Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-11 / 219. szám
1981. augusztus 11., kedd Dunántúlt napló 3 Elsősorban a mezögazdasagnak dolgoznak A gabonaszállító vagonokhoz négyezer darab, kiömlő nyílással ellátott ajtózáró lap készül a Szászvár melletti faüzemben Erb János felvétele Az egyházaskozári melléküzem A merész újatakarás jellemzi az egyházaskozári tsz ipari kiegészítő tevékenységét. Alig három év alatt több mint harmincféle termék előállítására rendezkedtek be és döntően mezőgazdasági üzemeknek dolgoznak. Tavaly 3 milliós nyereséget hozott az ipari főágazat 100 dolgozója és az idei terv 8 millió forint, ami az évi össznyereségnek az egyharmadál jelenti. Szembetűnőbb a fejlődés az árbevételben: az 1980-as 27 milliói ebben az esztendőben majdnem megduplázzák, de cél a 60 milliós bevétel mihamarabbi elérése. A dinamikus felfutás főként annak köszönhető, hogy alaposan megszervezik a piacot és a kínált újdonságok annyira keresettek lesznek, hogy a huzamos sorozatgyártást is megpróbálhatják. Komoly szériával rukkolnak ki például a vetésellenőrző monitorból, az ablak- vasalatból, a kukoricaroppan- tóból, a csomagolóládákból, raklapokból és a víkendházak- ból. A jelentős üzleti partnereik közé tartoznak a Medicor Vállalat, a Győri és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, az Agrotröszt, a 23-as Volán, a MOFA, a Pécsi Faipari Szövetkezet, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer, a Baranya megyei fSZKER. A 45 szakmunkás magas szinten ismeri szakmáját, sőt zömük többszörösen képzett. Így például az esztergályosok értenek a marós munkához, vagy a traktorosokat, a gépkocsivezetőket, a növénytermesztési betanított munkásokat kiképezték gépszerelőnek, lakatosnak, hegesztőnek, sőt gépkezelőnek. Ebből a szakmunkásállományból 8-10-en rendszeresen újítanak, gyorsan kivitelezhető szabadalmakkal állnak elő és rájuk támaszkodhatnak a Gépkísérleti Intézet, a Gödöllői és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kísérletező kutatói, akik a szellemi, vállalkozói menedzselésben régóta kapcsolatban állnak a tsz-szel. Oly erős a kötődés, hogy szabadalmaikat Kozárban merik realizáltatni. A kivitelezésben tapasztalható megbízhatóságot, versenyképességet felfedezte a Pannónia Mezőgazda- sági Társulás, amely ötleteket, termékeket, értékes piacokat hajt fel. Most például a pécs- váradi tsz szabadalmát hozta el Kozárba és hamarosan megkezdődik a fogazott ekevas- gyártás. A jövőt a hiánycikkalkatrész- ellátási gondok enyhítésében látják és e területen nyitottak, így a Győr és a Bács-Kiskun megyei kombájnosok nem panaszkodtak ezen a nyáron, mert az NDK kombájnokhoz kaptak elég koptatólécet, utánverőt a hegyháti ipari kiegészítő üzemből, de bármelyik gazdaság telefonálhat, hisz azonnal küldik a kért tételt. Kísérleteznek az NDK szalmarázók és erőgépek bizonyos egységeinek előállításával, többek között szivaty- tyúházak, csapágyak öntésével, esztergályozásóval. Mindez csak gyorsasággal, pontossággal és a kifogástalan minőséggel érhető el. Ennek érdekében tovább javítják a műszerezettséget, a technológiai színvonalat, a szalagszerű munkát, az anyagmozgatást és az alapanyag-beszerzést. Idén csak a szerszámpark korszerűsítésére két és fél millió forintot költöttek, de most készült el az új iparcsarnok hatmillióért, ahol a festőműhelyben kitűnő felületkezelést végezhetnek akár bérmunkában is. Átadás előtt a faszárító Mázaszászváron, de 1982-re üzemel az új faaprító. A szerszámozottságot tovább erősítik, és jövőre újabb maró- és esztergagépeket rendelnek meg Egy 5—10 fős szakember- gárdát pedig a speciális tudást igénylő szerszámfejkészítésre tanítanak meg. Ugyanis a szerszámfej drága, 200-500 ezer forint is lehet az ára, ezen kívül lassan, legtöbbször egy év alatt érkezik meg a megrendelés után. Ily tempó csak fékezi a kivitelezést. Persze a saját erő kevés, ezért rendszeresítették az alvállalkozók bedolgozói munkáját. Jelenleg harmincon vannak. Nemrég léptek kapcsolatba a Sósdi Építőipari Szövetkezettel, az orosházi tsz ipari ágazatával, a Megyeszer mohácsi gyáregységével, a pécsi Ziper- novszky Szakközépiskolával. Ilyen körülmények között biztonsággal vállalhatják az új termékeket, mint a fából készült falburkoló lapot, a szőlőkarót exportra, vagy a fából faragott játékokat a Skála Coop megbízásából. Dr. Vass János elnök szerint a mostani szellemi és gépi kapacitásból akár 80 milliós árbevételre is futná. Csuti J. Diétás konzervek cukor- és vesebetegeknek A VI. ötéves terv időszakában az élelmiszeripar új diétás készítményekkel bővíti a választékot: a program első lépéseként a budapesti konzervgyár só- és energiaszegény készételeket kísérletezett ki. Gyártásuk az idén megkezdődik. Több éves előkészítő munka eredményeként a tervezett hétféle készétel közül a szigorú feltételeknek végül is négy felelt meg. A MÉM-től már a gyártási engedélyt is megkapták. A húsgombócot káposztafőzelékkel elsősorban cukorbetegeknek gyártják, ebben kevesebb a liszt, több a káposzta és a tejföl. A lecsós marhahús, a húsgombóc tejfölös kapormártásban és a marharagu vadason, egytől egyig sószegény ételek, ezeket főként vesebetegeknek szánják. E készítmények izében érződik ugyan a só hiánya — bár más, közömbös fűszerek ezt némileg ellensúlyozzák -, ám mégis várhatóan szívesen fogadják majd a diétázók, hiszen eddig az ilyen ételek hiányoztak a konzervek választékából. A diétás ételek 300 grammos adagokban kerülnek a konzervdobozokba. Az idén néhány vagonnyit hoznak belőlük forgalomba. Ha nagyobb kereslet mutatkozik irántuk, úgy jövőre növelik a gyártást. kábelmérő kocsi a DÉDÁSZ-nál Tavaly 233 kábelmeghibásodás történt a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat területén. A föld alatt húzódó kábelek gyakran esnek áldozatul a különféle árokásási munkálatoknak, de ezen kívül elöregednek, s főleg az összekötőknél tönkremennek. A kábelhiba gyors felderitése roppant fontos feladata a DÉDÁSZ-nak, hisz egy-egy meghibásodás áramkimaradást okoz. Eddig egy kábelmérő kocsival végezték ezt a munkát, o közelmúltban azonban vásároltak egy új berendezést, mely korszerűbb, s nem utolsósorban gyorsabö hi- bofelderitést tesz lehetővé. A Volkswagen mikrobuszba szerelt Seba Dynatronic kábel- hibahely-mérő műszereket az NSZK-ból szerezték be, értékük meghaladja az 5 millió forinGyorsabb hibafelderítés igazgatóságokat a közeljövőben fokozatosan ellátják kihelyezett mérőhelyekkel, illetve komplett mérőkocsikkal. A szét- telepítés után az új Seba Dy- natronic berendezés, mint központi mérőkocsi csak a krii- kus hibáknál, vagy a túlfeszült- ségvédelmi méréseknél megy Pécstől távolabbi helységekbe, a többi hibát a szakszolgálati és a többi kihelyezett mérőhely deríti fel. A DfDÁSZ-nak 2600 kilométer hosszúságú föld alatti kábelt kell ellenőriznie, s az esetleges hibát gyorsan elhárítania. Nem kis feladatot jelent ez szakembereiknek — az egyre korszerűsödő technika ellenére sem. R. N. tot. A mérőkocsi kettős digitális adattárolót is tartalmaz, mellyel a kábelek kezelés előtti és utáni visszaverődési képei is rögzíthetők és összehasonlíthatók. A készülék alkalmas az úgynevezett szikraköz jellegű átütési hibák egyszeri átívelési visszaverődésének tárolására is. Ez löleg a polietilén szigetelésű kábelek hibakeresésénél nagy jelentőségű. Az új mérőkocsi azonban nemcsak kábelhibahely mérésre, hanem túlfeszültség-levezetők, alállomási gyűjtősínek átadás-átvételi vizsgálatára is alkalmas. A mérő- Kocsivcl, mint mozgó laboratóriummal a legkülönbözőbb túlfeszültségvédelmi mérések is végezhetők. Érdemes megemlíteni, hogy a műszerek segítségével a kábelmeghibásodásokat félméteres pontossággal képesek megállapítani. Mint Mohácsi Gábor, a vállald szakszolgálati osztályának mérnöke elmondta, terveik között szerepel a kábelhibahely- mérés decentralizálása. A szak- szolgálati osztály jelenleg egy központi szigetelésvizsgáló és kábelhibahely-mérő kocsival, valamint egy speciálisan csak kábelhibahely-mérésre alkalmas kocsival rendelkezik. Az üzemA betakarítás után időszerű feladat Talajvizsgálat a korszerű tápanyag-gazdálkodás érdekében A repce, borsó, őszi árpa és búza betakarítása után Baranya megye mezőgazdasági üzemei azonnal hozzálátnak a következő év terméseredményeinek megalapozásához. A termésátlagok alakulásában döntő tényező a korszerűen tervezett tápanyag-gazdái kodás. Ennek jelentőségét egy ellentmondás mielőbbi feloldása végett szükséges hangsúlyozni. Baranya megyében az 1980-81- es gazdasági évben nem növekedett a műtrágya hatóanyag felhasználás, sőt néhány üzemben az előző évekhez képest csökkent. Mindezek ellenére a gazdaságok — a VI. ötéves terv előirányzatának megfelelően — szeretnék elérni a növénytermesztésben az évi 3—4 százalékos termésátlag növekedést. A talajok tápanyag-ellátottsága — a vizsgálatok alapján — csökken azokban az üzemekben! ahol a terméssel kivont tápanyagot nem pótolják vissza szakszerűen. Megyénkben évente 85 000 ha mezőgazdaságilag művelt területet keli megvizsgálni ahhoz, hogy az összes termőterület tápanyag-ellátottságáról legalább 3 évente tudomást szerezzünk. E vizsgálatok a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Szak- szolgálati Állomásán, Danicz- pusztán történnek, ahol egy talajmintából 14 különféle talajtulajdonságra, iiletve tápelem ellátottságra állítanak ki bizonyítványt. Ä vizsgált paraméterek: kémhatás, kötöttség, sótartalom, mész, humusz, nitrát és nitrit, foszfor, kálium, magnézium, nátrium, cink, réz, mangán és szulhasználhatók különböző elemzésekhez, másrészt az eredményekből — a szakemberek által megfogalmazott logikai rendszer szerint műtrágyázási szaktanácsot készítenek. A Szakszolgálati Állomáson kívül a termelési rendszerek is adnak műtrágyázási szaktanácsot. A szaktanács helyességét a NAÁ szakemberei ellenőrzik az úgynevezett „kék könyvben" országosan egységesített előírások alapján. A közelmúltban a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson elkészültek a megye talajtápanyag ellátottsági kartogramjai, amelyet megrendelés alapján irányító, koordináló, szaktanács- adó és felügyeletet ellátó szervek az állomáson átvehetnek. A műtrágyaellátás és -tárolás ugrásszerűen megjavult az elmúlt években megyénkben Környezetvédelmi szempontbór sem közömbös, hogy a felhasználásra kerülő műtrágya 85 százalékát fedett helyen, veszteségmentesen tárolják. Az országosan is elismerésre méltó helyzetet az agrokémiai társulások előrelátó szervezői és megalapítói teremtették meg. A talajerő-gazdálkodás kapcsán szót kell ejteni a szerves- trógya-felhasználás helyzetéről is. Az 1980. év csapadékos őszi időjárása rendkívül megnehezítette, sok esetben lehetetlenné tette az év során felhalmozódott készletek kijuttatását. Emiatt fordult elő, hogy az istállótrágya készlet 60 százalékát szórták ki ősszel az üzemek. A visszamaradt és az ez év első felében képződött istállótrágya kiszórásáról a nyár folyamán Talaj- és növényminták mikroelem tartalmának automata mérése atomabszorpciós spektrofotométeren fáttartalom. A talajmintát 12 ha-os parcelláról párhuzamos mintázással előre elkészített pontos tervrajz alapján vesszük. A minták begyűjtését a Szak- szolgálati Állomás, valamint a Bólyi és Szigetvári Agrokémiai Társulás mintázásra kiképzett brigádjai vagy az üzem agrokémiai szakirányitója végzi. Ahhoz, hogy az üzem a megfelelő időben, az üzem egészére vonatkozó tápanyag-ellátottsági ismeretekkel rendelkezzen, a mintázási idők pontos betartása feltétlenül szükséges. Július első napjaitól esedékessé vált az őszi gabonák, borsó- és repceterületek mintázása. A mintázási idő lerövidítése és a munkaerő problémát felvető kézi mintázás kiküszöbölésére rendelkezésre áll a tárcsás talajmintavevő gép, amely a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson bérbe vehető. A talajminták a daniczpusz- tai laborban teljesen automatikus vizsgálósoron mennek keresztül. A mérőműszerekről a mérési adatok a számítógép adatbankjába kerülnek. Az archivált adatok bármikor felkeli gondoskodni. A munkaszervezési gondok ellenére meg kell oldani a kijuttatást, hogy kihasználhassuk az istállótrágyá- gyában lévő növényi tápanyag' mennyiséget — 400 q-ás hektáronkénti istállótrágyával 100 kg nitrogént, 100 kg foszfort és 240 kg káliumot viszünk be a talajba. A tápanyag tartalmán túl az istállótrágya szerkezet- javító hatása és mikroelem tartalma sem hagyható figyelmen kívül. Az üzemekben felgyűlő,, rosszul tárölt 'istállótrágya köny- nyen környezetszennyező forrássá válhat. Hiba lenne ennek az értéknek az elfecsérlése, és nem juthat a megye mezőgazdasága abba a helyzetbe, amelybe 1976-ban jutott. Ebben az évben a felhalmozódott szerves trágyát nagyméretű kampánymunka szervezésével „kényszermegoldásként" i'obbantással kellett kijuttatni. Szeretnénk elérni, hogy okszerű tápanyaggazdálkodással gazdaságosan tudják növelni mezőgazdasági üzemeink a termésátlagokat. Kása Sándorné agrokémiai szaktanácsadó
