Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-13 / 251. szám

1981. szeptember 13., vasárnap Dunántúlt napló 11 A tiszta környezetért Új gyártmány egyharmad áron A Pécsi Köztisztasági Válla­lat saját erőből alakított ki egy újtípusú nedves por- és gáz- leválasztót a már meglévő NDK C—12-es aszfaltkeverő be­rendezéshez. A „házi" műszaki erőfeszítésre azért kényszerült a vállalat, mert az olasz és az NDK gyártmányú aszfalt­keverő technológiai sorhoz csak ciklonos előválasztót szál­lít a gyártó cég, amelynek a hatásfoka alacsony. Emiatt is sok kifogás érte a Pécs-Felsőn, az Eperfás utca 2. szám alatt levő aszfaltkeverő-telepet, mi­vel a levegőt szennyezték. A helyi vállalkozást kiváltó okok között említendő meg az is, hogy a Szellőző Művek és a Fűtőber legfeljebb 2—3 év alatt tudta volna a gyártást és a szállítást vállalni; magas áron. A Köztisztasági Vállalat kör­nyezetvédelmi kísérleti műhe­lyében Berhács Szilárd műve­zető, Sztanics György techni­kai üzemvezető irányításával előállították az újdonságot alig fél év alatt, amelynek a bekerülési költsége a gyárak­ban kínált „testvérének" csu­pán az egyharmada. Mind­össze egy ventillátort vásárol­tak, míg a több tucat alkat­részt házilag állították elő. A házi újítás most van szabadal­maztatás alatt, és ha ennek az elfogadtatása sikerül, akkor a sorozatgyártással is megpró­bálkoznak. Sokat köszönhet a lelkes mű­szaki kollektíva a Mecseki Szénbányák Vállalat dr. Gyur- kó István vezette környezetvé­delmi kutatócsoportjának, amely rendszeresen szakmai tanáccsal szolgált és önzetle­nül bábáskodott a köztisztasá- gis szakemberek ötletének a kivitelezésében. A házi gyárt­mányt szeptember 11-én mu­tatták be az érdeklődőknek. Cs. J. Biszku Béla köszöntése A Magyar—Szovjet Biszku Bélát, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját 60. születésnapja alkalmából Né­meth Károly, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára köszön­tötte és átadta a Központi Bi­zottság üdvözlő levelét. A köszöntésen, amelyre szom­baton a KB székházában került sor, jelen volt Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára, és Baranyai Ti­bor, a Központi Bizottság osz­tályvezetője. Véget ért az egészségnevelési tudományos konferencia Pécsett A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szombaton befejezte munkáját az egészségnevelési tudományos konferencia, ame­lyet — az egészségügyi ifjúsági napok keretében — a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az Egészség- ügyi Minisztérium és az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerveze­te rendezett a fiatal szakembe­rek számára. Hazánkban most előszöy került országos jellegű tudományos fórum elé az ifjú­ság komplex egészségnevelésé­nek kérdése. A konferencián különös fi­gyelmet szenteltek a családi életre való nevelésnek, vala­mint az anya- és csecsemővéde­lemmel kapcsolatos egészség- nevelési kérdéseknek. Az el­hangzott száz előadásban szóba került a dohányzás, az alkoho­lizmus és a kábítószerpótlók ter­jedése az ifjúság egyes rétegei körében. A tudományos ülésen felhív­ták a figyelmet arra, hogy a fiatalok általában ismerik az egészséges életmód szabályait, de nemigen tartják be azokat, ez jórészt a felnőttekre is vo­natkozik, akik közül sokan ne­gatív példájukkal hatnak az if­júságra. Az egészségnevelés egyik célja tehát az, hogy elér­je: ezek a szabályok szervesen épüljenek be szokásrendsze­rünkbe. El kell érni, hogy a fia­talok megtanulják becsülni az egészségüket, s ne akkor jöjje­nek rá a semmi mással össze nem vethető értékére, amikor már elveszítették azt. Az egészség közügy — han­goztatták a tanácskozáson —, azaz nemcsak az egyén, hanem a család, sőt az egész társa­dalom számára érték. Az egész­ségkultúra fejlesztése teHtít nemcsak a szűkén vett egész­ségügyi ágazatra tartozik, ha­nem fontos szerep jut abban a különböző társadalmi és tömeg­szervezeteknek is. tagcsoportelnökeinek fi, Kossuth LajOS megyei értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) telezettség, a szocialista haza- fiság és a proletár internacio­nalizmus egységének jegyében ápolják; — továbbra is cél a Szov­jetunió külpolitikájának, mű­szaki, tudományos és kulturális eredményeinek népszerűsítése;- a tömegpolitikai munka hatékonyabban járuljon hoz­Az értékelő, feladatmegha­tározó beszéd után hozzászó­lások következtek. Elsőként Nagy László, a Mecseki Szén­bányák Vállalat egyik tagcso­portjának elnöke, majd Mayer Béla (Bólyi Mezőgazdasági Kombinát) számolt be tagcso­portjuk tevékenységéről. Ez­után Kása József (Mecseki Ércbánya Vállalat), Nagy Jó- zselné (Pannónia Sörgyár), zá a magyar társadalom szó- Mafán István (Szigetvári Kon­cialista tudatának formálásá­hoz;- a tagcsoportok járuljanak hozzá a közművelődési politika megvalósításához, különösen az iskolán kívüli orosz nyelv- oktatás terén. Emlékezés Prieszol Józsefre Prieszol József kőműves, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége szüle­tésének 75. évfordulója alkalmá­ból koszorúzási ünnepséget ren­deztek szombaton a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában lévő sírjánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára és Grósz Károly, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának első titkára koszorúzott. Elhozták a megemlékezés virágait a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszerve­zetének, a Magyar Partízánszö- vetségnek, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának képvise­lői, valamint a családtagok, hozzátartozók. Ezt követően a XX. kér., To­pánka utca 5. számú ház falán emléktáblát lepleztek le, s az utcát Prieszol Józsefről nevez­ték el. Gondos kezelést igényelnek Növények, virágok a panel­lakásokban A betonrengetegben élő em­ber szívesen látja viszont ott­honában a természetet né­hány zöld növényben. Gyak­ran előfordul, hiába a gondos­kodás, a megfelelő elhelye­zés, a virág sárgulni kezd, le­velét hullatja és teljesen tönk­remegy. Ilyenkor legtöbbször a lakás száraz levegőjét hibáz­tatjuk. — Milyen virágot érdemes a lakásban nevelni és milyen gondoskodást igényelnek? - kérdeztük a Kertészeti és Park­építő Vállalat termelési elő­adóját, Feketéné Görcs Lillát.- Valóban, legfontosabb a lakások száraz levegőjét ned­vesebbé tenni. Ehhez a radiá­torokra felszerelhető párolog­tató alkalmas, megfelelő az üzletekben kapható locsoló, mely porítva szórja a vizet, és Befejeződött a gyógyfürdőankét Tegnap zárult Harkányban a gyógyfürdők higiénés, gyó­gyászati, műszaki gazdasági kérdéseiről tartott háromnapos ankét, amit a Magyar Hi­giénikusok Társasága dél-du­nántúli tagozata és a Baranya ifegyei KÖJÁL rendezett. Az előadások és hozzászólások alapján az ankét résztvevői hét pontba foglalták ajánlá­saikat, felkérve a Magyar Hi­giéniai Társaság elnökségét, hogy ajánlásaikat juttassák el más tudományos társaságok­nak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az Egészség- ügyi Minisztériumnak és az érdekelt főhatóságoknak. Mit tartalmaznak az ajánlá­sok? — kérdeztem dr. Biró Györgyöt, a POTE intézetigaz­gató egyetemi tanárát, a Ma­gyar Higiénikusok Társasága dél-dunántúli tagozatának el­nökét. — Hogy a társaságon belül hozzanak létre külön szekciót, mely a gyógyhelyek és gyógy­fürdők higiénéjével foglalkozik, hogy az azonos vagy rokon területeken . tevékenykedő egészségügyi, gyógyító, hi­giénés és műszaki-gazdasági Ajánlások kincsünk célszerűbb hasznosítására szakemberek között alakuljon ki az ügyet segítő munkakap­csolat. Javasoljuk, hogy a gyógyfürdők és gyógyhelyek higiénés követelményeinek tu­dományos kutatását indítsák be, illetve azt folyamatosan vé­gezzék. Tisztázni kell a gyó­gyítási kérdések jelentőségét, határozzák meg minden gyógy­vízre, hogy az milyen betegség gyógyítására, kezelésére alkal­mas. Véleményünk: gyógyfür­dők csaki^ a gyógyítást szol­gálják és csak az orvos ja­vaslatára kereshetők fel. Az öngyógyítás nem megengedhe­tő. A nem kifejezett — vagy gyenge gyógyhatású vizeknél a strandolás és sportolás más elbírálás alá esik. Ezt viszont előzetes egészségügyi minősí­téssel kell eldönteni. A közegészségügyi és gyó­gyítási kutatásokkal párhuza­mosan meg kell vizsgálni a gyógyfürdők tervezési, műszaki és üzemeltetési kérdéseit, be­fogadóképességük valamennyi összetevőjének számításba vé­tele érdekében. Szükséges a részben elavult, részben hiá­nyos jogi szabályozás felújítá­sa, egységes rendszerbe fog­lalása. Ki kell emelni, hogy az egészségnevelés nélkülözhe­tetlen a gyógyfürdők és álta­lában a fürdőzés higiénéjével kapcsolatban. — Végül: az elhangzott elő­adásokat, hozzászólásokat egy­begyűjtve kiadni és valameny- nyi érdekelt rendelkezésére bo­csátani — mondotta dr. Biró György. M. L. A Kossuth L. utcai virágüzlet ajánlata panellakásokba Fotó: Proksza L. legegyszerűbb megoldás, ha nedves ruhát terítenek a szo­bába. Általában a növények két ok miatt pusztulnak el: a meleg lakásokat szellőztetik és c huzatban maradnak a virá­gok, illetve hidegben és me­legben azonos mennyiségű vízzel locsolják őket. Legjobb langyos vízzel öntözni és a cse­rép aljára homokot, kavicsot helyezni, vagy tálkát kell a cserép alá rakni. Ajánlatos al­kalmanként tápsóval megszórni a virógföldet. Ha a növény le­dobja alsó leveleit, akkor fel­élte földjét és nagyobb cse­répbe kell ültetni. A Sansaveria, Fatsia szinte mindent elvisel, a közkedvelt ficusok, gracaenak, philodend- ronok, sindapsusok, pandamu- sok igényesebbek, meleget kedvelők. A lakás hűvösebb sarkaiban borostyánfélék, páf­rányok és a szobafenyő he­lyezhető. Természetesen mind­egyik növénynek fényre van szüksége, mert a sötétben megnyúlnak. Aki még nem rendezte be Ickósát növényekkel, illetve szakszerűen szeretne növénye­ket nevelni, legjobban teszi, ha felkeresi virágüzleteinket. Itt szakszerű tanácsokat adnak és a szobasarkokba elhelyez­hető, több színű növényből vi­rágtálakat alakítanak ki. Az Esze Tamás utcai szaktanács­adó szolgálatunk kedd, szer­da, csütörtöki napokon 8—15 óráig tanácsadással és felvilá­gosítással várja a vásárlókat. A. E. zervgyár) és Klepah Ottmár (Mecseki Szénbányák) szólalt fel. A szünet után folytatódó vi­tában elsőként a megyei érte­kezlet vendége, dr. Lukács Ist­ván, az MSZBT Országos El- , nökségének tagja szólalt föl. Elmondta, hogy a barátsági munka 1971-től mind tartal­mában, mind hatásában na­gyot fejlődött. Elismerését és köszönetét fejezte ki a külön­böző szintű pártszervezeteknek, akik e munka fő mozgatóere­jének számítanak. Jogosnak tartotta a fölszó­lalósokban elhangzott konkrét javaslatokat és igényeket, me­lyek közül kettőre tért ki. Az egyik az írásos anyagok, kiad­ványok, sajtótermékek mennyi­ségével és minőségével kap­csolatos: e kiadványoknak nem a számszerűségén, mint sok­kal inkább a tartalmán kell módosítani. Vagyis jobban kell differenciálni, s jobban figye­lembe venni az egyes rétegek, az ifjúság igényét. A másik , fontos dolog, hogy az MSZBT - tagcsoportoknak is részt kell venniük a gazdaságpolitikai feladatok megoldásában. Végezetül az MSZBT Orszá­gos Elnökségének képviseleté­ben jó munkájáért hét aktivis­tának nyújtott át jutalmat. A jutalmazottak: Wolbech János (Béke Mgtsz, Szajk), Horka János (Pécsi Bőrgyár), dr. Má­tyás Ferenc (Zengőalja Mgtsz, Pécsvárad), Setényi Géza (Pé­csi Tanárképző Főiskola), Sin- ku Pál (a megyei aktívacso­port vezetője), Kerekes József (a MÁV Pécsi Igazgatósága), Visegrád y Tamás (Baranya megyei Pártbizottság munka­társa). A vita következő hozzászóló­ja Vány/' Terézia volt, aki a Leöwey-gimnáziumbeli kollégái és a megyei oktatási intézmé­nyek tagcsoportjainak nevében fölajánlotta az MSZBT-tagok- nak társadalmi munkában az orosz nyelv oktatását, a tanu­lásban való segítséget. A hoz­zászólások befejeztével Rajrlbi József, a megyei pb titkára összefoglalta az elhangzotta­kat. Ezután került sor az MSZBT VII. országos értekezletén részt vevő baranyai küldöttek meg­választására. A megyéből 19 küldött utazik az értekezletre: Kozma Lászlóné (Leöwey Gim­názium), Benke Antal (Mágocsi Mezőgép), Domonkos Albert (Komlói 501-es Szakmunkáskép­ző Intézet), Gyüket Andrásné (Komlói Carbon Vólalat), Hegyi Györgyné (Szigetvári Konzerv­gyár), Javasi Mihály (Mohácsi Öntödei Vólalat), Klepah Ott­már (Mecseki Szénbányák Vál­lalat), Kovács Béla (Mecseki Szénbányák, Kossuth-bánya- üzem), Kovács László (DÉDÁSZ), Kozma Dezső (Villány—Mecsek- aljai Borgazdasági Kombinát Villányi Gazdasága), Matán István- (Sriqetvári Állami Gaz­dasági, Mayer Béla (Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát), Seté­nyi Géza (Pécsi Tanárkéoző Fő­iskola), Tóth György (Sziqetvári Mezőgép), Varga Lajos (Vasas- Bányaüzem), Visegrády Tamás (MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága), Breining Józsel (vé- méndi Lenin Tsz), Kása József (MÉV) és Nagy Larissza (MÉV). A küldötteken kívül az orszá­gos elnökségnek négy meghí­vottja is van: Nagy József né (Pannónia Sörgyár), dr. Má­tyás Ferenc (pécsváradi Zengő Gyöngye Mgtsz), dr. Schwarcz József (Mecseki Szénbánvák MSZMP Bizottsáaa) és Andro- sovits Zoltán (PTF). B. L. — D. Cs. Könyv M erész vállalkozásnak tű. nik manapság Kos- suthról könyvet írni, kü­lönösen életrajzot, hiszen pályá­ját, tevékenységét oly sokan és sokféleképpen feldolgozták már. Bizonyára Cseres Tibor is le­mond róla, ha nem támad egy remek ötlete, mely módot és le­hetőséget adott neki, hogy az eddigi feldolgozásoktól merő­ben eltérjen. Cseres beleélve magát az agg turini remete helyzetébe, egy képzeletbeli ön­életrajz megírásával a Kossuth- irodalom izgalmasan új szemlé­letű művét hozta létre. Vissza­tekintés és számvetés ez a mű, melyet Kossuth is megírhatott volna, ha nem idegenkedik any- nyira önmaga szerepének ilyen formában történő bemutatásá­tól. Cseres Tibor tiszteletben tartva a nagy politikus szerény­ségét, mindvégig szigorúan a tényekre támaszkodik Munká­ján érződik, hogy egész könyv­tárnyi dokumentumot tanulmá­nyozott ót, nemcsak az életút ismert vagy kevésbé ismert ese­ményeit köti az egyértelmű fé­nyekhez, de a belső monológok, a meditációk valószínűségét is mindenütt az adatokból levon­ható következtetések logikájá­val hitelesíti. A könyv a születéstől a nyolc­vanas évekig fogja át Kossuth változatos, gazdag életpályáját. Az író természetesen a maga szempontjai szerint megrostálja az eseményeket s csak azokat emeli ki, melyek fontosságukat tekintve meghatározóak. így például keveset foglalkozik a gyermek, és ifjúkorral, annál bővebben tárgyalja viszont a politikai pályára térés küzdel­mes, csalódásokban és remé­nyekben egyaránt kimerítő ta­pasztalatokat nyújtó éveit. E zek az esztendők — a reformkori harcok idejé­ről van szó — formálják a nagyra hivatott politikus szemléletét, alapozzák meg a haza és a nép sorsa iránti el­kötelezettségét. Persze Cseres korántsem csak a közéleti em­bert mutatja be, ott, ahol ezt az események menete és az életpálya állomásai megkíván­ják, érdekes képet rajzol a ma­gánemberről is. E kettő szerves egységéből bontakozik ki az a reális Kossuth-portré, melyet egyszerre érzünk ismerősnek és újjáteremtettnek. A reformkori küzdelmek után a forradalom és a szabadság- harc gyakorlati erőpróbái kö­vetkeznek Kossuth számára. Po­litikai pályafutásának csúcsára ér, az ország kormányzójává választják. A nagy lehetőségek és a kényszerítő realitások szo­rításába kerül, felelősséggel és szenvedéllyel cselekszik. Külö­nösen érdekes ezeknek az éveknek felelevenítése, ahogyan közel négy évtized távlatából az idős politikus egykori önmagát látja, a trónfosztás körüli vitá­kat magyarázza, és a Görgey- vel való ellentétét és annak kö­vetkezményeit újból és újból át­gondolja. A vereség okainak felsorakoztatásában kerüli még az egyoldalúságnak a látszatát is, így a Cseres által rajzolt kép a tárgyilagos megítélés to­vábbi erősítését szolgálja. Aka­ratlanul is beleszól abba a po­lémiába, mely az utóbbi másfél évtizedben hol Kossuthot, hol Görgeyt tette felelőssé a Vilá­goshoz vezető tragédiáért. A z emigráció időszakának még számtalan olyan mozzanata van, melyet a Kossuthra vonatkozó irodalom nem tisztázott kellőképpen Cse­res Tibor ezek egyikére-másiká- ra kísérletet tesz, s ha egy élet­rajzi munkában nem is mond­hatja ki a döntő szót, szándéka már önmagában véve dicsére­tes így más, érzésünk szerint pontosabb megvilágításban lát­juk például Kossuth küzdelmét o magyar ügy újbóli felkarolá­sáért, a kiegyezés hamis látsza­tának bizonyításáért. Ugyanak­kor azt is iái érzékelteti az író, hogy a sorozatos csalódások miként teszik megkeseredett em­berré Kossuthot, s ennek ellené­re hogyan lesz mégis a negy­vennyolcas eszmék már életé­ben halhatatlan megtestesítője. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom