Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-13 / 251. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 251. szám 1981. szeptember 13., vasárnap » Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Az új felüljáró és vidéke ♦ Mohácsi vízi rendőrök ♦ Szombati sportesemények Növények, virágok a panellakásokban az országos tanácskozásra A baranyai kisiparosok megyei küldöttgyűlése Húszpontos javaslat A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportelnökeinek megyei értekezlete A lakosság, a vállalatok és a szövetkezetek a jövőben is számítanak a kisiparosok munkájára Előnyben az együttműködési és a társulási formák M egyei küldöttértekezletet tartott szeptember 12-én Pé­csett, a Mozgalmi Házban a KIOSZ Baranya megyei Szervezetének a választmánya, a két küldöttgyűlés kö­zött végzett félévtizedes munkájáról. Az ünnepi eseményre a közelgő nyolcadik országos küldöttgyűlés alkalmából került sor. Hegedűs Frigyes villányi órás megnyitója után kezdetét vette a hatórás tanácskozás, ame­lyen az elnöki teendőket Pav- lovics János megyei elnök látta el. A választmány és a megye több mint 4500 kisiparosának a munkáját értékelő 52 oldalas jelentést már korábban meg­kapták a küldöttek. így most Lőrincz Károly titkár vitaindító szóbeli kiegészítést tartott. Baranya lakossága sokat kö­szönhet a szolgáltatásban a kis­iparosoknak, de a vállalatok, a szövetkezetek is mind erőtelje­sebben számítanak az együtt­működésükre. Egyre többen vál­tanak ki főállás mellett iparen­gedélyt, de a- már nyugdíjban lévő dolgozók is szeretnek a kisiparral foglalkozni. Népsze­rűek a kisipari szakmák. A 82 küldött közül 14-en kér­tek szót. Vörös József (Sziget­vár) arról beszélt, hogy nehéz egy szolgáltutóházat felépíteni, nem a pénz hiánya miatt, ha­nem azért, mert hosszú várako­zás után kapnak csak területet a helyi tanácstól. Kevés a kis­ipari szakmákat elsajátítani akaró tanuló, ugyanis körülmé­nyes a messzi városi iskolákba járni oktatásra a falvakból. Jobb lenne, ha a vidéki váro­sokban, vagy épp a nagyobb községekben is kihelyezett tago. zatokat működtetnének a szak­munkásképzők. Dr. Szalai Istvánná (Pécs) fel­szólalásában aggodalmát fe­jezte ki a mesterlevél nélkü­li szakmák elfogadtatása miatt. Szerinte félő, hogy a mester- vizsgák elhagyása szakmai igénytelenséghez vezethet. Egyébként az is gondot okoz, hogy a mestervizsgák anyaga könyvben ritkán jelenik meg. Mások, így Tar István (siklósi), Tóth László (komlói), Cálfi Béla sásdi iparosok azt sürgették, hogy a rendeletek, jogi szabá­lyok a változó élethez gyorsab­ban igazodjanak és az újabbak­ról időben szerezzenek tudo­mást. Remélik, hogy a beteg­ségi táppénz, a segítő család­tagok társadalombiztosításának a rendezése úgy alakul, hogy a kisiparosok teljes elégedett­séggel tudják majd elfogadni az ezekre vonatkozó rendele­teket. Ezzel kapcsolatban a komlói Krancz László azt vetet­te fel, hogy miért nem lehetne teljesen önkéntes a táppénzre jogosultság. A küldöttgyűlésen felszólalt dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyette­se is, akitől megtudhatták a kisiparosok, hogy a pécsi ta­nács a belvárosi rekonstrukció­ban, az iskolák szépítésében számít a munkájukra és ennek érdekében összefoghatnának eqyütt, vagy az építő, tatarozó vállalatokhoz, szövetkezetekhez „társulhatnának". Szintén a gazdasági összefogás, az új együttműködési, társulási for­mák jelentőségét emelte ki a hozzászólásában Molnár Jászét, a KIOSZ országos elnöke is. A jövő év januárjától alvállalko­zója lehet a kisiparos például egy vállalatnak, de létrehozhat­nak különféle gazdasági mun­kaközösségeket is úgy, hogy önállóan adóznak a tagjai, sőt amellett megtarthatják az ipar- engedélyüket. Kovács Gábor, a HVDSZ megyei titkárhelyettese is a gazdasági egyesülések, tár­sulások jövőjét ecsetelte, főként a lakóház-felújítósokkol kapcso­latban, de szólt a kisiparosok­nál dolgozó 420 alkalmazott ér­dekképviseletének, érdekvédel­mének a fontosságáról is. Dr. Varaa Lászlóné, a pécsi körzeti csoport titkára a kiegészítőjé­ben egy alkatrészellátási tár­sulás megszervezését indítvá­nyozta. A decemberi nyolcadik orszá­gos küldöttgyűlésre csaknem húsz javaslattal „utazik" a 12 országos küldött megyénkből, így hangsúlyozni fogják, hogy a kihaló szakmákban munkavi­szony és nyugdíj mellett is kap­hassanak iparigazolványt a ké­relmezők. Ezen kívül bővüljön a csak szakmai gyakorlat alap­ján kiadható iparok köre, de csökkenteni kellene a mester­levélhez kötött iparok számát. Megfogalmazták azt is, hogy szűnjön meg a közületek részé­re végzett kisipari munka érték­határ-megállapítása, a balese­ti táppénzt pedig iparszünetel- tetés nélkül is folyósítsák, sőt be­tegségi táppénzben részesül­jenek a kisiparosok. S minél ha­marább rendezzék a segítő csa­ládtagok társadalombiztosítási helyeztét. Megválasztották az új me­gyei választmányt és vezető­séget. Az elnök .ismét Pavlovics János fett, a titkár Lőrincz Ká­roly, a titkárihelyettes pedig Neszmély László. A tegnapi eseményen kitünte­téseket adott át Molnár Jószel, a KIOSZ országos elnöke. A Ki­váló Munkáért kitüntetést Hor­váth Károly kapta meg. A Ki­váló Kisiparos kitüntetést Fuller János, Kálmán Attila és Váci Lászlóné vehette át. A Kiváló Szervezeti Múnkáért kitüntetés­ben Hasenauer Miklós és Fe­leli József részesült, míg Topo- nári Béla a „25 éves Kisiparos Munkásságért” kitüntetés tulaj­donosa. Csuti J. A testvéri barátság ápolása népünk nemzeti érdeke A Magyar—Szovjet Baráti Társaság októberben megrende­zendő VII. országos értekezlete előkészületeként tegnap az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságának nagytermében tartották meg az MSZBT megyei tag­csoportjai elnökeinek értekezletét, melyen részt vettek az irá­nyító pártszervezetek képviselői is. Kiss Györgynek, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének elnöki köszöntője után Raj­nái József, a megyei pártbizottság titkára értékelte az utóbbi esztendők barátsági munkáját, az elért eredményeket, s tett javaslatot a mozgalom továbbfejlesztésének feladataira. — Megyei tanácskozásunk akkor végezhet eredményes munkát és az országos értekez­let úgy töltheti be mind jobban a feladatát, ha megismerjük a tagcsoportok, a párt- és tömeg­szervezetek véleményét, észrevé­teleit, javaslatait — kezdte elem­ző beszédét Rajnai József, majd részletesen szólt a magyar— szovjet barátsági munka me- gyénkbeli. eredményeiről. Baranyában jelenleg 72 MSZBT-tagcsoport működik, a csoportok számának korábbi di­namikus növekedése az utóbbi években lelassult. Ez alapve­tően abból fakad, hogy a célok nem a mennyiségi fejlesztésre, hanem a tartalmi tevékenység színvonalának emelésére irá­nyultak. A kollektívák legna­gyobb része ipari és szolgáltató, Zágon Gyula tárlata Szigetvárott Zágon Gyula, Szigetvárott élő festőművész mintegy 60 alkotásából összeállított ki­állítást nyitott meg tegnap este a Zrínyi-vár dzsámijá­ban Tinusz János, a város tanácselnöke, a művész számos tisztelője jelenlété­ben. A tárlat október vé­géig látható. Tárlatnézők a szigetvári dzsámiban. A művész (jobbról) tisztelői körében Fotó: Cseri L. egyharmada pedig mezőgazda­sági jellegű munkahelyeken ta­lálható. Intézményi és oktatási jellegű munkahelyen összesen 12 tagcsoport tevékenykedik. Az utóbbi évek törekvése az volt, hogy az ipari üzemek szocia­lista brigádjai, valamint a ta­nuló ifjúság és az értelmiség körében emelkedjen a csopor­tok száma. Elmondható, hogy a számsze­rű fejlődés és a csoportok te­rületi megoszlása megfelelő. Sajátosság, hogy néhány üzem­ben több tagcsoport is tevé­kenykedik, így például a Me­cseki Szénbányáknál 14. A me­gyei pártbizottság a jelenlegi szervezettséget jónak tartja, és nagyobb arányú mennyiségi fej­lesztést már nem tart indokolt­nak. Rajnai József beszédében kü­lön szólt a magyar—szovjet ba­rátsági munkában kiemelkedő szervezetekről, csoportokról, így például a Hazafias Népfront megyei Bizottságáról, melynek béke és barátsági hónap ren­dezvényei rendkívül nagy jelen­tőségűek. E szervezet mellett működik már hat éve a Szov­jetunióban tanult, volt ösztön­díjasok száz tagú klubja, és a HNF támogatja a „Moszkvai rádió Baranya megyei hallga­tóinak klub”-ját is. Eredményes az orosz nyelv- és irodalomta­nárok nemzetközi szövetségének, a MAPRJAL megyei szervezeté­nek munkája is. Igen jó kapcso­latok alakultak ki más megyei szervezetek és az MSZBT-taq- csoportok között, így az IBUSZ megyei Igazgatóságával, a Me­gyei Moziüzemi Vállalattal. A megyei pártbizottság titká­ra ezután arról beszélt, hogy a tagcsoportok tartalmi munkájá­nak következtében nőtt a kol­lektívák tömeg befolyása, így hatásosabban vehetnek részt a helyi politikai életben is. Ak­cióikon keresztül egyre több szocialista brigád, KlSZ-alap- szervezet, úttörőcsapat kapcso­lódik a baráti munkába. Figye­lemre méltó, hogy — főként vi­déken — mind több tagcsoport terjeszti ki tevékenységét a la­kóterületre is. Erre jó példák a mohácsi öntödei tagcsoport ve­títései az általános iskolások részére. Rajnai József ezután a baráti munka rendezvénysoro­zatait, vetélkedőit, kiállításait méltatta, különös hangsúlyt ad­va a baráti találkozók jelentő­ségének. Ennek tömegmozgalmi jellegének bizonyításához ele­gendő tény az, hogy az utóbbi években 350 szovjet csoport vett részt Baranyában a tag­csoportok nagy sikerű találko­zóin. Igen jelentősek voltak az évenkénti szovjet filmek fesz­tiváljai is. ♦ A magyar—szovjet baráti mozgalom irányításáról szólva Rajnai József elmondta, hogy ebben a pártszervezetek szerepe megerősödött; figyelmük egyre inkább kiterjed a tagcsoportok tartalmi tevékenységére. A ha­tékony irányítás igénye hozta létre öt évvel ezelőtt a megyei MSZBT-aktívacsoportot, amely­nek működését azonban folya­matosabbá kell tenni, tartalmi­módszertani irányító tevékeny­ségét pedig hatékonyabbá. A mozgalom országos irányí­tását méltatva az előadó han­got adott a tagcsoportok indo­kolt kérésének, hogy az orszá­gos elnökség az eddiginél több agitációs segédanyaggal támo­gassa tevékenységüket. Rajnai József végezetül a mozgalom előtt álló feladatok­ról szólt. Ezek konkrét kidolgo­zásához a következő alapelve­ket ajánlotta: — a magyar—szovjet barát­ság elmélyítése hazákban a párt és a kormány politikájá­nak alapvető eleme, társadal­munk valamennyi rétegének ügye, népünk nemzeti érdeke;- az MSZBT-taacsoportok, a mozgalom sajátságos eszkö­zeivel járuljanak hozzá az MSZMP XII. kongresszusa ha­tározatainak eredményes vég­rehajtásához. A magyar—szov­jet barátságot a felelős elkö­(Folytatás a 11. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom