Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-16 / 254. szám
I 1981. szeptember 16., szerda Dunántúli napló A népszámlálásról jelentjük Hogyan lakónk 132 ezer lakáskan? Legutóbb a népességgel kapcsolatos adatok között tallóztunk az 1980-as népszámlálás közelmúltban megjelent baranyai kötetében. Most a lakásviszonyokra vonatkozó adatokat tanulmányoztuk, s a legérdekesebbeket az alábbiakban tárjuk az olvasó elé. Mindenekelőtt a legtöbbet mondó adat: a felszabadulás utáni első népszámlálás idején — 1949-ben — Baranyában 97 004 lakást írtak össze, akkor 100 lakásra 372 lakos jutott; most az előzőnek megfelelő összetételben 136 644 lakás volt, s 318 lakos jutott 100 lakásra. Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt az intenzív lakásépítés segítségével lényegesen enyhült a zsúfoltság, azaz jobb körülmények között lakunk. Minőségi változások A továbbiakban az összehasonlításra csak az 1970-es és az 1980-as népszámlálás adatai nyújtanak lehetőséget, de ezek is figyelemre méltó jelenségeikről tanúskodnak. 1970- ben 118 609 lakás volt megyénkben, 1980-ban 131 625-öt írtak össze (ez és a fentebb említett szám közötti különbözőség onnan van, hogy az 1980-as népszámlálási adatok feldolgozásánál a ténylegesen lakott lakásokkal számoltak). A két népszámlálás közti évtizedben mintegy kétharmadra csökkent az egyszobás lakások száma, ötezerrel több a kétszobás, csaknem megkétszereződött a 3 szobás lakások száma és több mint kétszeresére nőtt a 4 vagy több szobás lakásoké, 1980-ban 90 ezer lakás volt személyi tulajdonban, 41 ezer volt a főbérletű lakások száma és 184 társbérlet volt (tíz évvel előbb 243 volt, Pécsett pedig 194-ről 146-ra csökkent a társbérletek száma). A komfortos-összkomfortos lakások aránya 28,4-ről 53,8 százalékra változott, a félkomfortosoké maradt 11,3 százalék, viszont a komfort nélküliek aránya 60,3 százalékról 34,9 százalékra csökkent — ez a lakások minőségi összetételében végbement figyelemre méltó változásról tanúskodik. Ami pedig a lakások felszereltségét illeti, itt is számottevő változásokról tudósít a két népszámlálás adatainak az egybevetése. A villanyhálózatba bekötött lakások aránya 96,6-ról 99,1 százalékra változott, ma mór a lakások kétharmada részesül vezetékes ivóvízellátásban (a tíz évvel ezelőtti 39,7 százalékkal szemben), 46,4-ről 75,9 százalékra nőtt a vezetékes, vagy pb-gáz- zal ellátott lakások aránya, vízöblítéses W. C. a lakások 55,6 százalékában van, a közcsatornahálózatba a lakások 41.8 százalékát kötötték be, s a szervezett szemétszállítás a lakások 57,6 százalékát érinti. Vezet a családi ház A lakások 63,2 százaléka 1, 2 vagy 3 lakásos házban van, 10.8 százaléka 4—10 lakásosban, 26 százaléka pedig 11 vagy több lakásos épületben. A megye 418 353 lakosa közül Lvov-kertvárosi új lakások 234 868 él egylakásos — tehát családi — házban; 37 189- en 2 vagy 3 lakásosban laknak, 40 ezren 4—10 lakásos házban, 106 ezren pedig 11 vagy több lakásos épületben. Említettük, hogy 100 lakásra 318 lakos jut; az 1 lakásos épületek laksűrűsége 336, a 2 lakásosoké 283, a 3 lakásosoké 264(l), a 4—10 lakásosoké 284, a 11 és több lakásosoké pedig 310. A 131 635 lakásból egyébként 79 290 családi házban van, 7963 társasházban van, illetve öröklakás, 7510 szövetkezeti lakás, 36 523 állami bérlakás, 339 pedig egyéb tulajdonú. A lakások 20 százaléka 1900 előtt épült, 27j2 százaléka a századforduló és a felszabadulás közti időben, 32,6 százaléka a felszabadulás és 1969 között, 20,6 százaléka pedig az elmúlt évtizedben. 4996 lakásban van al- (4781) és ágybérlet (208) 8481, illetve 433 * lakóval, amiből arra következtethetünk, hogy az al- és ágy- bérlők feltehető többsége gyermektelen házaspár. A lakások közül 78 627 téglából, kőből, vagy kézi falazóelemből készült házban van, blokk, panel vagy öntött technológiával épült házban 18 076 lakás található, s e kategóriában érdekes, hogy 33 olyan lakást írtak össze, ami valami hasonló technológiával még a századforduló előtt épült. 78 lakást faházban találtak, 34 760-at pedig vályogból, sárból, vagy döngölt fallal készült .házban. Ezek többsége — 32 ezer — 1944 előtt ép ü t, de még 1970—79 között is építettek 512 ilyen lakást. Hatvanegy négyzetméter A lakások alapterületét tekintve az átlagos alapterület 61 négyzetméter, ami lakás- nagyságtól függően így alakul; — 1 szobás — 35, másfél szobás — 48, 2 szobás — 62, 2 és fél szobás — 74, 3 szobás — 89, 3 és fél szobás 101, 4 és több szobás — 120 négyzetméter. — Szám szerint pedig ugyané sorrendben: 25 955, 24 528, 43 952, 13 944, 17 252, 2200, 3794. Egy kuriózum: 20 darab 100 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű egyszobás lakást írtak össze, s ezekben 47-en élnek. A megye lakosságából 106 ezren élnek 49 négyzetméteresnél kisebb alap- területű laká.sban, 208 ezren 50—79 négyzetméteresben, 104 ezren pedig 80 négyzetméteresnél nagyobban. A lakások közül 29 ezerben táv-, ' vagy központi fűtés van, 40 ezerben olajjal fűtenek, " 57 ezerben pedig fával vagy szénnel. A számlálóbiztosok 83 864 olyan épületet írtak össze, amelyben lakások vannak. A többség — 82 426 — természetesen lakóépület, 717 ún. egyéb lakott épület, 220 intézeti épület, 501 pedig gazdasági, ill. ideiglenesen lakott épület. A lakóépületek közül földszintes 78 759, emeletes pedig 3667. H. I. — Szokolai István fehr. —■ Lakosságnak nyújtott szolgáltatás: a radiátorcsere a PÉTÁY felkészült a fűtési idényre tJj rendszeri! hőszabályozás az intézményekben A nyári kánikula után meglepetést okozott a hirtelen beköszöntött hűvös idő- A panellakásokban bizony sokan fáztak. Olvasóink érdeklődtek: vajon a PÉTÁV felkészült-e a hidegre, befejezték-e a karbantartási munkákat és beindítják-e a fűtést, ha az időjárás úgy kívánja? A kérdéseket továbbítottuk Hanyecz Lászlónak, a PÉTÁV műszaki igazgató-helyettesének és Vakaró Józsefnek, a szolgáltatási üzem vezetőjének. — A lakosság általában csak a nyári szokásos karbantartási munkákról szerez tudomást az egyhetes melegvíz-leállás mi- ctt. Pedig egész évben, még fűtési idényben is dolgoznak o szerelők, de ez a lakosságnak nyújtott szolgáltatást nem érinti. Az egyhetes leállási időben dolgozóink befejezték a vezetékek elzáró szerelvényeinek karbantartását és beépítették az új épületek bekapcsolásához szükséges vezetékeket. Tovább folytatódik a tervszerű karbantartás, így a 39-es dandár úton a 15 éves vezeték hibáit javítják, vezetéket cserélnek a Jedlik Ányos utca—Bihari út között <- a 300 milliméteres vezetékpár csőszerelését a BÉV, a mélyépítési munkákat a Dráva menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat végzi. Néhány kisebb belkötő vezetéket javítanak a Kodály Zoltán úton és az Attila utcában. Ellenőrzik a hőközpontokat és átnézik a szerelvényeket is. Mohácson, Siklóson, Szigetváron és Szent- lőrincen is hasonló jellegű munkákon dolgoznak a szerelők, a PÉTÁV saját kezelésű, olajtüzelésű kazánházaiban pedig már befejezték a karbantartást. Ha tartósan tíz fok alá süllyed a hőmérő, az egész megyében szeptember közepével megindulhatnak a fűtéssel. — A legtöbben nyárra ütemezik a nagytakarítást, a lakás átrendezését. Számtalan bejelentés érkezett a szolgáltatási üzemvezetőhöz: a radiátorok bővítését és a fűtőtestek áthelyezését kérték a fogyasztók. Mi határozza meg, hogy elvégzik-e a kért munkákat? — A fűtőfelületet bővíteni csak akkor lehet, ha a helyiség hőmérséklete nem éri el a rendeletben szereplő értéket — a 2/1966. III. 31. NIM rendelet szerint úgy kell szolgáltatnunk, hogy a lakásokban a fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8—20 óra között átlagosan legalább -j- 20 fok legyen (pl. előszobában, konyhában, VJ. í.-ben + 16 fok; lakószobában: +20 fok; és fürdőszobában + 24 fok). Minden esetben ellenőrizzük a fűtési idényben a tényleges hőmérsékletet, ha a rendszer beszabályozásával sem tudjuk az előírt hőmérsékletet biztosítani, úgy elvégezzük a fűtőtest cseréjét. Nagyon sok lakásban gondot okoz a falra felszerelt radiátor. Nem tudják a bútorokat elhelyezni, és nem fémek el a konyhában. A tervezők úgy látszik nem vették figyelembe a falfelületeket (pl. a Jurisics utcai lakásoknál), az újonnan épült Ivov-kertvórosi épületekben nincsenek ilyen jellegű problémák. Igen sokan kérték tőlünk ezt a szolgáltatást, ezért csak az augusztus 15-ig érkezett megrendeléseket vehetjük figyelembe. Szeptember 15-ig ellenőrizzük a bejelentések jogosságát és ahol műszakilag lehetséges, elvégezzük az áthelyezéseket. Nem lakossági szolgáltatás ugyan, de sok embert érint, hogy a PÉTÁV megkezdte a nem lakás céljára szolgáló, önálló hőközponttal vagy hőfogadóval rendelkező épületek, létesítmények fűtésének szabályozását. A rendeltetésszerű használaton kívüli időben (hétvégeken és éjszaka) csökkentik vagy szüneteltetik a fűtést, ezért ezeket a hőközpontokat fűtésszabályozókkal látják el. ' Adóm Erika Kohim bárium R égóta tart a vita, hogy halottainkat temettessük vagy hamvasztassuk. Az utóbbi időben egyre többen döntenek a hamvasztás mellett. A pécsi köztemetőben 1970-ben nyitották meg a hamvakat tartalmazó urnákat tároló kolumbárium-falat. A Baranya megyei Temetkezési Vállalat azóta összesen 2500 urna tárolására alkalmas fülkét alakított ki. Ezek többségébe csak egy urna fér be. Az üres fülkék elfogytak. A pécsi Városi Tanács beruházásában tavaly kezdte az új kolumbárium építését a Szentlőrinci Költségvetési özem. A pécsi köztemető korábban felszabadított E-parcellájáncA E 1-es részén ez év májusától már „temetnek". Az E 2-es rész urnatartó dobozainak betonalapjai elkészülték, jövőre ott is áll majd a piramiskolumbárium. Újdonság: az E-szektorban az urna földbe temetésére is van lehetőség. A piramiskolumbárium három sor magasságban egymásra helyezett dobozai első látásra szokatlanok, mégis különbül néznek ki, mint a korábbi umatároló falak. A vajsórgára festett nyersbeton féldobozokat — a barcsi Kemikál készítette — a Temetkezési Vállalat kőművese ragasztja össze, a kész dobozokból a helyszínen alakítják ki a piramisra emlékeztető kocka építményt. (Egy-egy dobozban két urna is elfér, mór- vónytáblája mindegyiknek másfelé néz.) A sírboltok közé ékelt területen betonjárda fut körbe, a kör alakú rész közepén saját anyagában bordóra színezett burkolólap borítású „falak” padjaikkal pihenőt alkotnak, a terecske közepén van négy vízcsap. Körös-körül a piramisok és a háromszög alapra rakott dobozok, valamint a földből alig kiemelkedő márvónytáb- la tartók rendezett köríve. (Ezek elé lehet az urnát a földfje temetni.) A régóta vajúdó kérdést — temettessünk vagy hamvasz- tassunk — eldönti az idő A hamvasztás meHett sok minden szól. A jövőre elkészülő E 2 parcellarészben felállítottakkal összesen 2044 műbeton fülke hosszabb időre megoldja a pécsi gondokat. (A Kemikál leállt a „dobozok" gyártásával, a hiányzó majd 1500 darabot remélhetőleg elkészíti a komlói betonüzem.) A ’hamvasztás számos országban elfogadott, kialakultak a különféle urnatároló megoldások: a falak és egyéb építmények, vagy az urna földbe temetése. Sok helyütt a hamvak szétszórása vált megszokottó. Bárhogy is „temetik” az urnát, a halott emlékét márványtábla, gondozott gyep és virág őrzi. Mindössze a pécsi fal- és piramiskolumbárium látványa lehangoló, mert miért nem elég nálunk a mórványtábla, az eléje akasztott néhány szál virággal, vagy kiskoszorúval? Miért kell fog mosópoharakat, mosószeres flakonokból kivágott és sok'minden másból kialakított virágtartókat külön polcra erősíteni a táblák elé? Miért kell ízléstelen „fémműremekeket" és mindenféle kábátokat odaragasztani, csavarozni? Miért kell a márványtáblák elé „üvegkalitkát" felerősíteni az elhunyt fényképével, művirággal, örökmécsessel? Ki tudja? kegyelet és a közízlés érdekében is jó lenne szabályozni a pécsi kolumbárium külső megjelenését: mit, milyen egyéni díszítést, kelléket, kegyeleti tárgyat bír A el. Ha halottainkat hamvasztatjuk, törődjünk bele, hogy a ko- lumbárium nem giccskiállítós. nem sírhalom, nem síremlék. Az új piramiskolumbárium formájában is újat adó közterület. Nem szabad megengedni, hogy oda nem ülő tárgyakkal csúfítsák el. Murányi László Megkezdődött a szüret a Dunántúlon Egész Dunántúlon megkezdődött a szüret; a szokottnál hamarobb szedésre értek a különböző borszőlőfajták, emiatt összeolvad az előszüret és a nagyszüret. Mindenekelőtt a legkorábban érő rizlingszilváni, saszla és oportó fürtjeit szedik a nagyüzemi gazdaságok és a kistermelők ültetvényein. A Dél-Dunántúlon — Baranya, Somogy, Tolna és Zdla megyében — huszonhatezer hektáron sorakoznak a tőkék, ezeknek4 csaknem egyharmada kékszőlő. A síkvidéki ültetvényektől eltérően, a dél-dunántúli dombhátakon csekély volt a fagykár. így a termés meny- nyisége — a becslések szerint — a tavalyihoz hasonló, a minősége azonban lényegesen jobb. A fürtök egészségesek, számottevő rothadást eddig még nem tapasztaltak. Az egyéni gazdák nem is igen sietnek a szürettel, a dél-dunántúli nagyüzemekben azonban erőteljes ütemben indult meg a munka. A tájegység legnagyobb szőlősgazdája, a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát a baranyai diákok segítségét is igénybe vette: naponta háromszáz felnőtt és ezer diák dolgozik az ültetvényeken. A PÉTÁV szerelői ellenőrzik a déli ipari út mentén húzódó gerincvezetéket
