Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-09 / 217. szám

1981. augusztus 9., vasárnap

Dunántúli napló

11

Előadást hallgatnak a nyári egyetem résztvevői

Mi hozta ökot Magyarországra?

Lassan negyedszázada lesz, hogy a pécsi Népek Barátsága Nyári Egyetem meghirdeti programját, s a hallgatók ezekben a forfó júliusi-augusztusi napokban két turnusban ismerkednek a környező és a nyugati országokból hazánkkal, Baranyával, Péccsel. Előadásokat hallgatnak a magyar politika különböző területeiről, kapcsolatainkról, kultúránkról a megismerés, a tájékozódás, a ba- rátkozás szellemében.

Az idei második turnus a hét elején indult, és tíz napig tart. Eléggé feszített programmal, pontos időbeosztással. Hét után reggeliznek; 8 és 9 óra között: „200 szó magyarul" ~ ezzel kezdődik a nap. A német, illetve angol nyelvű csoportban elszánt akarattal törekszenek bevésni naponta azt a 15-20 legfontosabb magyar szót, amelynek ismerete itt-tar- tózkodásuk során hasznos lehet.

Az angol nyelvű csoportban 8-10 olasz fiatal s néhány korosabb angol úr próbálkozik a nyelvtörő kísérletekkel: „Kérem a sót! Köszönöm. Kérem a számlát. Hol a buszmegálló?...” Riszt Orsolya, fiatal tolmácsuk türelemmel igazgatja a meg-mégbicsakló szavakat, amíg tisztán, pontosan nem hallja vissza félkörben ülő tanítványaitól. Magamban mély elismeréssel nyugtázom akaratukat, igyekezetüket, amivel — szakértők szerint a világ második legnehezebb nyelvében — szavakat, rövid \ mondatokat formálnak. Többszöri nekirugaszkodással, végül mór pontosan, helyesen.

Szemben egy fiatal olasz lány, jobbról egy őszes angol úr. Kísérleteik a szavak formálására, úgy tűnik, sikeresebbek az átlagosnál. Vajon mi hozta őket hozzánk földrészünk két pontjáról? Ezt kérdezem tőlük a nyelvóra utáni rövid beszélgetésünkön.

Giancarla Pomponi Rómából érkezett. Biológia szakos egyetemi hallgató. Érdeklődését hazánk, kultúránk iránt az olasz- magyar kulturális kapcsolatok központjában a római Magyar Intézetben járva egy diavetítés keltette fel. A diasorozat a magyarországi kerámiaművészetet mutatta be. Ezen keresztül fokozódott benne a kíváncsiság: milyen lehet az az ország, ahol a Zsolnay, herendi, hollóházi márka világhírűvé lett; hogyan élnek, hogyan művelődnek itt az emberek, hiszen Olaszországban bizony vajmi keveset tudni, hallani arA nyári egyetem

Giancarla Pomponi Olaszországból

ról, amit most itt személyesen tapasztalhat.

Jack Tendeter története hosz- szabb és nemcsak, életkora miatt. Jelenleg nyugdíjas, előtte bútorrestaurátor volt. 1939-ben a repülőgépiparban dolgozott s ennek a révén járt Magyar- országon. Egy bizonyos körülmény itt is marasztotta egy ideig. Akkor már életbe lépett az első zsidótörvény, s jó néhány ismerős család a rohamos fasizálódás hatására a kivándorlás gondolatával foglalkozott. Szeretett volna segíteni nekik, így itt maradt. Kilenc ■.hónapot töltött Komáromban, ahol családoknak, fiatal páhallgatói között

Jack Tendeter Angliából

raknak angol nyelvórákat adott, hogy fölkészülhessenek a nagy útra. Az összekötő kapocs a német nyelv volt közöttük. A háború kitörése után visszatért hazájába, ahol korábban is együtt dolgozott fiatal kommunista munkásokkal. A világnézeti-politikai „leckét" viszont Magyarország jelentette számára. Hazatérve maga is belépett a kommunista pártba. Most 40 év után jóleső érzés számára látni, tapasztalni, hogy az akkori nincstelenségnek, a szegénypa- rasztok akkori nyomorának nyoma sincs, az emberek általában jól élnek ... — mondotta.

W. E.

Nyári vásár - a készlet nagy része már elfogyott

Félidejéhez érkezett a nyári ruházati vásár. Az első héten a szaküzletek, áruházak a tavalyihoz hasonló nagy forgalmat bonyolítottak le, a vásári árukészlet jelentősen megcsappant, a 30-40 százalékkal olcsóbban kínált nyári holmik nagyobbik (ele már gazdára talált. Az igazi nyári idő egyaránt kedvezett a vásárlóknak és a kereskedőknek: a vevők olyan ruhadarabokkal gazdagíthatták ruhatárukat, amelyeket még ebben a szezonban viselhetnek, az üzleteknek pedig készleteik gyors csökkenése lehetőséget nyújt az őszi-téli áruk mielőbbi beszerzésére.

A Centrum áruházak első heti vásári forgalma elérte a tavalyit. A fővárosi és 35 vidéki Centrum Áruházban eddig a nyári női ruhákból, fürdőruhákból, strandöltözékekből vásároltak á legtöbbet. Keresettek a rövid ujjú férfiingek is, nagy részük már elkelt. Sikerük volt az olcsóbb női, férfiszandáloknak, sok gyermek ruhatára pólókkal, ingekkel, nyári ruhákkal, könnyű öltönyökkel egészült ki a vásár alatt.

összességében az első héten a vásári kínálat 60-70 százaléka elkelt, helyükön a vásárlók / a jövő héten már az első őszi- téli ruházati cikkeket találják.

Gázrobbanás

Zobák-bányán

Kánikulában még nehezebb

45 C-fok melegben az autóbusz kormányánál

A budai uámnál keskeny a Jobbra kanyarodó sáu

Szombaton hajnalban a komlói Zobák-bánya üzemében gázrobbanás történt. A vizsgálat eddigi adatai alapján megállapították, hogy az üzem mintegy 650 méter mélységben levő vágatában a biztonságos munkavégzéshez szükséges úgynevezett provokációs robbantást hajtottak végre. Ezt követően, eddig ismeretlen okból nagy erejű gázkitörés következett be, aminek következtében a robbantást végrehajtók közül Bota János 27 éves vájár, komlói lakos és Mayer János 51 éves vájár, erdősmecskei lakos a helyszínen meghalt, Duzsi István 47 éves komlói lakos életveszélyes szénmono- xid mérgezést szenvedett. A gázkitörés időpontjában a komlói légaknánál dolgozó két hegesztő könnyű égési sérülést szenvedett.

Nem irigyeljük a kánikulában buszra szállókat, de főleg nem a gépkocsivezetőket, akik a kánikulában a panorámaablakok mögött ülnek, alig több mint egy négyzetméteres fülkéjükben

hajnaltól késő délutánig, déltől késő estig. Pécsett naponta több mint százhúsz csuklós és szóló Ikarus 220-as bonyolítja le a forgalmat és legalább kétszerese azoknak a sofőröknek a

hírekben szerepelnek

Az

AGROKER

r ■

«I

igazgatója dr. Kelemen László

i

Augusztus elsejével új igazgatót neveztek ki az AGROKER élére: dr. Kelemen Lászlót. Talán meglepő, hogy az évente 1,6 milliárd forint forgalmat lebonyolító nagyvállalat élére 37 éves fiatalembert neveztek ki, ám elődje, tanítómestere — és nyugodtan mondhatjuk, kissé nevelőapja is - a nyugdíjba vonuló Salamon Gyula maga is fiatalon, jó negyed századdal ezelőtt vette kézbe e vállalat irányítását. Dr. Kelemen László személyében iskolai végzettségét, szakmai ismereteit tekintve minden bizonnyal méltó utódnak tudja átadni 3 stafétabotot.

Az új igazgató Tamásiban érettségizett, állatorvos szeretett volna lenni. Többször megkísérelte, hogy felvegyék, de nem került rá sor. A gödöllői egyetem mezőgazdasági üzemszervezői tagozatára csak kényszerből ment. Azóta az egyetem évei alatt, majd munkahelyein mind jobban kiderült, hogy éretlen döntés lett volna az állatorvosi egyetem. Nemcsak megszerette az új munka- területet, hanem egyre jobban előtérbe került közgazdászi rátermettsége.

1965-ben végzett, ezt követően a Görösgali Állami Gazdaságban volt üzemszervező mezőgazdasági üzemmérnök, utána az AGROKER-nél szervezési osztályvezető, majd 1977-től gazdasági igazgatóhelyettes. Eközben munka mellett 1974- től 1979-ig elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karának esti tagozatát.

Szakdolgozatában mint később doktori disszertációjában — amit ez év május 4-én védett meg sikerrel — az agrokémiai tevékenységek koordinálásának lehetőségeit fejtegette, különös tekintettel a műtrágya tárolására.

— A kérdés akkor kezdett izgatni — mondja —, amikor elkezdtem számítgatni, hogy a műtrágyatárolás megoldatlan- sáaából óriási veszteségek keletkeznek. Szabadban történő

tárolás során a hatóanyagok 15—20 százaléka elveszik, ez pedig csak Baranya megyében 100-120 millió forint kárt jelent. A zsákos tároláskor is mintegy 20 millió forint értékű műanyagzsákot kell eldobni.

— Ekkor merült fel bennem, hogy helyesebb lenne a tárolást szolgáló beruházásokat dotálni a műtrágyázás helyett. A beruházás költsége 5-6 év alatt a megtakarított veszteségekből megtérülne. További hatóanyagveszteség származik abból, hogy a központilag készített keverékek nem felelnek me- az adott területre. Az agrokémiai telepeknek nemcsak kizárólaq tárolással kellene foglalkozni, hanem a helyi talajadottságoknak megfelelő keveréket elkészíteni.- Nagyon szeretném, ha új pozíciómban tenni tudnék valamit, hogy e téren előbbrelé- pés történhessen.

A frissen kinevezett igazgatónak nemcsak az új beosztásból eredő feladatokkal kell a közeljövőben megbirkóznia. 1982. január 1-től az AGROKER önálló vállalat lesz. Dr. Kelemen László erről még óvatosan nyilatkozik, mert még nem körvonalazódtak pontosan a tennivalók. Nem lesz könnyű, hiszen húsz évig az AGRO- TRÖSZT irányítása alatt álltak és nincsenek félkészülve az önállóság követelményeire. Tervek azért már vannak. Szeretnék továbbfejleszteni az agrokémia terén az együttműködést és mindenképp szeretnének az aggasztó alkatrészellátás terén tenni valamit oly módon, hogy megállapodást kötnének javításra, vagy akár gyártásra vállalkozó tsz-üzemekkel. Természetesen szeretnék a termelőüzemekkel, a termelési rendszerekkel már meglevő kooperációt tovább szélesíteni.

Sarok Zsuzsa

száma, akik legföljebb a homlokukat törölhetik menet közben, mert a járatoknak pontosan kell indulni. Tegnap sem panaszkodhattak a 12-es Volán gépkocsivezetői: a hőmérő higanyszála a déli órákban elérte a harmincöt fokot.

Pétermann József délután egy óra előtt tíz perccel ült a volán mögé, a kabinban legalább 45 Celsius-fok, és ez így tartott a késő délutáni órákig.

Ezen a hétvégén a 30-as vonalán teljesített szolgálatot és éjfélre járt, mire lezuhanyozhatott.

— A hőség természetesen bennünket is megvisel, ilyenkor talán még fontosabb, hogy az ember kipihenve induljon munkába. 1964 óta dolgozom a Volán 12-es Vállalatánál. Annak idején autószerelőként kezdtem, ám mindig az volt a vágyam, hogy kocsira kerüljek. Tizenegyedik esztendeje vezetek, hol a 30-as, hol pedig o 31-es vonalán járok, a Lenin tértől a Kürt utcáig, illetve a Hősök teréig.

Pétermann József, aki beosztását tekintve vonalcsoport-vezető is, dicséri kollégáit. Elmondja, hogy az év elején történt átszervezés jótékony hatással volt a Lenin téren dolgozókra. Korábban előfordult, hogy néhányon két-hórom forduló után félreálltak kisebb meghibásodást színlelve, ilyenkor a többieknek kellett beállni helyettük. Mindez maga után vonta az utasok rosszallását is, hiszen a tízperces indítást eleve nem tudták tartani. Ez már megszűnt, hiszen a „renitensek" odébbálltak és manapság már az sem okoz gondot, ha valakit a tizenötödik forduló után még két „fuvarra" kér a forgalmista.

— A havi alapteljesítményünk kétszáztíz óra, de ennél általában többet vezetünk. Nekem például a múlt hónapban kétszázhuszonöt órám volt, ami napi átlagban legalább százötven kilométeres út megtételének felel meg. A fizetésre sem panaszkodhatunk, legutóbb is hétezer forintot számoltak le a pénztárnál. Ha már találkoztunk, hadd tolmácsoljam a kollégáim kérését is: a budai vámnál lévő. csomópontnál a jobbra kanyarodás a város irányába igen nehézkes. Keskeny a külső sáv, nem férünk el a buszokkal és többször előfordult, hogy teherkocsikkal meghúzták az autóbuszok hátulját. Jó lenne, ha kissé kiszélesítenék azt a sávot, Holnap kapok szabadnapot, a családdal úgy terveztük, hogy' kimegyünk a Dombay- tóhoz a gyerekekkel. De nem busszal! Vonattal.

S. Gy.