő háttérrel tudjunk megjelenni. Az INTERCOOP minden külföldi le­hetőségével bekapcsolódik a Pannónia munkájába.” A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium az agrár­innovációs hálózat kiindulását látja a Pannóniában, amelytől azt várja, hogy mi idén olyan kezdeményezést felkaroljon, amit az élet felvet. A keszthelyi egyetem rektora úgy véli, helyes úton jár a Pannónia, amit jelez az is, hogy □ Georgikon Innovációs Irodá­ba máris 15-en kérték felvéte­lüket. Gaál Csaba, a Pannónia tit­kára kooperációkról, konkrét üzletkötésekről számolt be. Csak a legújabbat! Vasárnap azt írtuk, hogy Felsőszentmárton 140 asszonynak keres munkát. Nos, Ausztriában felszámoltak egy varrodát, 50 varrógépét a múlt héten az INTERCOOP megvette. 100 asszonyt lehet foglalkoztatni. Felsőszentmárton gondja megoldottnak tekint­hető. „Örülök, hogy ezen a helyen együtt ülnek a tudomány és a termelés képviselői — mondotta Baksai Antal. — Ezt a kapcso­latot kívánjuk fejleszteni. Ez a kapcsolat legyen igényes és kényszerítse ki, ami egyébként nem kerülne felszínre. A gazdaságok fogadóképes­ségének komoly problémái van­nak. Ez pénzkérdés is. Minél több együttműködést fogunk létrehozni. Ez vihet előre ott, ahol egymagunk nem merünk vállalkozni. Fontos az, hogy a tsz-ek lép­jenek ki a saját körükből. Le­het eljönni a Pannóniához; vé­giglapozni az ajánlatokat és újat keresni. És jöjjenek, akik szeretik az újat, akik szeretné­nek tartalékokat keresni”. Pannónia ’81 Kerekasztal­beszélgetés Két jelentős eseményre került sor tegnap a Pannónia ’81 szö­vetkezeti szakemberek XII. ta­lálkozóján Harkányban. Délelőtt dr. Kostyál Rezső, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője a szövetkezetek pénzügyi szabá­lyozásának időszerű kérdéseiről tartott előadást, majd ezt kö­vetően konzultációt. A délutáni programban ke- rekasztal-beszélgetést rendez­tek a szövetkezeti vállalkozás jelentőségéről. A beszélgetést Nyers Rezső, az MSZMP KB tag. ja, az MTA Közgazdaságtudo­mányi Intézet tudományos ta­nácsadója, a TIT közgazdasági választmányának elnöke vezet­te. A tanácskozáson részt vettek a Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Bank, a Figyelő című gazdaságpoliti­kai hetilap vezetői, vezető mun­katársai is. Baranya megye erdő- és fa­gazdaságának együttműködési lehetőségéről 'és feladatairól, aktívaülést tartottak tegnap Pé­csett. Az ülést dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg. Az ágazat helyzetéről és továbbfejleszté­sének lehetőségeiről dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyette­se mondott részletes tájékozta­tást. Megyénk fában gazdag, 22,4 százalékos erdősült­sége lényegesen magasabb az országos átlagnál. A 100 000 hektár erdő olyan érték, amely­nek jobb hasznosítása megyei és népgazdasági érdek. Az ed­dig létrejött együttműködések­ben csak rövidebb távú érdekek érvényesültek. A munkamegosz­tás is szűk körű és foként ke­reskedelmi jellegű. A MOFA, illetve a megye bútoripari üze­mei beszerzéseiket főként me­gyén kívüli forrásokból végzik. A MEFAG ugyanakkor értékesí­tési gondokkal küzd. A megyei Baromfifeldolgozó Közös Vállalat és az agrokémiai társulások példájára, célszerű lenne olyan vertikális kapcso­latokon alapuló fagazdasági társulást létrehozni, amelyben a különböző szektorokhoz tar­tozó erdőgazdálkodást, fafel­dolgozást, forgalmazást végző vállalatok, szövetkezetek tömö­rülnének, a vállalati önállóság megtartása mellett a kölcsönös előnyök alapján. A meglevő munkaerő és eszközök jobb ki­használására, a fejlesztések összehangolására. A vitában felszólalók közül Csanádi Béla, a MEFAG igaz­gatója csemeteértékesítési és exportforgalmazási gondjaikon túl szólt a vállalat komoly erdő­telepítő kapacitásáról; 1000 hektár erdő telepítését vállal­ják. Nem zárkóznak el az újabb kooperációktól, ha az valóban kölcsönös kockázatvállaláson alapul. Wilhelm József, a duna- szekcsői tsz elnöke elmondta, hogy a MOFA-val közös beru­házásban új fafeldolgozó üze­met épít a tsz. Szélesedő ko­operációs kapcsolataikról és a gyár jelenlegi jó nyersanyagel­látásáról számolt be Stein Jó­zsef, a MOFA igazgatója. Dr. Vas János, az egyházaskozári tsz elnöke a kis faüzemek lét- jogosultsága mellett foglalt ál­lást, s a tsz-ük kooperációs tö­rekvéseiről adott számot. Ősi János, a SZKIV mohácsi gyár­egységének vezetője hulladék- hasznosítás kooperációs megol­dását és a Mohácsi Faipari Szakközépiskola beindítását sürgette. Az együttműködést a fagaz­daság egészére kell érvényesí­teni, mutatott rá zárszavában dr. Dányi Pál. A lehetőség mel­lett fontos tényező a kooperá­ciós készség is, az, hogy az ér­dekelt szövetkezeti és vállalati vezetők szakmai igényességgel, politikai felelősséggel és üzlet­emberi korrektséggel vegyenek részt a mindenki számára elő­nyös együttműködésben. A 31. bányász­napon 30 éves Komló iÉnáwp)i PÉCS-BARANYA Divatbemutató és kirakodó vásár Szép programmal emlékezik Komló a város harmincadik születésnapjára és ezúttal kö­szönti harmincegyedik alkalom­mal bányász polgárait. Két alkalommal jutalmazzák meg a munkában élen járókat: ma délelőtt, a városi tanács nagytermében dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese adja át a „Kiváló munkáért" minisz­teri kitüntetéseket és dicsérete­ket. Holnap a pártbizottság nagytermében rendezendő gyű. lésen adják át a díszpolgári diplomákat, valamint a közel­múltban alapított „Komló vá­rosért” kitüntetéseket. A jubileum jegyében nyílik ma kiállítás a városi művelődési központ kiállító termében (Má­jus 1. Művelődési Ház) A „har­minc éves Komló emlékei” cím­mel. * A bányásznapi rendezvény so­rozat ma este kezdődik a Lenin téren divatbemutatóval, ahol bemutatják a Május 1. Ruha­gyár legújabb kollekcióját is. Meghívtak vendégművészeket, ma pécsiek, holnap budapesti­ek szerepelnek. A ma esti be­mutatót bányásznapi ajándék­nak szánta a Csille Áruház, amely nemcsak a hosszabb nyit- vatartással, hanem slágercikkek­kel tiszteli meg a komlói bá­nyászfeleségeket: az est? mulat­ságra alkalmi ruhákat, kiegészí­tőként a budapesti Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet újdonságaiból szerzett be olyan cikkeket, ami­ket még nem árusítottak Kom­lón, A bányász fúvószenekar, amely állandó szereplője a bányásznapi eseményeknek, szombaton térzenét ad a bá­nyászemlékműnél, majd a Le­nin téri színpadon lép fel a Déli Hadseregcsoport száz ta­gú művészegyüttese, valamint a budapesti művészek. A ha­gyományos tűzijáték után haj­nalig tart az utcabál. Vasárnap reggel zenés ébresztő lesz, és akik frissek, már fél 8-tól válogathatnak a népművészeti és kirakodó vásáron, amelynek színhelye a piactér, ahol az iga­zi vásári hangulatról bohócok, bábosok, mutatványosok gon­doskodnak. Sikondán vasárnap délután ejtőernyős és modellező bemu­tató lesz, a gyerekeknek a Va­dásztanya előtti réten bohócok, bábosok, bűvészek adnak mű­sort. A tószínpadon a baranyai népi együttesekkel bemutatko­zik a szliveni népi együttes is.- Rné ­Tizenöt fiatal a pódiumon Először a pécsi közönség előtt A művészeket Vajek Róbert színművész mutatta be. Képünkön: Geötz Judit, a Pécsi Nemzeti Színház új magánénekese. Régi kedves szokás a Pé­csi Nemzeti Színházban, hogy az évad új művészeit, köztük a pályakezdő fiatalokat be­mutatja egy önálló műsor keretében. Az idei bemutat, kozást tegnap délután ren­dezték meg. Ez az esemény két szempontból lis eltért a szokásostól. Ismert okok mi­att a megszokottnál jóval többen, tizenöten mutatkoz­tak be a Ságvári Művelődési Házban, amely mint koráb­ban már hírül adtuk, az idei évadtól a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának ad otthont mindaddig, amíg a Kamaraszínház rekonstruk­ciója be nem fejeződik. S is­mervén, hogy a magyarorszá­gi színházrekonstrukciókat általában „nem kapkodják el” az építők, meg kell ba­rátkoznunk a gondolattal, hogy még jó ideig a Ságvá- riba járunk Kamaraszínházba. Aki megfordult már itt, akár egyszer is, tudja: ide belépni is jóleső érzés, adottságai és esztétikus összhatásai révén pedig bizakodunk, méltónak bizonyul arra is, hogy Thália új hajléka legyen. Itt léptek pódiumra Pé­csett először új művészeink. Költeményeket hallottunk, opera- és operettrészleteket, miután Vajek Róbert színmű­vész röviden bemutatta ifjú kollégáit. Természetszerűen ezúttal tartózkodunk minden­nemű kritikai észrevételtől, hiszen itt nem a „produkció” volt a cél. Így mindössze egy gondolatot ehhez az ese­ményhez: őszintén kívánjuk, hogy a folytatás legalább annyira sikerüljön, mint ez az elfogódottságaival együtt nagyon kedves villanásnyi kezdet — a bemutatkozás sorrendjében: Zágoni Zsolt, Geötz Judit, Dobos Katalin, Balikó Tamás, Andresz Ka­talin, Bieder Éva, Petra Jó­zsef, Kulka ‘ János, Matoricz József, Vághelyi Gábor, Új­vári Zoltán, Lang Györgyi, Bánky Gábor, Vadász István és Mon/ay Pálma részére. (w. e.) G. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom