Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-20 / 258. szám

1981. szeptember 20., vasárnap Dunántúlt napló 11 Utószezoni kedvezvények Október 15-ig meghosz- szabbították a balatonfü­redi kemping nyitvatartási idejét. A Balatontourist- Nord kedvfokozóként szep­tember 20-tól a faházakba 50 százalékos, a kemping­helyeknél pedig 20 száza­lékos kedvezményt kínál. A fizetővendéglátó szolgá­lat szobáinak igénybevéte­lénél — a minőségi beso­rolástól függően - 20—50 százalékos utószezoni en­gedményt adnak. A Bakony egyik kedvelt helyén, Bakonybélben szeptember 27-től október 23-ig kedvezményes áron vehetnek részt az érdek­lődők a „vasárnaptól szombatig" címmel meg­hirdetett programon: az egyhetes turnusokban üdülők számára kirándu­lásokat szerveznek, pél­dául az odvaskői bar­langhoz, továbbá Pannon­halma, Veszprém, Pápa, Herend és Győr neve­zetességeinek megtekinté­sére. A zártkertek három csoport­ba sorolandók. Az elsőbe azok kerülnek, amik egyértelműen üdülési funkciót szolgálnak, il­letve távlatban egyéb — lakó- területi, iparterületi stb. - funkciót kaphatnak. Ez a mi­nősítés különféle fejlesztési kö­telezettségeket ró a tanácsra, a tulajdonosokra vonatkoznak a telektultjjdont korlátozó előírá­sok, viszont 30 négyzetméternél nagyobb alapterületű épületet is építhet. Megyénkben e ka­tegóriába nem sorolnak zárt­kerteket. A következő csoport ún. ve­gyes használatú zártkertekre vonatkozik. Az itt levő telkek üdülési és mezőgazdasági mű­velési célt egyaránt szolgál­nak. Az é csoportba sorolt zártkertekre rendezési tervet kell készíttetni a tanácsnak, ki kell építtetni az úthálózatot, az építmények elhelyezését a rendezési terv értelmében kell szabályozni. Az ebben a cso­portban levő telek nem esik tulajdonkoríátozós alá, s itt 30 néqyzetméteres alapterületű épület építhető. Az építésnél Programozott vegyszeres permetezés A repülőgépekben, helikop­terekben és gépkocsikban is alkalmazható és több techno­lógiai folyamat korszerűsítésé­re is szolgál a Nehézvegyipari Kutató Intézet újdonsága, a Neviquant. Ez a műszer érzé­keli és pontosan méri a kicsiny — például percenként 8 milli- grammnyi — mennyiségben áramló folyadékot, és sza­bályozza annak adagolását is. A kutatóintézet műszerét már kísérleteiben hasznosítja a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Nö­vényvédelmi Szolgálata: repü­lőgépeiben és helikoptereiben ugyanis a Neviquanttal méri az üzemanyag-fogyasztást, an­nak mértékét a műszer folya­matosan rögzíti. Az adatok pontos információt adnak a takarékosabb üzemanyag-fel­használáshoz azáltal, hogy jel­zik, mely paraméterek mellett a legalacsonyabb a fogyasztás. A Neviquant segítségével különböző vegyszeradagok ki­juttatására programozhatják be a permetező gépeket, (gy egy­szerre, egy berendezéssel tud­ják permetezni a különböző táblák növényeit az összeha^ sonlító kísérletek során. Szombati nagypiac a pécsi vásárcsarnokban Almavásár a Felsőmalom utcá­ban Szombat, piaci nap. A vá­sárcsarnokban tegnap minden asztalt elfoglaltak az árusok, főként a környékbeli ősterme­lők, de jöttek az Alföldről, Já­noshalmáról is szép téli al­mával, paprikával, paradi­csommal. Bár a felhozatal bő­séges volt, az árakból csak dél felé lehetett lealkudni va­lamicskét. Nézzük, mit mutat a piaci statisztika: több mint egy má­zsa paradicsomot kínáltak &- 12 forintért, öt mázsa paprikát 6—20 forintért. A gyökér kilója 10, a sárgarépáé általában 8 forint, a karfiol (félmázsányit árultak belőle) 20-25, a zöld­bab kilója 25—30 forint volt’. Ismét megjelent a sóska, és hoztak majdnem négyszáz fe­jes salátát, 3—7 forintért adták. A téli alma kilója 14—20 fo­rint, a' körte 10—16 forint volt. Az őszibarack 16—20. a cse­megeszőlő 20-24-ért kelt el. Megjelent a savanyú káposz­ta 20—24 forint kilójával. ­Szombati piac Árusok Jánoshalmáról Sóska, saláta, szólő és barack Ezek a vásárcsarnokbeli árak a középvonalat jelzik a pécsi piacok árskáláján. Az itteni törzseladók a Mecsek oldalból, a város környékéről valók, meg a vonatosok. Olcsóbb a Felső­malom utcai piac, míg Üjme- csekalján és Kertvárosban a vevő többet fizet az azonos súlyú és minőségű áruért. Ke­vés volt a tojás, két—három fo­rintot is elkértek darabjáért. Az egyik pécsi kiskereskedő azt mondta: — Nehéz a felvásárlás. Az egyik faluban összeszedtem, a másikban meg is vették volna. Nem tartanak már annyi tyú­kot, mint régen ... A keszüi asszony rá legyint: — Hoznék én, de vedlenek a tyúkjaim, nem tojnak. Egy hó­nap múlva már könnyebb lesz . . . A Felsőmalom utcában a helypénzszedők a saját irodá­jukba alig fértek, az ajtók elé is leterítették a ponyvákat az árusok. A telt ház táblát csak azért nem tehették ki, mert nincs ilyen: a legfontosabb, hogy áru volt bőven. Sőt teg­nap elérték az idei gombare­kordot: majdnem hét mázsá- nyit hoztak a gombások. Dr. Pataki Istvánná 120 engedélyt adott ki az árusításra. Hajnal­tól harminc—negyven maszek gyűjtő kereste fel, a kosaraik­ból egy kukányi mérgesgom­bát dobtak ki... A hetvenkét hazai gomba- fcjta közül csaknem mind­egyik megtalálható a pécsi piacokon. A legtöbb árus a Felsőmalom utcába megy — a szakértő szerint jó, ha a gom­bát a szabadban árusítják, mert így tartósabb, frissebb. Az őszi gombák közül tegnap megjelent a rózsaszínű csiga- pereszke is, egyébként Pécsett engedélyezik a legtöbb fajta árusítását. Oka, a baranyai hegyvidéken megtalálható számtalan gomba, és az, hogy kitűnő szakértők dolgoznak itt. Jó tudni róluk, hogy a minden évben megtartott házi vizsgán rendszeresen jeles osztályzatot kopnak. Apropó! Házi vizsga. A gyűjtők figyelmébe ajánljuk a Felsőmalom utcai piac iro­dájában a házi gombakiállí­tást, amelyen minden mérges fajtát bemutatnak. Igazi szombati piac volt teg­nap. Felsorolni is nehéz lenne az eladásra kínált cikkek so­kaságát a dióbéltől a kisker­tekben gondosan nevelt vágott és cserepes virágokig. Éí ak­kor még nem is szóltunk az árusok és vevők által jó ízzel elfogyasztott lacipecsenyékről, fokhagymás lángosokról .,. G. M. Munkában a gombaszakértő Baranyában ezer hektárt érint Csoportba sorolják a zártkerteket A most esedékes tanácsi végrehajtó bizottsági üléseken mindenütt napirendre’ tűzték a zártkertek csoportba sorolását. Ez — mint a Megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán elmondták - össze­függésben van azzal, hogy július 1-től szigorították a sza­bálytalan építkezések bírságo­lását és módosítottak egyes építésügyi előírásokat, neveze­tesen a zprtkertekben építhető épületek alapterületét. Isme­retes, hogy a szabálytalan — engedélytől eltérő — építések­nek mintegy 80 százaléka a külterületeken, zártkertekben történik, s a legfőbb kiváltó ok a kötelező 12 négyzetmé­ter volt, ami — a legtöbb, zárt­kertben építeni akaró telektu­lajdonos szerint — semmire sem alkalmas. Legalábbis pi­hentető tartózkodásra nem. Az új rendelkezés szerint 30 négy­zetméter a zártkertben építhe­tő házak alapterületének a felső határa. De hogy ilyent hol engedélyeznek, azt a zárt- kertek csoportba sorolásává^ azaz a területek helyi minősí­tésével lehet eldönteni. Ez meglehetősen nagy területet érint Baranyában. Megyénk­ben az összes külterület kb. 401 ezer hektár, amiből a zárt­kertek mintegy 14 ezer hektárt tesznek ki. azonban figyelembe veendő, hogy a terület állandó tartóz­kodásra nem alkalmas, mert az ehhez szükséges feltételeket nem teremti meg a tanács. A harmadik csoportban — amely kizárólag mezőgazdasá­gi művelési igényt elégít ki — szintén építhető 30 négyzetmé­ter alapterületű épület. A má­sodik és a harmadik csoport­ban egyébként engedélyezhető az állattartás is, ha az nem megy mások pihenésének a ro­vására. Megújulás előtt az MM-mozgalom Évekig úgy látszott, hogy a Munka és művelődés moz­galom a vetélkedőkre épített rendszerével képes tömege­ket megmozgatni. Az esz­tendő végén nagyszabású rendezvények voltak a kü­lönböző szintű vetélkedők, s a csapatok néha hihetetlen lexikai tudás birtokában ver­senyeztek az elsőségért. Nem lehetett azonban eltitkolni, hogy ez a forma mégiscsak egy viszonylag szűk réteg érdeklődésére alapozva élt meg. A szocialista brigádok tagjai megbízták néhány tár­sukat, hogy vegyenek részt a rendezvényeken, készülje­nek fel a versenyekre, egy­szóval a „képviseleti demok­rácia” módszereit alkalmaz­ták a mozgalomban. így az évek múlásával az MM egy­re inkább a kevesek ügye lett, miközben tömegek sok esetben maradtak távol min­denfajta kulturális rendez­vénytől. Az idén minden valószí­nűség szerint utoljára kerül sor a hagyományosnak mondható vetélkedőkre. Azok a brigádok jelentkezhetnek október 10-ig, amelyeket — a felkészülési program teljesí­tése alapján — a vállalati művelődési bizottság rész­vételre javasol. A vetélkedőn a brigádok ötfős csapatok­kal indulhatnak, és újdon­ság, hogy egy brigád több csapatot is nevezhet. Az el­múlt évek gyakorlatával el­lentétben ezúttal külön té­mákban hirdetnek vetélke­dőket, amelyeket nem fel­menő rendszerben, fianem csak egy döntővel tartanak meg. Október 21-én a zenei, 28-án az anyanyelvi, no­vember 11-én a néprajzi, 18- án a művészeti, 25-én a tu­domány-technika, december másodikán pedig a belpoli­tikai vetélkedőt rendezik meg a Doktor Sándor—Zsol- nay Művelődési Házban. A Munka és művelődés mozgalom jövő évi terveiről konkrétumot még nem lehet mondani. Annyi biztos, hogy a Szakszervezetek megyei Tanácsával egyetértésben teljesen új alapokra helyezik. H. J. Gombadömping, bőséges fel „Hogyan? így!!” A Mikroszkóp Színpad Pécsett Pécsett vendégszerepei a Mikroszkóp Színpad. A sima tényközlés így pontos. A tár­sulat péntek délutáni előadása a szó valódi értelmében vett „vendégszereplés" volt; s nem „lejöttek" Pécsre a „Hogyan? Tovább!" címmel az elmúlt szezonban már Pesten is futott műsorral. A vendég gesztusa volt, hogy készültek Pécsből, s sze­replésüké, hogy készültek (napra készen!) világ- és bel­politikából. Sas József „szakszervezeti titkár" annak rendje és módja szerint létszámellenőrzést tar­tott, s konstatálta a határo­zathozatal képességét. (Csak közbevetőleg: a háromnapos pécsi előadássorozat alatt a műsort kb. annyian tekintik meg, mint ahányon Pesten csak egy hónap alatt férnek be a Nagymező utcai mini né­zőtérre.) Az ezt követő „fülbe­mászó” titkári beszámolóval a közönség azonnal „szolidari­tást" vállalt. Utána jó másfél órán keresztül a hasizmát ápol­ta. Bár meg kell mondani, bi­zonyos évjárattól felfelé egye­sek erősen kancsalították, hogy regisztrálják, nevet-e a szom- 1 széd is? Na ja, a jól kiépített feltételes reflexek nem oltód­nak ki olyan gyorsan. A műsor második részéről csak ennyit: az a Hofi volt. Talán megbocsátja Hofi Géza, hogy erről a fél óráról recen­zióm csak az előbbi nyelvtani hiba. „Politikai kabaré” — áll a színpadon. Nagy Endrétől Komiás Jánosig húzódik az elődök, példaképek sora. Ki­csit magyar műfajnak is tart­ják. Aktualitás, szókimondó- ság, jól ülő csattanó. Egyszerű képlet. Csak meg kell csinálni. Mert ha pl. a „villanykörte­beszerelő szocialista brigád" munkaszervezési effektivitása netán a színpad „szakszerve­zeti tagságára" is „átgyűrűz­ne". akkor az első poén le­esése jó meteorológiai viszo­nyok mellett is csak a jövő hét elejére lenne várható. De a nem így történés rangját, a Mikroszkóp-féle politikai kaba­ré rangját jelzi, hogy neves politikusaink vállalták a „társ­szerzőséget", hogy alig egy­napos jelentős világpolitikai események már visszhangot kapnak, no meg az, hogy Mor­fon Frigyes rendezésében a feszítetten pergő tempó mellett is újra felfedeződnek a szá­zadelő kabaréjának elemei (bábjáték, vetítés). És nem sza­bad megfeledkeznünk még egy valamiről: légkör és felelős­ségérzet — amit nem az idő­közönként befújt almaspré te­remtett meg! Végezetül pótoljunk mi is egy hiányosságot: a műsorfü­zetet. (Ehhez ti. a közönség nem juthatott hozzá.) A mű­sort szerkesztette: Marton Fri­gyes, Sinkó Péter, Farkasházy Tivadar. Előadták: Hofi Gé­za, Angyal János, Bessenyei Emma, Halász László, Harmath Tivadar, Sas József, Selmeczi Tibor, Szilágyi Zsuzsa, Heller Tamás, Verebes István. Szilárd István Folytatódik a jakabhegyi kolostorfeltárás Magyarország első magyar pálos kolostorának feltárása folytatódik tovább szeptember 21-től a Jakabhegyen. A Ja­nus Pannonius Múzeum régé­sze, Kárpáti Gábor vezetésével további építészeti összefüggé­seket tárnak fel a jakabhegyi pálos kolostor XIII. századi templomépületén. A feltárási és konzerválási munkálatok el­készültével Pécs kirándulókör­zetének egyik legjelentősebb pon':ján lesz látogatható az egyetlen magyar alaoítású szerzetesrend első rendháza, a Jakabhegy szép természeti környezetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom