Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-18 / 256. szám
»1981. szeptember 18., péntek Dunantmi Tlaplo Tudományos tanácskozás a magyar koronáról és a koronázási jelvényekről Szeptember 22-24. között a Nemzeti Múzeumban tudományos ülést tartanak a magyar koronáról és a koronázási jelvényekről — jelentette be Fü- lep Ferenc főigazgató csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: a nemzetközi tanácskozást a Művelődési Minisztérium tanácsadó bizottsága rendezi. A koronával foglalkozó hazai és külföldi szakemberek megvitatják a korona történetére és restaurálására vonatkozó kérdéseket. Nagy értékű történelmi emlékeinket hazaérkezésük után, 1978 januárjától a Nemzeti Múzeumban csaknem 2 millió hazai és külföldi látogató tekintette meg. Számos szakember is tanulmányozza e becses nemzeti emlékeket. A legfontosabb kérdésük: miként lehet megőrizni a csaknem ezer esztendős műtárgyak állagát? Ezeket ugyanis évszázadokon át használták, és mivel megsérültek, kisebb-nagyobb mértékben javították, minden, bizonnyal már a középkortól. A minisztérium tanácsadó bizottsága reméli, hogy a tanácskozáson elhangzó szakvélemények, javaslatok segítik a korona és a koronázási jelvények javításával, állagmegóvásával kapcsolatos döntéseket. A végső határidő: szeptember 30. Somos András és Köpeczi Béla kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Somos András Kossuth-díjas és állami-díjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia alel- nökének a zöldségtermesztés terén kifejtett kiemelkedő oktató- és kutatómunkája, valamint jelentős tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje; Köpeczi Béla államidíjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének kiemelkedő tudományos kutatói, tudományszervezői és közéleti tevékenysége elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, Váncsa Jenő mezőgaz dasági és élelmezésügyi miniszter, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A Tsz-szövetség elnökségének tanácskozása t A Baranya megyei Termelő- szövetkezetek októberi küldött- közgyűlése elé terjesztendő beszámolót vitatta meg tegnap a Tsz-szövetség elnöksége dr. Bíró Sándor titkár előterjesztésében. A vitában felszólalt dr. Kovács József, a Központi Bizottság munkatársa és dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese. Iskolaszanatórium Kőszegen és Vajtán Októberben két iskolaszanatóriumot adnak át rendeltetésének: Kőszegen — a volt gyermeküdülőben — a légzőszervi, a Fejér megyei Vajtán — az egykori Zichy kastélyban — pedig a mozgásszervi betegségben szenvedő gyermekeket részesítik gyógykezelésben. Az ország első ilyen jellegű intézményei a Szakszervezetek Országos Tanácsának gyógyszanatóriumai, ahova egy-egy turnusba 150-150 iskolás gyermeket utalnak be. A kórházi gyógyítást kiegészítő kezelésükről a budapesti szabadság-hegyi gyermekgyógyintézet, továbbá á Soproni Állami Szanatórium és a Szombathelyi Megyei Kórház gyermekosztályának szakorvosai gondoskodnak. Megkezdődött a tanítás az új épületében Már „csak” az asztalosmunkák vannak hátra A szakmunkástanulók „Csináld magad” mozgalma A pécsi 508-as Ipari Szakmunkásképző Intézet új kertvárosi épületében egyelőre még nehéz megkülönböztetni a tanulókat a BÉV munkásaitól. Talán nemük és koruk lehet eligazító, mert egyébként ugyanúgy dolgoznak az iskola belső munkálatain, mintha az építővállalat alkalmazottai lennének. Az eredeti határidő június 30-ra sZólt, lett belőle szeptember eleje, s újabban — az építésvezető becslése szerint — a hónap vége. Természetesen ez csak a BÉV „levonulásának” határideje, az egyéb szerelési munkák, mint például a tornaterem fölszerelése, csak ezután követeznek. Ennek az elhúzódott építkezésnek a tanulságait elemezni az illetékesek feladata. Szükség is volna erre. Mindenesetre egy biztos: kevés olyan iskola van az országban, amelyért már építésének idején annyit tettek volna tanárok és diákok, mint az új pécsi 508-as szakmunkásképző. A lényeg most mégis csak az, hogy az ünnepélyes tanévnyitót — igaz, még a régi épületben — meg tudták tartani, és az 1200 nappali tagozatos tanuló ma már eqyre javuló körülmények között lakja be az iskolát. Szerelési és asztalosmunkák vannak hátra, föl kell szerelni az előadótermeket, be kell rendezni a szertárokat, a tornatermet, el kell helyezni a TANÉRT-től késve érkezett bútorokat, egyszóval rendet kell még teremteni. Néhány hónap múlva lesz érdemes újra megtekinteni az intézetet, amikor már belüliről is olyan szép látványt nyújt majd,^ mint most kívülről. Jövő nyáron, amikorra a környező park is elkészül, meg lehet tartani az igazi iskolaavatást. H. J. Területi értekezletek az ötnapos munkahétre való áttérésről 1982. január 1. jelenti majd a legnagyobb lépést az ötnapos munkahétre történő áttérésben. Az idő rövid, az előkészületeket ehhez mérten kell gyorsítani, az intézkedéseket konkrétabbá tenni. E cél érdekében a Baranya megyei Tarács munkaügyi osztályának a szervezésében területi koordinációs értekezleteket tartottak az elmúlt napokban a megye városaiban. Ezeken részt vettek a városokban, városkörnyéken, járásokban tevékenykedő vállalatok, szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek vezetői. Az értekezletek célja az volt, hogy a még meglevő vitás kérdéseket tisztázzák. Ismertté vált ugyanis, hogy a január 1-i áttérések zökkenő- mentessége — a mai állapot alapján — megkérdőjelezhető. A munkáltatók ugyanis előkészületeikben elsősorban a munkaidőalap kiesésének a pótlására fordítják a fő figyelmet, dolgozóikkal is csak azokat a szervezeti intézkedéseket vitatják meg, amelyek az áttérés teljesítménycsökkenés nélküli feltételeit biztosítják, s ugyanakkor nem kap kellő hangsúlyt az áttérést szolgáló ún. háttérintézkedések kiszolgálása. Nem egyeztetik például a saját áttérési programjaikat azokkal a szervezetekkel, amelyek a munkájukat közvetlenül vagy közvetett módon befolyásolják. „Titokban marad”, hogy a munkarendváltozások milyen utazási igényváltozással járnak, így a MÁV és a Volán esetleg nem tartja szükségesnek a menetrend módosítását. Ezen az egyetlen szálon amihez hasonló még nagyon sok van — végigmenve: e kérdés rendezetlensége visszahat a dolgozók életritmusára, napi időbeosztására és végső soron természetesen a vállalat tevékenységére is. Az értekezleteken ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy körültekintően, a legapróbb részletekre is kiterjedően készítsék el a munkáltatók áttérési programjukat a területi érdekek és lehetőségek figyelembevételével. Dohányválogatás a pécsi szociális foglalkoztatóban Szeptember 18.: A ROKKANTAK NAPJA A Nemzeti Szervező Bizottság ma, a rokkantak napján központi ünnepséget szervez Budapesten. Az egész napos rendezvénysorozatra azokat a szocialista brigádtagokat, aktívákat hívták meg a megyékből, akik a legeredményesebben vesznek részt a nemzetközi év programjának megvalósításában. Baranyából négyen utaznak a fővárosba: Papp Ernő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat „Április 4." szocialista brigádjának vezetője, Fábián Imre, a pécsi Pannónia Sörgyár „Etalon” szocialista brigádjának lakatosa, Keiner Jenő tervező, a Szentlőrinci Költség- vetési üzem tervezőcsoportjának munkatársa és Keresztes Jánosné, a Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának főelőadója, a megyei Koordinációs Bizottság tagja. „Teljes részvétel és egyenlőség” — ez a rokkantak nemzetközi évének jelmondata. Mit tettünk e program jegyében? Ma érdemes ezt a kérdést feltennünk, bár az évből néhány hónap még visszavan, egy rövid összegezésre megállunk; Két maradandó alkotás valósul meg Pécsett: október végéig átadják a Tüzér utcában a városi tanács Szociális Foglalkoztatóját. Mindössze egy hónapja vette át a tanács a Baranya megyei Építőipari Vállalat. építésvezetőségi épületét és a társadalmi munkások ösz- szefogásával hamarosan megnyílik a húszgépes varroda, amelyben 25—28 rokkant dolgozó munkavédelmi (!) kesztyűket varr maid. Itt rendezik be a papírrészleget, ahol mintegy negyvenen végezhetnek akár tolókocsiban is nyomdai munkát a pécsi és a kecskeméti nyomda megbízásából. Az épület másik felében egyszerűbb manuális munkákat végző rész leget alakítanak ki, amelybe a pécsi vállalatok felajánlott gépeit állítják be — ötvenen-hat- vanan készítik itt elő a munkadarabokat, amiket az otthonról kimozdulni nem tudók, mintegy százan munkálhatnak meg lakásukban. A Mozgássérültek Baranya megyei Egyesülete pedig klubszobákat és kondicionáló termet tervez az épület- együttesbe. Október 1-től önálló intéz ményként működik az Endresz György úti Fiatalok Napközi Foglalkoztató Intézete: negyven fiatalnak adnak itt munkát és közös elfoglaltságot. Elsősorban a családoknak nagy segítség ez, s ami a legfontosabb, az intézet egyben munkáltató. A mozgássérültek egyszámlájára eddig 813 197 forintot fizettek be a kollektívák — az összeg nem teljes, mert sokan az egyesületeknek vagy csalá- dáknak ajánlották fel a pénzt. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium tavalyi 2. C osztályosai a szünidei munkabérüket olyan családnak ajándékozták, ahol két mozgássérült kisgyermeket is nevelnek. A pénzösszeg fel- használásáról október 2-án dönt a megyei Koordinációs Bizottság az egyesületek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek ajánlásai alapján. Az egyesületek javaslata az, hogy az összeg egy részéből segítsék az egyesületi munkát, és képezzenek alapot az egyének és családok támogatására. Végül: az 581-3300041111 számú csekket a vállalati kollektívák a megyei tanács pénzügyi és munkaügyi osztályán kérhetik, ahol a telefonigénylésre azonnal postázzák. G. M. Folyóiratszemle Az értelmiségről A Társadalmi Szemle — napokban megjelent — összevont augusztus— szeptemberi száma a Politika, tudat, hagyomány című rovatában két írás közlésével foglalkozik értelmiségünk helyzetének megítélésével. Kolosi Tamás kandidátus, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője „Az értelmiségről vitatkozva" címmel írt cikket, írása elején arra a kérdésre igyekszik, széles körű társadalmi tapasztalatokat és vitákat figyelembe véve, választ adni, hogy ki az értelmiségi? „Száza-_ dunk marxista irodalma általában az értelmiségről, mint rétegről beszél, de a marxista szerzők között is vita tárgya, ^ hogy mit, kiket jelöl az értelmiségi réteg fogalma...” — állapítja meg. Áttekinti azokat a történelmi összefüggéseket, melyek a fogalom pontosabb meghatározásához közelebb vihetnek. Utal arra, hogy a létező szocializmus országaiban az értelmiség az első perctől önálló rétegként jelent meg, a kőztudat számára nyilvánvaló volt, hogy ki az értelmiségi. Az elmúlt harminc esztendőben azonban jelentős változások zajlottak le a társadalom szerkezetében és általában a társadalomban, a korábbi kényelmes körmegegyezés gyökeresen megváltozott. A szerző részle- tesen számbaveszi ezeket a változásokat, azok elemzéséből megfelelő következtetéseket von le a jelenre. „Nem egyszerű kérdés tehát meghatározni, hogy napjainkban ki az értelmiségi". Az értelmiségi lét minőségi kérdés is, nem a foglalkozás vagy a diploma formális kritériuma, és ehhez tartozik még a magatartás, az értékteremtés, értékhordozás, a közéleti szerepvállalás E dekesek a szerző végkövetkeztetései a kérdésre adható válaszban: „...az értelmiségi lét olyan társadalomszerkezeti, munkamegosztási pozíciót jelent, amelynek elérése felsőfokú végzettségen és/ vogy a vezető beoesztáson keresztül lehetséges.” Az értelmiség fogalmához mindazok tartoznak, akik olyan munkát végeznek, amelyhez felsőfokú végzettség és/vagy vezetői beosztás szükséges. Hogy ezen belül hol húzzuk meg a felsőfokú végzettség és a vezetői beosztás határát, az már csak konkrét kutatások alapján pontosítható. Érdekes gondolatokat fejt ki az írás többi fejezete is, melyekben az értelmiség társadalmi helyzetével, a szakmai tevékenység és a közélet kapcsolatával foglalkozik. Dr. Miltényi Károly, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője az értelmiség mobilitásával, rétegződésével és helyzetével foglalkozik az 1945 utáni időszakban. E témában hangzott el előadása az MSZMP KB AgitációS és Propaganda Osztályának Pécsett ez év májusában megtartott elméleti konferenciáján. V éleményét és tapasztalatait abban a kérdésben fejti ki, hogy az 1945-öt követő mobilitás milyen hatást gyakorolt az értelmiség összetételére, szerepének, társadalmi jellegzetességeinek alakulására, hogyan befolyásolták az értelmiségi rétegnek, mint társadalmi makrocsoportnak magatartását és szociálpszichológiai jellemzőit. M. E.
