Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-19 / 257. szám

1981. szeptember 19., szombat Dunántúlt napló 5 fl jó együttműködés eredménye Kétszáz kilométer ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I hosszúságban hajózható a Dráva Befejeződött a magyar —jugoszláv szemle Pénteken befejezte négyna­pos tanácskozását és szemléjét a Magyar—Jugoszláv Vízgazdál­kodási Bizottság keretében működő drávai albizottság. A határfolyó 238 kilométer hosszú közös szakaszának bejárása közben megtekin­tették a két oldalon végzett szabályozási és árvízvédelmi munkákat, illetve a korábban elkészült létesítmények, gátak, kőépítmények hatását a folyó viselkedésére. Magyar részről a Dél-dunán- túfi Vízügyi Igazgatóság végzi az évente több mint Húszmillió forint értékű fejlesztési, fenn­tartási munkákat. A szemlén lá­tottakról és a tanácskozásról Hernády Alajos, a Vízügyi Igaz. gatóság vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a magyar és a jugoszláv vízügyi szervek immár negyedszázados jó együttmű­ködése, a mindkét részről eddig végzett több mint kétszázmillió forint értékű munka eredménye, ként sokat szelídült a szeszélyes Dráva. így például a folyo"al­só részén 35 kilométer hosszú összefüggő szakaszon rende­zett mederben hömpölyög a folyó. Felső részén szétszórtan további öt kilométer hosszú sza­kaszon készült el ilyen jellegű munka Az utóbbi években előtérbe került az elfajult kanyarok sza­bályozása, elsősorban a hajó­zás, valamint a jég zavartalan levonulása szempontjából ked­vezőtlen mederszakaszokon. Ilyen céllal kezdődött idén ma­gyar részről Tótújfalu, míg jugo­szláv részről Detkovac térségé­ben több évre ütemezett szabá­lyozás újabb tíz kilométeres sza­kaszon. Míg a korábbi időszak­ban az volt jellemző, hogy a magyar fél végzett több mun­kát a közös szabályozósból, az utóbbi pár évben ez megvál­tozott, a jugoszláv partnerek gyorsítottak az ütemen-­A magyar és a jugoszláv ha­józási egyezmény alapján har­madik éve végeznek rendsze­res hajóút kitűzést a Dráván. A folyó kétszáz kilométer hosz- szú szakasza ma már alkalmas vízi közlekedésre, amit a ju­goszláv szervek sokkal jobban kihasználnak máris, mint a ma­gyarok. A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság .szívesen fel­ajánlja drávai kikötőit más szerveknek a hajózás megindí­tásához, hogy a magyar rész­ről is megélénküljön az olcsóbb vízi közlekedés, szállítás a Drá­ván, A vízügyi szakértők véle­ményt cseréltek arról is, hogy a hajósok tapasztalatai szerint a jövőben hol kell módosítani a kitűzőhelyeket a folyómeder változása miatt. Tanulságos tapasztalata volt a szemlének, hogy a jugoszláv fél a folyószabályozási és fenn­tartási munkák mellett és ah­hoz szorosan kapcsolódóan ki­aknázza a Dráva értékes ka- vicsvagyonát is, amit a környék­beli építkezéseken használnak fel. Erre nekünk is módunk len­ne, annál is inkább, mivel Dél- Magyarország kavicsellátósa nem zavarmentes. A tanácskozás során szóba kerültek a hosszú távú és a jö- jő évi feladatok. Hosszú távon a Dráva komplex hasznosításá­nak keretében négy vízlépcső megépítésének előkészítésén dolgoznak a két ország szak­emberei. Éz jelenti majd a kiteljesedését a drávai közös munkának. 1982-ben — a távlati hasznosítást figyelem­be véve — folytatják a Dráva elfajult szakaszainak szabályo­zását egyeztetett program sze­rint. A négynapos program jegy­zőkönyv aláírásával zárult a ju­goszláviai Eszéken KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város,: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyeri Kórház (belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, bal­eseti sebészet: I. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponyá­ét agysérülések: Idegsebészet. Fel­nőtt füll-, orr-, gégészet: POTE Fül-, On-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. I., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár; -Pécs, Kossuth L. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer­tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 áráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesitett Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés: 7—19 áráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 áráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752): Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Egészségügyi szolgálat Szűcs) ; Hősök tere (dr.* Lázár) ; Sza­bó lesfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála, és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körtetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-633/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) kör­zetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Yarsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna); Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss); Sarohin tábornok u. (dr. Sásdi); Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs.. dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): to­ronyház (dr. Szabó I.); End rész Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Százharmincat tervből lehet választani FILMJEGYZET Új típustervek sorházakhoz, zártkertekhez Az Építésügyi Tájékoztatási Központ (az építésügyi ágazat központi tájékoitatási szerve), mely az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium elvi irányító és koordináló munká­ja mellett operatív tájékozta­tási és műszaki feladatokat lát el, kiemelt feladatának te­kinti a magánépítkezők infor­mációellátását, az otthonala­pítás folyamatának megköny- nyítésél. Az ÉTK Baranya—Tolna és Fejér megyei információs iro­dája Pécsett a Rákóczi út 28. szám alatt található. — Milyen szolgáltatást biz­tosit az iroda? — kérdeztük dr. Hajnal László irodavezetőt. — Tanácsadó szolgálatunk díjtalanul ad részletes felvilá­gosítást azoknak, akik az ÉTK által forgalmazott magánlakás­építési tervek alapján építkez­nek. Az ajánlott tervek válasz­téka nagy, 135 típusból lehet válogatni. A kidolgozott épí­tési tervek megfelelnek az ér­vényben levő előírásoknak, fi­gyelembe veszik a kereskede­lemben forgalmazott építő­anyagokat, ' megjelenési for­májuk esztétikus, korszerű, belső elrendezésük célszerű, variálható. A hozzánk fordu­lóknak segítjük a megfelelő típus kiválasztását. — Milyen kéréssel keresik fel önöket leggyakrabban? — Az ajánlott terveink iránt növekszik a kereslet: múlt’év­ben 695 tervet vásároltak meg, ez év augusztusáig 1200-at. Most leginkább a tetőteres megoldású, közép- és nagy alapterületű tervek iránt ér­deklődnek. A visízajelzés alap­ján a meglevő terveket is kor­szerűsítjük, például a falusi vi­szonyoknak megfelelően mel­léképületekkel és gépkocsitá­rolókkal látjuk el. Budapesten október 4-én zárul a panel elemekből épült családi házak bemutatója és azt követően itt is kapható lesz. Vásárolhatók már a kistársasházak (4 laká­sos) ajánlott tervek is. A ne­gyedik negyedévben, illetve jövő év első negyedévében árusítjuk a zártkertekhez szük­séges 30 négyzetméter alapte­rületű épületek katalógusát és tervét Szintén jövő év első negyedévében várható a sor­házak katalógusa és terve is. Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll. a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet gyermekpolikli- nika földszinti bejárata (Tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefgnszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (Posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szom­baton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelő- intézetben (ügyeleti bejárat). * ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. szeptem­ber 19-én du. 13 órától szeptember 21-én 6 óráig. Pécs város és környé­ke számára: Pécs, Felsővámház u. 61/1. Telefon: Pécs 18-570. Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Kopttá, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellye! Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás, keleti részen: Szentlőrinc, Er­zsébet u. 31. Telefon: Szentlőrinc 71-052. Szigetvári járás nyugati ré­szén: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke sza­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let" címen. Megválasztanák a Baranya megyei KISZ Bizottság új első titkárát Bemutatjuk Kuvács Dezsűt A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága tegnap délelőtti ülé­sén soraiba választotta Kovács Dezsőt, majd ezt követően a testület első titkárává válasz­tották. Az ülésen részt vett Ju­hász András, a KISZ KB titká­ra és Rajnai József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára is. — Ahhoz, hogy kicsit jobban megismerjék, szeretném, ha elmondaná, hol dolgozott ko­rábban, hogyan került Bara­nyába? — 1951-ben születtem, tehát rr.osi éppen 30 éves vagyok. A kalocsai Clózsa György mező- gazdasági technikum elvégzé­se után, 1970-től 1975-ig á gödöllői Agrártudományi Egye­tem hallgatója voltam, a me­zőgazdaságtudományi kar üzemszervezési szakán szerez­tem meg diplomámat. Másod­éves koromban kari titkár let­tem, mojd egyetemi szervező titkár, az egyetem elvégzése előtt pedig függetlenített egye­temi KISZ-litkár, s ebben a minőségben dolgoztam egé­szen 1977-ig. Utána a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát Agrária Külkereskedelmi Iro­dájára kerültem, s ott először a szocialista országokba, ’ ké­sőbb a Szovjetunióba irányuló baromfiexport volt a terüle­tem. — Gondolom, ehhez nyelvtu­dás is szükséges. — Igen, oroszul és angolul beszélek. Bábolnán 1979 ápri­lisának végéig dolgoztam, s május elsejével lettem a Ba­ranya megyei KISZ-bizottság munkatársa. Eddig én foglal­koztam a mezőgazdasággal és a falvakkal. Az a szak, ahová Gödöllőn jártam, tulajdonkép­pen a jövőnek száht szakem­bereket képezte, s ez a cso­port érdeklődött leginkább tár­sadalmi kérdések iránt, így ez eléggé meghatározó időszak volt szamomra. — Mint újonnan megválasz- fbtt első titkár, mit tart jelen­leg legfontosabb feladatának? pok adják, összességében a megyei ifjúsági mozgalomban a megye vezető testületének színvonalas szakmai munkát kell nyújtania. — Személy szerint mik azok a területek, amelyek most, 1981 végén a leginkább érdeklik? — Nagyon izgatnak azok a változások és próbálkozások, amelyek jelenleg a - magyar gazdaságban zajlanak. Nem kevésbé érdekelnek a felsőok­tatási intézményekben, egye­temeken várható változások, azok a szervezési korszerűsíté­sek, amelyeknek az igényét mostanában olyan sokszor föl­vetették, s ezen belül az egye­temi KISZ-szervezetek alakulá­sát és munkáját szeretném fi­gyelemmel kísérni. S végül rendkívül fontosnak tartom, hogy a hazai településfejlesz­tésen belül hogyan alakul a vidék, pontosabban a falvak helyzete, hogy a modernizá­lásnak milyen szerepe lesz az életforma változásában, s hogy lesz-e a falvaknak . megtartó ereje. Talán egy kicsit mi is tudunk tenni azért, hogy a fia­talok megmaradjanak a fal­vakban. Hirtelenjében ennyit tudnék mondani, s remélem, ebben a megújulóban levő apparátusban jól tudunk majd együtt dolgozni kollégáimmal. D. Cs. Rendőrök háborúja A rendőrök sehol a világon nem állnak a közszeretet fó­kuszában, különösképpen nem ott, ahol a közbiztonság rosz- szabb egy korábbi állapothoz, vagy más államéhoz viszonyít­va. De a jó közbiztonság bi­zalmat kelt a rendőrség iránt, s e bizalom segít a rendőrség­nek, ha a közrend megsérül — önmaga védelmében a társa­dalom segíti erőszakszerveze­tét. Ám ahol a közrend hiá­nya az általános; ahol nem ta­nácsos sötétedés után az ut­cán sétálni, ahol számszerűleg meghatározó valószínűséggel eshet bárki erőszakos cselek­mények áldozatául, ott a biza­lom a rendőrség iránt meg­gyengül — a társadalom tagjai egyéni védekezésre rendezked­nek be. Különösképpen meggyengül ott a rendőrség tekintélye, ahol nemcsak a bűnözők kerülnek szembe a rendőrökkel, hanem azok is, akik a társadalmi igazságtalanság kinyilvánítója érdekében cselekedtek — akár jogszerű keretek között is. Az a tüntető, aki jobb bérért, vagy éppen az atomfegyverek elleni tiltakozásul szembetalálja ma­gát a rendőrökkel, az nehezeb­ben áll melléjük, mégha egy bűnözőt kell is ártalmatlanná tenni. Hogy ez az állapot hová ve­zethet, ezt tudjuk meg a Rend­őrök háborúja című francia­filmből. Égy rettegett rabló- gyilkost kellene a filmbéli rendőröknek kézre keríteniük. A rendőrséggel szembeni bi­zalmatlanság azonban már odáig jutott a filmbeli állapo­tok szerint, hogy a rendőrség maga rivalizáló részekre osz­lott. Már nem a rendőrség megtépázott tekintélyét akar­ják helyreállítani a felügyelők a gyilkos elfogásával — mert ezt^eleve reménytelennek tart­ják, hanem saját maguk kí­vánnak érdemet szerezni, akár ez általában vett rendőrség tekintélyének rovására is. Két felügyelő vetélkedik a filmben, a gyilkossági és az ál­lamvédelmi csoport vezetője, (mert a keresett rablógyilkos titkos papírokat is magával vitt). Ha az egyiknek már sike­rülne elfognia, a másik meg­akadályozza azt, nehogy az ellenfélnek jusson a dicsőség. S a dicsőség érdekében a rendőrök, a felügyelők nem válogatnak az eszközökben. Nemcsak jogtalanságokat kö­vetnek el a nyomozás során a gyanúsítottakkal, de még rend­őrtársukat is áldozatul dobják egyéni sikerük érdekében. A rablógyilkos üldözése már csak ürügye lesz a két csoport ri­valizálásának ... A krimifilmek általában, mintegy mellékesen arra is jók voltak elsődlegesen szóra­koztató voltuk után, hogy né­miképpen javítsák a mozinézők előtt a rendőrség tekintélyét. A Rendőrök háborúja című fiim_ azért érdemel figyelmet iz­galmas,’ pergő . cselekményén túl, mert nem próbálja elhitet­ni a lehetetlent, hogy ugyanis egy társadalomból elkülönít­hető erőszakszervezete, s an­nak tagjai: hogy a társadalom erőszakos, igazságtalan, a rendőrség pedig az értékek hordozója. B. L. Lesz bőven szifonpatron — Természetesen szeretném jól végezni, amit rám bíztak, tervszerű, fegyelmezett, előrelá­tó munkát tűztem célul. Min­den döntés előtt a lehető leg­több véleményt szeretném fi­gyelembe venni. Arra fogunk törekedni, hogy a megyei po­litikában erősödjön a testület súlya. Még nagyon sok min­dent meg kell beszélni, egyez­tetni kell munkatársaimmal, azt szeretném, ha jól menne a munka, és mindenki jól érezné magát. Pillanatnyilag a legak­tuálisabb feladatokat az ifjú­sági parlamentek, a megyei if­júmunkás és szakmunkásna­A szifonpatrongyártás bőví­tésére és rekonstrukciójára ösz- szefogott a Répcelaki Szénsav­termelő Vállalat és a Veszpré­mi Bakony Művek. Közös erő­feszítéssel megkezdték a szi- fonpatronüzem rekonstrukció­ját, bővítését. A gépek, be­rendezések mintegy 60 száza­lékát kicserélik, korszerű ha­zai, illetve KGST-importból származó berendezéseket állí­tanak helyükbe. így a szaka­szos termelést folyamatos, nagyrészt automatizált techno­lógia váltja fel. Ugyanakkor felújítják az épületeket is. Mindehhez a Répcelaki Szén­savtermelő Vállalat a saját fejlesztési alapjából 20 millió forintot ad, a Bakony Művek pedig további 25 millió fo­rinttal járul hozzá a fejlesz­téshez. Az összefogás eredmé­nyeként 1983-ban mór évi 50 millió szifonpatron készül a Bakony Művek üzemében, húszmillióval több mint . jelen­leg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom