Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-22 / 260. szám

© Dunántúli napló 1981. szeptember 22., kedd Magyar népművészet ‘•‘•‘•*****«***-*********»*«***«***»*>**>*********»*«****'í*»***«*«*****^***í***^***t*.*i*i*i*r*i*t*í*t*!*r*i*!*i*r*r*r*!,i*i*t*i*i*r*r*r*i*i*t*!*r*i*i*!*r*i*i*i*i*i***r*i*i Tulipános ládák, festett, fa- logott fali tékák, szőttes térí­tők, dús színekben pompázó cserepek, selyemmel varrt szűcs­minták, spanyolozással szépí­tett kampósbotok, karcolással ékített szaru sótartók. Festéssel, hímzéssel, faragással, karcolás­sal, fonással-szövéssel díszített házak, szobaberendezések, használati tárgyak és viseletek. A népművészet, az ősi paraszti művészkedés ritka szép darab­jai többnyire már múzeumokba kerültek. A magyar népművészet, csakúgy, mint a világ valameny- nyi népének művészete, a hét­köznapi élet szolgálatában ál­lott. Azokat a tárgyakat, hol­mikat díszítette, ékítette, ame­lyekkel dolgozott, amelyek kö­zött élt, amelyeket mindennapi munkája közben használt, ame­lyeket ünnepeken viselt. Ez a díszítőkedv tette elviselhetőb­bé a paraszti életet, a falusi munkát, a nehéz körülménye­ket. Kiszínezte, gazdag forma­világával és színes tartalmával elviselhetővé, széppé tette kör­nyezetét, munkáját a magyar falu népe. Olykor még a leg­apróbb, leghétköznapibb mun­kaeszközöket is szinte művészi tárggyá nemesítette a túláradó díszítőkedv. Olyan a funkciója ennek a tárgyak megszépítésére törekvő művészi hajlamnak, mint a népmesének. Ortutay Gyula ír­ja: ,,Míg az élet sötét árja ra­gadta őket könyörtelenül, szük­ségét érezték mégis önmaguk kifejezésének, életük, sorsuk, környezetük mind szebbé téte­lének. Az emberi szellem, a humánus hősiesség így fejező­dik ki egy egyszerű szűrmintán is, egy sótartó karcolt díszei­ben, vagy a pitvar hajló rózsái­ban. Hogy a szegényparaszti alkotás az elnyomó osztálytór- sadalomban alapjában szem­benállás az élettel és környe­zettel, s egy magasabb világ vágyó, igénye, s magasabb emberi lehetőségek kifejezése: ezen a ponton érthető meg népművészetünkben, s itt kény­szeríthet bennünket a minden művészi alkotásnak kijáró tisz­teletre, mert ezt is hagyomány, tehetség és szenvedés szenteli meg, mint a legnagyobb em­beri alkotásokat." A népművészet díszítményei­nek formája és tartalma elvá­laszthatatlan egymástól. Mint minden műalkotásnak, ennek az ösztönös művészetnek is legfőbb törvénye az anyagsze­Tulipános láda elejének részlete rűség. A díszítőelemek felhasz­nálásának a népművészetben hagyományos rendje, törvénye van. Más • díszítményi elemek jelennek meg a hímzésmintá­kon, megint mások a faragá­sokon. De az ősi technikával faragott szuszék mértanias dí­szei és az újabb keletű tulipá­nos ládák faragásainak barok­kos formái sem keverednek, csakúgy, mint ahogy különböz­nek a színekben gazdag lako­dalmi vőfénykendő és a gyászt jelképező halottas párna feke­te hímzésmintái. A hagyományos, az ősi motí­vumok továbbélése elutasít a népművészetben minden egyé­nieskedő törekvést. A hímzés mintája, a suba kivarrása, a cserép irókázása, a fatárgyak megmintázása akkor a leg­szebb, ha ugyanazokat a motí­vumokat ismétli, mint amelyek­kel anyáik, nagyanyáik idejé­ben díszítettek. Az újabb ke­letű .népművészeti munkákon sokszor megjelennek évszáza­dos, sőt évezredes mitikus ere­detű ábrák, amelyek az idők folyamán elvesztették eredeti jelentőségüket, díszítményekké váltak. (Ilyenek az ősi hitvilág­gal kapcsolatos nap, hold és állatábrázolások.) De ott' ta­lálhatók az újabb korok tartal­mi motívumai is — a betyár- és pandúrvilág alakjai, a sze­gény paraszt és gazdag paraszt alakjai. Sok a népművészeti díszítmények között a különbö­ző virág, különösen a rózsa, a tulipán, jellegzetes a csőré­ben virágot tartó madár, a szőlő, a vízi élettel kapcsolatos hal, az erdős-hegyes vidékeken megjelenő őz, szarvas motívum. Az emberi alakok cserépben, fában jelennek meg gyakrab­ban, stilizálton, mégis valóság- szerűen. A mívesség, a finom meg­munkálás, a minták gazdag­sága jellemzi a népművésze­tünk alkotásait. Győrffy István írja egy selyemből kivarrott szűcsmintáról. „Olyan finom a mintázata, hogy a motívum eredeti nagyságában le sem rajzolható, csak a nagyítás tudja rajzban visszaadni gaz­dagságát, finom báját.” Hát még a színek gazdag­sága, harmóniája, amely a szőttesekben, hímzésekben, rá- tétes díszítésekben megjelenik! A festett fa, a kivarrt Vászon tájegységenként változó, de sohasem ízléstelen tarkasága, színessége . . . K. M. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérü­lések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. Pólinkásbutéla Kis-lepedő hímzése Fejfa Kihelyezett tárgyalás Pillanatnyi kihagyás vagy durva szabályszegés? A vádlott Papp László nagy- kozári lakos. Büntetlen előéle­tű, a Volán 12. sz. Vállalat gépkocsivezetője. Két ember haláláért felelős. Nyári nap, 1981. július 24-e, 13 óra 55 perc. A fixplatós, 2IL típusú tehergépkocsi pécsi in­dulással Mecseknádasd felé közlekedett, szabályos menet­levéllel, a műszaki szakértő szerint üzembiztos kormány- és fékberendezéssel, hatvan má­zsa rakománnyal. A fuvar ren­delője a vezetőfülkében ült ve- jével, aki egyébként a Volán Vállalat alkalmazottja (menet­irányító), ő kérte meg Papp Lászlót a fuvarra. A papírokkal minden rendben, az utólagos alkoholos vizsgálat is negatív volt, a vezető nem ivott. Me- cseknádasdon, a Jókai úti el­ágazásnál balra kanyarodott a nagy testű jármű. E manőver előtt szándékát Időben, jól lát­hatóan jelezte, de nem vette észre a vele szemben közleke­dő motorkerékpárt, melyet Csá- nyi Zsolt vezetett, mögötte utasként vitte Somogyi Kata­lint, menyasszonyát. A kétkere­kű jármű frontálisan ütközött A hasznosat a kellemessel köthet­ték össze azok az autósok, akik szombaton a Pécs városi KBT és a Shell szerviz ' közlekedésbiztonsági akcióján, a pécsi közlekedési park­ban megjelentek. A szerelők közel 150 gépkocsi fényszóróját ellenőriz­ték, állították. Sok esetben apróbb világitásjavitásokra is szükség volt. Az autósok a vizsgáztatással kapcso­a kanyarodó ZIL teherautóval, ofyan erővel csapódva, hogy a motoron ülők a helyszínen éle­tüket vesztettéi A tárgyaláson jelenlévő orvosszakértő szerint, ha van orvos a helyszínen, ak­kor sem lehetett volna meg­menteni őket. Az ügyész: „A bűnöst meg kell büntetni! Másoknak okul­niuk kell a történtekből!" De meddig kell még okul­nunk? Emlékezzenek csak a kővágószőlősi esetre, négyen haltak meg figyelmetlenségből. Vagy a pécsi, Tolbuhin útira, ahol hárman vesztették életü­ket. Most ketten ... A Volán 12. sz. Vállalat^pé- csi, Bacsó Béla úti kultúrott- honábari több száz gépkocsi- vezető jelenlétében a kihelye­zett tárgyalás végén Horváth Sándorné tanácsa hozott ítéle­tet. Papp Lászlót, a ZIL veze­tőjét bűnösnek találta, ezért főbüntetésként kétévi fogházra ítélte. Mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a járművezetés­től. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért fellebbe­zett. Müller István latos kérdésekre is váloszt kaphat- tok. A javításra várakozók két komlói fiatalember motormotuzsálem gyűj­teményének egy részét tekinthették meg. Látható volt majdnem 50 éves 6G0-as ZündaDp motorkerékpár, va­lamint fiatalabb Heinkel robogó, sőt Messerschmidt kabinenroller is, melyeket tulajdonosaik működés köz­ben mutattak be a szép számban megjelent érdeklődőknek. STOP A KPM Közúti Igazgató­ság megbízásából a Köz­úti Építő Vállalat új útbur­kolattal látta el a pécs— pellérdi útvonalat. Az 5300 méter hosszú és 6 méter széles út felújítása öt nap alatt készült el és az autó­sok a mai naptól már az új útfelületen közlekedhet­nek. * Autós verseny színhelye lesz vasárnap 9 órától Pé­csett a Móra Ferenc utcai autóparkoló. A Magyar Autóklub Baranya megyei szervezete, a KBT és a MÁV KISZ-bizottsága ügyességi versenyt ren­dez, melyre a fenti időben a helyszínen bárki bene­vezhet. Díjtalan fényszóró­beállítási akció A Magyar Autóklub Baranya megyei szervezete szeptember 26-tól október 4-ig tartja meg immár szokásos őszi díjtalan fényszóróbeállítási akcióját öt helyszínen. Az akció ideje alatt kedvezményes klubtagsági be­lépésre is lesz lehetőség. A műszaki szakemberek az aláb­bi helyeken és időkben várják az autósok jelentkezését: Pécsett, a Citrom utcai, mű­szaki állomáson: szeptember 26- án 14—20 óráig, szeptember 27- én 8—12 óráig, október 3-án 14—20 óráig, október 4-én 8—12 óráig. ■Komlón, a Vízmű garázsában szeptember 26-án 16—20 óráig, szeptember 27-én 8—12 óráig. A szigetvári benzinkútnál szeptember 28-án 16—20 óráig. Siklóson, a vár alatti autó­parkolóban szeptember 30-án 16—20 óráig. Mohács főterén szeptember 30-án 16—20 óráig, október 2-án 16—20 óráig. Sok az ittas vezető Miért kell a szelepek játékát ellenőrizni? A szelepek és az azokat vezérlő mechanizmus bonyolultabbá teszi ugyan a motort, de ugyanakkor gazdaságosabbá is. Az irányított munkafolyamatok következtében ugyanis a hengerekbe szívott üzem­anyag-levegő keverék energiáját jobb hatásfokkal hasznosítja a mo­tor. Minthogy egy adott erőforrás jellegét — fordulatszám maximumát, nyomatékrugalmasságát, stb. — a szelepmechanizmus (szelepek mé­rete, nyitási-zárási szöge) határoz­za meg, a mechanizmus pontos mű­ködése, mind a teljesítmény, mind pedig a fogyasztás szempontjából lényeges követelmény. A használat során azonban első­sorban a szelephimba és a szelep­szár közötti légrés nagysága megvál­tozik, és ez módosítja a szelepek működési idejét. így például az elő­írtnál kisebb hézag következtében korábban nyitnak és később zárnak a szelepek. A következmény: telje­sítménycsökkenés, túlfogyasztás. A szelephézag hiánya pedig a szele­pek beégését okozza. A túlzott sze­lepjáték viszont késlelteti a nyitási, zárási időket, ami ugyancsak erő­veszteséget és túlfogyasztást okoz. Fokozza továbbá a rendszer mecha­nikus terhelését, nem említve a mo­tor megnövekedett zajszintjét. Mindezekért tartozik a rendszeres karbantartás körébe (általában 10 ezer km-enként) a szelepjáték el­lenőrzése, beállítása. E művelet elvégzése szakértelmet követel. Bár a beállítás módszere eltérő lehet a különböző típusoknál, a lényeg az, hogy az adott henger sűrítési üteme végén (a dugattyú fölső holtpontjában, vagy annak köz­vetlen közelében) kell a gyár által megadott légrést beállítani. Tehát olyankor, amikor a vezérmütengely bütykének sugara a kérdéses sze­lepnél a legkisebb. TovábBi követel­mény a legtöbb típusnál a hideg mo­tor (hideg motor: leállás után mint­egy két óra múltán.) Az előirt vas­tagságú hézagmérőlapnak — helyes beállítás esetén — „húzósán" kell illeszkednie a hézagban. E műveletet házilag végző, vagy azt végezni szándékozó autósok mindenek előtt tájékozódjanak a be­állítási értékek, valamint a beállí­tás módszere felől (gépkönyv, szak­szerviz). Gondoskodjanak továbbá megfelelő szerszámokról és hézag­mérőről, mert mindezek nélkül több kárt, mint hasznot okozhatnak be­avatkozásukkal. Búsbarna László A Baranya megyei Rendőr, főkapitányság nyilvántartása szerint Baranya megyében az első félévben 83 665 rendszám­mal ellátott gépjármű volt. Leg­több, 50 300 a személykocsi, melyből 48 218 magántulajdo­nú volt. Az átírások szerint 4182 jármű cserélt gazdát az első félévben. Egy, ebben az esztendőben megjelent rendelkezés lehetővé teszi, hogy magánszemélyek is vásároljanak maximálisan más­fél tonna teherbírású tehergép­kocsit. Eddig 59-en éltek a le­hetőséggel. A közlekedők táborába 2378 új jogosítványos lépett be. El­gondolkoztató, hogy különböző okok miatt 455 vezetői enge­délyt kellett visszavonni. . 275 jogosítvány az alkohol miatt került a „megőrzőbe”. Még mindig sok az ittasan közleke­dő, pedig a bírói ítéletek ilyen esetekben legalább egyéves el­tiltást mondanak ki, gyakran pedig négy.öt évig pihen a ve­zetői engedély. Volt olyan gép- járművezető is, akitől ittas ve­zetés miatt véglegesen vonták vissza a jogosítványt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom