Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-10 / 218. szám

Lőrinc van a dinnyében Népi hiedelmek Augusztus 10-e Lőrinc nap. ja. Sok-sok hagyomány, hie­delem fűződik ehhez a nap­hoz. Ki is volt ez a Lőrinc? II. Sixtus pápa diakónusa, aki máglyán halt mártírhalált. A borzalmas tűzhalál közben könnyek csordultak ki szemé­ből, s innen ered, hogy pél­dául az óangol néphagyo­mányban az augusztusi hulló csillagokat Szent Lőrinc köny- nyeinek is nevezik. Bálint Sándor ünnepi kalendáriu­mából még rendkívül sokat tudhatunk meg Lőrincről, akit később a szegények, a könyv, tárosok és még nagyon sokan védőszentjükként tiszteltek. A parasztság körében, hason­lóan más jeles névnapokhoz, a gazdasági élettel és az idő­járással kapcsolták össze augusztus 10-ét, A középkor végén több céhnek is a pat- rónusa lett Szent Lőrinc: így többek között a körmöcbá- nyai vargáknak és a lőcsei pa- szományosoknak. Neve fenn­maradt családnevekben és helységnevekben egyaránt, példa erre a baranyai Szent- lörinc község. Néhány érdekes Lőrinc-napi népi hiedelmet említenénk meg, amit talán jobban el­feledtek, mint a dinnyéhez kapcsolódót. A palócföldi Etesberr a Lőrrnc-napot köve­tő vasárnapon a lányok vörös ruhadarabokat öltöttek ma­gukra; Hőgyészen a német szőlősgazdák nem dolgoztak ezen a napon, nehogy Lőrinc jégveréssel sújtsa óikét; Lő­rinc után veszélyes a folyók­ban fürödni, mert hideg már a víz; a csíki Negyedfélme- gye havasán a füvet a múlt században Lőrinckor kezdték mindig kaszálni; a szegediek szerint Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik többet ab­ban az esztendőben S mi­kor lesz sok bor? Ha Lőrinc napján olyan lbő az eső, hogy még a kerékvágásban is meg­áll, Egy forrás azt is említi, hogy Lőrinc a köleskása pat- ránusa is. S Végül jöjjön ak­kor a legismertebb, a diny- nye: a népi szólás így hang­zik: Lőrinc van a dinnyében. Persze, nincs minden diny- nyében Lőrinc, csak arra mondják, amelyik augusztus 10-e után vizenyős bélű, pos- hadt. Zolnay László Kincses Ma­gyarország című lebilincselő könyvéből megtudhatjuk, hogy a XVI. századig Magyaror­szágon csak a sárgadinnye volt ismert. A görögdinnye ha­zai meghonosodását az 1600. évtől tartják számon. Meg kell jegyeznünk, hogy annak idején még nagy vigasság kísérte a dinnyeszüretet. S óvatos duhajként őseink még egy „receptet" is hagytak ránk arról, hogy mivel lehet ellensúlyozni a dinnye hajtó hatását. Biztos sokan meg­örülnek a tippnék: erős bo­rokkal . .. S végezetül néhány népi szólás, Lőrincről és a dinnyé­ről. Egyről már volt szó, a Lő­rinc van a dinnyében; ezen­kívül: Jön-megy, mint Lőrinc a csizmában, ez annyit tesz, hogy valaki örökösen járkál. Ráül a Lőrinc a derekára, vagyis megfájdul a dereka a kapálástól. S most lássuk a dinnyét: Lapít, mint dinnye a tűben, szépítő mondásként annyi, mint hallgat, mert lu­das valamiben. Dücső Csilla .. ha Lőrinc napján bő az eső, sok lesz a bor.. Erb János rajza Ing nélkül melegben A csecsemőkre is gondolni kellene... „Komédiás” Kossuth?... Marx levele Perczel tábornokhoz Tények elhallgatásával szobrokat Tíz év rangsora fl Karády-titkok Hatvankilenc éves a magyar lemezkirálynő Aranylemezhez ma már százezer eladott példány kell Az apróságok öltöztetés! gondjai „A jól táplált csecsemőkre és gyerekekre általában kevesebb ruhát kell adni, mint amennyit a felnőtt igényel..." — mondja a világhírű gyermekorvos, dr. Ben­jamin Spock. - Bizonyos ruha­féleségek kínálatát látva viszont úgy látszik, megfeledkeztek a csecsemőkről. Konkrétan: kritikán aluli kis- ingekből a választék. Ami kap­ható, az hosszú ujjú és jobbáro műszállal kevert alapanyagból készült. Rövid ujjú vagy ujjatlan kisinget, szellős, batiszt-szerű anyagból már régóta gyártanak külföldön. Itthon nem lehet kap­ni. A dolog azért érthetetlen, mert hazánkban van megfelelő alapanyag van csecsemőruhá­zati szövetkezet, csak éppen kis­ing nincs — megfelelő választék­ban. Kényszerből a Magyaróvári Kötöttárugyár egyes nagyságú trikóját vásárolják meg a szülők. Igen ám, ez a nagyság azon­ban egyéves gyermekeknek való. Nincs napozó és zokni sem. Ez utóbbiból egyes számozású vá­sárolható, ami a csecsemőknek nagy. Az eddig elmondottakkal szemben gazdag választékot kí­nálnak rugdalódzókból. Igazán szépek, színesek. Gyermekorvosok javasolják, minél előbb, de legkésőbb öt­hónapos kortól pohárból igyék a csecsemő. Csakhogy! A ná­lunk kapható előkék - van be­lőlük bőven -, pillanatokon be­lül átáznak, sőt a babán éppen rajta lévő ruha is. Ez valószínű­leg szerepet játszik abban, hogy az anyukák általában későn kez­dik a pohárból itatást. Könnye­dén kiküszöbölhető lenne a gond a műanyag élőkével. Gyár­tani kellene! Eddig a csecsemőruhák le­árazására sem akadt vállalkozó. Az augusztusi nyári vásár ide­jén általában negyven százalé­kos kedvezménnyel vásárolhatók voltak gyermekruházati cikkek is. Kár, hogy a sorból kimaradtak a csecsemők. Többnyire gondokról írtam. Pedig akadnak dicséretes kez­deményezések is. A Kecskeméti Konzervgyár készíti a kétszáz grammos bébi-ételeket. Az üve­ges pürék gazdaságosak és nagyobb választékot teremtettek a mesterségesen táplált csecse­mőknek, bár a kereskedelem nem mindia biztosítja a kínála­tot. A gyáriak készségét bizo­nyítja: kérésre elküldik a teljes mintakollekciót, lav eavebek mellett a Ivov-kertvárosi kisma­maklub is megkapta mind a 29- féle bébiételt. H. T. a net fői merevítünk Elküldte-e Perczel Mór emig­ráns magyar tábornok a kért dokumentumot dr. Marx Ká­roly nak? Mit tartalmazott vá­laszlevele? Hol lehet az eredeti német nyelvű Marx-levél? Miért hallgatunk róla a közvélemény előtt? Nagyjából ezet a kérdé­sek motoszkálnak bennem, mi­óta nemrég érdekes tanulmányt olvastam dr. Kolta László pe­dagógus-helytörténésztől egy Bonyhád történetéről szóló kö­tetben. Ebben a szerző ismer­tet egy viszonylag új cdalékot a Perczel-életműhöz: Marx 1860-ban írott levelét, amely­nek több fontos gondolatát idézi, ám néhány kipontozott rész arra utal, hogy lényeges dolgokról — illetve a teljes le­vél és az eredeti lelőhelyéről valamiért — szemérmesen hall­gat. Miért? Ennek a nyomába szegődtem a napokban. Dr. Kolta László Bonyhádon elmondta, hogy a hatvanas évek elején kapcso­latba került egy Perczel-unoká- val (Perczel Olivér ny. tábor­nok), aki talált egy Marx-le- velet a család levéltárában. Ennek a másolatát elkérte és ismertette. A levelet közben a Párttörténeti Intézet egyik ku­tatója (Borús József) megvásá­rolta és közölte a Párttörténeti Közlemények 1966. 4. számá­ban. Ebből már többet tudunk meg. Marx 1860 elején szorgalma­san gyűjti az anyagot készülő új könyvéhez Karl Vogt ellen, aki L. Bonaparte, azaz III. Na­póleon ügynöke volt. („Herr Vogt", London, 1860.) Ehhez szüksége volt több adatra és dokumentumra az olaszországi magyar emigráció helyzetéről, törekvéseiről és főleg elvi né­zetkülönbségeiről. Megszerezte Perczel angliai címét, Jersey szigetén. Marx hadvezérként is nagyra becsülte őt, s különösen nőtt szemében, amikor 1859- ben, látva a magyar emigráció bonapartista és cári orientá­cióit, nyilatkozatban határolta el magát Kossuthéktól, majd kiábrándultán „haza"-tért Jer- sey-szigeti magányába. Itt kapja meg Marx 1860. április 16-i levelét: „Mélyen tisztelt Tábornok Úr! Engedje meg, hogy egy irat miatt, ame­lyet a bonapartista üzelmekről nyilvánosságra hozok, önhöz is forduljak, mint az európai sza­badság egyik legderekabb él­harcosához. ön a legutóbbi olasz háború idején nyilatkoza­tot adott ki, amelyben megmu­tatta, hogy átlátott a szélhá­mosságon és ezért időben visz- szavonult a színpadról - ko­moly bizonyítéka ez az ön fö­lényének a komédiás Kossuth­tal és besúgóival szemben. Ezt a nyilatkozatot sajnos elvesztet­tem. Evégett fordultam Szeme­réhez, Párizsba. Ő utasított Önhöz. Ha szíveskednék e nyi­latkozat másolatát a Magyar- ország és Olaszország becsa­pásáról szóló nyilatkozatokkal együtt nekem elküldeni, jó ügy­nek tenne szolgálatot. .." Marx ezután utal korábbi cikkeire, amikben a magyar katonai emigrációból egyedül Perczelt tekinti tisztán látó politikusnak s emlékezteti a magyar forra- aalom melletti harcos kiállá­saira a Neue Rheinische Zei­tungban. „Megkülönböztetett nagyrabecsüléssel: az Ön dr. Kari Marx-ja." Kemény és becsmérlő jelzők- kéll illeti ugyanakkor Kossu­thot, több helyütt is. Nyilván emiatt láttak napvilágot e so­rok csupán szakfolyóiratban. Igaza van-e Marxnak ebben? A Kossuth-emigráció bővelkedik ellentmondásokban, és sokkal bonyolultabb Kossuth szerepe, magatartása is, mint hogy egy­két jelzővel — akár Marx tollá­ból is — elintézhető legyen. Marx ugyanakkor a következe­tes proletárforradalmár szem­szögéből bírálja Kossuthot — akit a szabadságharc idősza­kában szintén nagyra becsült — itt azonban olyan negatív vo­násokat fedezett föl benne, amilyenek a kispolgári demok­rácia táborához tartozó emig­ránsokat általában jellemezték. Perczel Mór három nappal később már válaszol. Mint Marx Szemere Bertalannak írott ké­sőbbi levelében említi: elke­seredett, melankolikus hangu­latban .. . Nem ok nélkül: ke­délybeteg, idegállapota meg­rendült, s depresszív tünetei csak 1867-es hazatérésekor ol­dódnak fel néhány évre. A Marx-féle levélváltás nem folytatódik, azaz semmi jel nem utal rá. Sőt, Perczel válaszle­veléből is csupán néhány sort ismerünk eddig, a „Vogt úr" Vili. fejezete egyik jegyzetéből. Az ismert egyetlen levél tar­talma viszont a szakfolyóiraté­nál szélesebb érdeklődésre is számot tarthat. Tények elhall­gatásával csak tovább mereví­tünk szobrokat, történelmi hő­seink élő, eleven és valósághű emléke helyett. Wallinger Endre Karády Katalin 69 éves és legyőzte Zárayékat, Szűcs Judi- tot, a nemzetközi rangú OME- GA-t, — mindenkit. Honthy Hanna egykori ellenfele, az 1940-es évek buja hangú, fér- fibolondító énekesnője, a GES­TAPO politikai foglya, magyar filmsztár, és majdani brazíliai kalaposnő, tíz esztendő most elkészült hanglemezforgalmi statisztikája szerint, a 100 000 példányt meghaladó lemezek sorában — első. Máskülönben ez a mennyiség ma az arany­lemezszint. Az OMEGA csak négy lemez együttes példány­számával szárnyalta őt túl, 643 ezerrel, Szűcs Judit 3 lemez, 462 ezer és az LGT 4 lemez, 383 ezer darabjával. De ki volt a ma 69 eszten­dős, abszolút győztes Karády Katalin? Jogos a kíváncsiság, hiszen egyetlen régi dalokból összeállított lemezét, a lemez­kereskedelem szerint, 1 millió ember hallgatja, fiatalok is. Nos, amikor 1935-ben a fiatal pesti elvált asszonyt egy társa­ságban felfedezték és a híres énekpedagógus, Aczél Ilona ta­nítani kezdte, szépsége, hang­ja miatt azonnal Honthy Han­nával akarták szembeállítani. De akkor Honthy „győzött", az operettprimadonna, Karády pe­dig rádió- és lemezfelvételeivel aratott sikert — slágerénekes­nő volt. Hallatlan népszerűségét nö­velte aztán letartóztatása. Ka- ródyba ugyanis beleszeretett Üjszászy István vezérőrnagy, a vaskezű tábornok és raffinált titkosszolgálati vezető, s mi­ként a híres Zilahy-filmben, a Halálos tavaszban Karády éne­kelte: ez lett a veszte. A VKF/2, vagyis a Vezérkari Főnökség 2. ügyosztálya ugyanis a hírszer­zés és kémelhárítás szervezete volt, parancsnoka pedig Újszá- szy tábornok, aki időben felis­merte Hitler vesztét és fő szer­vezője lett annak az akciónak, hogy az ország angol—ameri­kai ejtőernyős hadosztályok se­gítségével, segítve a közeledő szovjet hadsereget is, szembe­forduljon a németekkel. Erről is ír Kádár Gyula — Üjszászy be­osztottja — ismert könyvében. De elkésett: március 19-én el­árasztották az országot az SS- hadosztályok. Üjszászy fent a várban körülvétette magát a Hunyadi elit páncélos hadosz­tály német gyártmányú Tigris­harckocsijaival. De a GESTAPO a tábornok — Karády iránti — nagy szerelméről is tudott és első nap letartóztatta az éne­kesnőt. Megkínozták, kiverték a fogait és kidobták az utcára. S ki ne volna népszerű, akit a megszállók titkosrendőrsége megkínoz? De mi lehet zeneileg a Ka- rády-siker titka? A slágerkuta­tók szerint az igazán népszerű dalok tempója lassú (például a rockzene űrrock stílusa is az). Aztán a dalszövegek a magán­élet szűk körén belül mozog­nak, elsősorban az egyik leg­bensőbb magánügyről, a szere­lemről szólnak .. . Akárhogy is van, Karády Katalin külföldön is magyaroknak kiadott és el­adott lemezekből gazdagodott meg, és hagyhatta abba a ka­laposnő foglalkozást. Ma az Egyesült Államokban él, pesti jogdlját itthagyta és néha te­lefonál, hogy egy-egy régi ba­rátjának adjanak ki belőle né­hány ezer forintot. A zenei irányzatok tehát alaptulajdonságok dolgában vajmi keveset változtattak a slágereken. Legfeljebb a beat, John Lennon, aztán nálunk a legújabbak — például cl.HO- BO BLUES BAND — dalai lépnek tovább a magánélet zártságán és igen színvonalas,, népszerű zenével feszegetik a közélet kérdéseit is. Lehet, hogy ők majd valóban legyőzik Ka- rádyt... Földessy Dénes ÉPÍTKEZÉSHEZ KÖZVETLEN TELEPI KISZOLGÁLÁSSAL ÉRTÉKESÍTÜNK; B— 70 B—100 B—140 B—200 B—280 minőségű transzportbetont Kérjük, igényeikkel munkanapokon 7—15 óra között anyag- és áruforgalmi osztályunkat megkeresni szíveskedjenek. o TRANSZPORTBETON-ELADÁS: hétfőtől péntekig naponta 6—21 óra között. Minden szombaton 6—13 óra között. Gépkocsis szállításhoz igény esetén fuvarszervezést vállalunk. o CÍMÜNK; BVM DUNAÚJVÁROSI GYÁRA Dunaújváros, Papírgyári u. 18—22. Telefon; 183-84/49, 50, 51-es mellék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom