Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-14 / 252. szám

Törzsvendégek kívánságára Gasztroprogram lóv tengerpart gasztronómiai világába pillanathatnak be az ínyencek március 15—20. között o Nádorban, az Adria-napok során. A jugoszláv szakács-csa­pat (őztjeiből nem hiányoznak a halak mellett, a rákok, kagy­lók sem. A vendégek megnyeréséért és megtartásáért gozdag és ízes programokat szervez az őszi és a téli hónapokban a Hungorhotels, a pécsi étter­meiben. Mint Tihanyi Ferenc igazgató- helyettes elmondta, a rendez­vénysorozat november 13-án kezdődik a Nádor étteremben, ahol a törzsvendégeket fogad­ják; erre az estére mintegy 200 főt hívnak meg. Ezen a napon nyílik a „135 éves a Nádor Szálloda” kiállítás a Nádor holjában. November 16. és 20. között azok az ételek kerülnek a Nádor étterem étlapjára, omiket a törzsvendégek kértek: ötszáz embernek küldenek ki névre szóló levelezőlapot, me­lyekben azt kérik, hogy nevez­zenek meg néhány olyan ételt, amit az elmúlt években szíve­sen fogyasztottak. Annyi bizonyos, hogy ezen az öt napon igazi magyaros gaszt­ronómiai parádé lesz a Nádor­ban, s az ínyencek sem fognak csalódni a törzsvendégek által összeállított étkekben. A külön­legességeket kedvelők Hellász földjének ételremekeit kóstol­hatják meg a november 23— 28. között a Pannónia étterem­ben a görög napok során. Hogy szól-e majd esténként a buzuki, — még nem tudni, mindenesetre tartogatnak vala­milyen meglepetést. A pécsi magyar játékfilmszemle ideje alatt, februrá 5—9. között egri napokat rendeznek a Minaret étteremben, ahol a táj neves borain kívül ételspecialitásokat szolgálnak fel. Február 15-e és 20-a között a régi idők konyhá­jának remekléseit tálalják a Pannónia étteremben, majd ezt követően 22-től a Nádorban, a modern konyhaművészet hete következik. „Édes tavasz a Mecsekben” címmel, bemutató és vásár lesz március 8—11. között a Mecsek cukrászdában, ahol a Nádor cukrászműhelyének közismert és új finomságai ingerük majd vá­sárlásra a betérőket. A jugosz­Októbertől ismét folytatódik a közkedvelt „Nádor Irodalmi Kávéház" sorozat, volamint a Pannónia étteremben a gasztró- mozi. A Nádor kóvéházban „Asztali zene" címmel az Or­szágos Filharmóniával közösen egy komolyzenei sorozatot ter­veznek, mely a jövő év elején kezdődik. R. N. Siobhan Crease kifaggatta a villányi köveket Kétszázmillió éves befemnita a Kődarab a geológus „szerszá- villányi Templomhegyen. ma", a lupe fókuszában. Becsű letsértés, erőszakos közösülés Magán vád ló lesz a sértettből Az ügyészi hivatás gya­korlásához egyetemi dip­loma, majd pedig szakvizs­ga szükségeltetik. Ahhoz, hogy valaki magánvádló lehessen a biróság előtt — csupán egy feljelentés kell. A Pécsi Városi Bíró­ság statisztikái szerint minden ötödik büntető­ügy magánvádas. E kevéssé ismert jogintéz­ményről beszélgettünk dr. Ol­tói Lászlóval, a városi bíróság büntető elnökhelyettesével: — Hazánkban a bűncselek­mények általában hivatalból üldözendőek, azaz, ha a ható; ság bűncselekményről szerez tudomást, akkor köteles az el­járást megindítani. A sértett és más magánszemélyek akarata, véleménye nem befolyásolhat­ja ezt. A vádat az ügyész kép­viseli, azaz az ügyek többsége közvádas. Néhány esetben azonban csak maqánindítvány- ra indulhat el a felelősségre- vonás. A BTK szerint magánin­dítvány hiányában nem büntet, hető például a magánlaksértés, a levéltitok megsértése, a ma­gántitok megsértése, a rágal­mazás, a becsületsértés, a ke­gyeletsértés, a könnyű testi sér­tés, az erőszakos közösülés, va­lamint a személyi vagyont ká­rosító lopás, sikkasztás, csalás, rongálás, ha a sértett az elkö­vető hozzátartozója. , — A magánindítvány lété­nek legfőbb indoka az, hogy ezeknél a cselekményeknél csak a szenvedő fél, a sértett tudja eldönteni, hogy kívánja-e az elkövető megbüntetését? Erő­szakosnak tekinti-e ismerőse szexális közeledését, vagy lo­pásnak tartja-e ha gyermeke elemei valamennyit a konyha­pénzből? Az is lehetséges, hogy a sértettnek fontosabb érdeke fűződik a dolog eltitkolásához, mint az elkövető megbünteté­séhez. A büntetőeljárás meg­indulása után azonban már nem vonható vissza p magán­indítvány, legfeljebb enyhítő körülményként értékelhető a sértett kedvező véleménye, vagy megbocsájtása. — A súlyosabb bűncselek­ményeknél — mint például az erőszakos közösülés — a vádat az ügyész képviseli. Az eny­hébb megítélésű esetekben azonban a sértettből lesz a bíróság előtt a magánvádló. Ezek általában a szomszédha­rag és a szerelmi összeveszés szülte bűnperek, becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés. A sértettnek kell bizonyítani is állítását. A másik fél gyakorta viszonvádlóvá lép elő és nem ritka, hogy mindkettejüket meg kell büntetni. A bíróság egyéb­ként minden magánvádas ügy­ben megpróbálja kibékíteni a feleket, s ez gyakorta sikerül is. Magánvádas ügyekben is sok­szor előfordul azonban, hogy végrehajtható szabadságvesz­tés az ítélet. — Sajnos az alaptalan felje­lentések sok felesleges munkát adnak a bíróknak és sok bosz- szúságot okoznak a feleknek. Jó tudni, hogy ilyen esetekben hamis vád miatt felelősségre vonható a feljelentő Ismerünk notórius feljelentőket. Három idős hölgy ellen már folyik cselekvőképességét kizáró gondnoksáa alá helyezési el­járás. így ők talán nem vádol­hatnak a jövőben indokolatla­nul másokat. — Az ilyen ügyek sajátossá­ga, hogy a becsmérlő kifeje­zések, vaqy a becsületsértő po­fon bizonyítására nincsenek ta­núk. Olykor előfordul, hogy ti­tokban elkészített magnetofon- felvétellel próbál bizonyítani a magánvádló. Az ilyen módsze­rek azonban könnyen újabb pert eredményezhetnek, hiszen az érintett fél hozzájárulása nél­kül ezek a felvételek általában nem használhatóak fel. — Szerencsére nem kerül a bíróság elé minden indulatos kijelentés, meggondolatlan fél­mondat elhangzása után va­laki. Az évi többszóz magán­vádas ügy mégis azt jelzi, hogy nem tiszteljük eléggé a mási­kat, gyakran fajul rágalmazás­sá a pletyka, túl könnyen csat­tan el egy-egy pofon a vita he­vében. Becsüljük jobban egy­mást, hogy ne legyen belőlünk sem sértett, sem magánvád­ló.. . Erdős A. Kis széria — nagy választék Az Univerzum Teréz utcai irhaüzeme Fotó: Proksza László Pécsi bunda! Végre talpára áll a világ. A Pécsi Univerzum Szövetkezeti Vállalat bőrruházati üzemében akár egyik óráról a másikra ké­pesek a piac igényeit követni, szakembereik az ország na­gyobb áruházait járva már-már a vevők pillanatnyi kívánságá­nak megfelelő, a legújabb di­vat szerinti bőrruházatot le­gyártani. A piaci változások azonban sokszor még nagyobb érzékenységet követelnek, mint ez a maga nemében kisüzem bebizonyította az idén mindent el lehet adni, csak nem min­denkinek, nem mindenütt és nem mindenkor, meg kell ta­lálni a piacot. Az év elején a forgalmi adók változását követően felment a nappa ára, az évente 35 mil­lió forint értékben gyártott bőr­ruházati termékek eladása na­gyon megnehezedett. Az UNI- VERZUM-nál azonban a sirán­kozás a raktárra, termelés he­lyett azt latolgatták, mit kell gyártaniuk. Az irhát nem ter­heli olyan mértékben a forgal­mi adók változása, másfél év­tizedes szünet után ismét a téli ruházat egyik slágere lett az irhabunda. Kézenfekvő volt tehát, hogy ezt kell csinálni. Igen óm, de nagyon nehéz jó szakembereket találni, szin­te mindent a könyvekből voltak kénytelenek megtanulni. Lé­pésről lépésre először egyszerű dzsekiket gyártottak, majd a háromnegyedes női kabátokat, most pedig már jól begyako­rolták a hosszú kabátok készí­tését is. Régen a nagy sorozat volt csaknem minden üzem ál­ma, most az UNIVERZUM bőr­ruházati üzemében egyszerre 15—20 modellt is visznek, a kis szériák, nagy választék, a versenyfutás a divattal meg­hozta az eredményt, az üzem kapacitását nem kellett csök­kenteni, évente akár 6000— 7000 irhabundát tudnak Pé­csett gyártani. Most építik Lvov- Kertvárosban az új varrodát, ahol a mostaninál lényegesen jobb körülmények között dol­gozhatnak majd. Arra is gondoltak, hogy a drága alapanyag . hulladékát feldolgozzák. Kis néqyzetalakú darabokká szabják a hulladé­kot, amelyeket összevarrva új­ból felhasználnak, a Pécsi Cent­rum Áruházban árulják az ugyan- hulladékanyagból készült, de nagyon szép kivitelű bundákat. Mint megtudtuk, megfelelő nagysáqú helység esetén Pé­csett képesek lennének szolgál­tató részleget is létrehozni, közismert, hogy milyen nehéz ma a városban javító szakem­bert találni. L. J. A Thetis őstenger ritka állatait keresi Siobhan Crease a nyáron út­ra kelt. Friss geológus diplo­mával, a londoni egyetem pa­leontológia profeesszorának megbízásával. A Thetis ősten­ger ritka óllalait kutatja: el­indult Franciaországba, átment Szicíliába, majd Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország következett és a héten ismét visszatér Franciaországba. Útját követve nagyjából megrajzolhatjuk az őstenger vonalát, amely a földtörténeti középkorban a mai Európa dé­li és Kisázsia területén hullám­zott, az alpi-kárpáti hegység- rendszer felgyűrődésével vonult vissza, maga után hagyva a Földközi-, a Fekete-tengert és a Perzsa-öblöt, az üledékes kőzetekben pedig a Föld ősi korszakainak állatmaradványai. Villányban találkoztunk az angol geológusnővel. Felka­paszkodtunk a Templomhegy­re, az üledékes rétegeket fag­gattuk: találunk-e a villányi hegyen pygopét? Siobhan a Thetis e ritka ősállata miatt in­dult tanulmányútra. Kevesen foglalkoztak vele, s azalatt az egy év alatt, míg a könyvtára­kat bújta nem sok adatot ta­lált róla. Nagyszerű és úttörő munka lesz a leírása, rendsze­rezése, felderíteni milyen körül­mények között élt és pusztult ki a földtörténet középső kor­szakában. Siobhan-nek ez a doktori címet jelentheti majd, a geológia tudományának pe­dig újabb adatokat az őslé­nyek világáról. Nos, a villányi kövek más­ról beszéltek. A Kréta és Jura szakaszának üledékes rétégéi csak a ritka őslény rokonait mutatták meg: a geológus ké­zi csákányával felpattintott kő­zetekben ammonitákat (puha­testűeket) és a kagylókhoz ha­sonló lábasfejűeket, belemni- tákat találtuk meg. Az újság­írónak persze minden egyes darab izgalmas csoda, kétszáz- huszonöt-millió éves maradvá­nyoké) a hozzáértőnek való­ban beszélnek ezek a kövüle­tek. Az egyik kőfalon két gyö­nyörű tányér nagyságú belem- nites. Lelkesen mutatjuk, de Siobhan arra figyel, hogy kö­rülöttük szinte milliószámra az elpusztult maradványok. Mi okozhatta a tömeges kataszt­rófát? Talán a víz szintje, vagy sótartalma változott meg. Egy biztos, valóban geokémiai ka­tasztrófa történhetett, és a ten­gerfenékre lesüllyedt, tömege­sen elpusztult őslények most kőbe ágyazva „mesélnek" az évmilliók távolából. Megtudtuk, de ezt már Vár­szegi Károly geológustól, a Ma­gyar Állami Földtani Intézet Dél­dunántúli osztályának munka­társától, hogy a Mecsekben huszonkettő, a villányi hegy­ségben legalább tíz természe­tesen megmaradt, vagy feltárt, a földtörténeti középkor eme­leteit bemutató terület van, a hazai geológus növendékek és külföldi kutatók látogatják. A héten francia vendégeket ka­lauzolnak a Földtani Intézet munkatársai-^. Siobhan magyarországi útja végül is sikeres volt, Zircen megtalálta a keresett pygopét, s minden bizonnyal munkát ad a következő évekre a nyári ta­nulmányúton szerzett ismeret- anyag . . . Cáldonyi Magdolna Fotó: Mészáros Attila Tömeg és fertőzésveszély ellen Gyógyfürdők rendszabálya készül H évíz, Zolakaros, Hajdú­szoboszló, Harkány, Szi­getvár ... Nem is kell tovább sorolni. Magyarorszá­gon nagyon sok gyógyfürdőhely van. Ezek szinte kivétel nélkül kettős feladatot látnak el: gyó­gyítanak és strandként üze­melnek. A gyógyfürdőkkel kapcsolat­ban kérdeztük dr. Vadász Gyu­lát, az egészségügyi Minisztéri. um Országos Odülő és Gyógy­helyi Főigazgatóságának fő­igazgatóját. — A gyógyulást keresőket za­varja a tömeg, a strandolni vá­gyók viszont.. . Nem lehetne a gyógyfürdőket szétválaszta­ni? — Ez a kényszer „társbérlet" megnehezíti a betegek ellen­őrzését a higiéniés rendszabá­lyok betartását, a fürdők álta­lános ellenőrzését. Akadályoz­za, hogy megfelelő ideig tar­tózkodhassanak a betegek a gyógyvízben, amelyben a hosz- szdbb ideig való fürdés álta­lában még a strondolókra néz­ve is egészségtelen. A nagy tö­meg azonban mindenfajta el­lenőrzést, felügyeletet lehetet­lenné tesz. Tehát feltétlenül szükséges a gyógyfürdők hasz­nálatára vonatkozólag olyan rendszabályt kidolgozni, amely­ben a gyógyfürdők használata rendeletileg szabályozott. Ná­lunk történelmileg elfogadott tény, az emberek megszokták, hogy medencében fürdenek. A medencében való fürdés vi­szont — eleve, ha tömegről van szó, — nem lehet tiszta és hi­giénikus. Mert hiába mennek be mondjuk ötszázan egy kris­tálytiszta vizű medencébe, ha csak egy órát tartózkodnak is benne, a víz tisztaságáról már nem beszélhetünk. Az mór szennyezetté válik. — Ezt nem lehet kiszűrni? — Valamelyest csökkenteni le­hetne a taposó és a zuhany kötelező használatával, de ott van még egy alapvető gond, az illemhely használata . . . Víz­visszaforgatással sok mindent meg lehetne előzni a gyógyvi­zeknél, ha technikailag jó mi­nőségben alkalmazzák. A gyógymedencékben viszont tu­dományosan kell megvizsgálni, hogy a vízvisszaforgatás árt-e a gyógyvíz összetételének, mi­nőségének. Ez nagyon fontos kérdés. — Mindenütt ott a tömeg... — Minden gyógyfürdőre für­dőlétszámot fogunk megállapí­tani, hogy mennyi jegyet ad­hatnak ki naponta. Ez rende­let formájában jelenik meg a társszervekkel történt egyezte­tés éS megállapodás után. — Tehát jogi szabályozás vár­ható? — Igen. Ettől nagon sokat várunk. A törvénynek súlyt aka­runk adni, a végrehajtását mindenképpen biztosítanunk kell. — Külföldön hogyan védekez­nek a lertözésveszély ellen? — Nem engednek be, csak bizonyos számú embert. Van ahol a víz 10—15 százalékát cserélik óránként. Mégis min­denütt a létszámmal arányban fokozódik a fertőzőttség. Murányi László Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom