Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-16 / 254. szám

Dunántúlt napló 1981. szeptember 16., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat... A zártkerti építésről, az építésrendészeti bírságról! Sokakat érdeklő előírásokat tartalmaz a 17/1981. (VI- 19.) és a 18/1981. (VI. 29.) sz- ÉVM rendelet. A következőkben néhány fon­tosabb rendelkezést ismertetünk. A 18/1981. (VI. 29.) ÉVM sz. tendelet mellékletének 1. pont­ja oz Országos Építésügyi Sza­bályzat I. kötetének 11. §-át megváltoztatta. Az új előírás szerint az állampolgár tulajdo­nában -ólló zártkerti és zártker­ten kívüli földrészlete — a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén — a tulajdo­nostársak számára tekintet nél­kül egy 30 m2 nettó alapterüle­tet meg nem haladó, a tájba illő, a földrészlet megművelésé­hez szükséges ideiglenes tar­tózkodásra is alkalmas gazda­sági épület (szerszámkamra, présház, termény- és gyümölcs­tároló), pince és árnyékszék he­lyezhető el. A földrészleten ál­lattartás céljára szolgáló épít­mény is elhelyezhető. A most említett építmények a földrészleten — a helyi építési előírások figyelembevételével — okkor helyezhetők el, ha a) a balatoni üdülőkörzetben levő vagy a természetvédelem alatt ál­ló zártkerti földrészlet területe leg­alább 1500 m2 (417 négyszögöl), illetőleg az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetében legalább 1440 m2 (400 négyszögöl) ; b) az a) pontban nem említett zárt- kerti földrészlet területe legalább 600 m (222 négyszögéi), illetőleg az 1978. január 1. napja előtt ki­alakított zártkerti földrészlet ese­tében legalább 720 m' (200 négy­szögöl) ; c) a zártkerten kívüli földrészlet te­rülete legalább 1500 m2 (417 négy­szögöl), és szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban tartják nyilván, s igy is hasznosítják. A táj védelme érdekében a 11. § (9) bekezdésében említett területeken, továbbá az * orszá­gos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városokban és köz­ségekben levő zártkerti földrész­leteknek a beépíthetőség szem­pontjából figyelembe vehető méretét rendezési terv, illetőleg megyei tanácsrendelet o fen­tebb ismertetetteknél nagyobb, de legfeljebb 2000 m2 (556 négyszögöl) mértékben is meg­állapíthatja. Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a fentebb is­mertetett, illetve megállapított legkisebb mértéket, azok tulaj­donosai — megállapodás alap­ján — a 11. § (1) bekezdésének megfelelő egy közös használa­tú gazdasági épületet, pincét és állattartás céljára szolgáló építményt helyezhetnek el. (30 m2 nettó alapterületet meg nem haladó épület) A földrészleten a pince és az állattartás céljára szolgáló épít­mény a gazdasági épülettel egybeépítve vagy attól különál­lóan, az árnyékszék pedig csak azzal egybeépítve helyezhető el. Állattartás céljára szolgáló több építmény létesítése esetén azo­kat egy tömbben (közös lefe­déssel) úgy kell elhelyezni, hogy külsőleg eqy építmény képét mutassák. Az említett építmé­nyek homlokzatmagassága leg­feljebb 3.5 m lehet. Az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló állampolgár hoszonbérletében levő föld vaqy annak eqy része esetében, to­vábbá azokon a földrészleteken, ahol a rendezési tervek a terü­let későbbi máscélú felhaszná­lását irányozzák elő, illetőleg ahol egyébként belátható időn belül közületi felhasználás vár­ható, a most ismertetett rendel­kezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előírt legkisebb területi mértéket elérő földrészleten gazdasági épület, pince és állattartás céljára szol­gáló építmény csak ideiglenes jelleggel helyezhető el, és a gazdasági épület nettó alapte­rülete a 12 m2-t nem haladhat­ja meg. Természetvédelmi területen, illetőleg tájvédelmi körzet vagy nemzeti park területén, továb­bá tájvédelmi körzetbe nem tartozó, de a megyei tanács végrehajtó bizottsága által — c természetvédelmi hatóság ja­vaslata alapján — kijelölt táj- képileg védendő területen levő zártkerti és zórtkerten kívüli földrészleten a 11. § (1) bekez­désében említett építmények csak a 133. §-ban foglaltak fi­gyelembevételével helyezhetők el. / Az építkezések rendjének megszilárdítása és az építési engedély nélküli, illetőleg az engedélytől eltérő építkezé­sek megelőzése érdekében a 17/1981. (VI. 19.) ÉVM sz. rendelet 1. §-a értelmében az építésügyi hatóságnak építés- rendészeti bírsággal kell sújtani azt az építtetőt, aki a) építési engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül, b) építési engedélyhez kötött éoitési munkát az építési engedélytől je­lentősen eltérő (az engedélyezett helyszinrajz elhelyezését vagy alap­rajzi elrendezését, rendeltetését, nagysáqot. szerkezeti megoldást vagy külső megjelenést érintő) má­don. c) ép'Jjési engedélyhez nem kötött éoitési munkát a város- (község-) rendezési terv. továbbá az általá­nos érvényű kötelező építésügyi és műemlékvédelmi előírások megsér­tésével végeztet, illetőleg végez. Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett építési munka folytán keletkezett vagy megsemmisült éüítmény (épít­ményrész) értékének a) lakóéoület esetében lő—20%-a; b) melléképület és melléképítmény esetében 20—30%-a. c) üdülőéoület. továbbá állampolgár által külterületen létesített bármi­lyen rendeltetésű építmény eseté­ben 30—40%-a, d) országos jelentőségű üdülőterület­tel rendelkező településeken, to­vábbá műemléki, városképi, ter­mészet- és tájvédelmi szempontból védett területeken az a c pontban említett esetekben 20—30, 30—40, illetőleg 40—50%-a, e) az a—d pontban nem említett építmények esetében 30—50%-a. Az építésrendészeti bírság alapjául az építménynek (épít­ményrésznek) a) nem állampolgár építtető eseté­ben az építési munka igazolt költ­sége, illetőleg ennek arányos ré­sze, b) állampolgár építtető esetében pe­dig a rendelet mellékletének figye­lembevételével kiszámított értéke szolgál. • Nem szabható ki építésren­dészeti bírság, ha a) az építésügyi hatóság a szabály­talanul megépített építmény (épit- mélyrész) lebontását elrendelte, illetőleg, b) a rendelet 1. §-ában említett sza­bálytalan állapot kezdete óta tíz év már eltelt, vagy a szabálytalan állapot — e határidőn belül — legalább egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. Az építésrendészeti bírságról szóló rendelet 1981. év július hó 1. napján lépett hatályba. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. _ kerület: Megyei Kórház (belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégé­szet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. A szerkesztőség postájából ^ Hz oluasö Javasolja Buszjárat a pécsi műjégpályához A Dunántúli Napló augusztus 30-i számában megje­lent cikk — miszerint a Lvov-Kertvárost Újmecsekaljá- val összekapcsoló 1-es autóbuszjárat leterheltségét je­lenleg még vizsgálják és indokolt esetben sűríteni fogják — indított arra, hogy úgy is mint a város egyik leglátogatottabb intézményének a vezetője, úgy is mint Ivov-kertvárosi lakos, két javaslattal segítsem a Volán 12. sz- Vállalat vezetőit. Elöljáróban még annyit, hogy az októbertől már végle­gesen üzemelő városi műjég­pálya (dr. Veress Endre út 4.) február—márciusi ideiglenes nyitvatartása alatt végzett fel­mérésünk alapján a jégpálya napi forgalma hétköznapon 3, szombaton és munkaszüneti napokon 4 ezer fő körül vár­ható (napi nyitvatartást ala­pul véve), melynek jórésze (kb. 40 százaléka!) kertvárosi lesz. Az sem hagyható figyelmen kí­vül, hogy ez a járat érinti a szintén nagy közönségvonzatú városi sportcsarnokot, a Ko­marov Gimnáziumot és az ün­nepnapokon is üzemelő Tej­ipari Vállalatot. Ezek alapján javaslataim a következők: 1. Az 1-es járat jelenlegi útvonala úgy módosuljon, rö­vidüljön, hogy az autóbusz Kertváros felől jövet a felüljá­róról leérve kanyarodjon le a jégpálya előtt kialakított meg­állóba (ez közel van a Ko­marov gimnáziumhoz és a sportcsar/iokhoz is!), s onnan a 40-es járat útvonalán halad­jon az újmecsekaljai végállo­másig; visszaútja során a most készülő zúzottköves par­kolónál, a felüljáró északi „lá­bánál" lehetne a megállót ki­alakítani. Az így „megtakarí­tott" idő lehetőséget adna a csúcsforgalmi (7—9 és 15—18 óra közötti) időszak járatsűrí­tésére. 2. Elsősorban a jégpálya va­sárnap és ünnepnapi nyitva- tartását kihasználók és a sportcsarnok rendezvényeit lá­togatók, valamint a Lvov-Kert- városból munkaszüneti napo­kon a patacsi, makári, ma- gyarürögi és daindoli kiskertek­be, szőlő-gyümölcsösökbe igyekvők kényelmét szolgálná az, hogy csak vasárnap és ünnepnapokra (amikor is az 1-es járat szünetel) megma­radna régi útvonalán (hogy a vásárteret ne zavarja) a 19-es járat, óránként csupán egy in­dítással, igy tulajdonképpen egyetlen kocsi lenne szükséges hozzá, hiszen a menetideje oda—vissza kb. 45 perc. Ez So­kat segítene vasárnaponként a vasútállomásra igyekvőkön is. Orosz Ferenc, a műjégpálya vezetője, Ivov-kertvárosi lakos *< Läufer László felvétele Még egy tél, és ezek a lyukak átjárhatatlan gödrökké mélyülnek. Képünk Pécsett, a Mohácsi úton készült, a Hőerőmű felé vezető vasúti átjárónál. Szokolai István felvétele ' — * ———————— Gyantaszagot visz a szél... A pécsi kozmetika gondjai üzen a szerkesztő M. Ferencnének: Az ingatlan vétele után illetéket és adót is kell fizetni. M. J. olvasónk haszonélvezeti jogá­nak folytatására leendő felesége nem lesz jogosult. ,.Érdeklődő" jeligére üzenjük, hogy a bérleti szerződésben meghatározot­tak szerint kell a bérleti dijat fi­zetni. H. I. olvasónknak cftt tanácsoljuk, hogy forduljon a lakhelye szerint il­letékes adóhatóságokhoz, ahol ké- lelmére a szociális körülményeire való tekintettel bírálják el a községfej­lesztési hozzájárulás mértékét. Mit tud ma egy pécsi koz­metika? Nézzük a legismerteb­bet, a Kossuth Lajos utcai 1-es számút, melyet a Szolgáltató­ipari Vállalat üzemeltet. A fodrászatba belépő ven­dégeket rögtön beavatják a szépítés titkaiba, mert ajtó hiányában a kozmetikába bár­ki bepillanthat Természetesen hasonlót láthat az utcai járó­kelő is, aki az üzlet nyitott ab­laka előtt lassítja lépteit. A kicsi helyiségben zsúfolt körülmények között négy koz­metikus és két tanuló dolgo­zik. A falak már régóta poro­sak, a legutóbbi tűz füstje is nyomot hagyott rajtuk. A fel­szerelések régiek, lepattogzot- tak. A krémek és festékek illa­tával összekeveredik a gyanta bűze — mely nemcsak a ven­dégek orrát facsarja, tiltakoz­nak ellene a felső emelet la­kói is, sőt a KÖJÁL-előirások- nak sem felel meg. Célszerű lenne a leglátoga­tottabb üzletet rendbe tenni. Mi erről a véleménye Markos Györgynek, a Szolgáltatóipari Vállalat igazgató-helyettesé­nek? — Valóban, az üzlet állapo­ta nem a legideálisabb. Nem­rég csőtörés volt, ezért szük­ségszerű a csövek áttelepítése és az új rendszer kiépítése. Ezek cseréje után lehet csak festetni. Nem sikerült megol­dani az üzlet szellőztetését, ezért szükséges az utca felé ablakot nyitni. A gyanta ellen kifogást emeltek a ház lakói és a KÖJÁL is, ezért a kozme­tikusok munkahelyükön nem forralhatják, csak melegíthe­tik. A központból kapják for­mákba öntve. Mindezeket figyelembe véve a fodrászat és a kozmetika szellőzőrendszerét jövő évben átépítjük, illetve a Mecsekvidé- ki Vendéglátó Vállalat volt bü­féjét felhasználva bővíteni is fogjuk a kozmetikát. Távlati tervünk, hogy 1984- ben a Kossuth Lajos utca—Fló­rián utca sarkán modern, min­den kívánalomnak megfelelő szolgáltatóházat alakítunk ki, melyben 16 munkahelyes, ha­gyományos és totál, azaz teljes körű kezelést biztosító kozmeti­kát alakítunk ki. A gyanútlan vásárló először... Még egyszer az alufóliáról Sokan vonzódunk a különleges­ségek iránt, légyen az akármi, s ha ráadásul még praktikus is az a valami, hát lejárjuk a lá­bunkat, de szeretnénk beszerez­ni. Igy van ez az alufóliával is. A gyanútlan vásárló először be­tér egy háztartási vogy illatszer­boltba. A következő állomás egy papírbolt, mert időközben kinyo­mozta, hogy az alufóliát a PIERT osztja szét, elsősorban saját bolt­jaiban. Most már bízik a siker­ben, tudja hova kell menni. Pé­csett a „Pergamen" papírbolt a cél, de csodálkozva nézi az el­adó széttárt karjait. Mégis mi­kor? — érdeklődik még mindig reménykedve» hátha azt mondják, hamarosan érkezik, de a válasz hallatán kezd bizonyossá válni az ügy reménytelensége. — Augusztus elején kaptunk 500 tekercset, 3 nap alatt elfo­gyott. Rendelünk, de nem ka­punk. A központban tessék ér­deklődni I A Pl ÉRT pécsi központjában sem tudnak sokkal többet mon­dani. Szeptemberben szállít új­ból a Kőbányai Könnyű Fémmű, a boltok által rendelt mennyiség ha rmodat-negyedét. .. Mohácson már húsvét óta nincs a papír­boltban, bár a megrendeléseiket folyamatoson küldik. A komlói papírbolt augusztus végén kapott 600 tekercset Egy hét alatt el­fogyott. Hasonló a helyzet Szi­getváron is: volt, de elkapkod­ták, Pécsről is odajártak. Alufólia tehát nincs. Van Ke­hely ette ezüstfehér Souvenir és papírkarokterű polietilén csoma­goló. Egyik sem pótolja az alu­fóliát. Hamarosan egy, a jelen­leginél vékonyabb alufóliát pró­bálhatnak ki a fővárosiak, s ha megkedvelik, jövőre az egész országban kapható lesz. Addig is legyünk résen, mert e hónap­bon újabb szállítmány érkezik... N. Zs. Jogi tanácsadó 1 ^. N.-né kérdezi, hogy az aján­dékozó mikor követelheti vissza az ajándékot? Polgári Törvénykönyvünk 582. §-a szerint a még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyi­ban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az aján­dék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándé­kozó vagy közeli hozzátartozója ro­vására súlyos jogsértést követ el. az ajándékozó visszakövetelheti az aján­dékot. vogy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az aján­dék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelem­mel az ajándékot adta, utóbb vég­legesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a he­lyébe lépett érték a jogsértés elkö­vetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérel­met megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajárv~ dékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visz- szakövetelésének nincs helye. I Horváth B. és T. K. kérdezi, hogy a lakásbérletről le lehet-e mondani és kinek a részére? A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 86. §-a értelmében a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével — lemondhat a) a házastársa, egyeneságbeli ro­kona ; örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mos­toha- és nevelőszülője, b) a legalább hat hónapja — állandó jelleggel — a lakásban ve­le együttlakó testvére, továbbá c) a legalább egy éve —1 állandó jelleggel — a lakásban vele együtt­lakó élettársa javára. A bérlő a lakásbérleti jogviszonyá­ról a) állami lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv,' b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó javára is lemond­hat. A lemondáshoz a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata szükséges. Ál­lami lakás esetében a lakással ren­delkező szerv a javára szóló lemon­dást — ha jogszabály másként nem rerdelkezik — köteles elfogadni. Fontos tudni, hogy a lakásbérleti’ jogviszonyról érvényesen csak írás­ban és akkor lehet lemondani, ha a) a lemondáshoz a lakásra to­vábbi bérlőkiválasztási joggal rendel­kező közületi szerv, továbbá — tar­tási szerződés esetében — az eltar­tó, valamint b) az első a)—c) pontban megha­tározott lemondáshoz tanácsi bérla­kás esetében a lakásügyi hatóság, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárult. Bérlőtárs esetében a fentebb írta­kon kívül a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges. Köszönet a segítségért! Egy ház újjáépült Jó néhánysxor csak nyugtáz­zuk, ha valami olyanról hallunk, ami az emberi segítökészség, a meglepő eredményeket pro­dukáló összefogás nyomán jön létre. Nyugtázzuk csak, hangot azonban lapunkban nem min­den esetben kapnak ezek, mert — talán igy is van jól — természetesnek véljük a segít­séget a bajbajutottakon. Hogy most mégis megemlít­jük a pécsi Simon Jánosék ese­tét, annak okát az alábbiak kellően alátámasztják: családi tragédiát is követelő tűzben égett le a múlt évben családi házuk Pécsújhegyen. Túl ezen, jószerével semmijük sem ma­radt. S most, alig pár napja, beköltözhettek újjonnan fel­épült otthonukba. Segített a fiatalasszony munkahelye, az Egyesült Izzó Elektronikai Gyá­ra : 30 000 forint vissza nem té­rítendő kölcsönnel. Odaálltak a férj mellé munkatársai: 20 000 forintot gyűjtöttek össze az újjáépítéshez, és segített a kör­zeti népfrontbizottság is, 35 000 forintot gyűjtöttek a Simon há­zaspárnak. Kár lenne ehhez részünkről bármit hozzá tenni, de termé­szetesnek tartjuk Simon János- né kérésének teljesítését: a Du­nántúli Naplóban szeretne min­denkinek köszönetét mondani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom