Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-08 / 216. szám

6 Dunántúli napló 1981. augusztus 8., szombat Vágó Béla születésének századik évfordulójára N éhány éve, amikor „A védő” című könyvemen dolgoztam, sok időt töltöttem együtt ennek az életrajzregénynek idős hősé­vel, az azóta elhunyt, Kár- pát-Ukrajnában élt Gábor Mózes doktorral. Visszaemlé­kezése alapján, több mint hat évtized sok-sok esemé­nyének körvonalai bontakoz­tak ki előttem, különös gazdagsággal azok a küz­delmek, melyeket Gábor 1919-ben, mint a tiszai front­ra felvonult erők parancs­nokságának politikai biztosa folytatott. Vágó Bélának, a Tanács­köztársaság belügyi népbiz­toshelyettesének nevét, a proletárforradalom idején végzett munkáját, életútját nagyjából már korábban is ismertem. Az, amit találkozá­saink során Gábor doktor el­mondott róla, fölkeltette iránta érdeklődésemet: ki volt, honnan jött, milyen küz­delmeket folytatott ez az em­ber, aki a magyar munkás- osztály hatalomgyakorlásá­nak legsúlyosabb időszaká­ban, az életre-halára folyó összecsapások óráiban köte­lességének érezte, hogy em­berséges megértést, támoga­tást és bizalmat kérjen egy olyan házaspár számára, aki a túlsó oldalról érkezett a harcolók oldalára, bizonyíté­kok, igazolások, dokumentu­mok helyett csak nyíltszívű- ségével és cs jlekedeteivel tudott hitet tenni egy eszme mellett, melyet nemrég is­mert meg, de győzelmét oda­adással és — mint később bebizonyosodott - mindhalá­lig hűséggel szolgálta. Az egykori népbiztos és hadtestparancsnok, Vágó Bé­la születésének századik év­fordulójára emlékezünk hol­nap, augusztus 9-én a fővá­rosban, a róla elnevezett ut­ca márványtáblájánál, a munkásmozgalom nagy alak­jainak panteonjában, tudo­mányos ülésszakon a nevét viselő iskolában Baján, szü­letése helyén, Kecskeméten, Debrecenben és másutt, ahol életében megfordult, síkra- szálit a népjogokért, az el­nyomottak felszabadításáért; A fővárosban érettségizett, s nyomban azután, a század- fordulón, részt vállalt a szo­cialista fiatalok- küzdelméből. Szabó Ervin tanítványa lett, mint egyetemista, a bölcsész­karon Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Oláh Gábor baráti köréhez tartozott. De irodalmi, művészeti érdeklő­désénél nagyobb mértékben szólt bele életébe a politika, az a fölismerés, hogy az el­maradott, félfeudális Ma­gyarországon meg kell gyor­sítani a társadalmi viszonyok átalakítását, az általános titkos választójogért, a mun­kások parlamenti képvisele­téért, a demokráciáért folyta­tott harcot. Szervező és fölvilágosító munkája kiváltotta az egye­tem vezetőségének rosszallá­sát, félbe kellett szakítania a tanulmányait. Ennek ellené­re, a fiatal magyar marxista értelmiség egyik nagy remé­nyekre jogosító képviselője­ként vált ismertté. Húszéve­sen már a Szociáldemokrata Párt tagja és a Népszava munkatársa. 1905. szeptember 9-én a szocialista diákok szervezeté­nek elnökeként lépett fel a budapesti új városháza dísz­termében tartott diáktanócs- kozáson. Hamarosan sztrájkok és tüntetések robbantak ki az ország minden részében. A munkások jogaik érvényesíté­séért küzdöttek. A szociálde­mokrata pártvezetőség tár­gyalásokat folytatott a kor­mánnyal, megállapodásra tö­rekedett. A párt balszárnya mind élesebben és követke­zetesebben fordult szembe az engedményekkel. Vágó Bélának, aki a párt baloldali ellenzékéhez tartozott, ki kel­lett válnia a Népszava szer­kesztőségéből. 1906-1907- ben a szociáldemokraták debreceni, majd 1912-ig kecskeméti pártszervezetének volt egyik eredményesen dol­gozó vezetője. A világháború éveiben Vá­gó Béla az antimilitarista küz­delem résztvevőjeként önfel- áldozóan küzdött, hogy a magyar népet romlásba dön­tő öldöklésnek és pusztulás­nak vége szakadjon. Részt vett a Kommunisták Magyar- országi Pártja menalakításá- ban, a Központi Bizottság tagjává választották, a Vörös Újság vezető munkatársai közé tartozott. A Károlyi- és a Berinkey-kormány idején a budapesti munkástanács kommunista csoportjának ve­zetője lett. A letartóztatott pártvezetőkkel envütt ő is a qyűjtőfogházba került. Részt vett a két munkáspárt egye­sítését előkészítő tárgyaláso­kon, ő volt az egyséaról- szóló határozat egyik aláíró­ja. A Tanácsköztársaság ide­jén a belügyi népbiztos he­lyettese és a Vörös Hadse­reg első hadtestének pa­rancsnoka A Tanácsköztársaság bu­kását követően Ausztriá­ba emigrált, s mind ott, mind később Németország­ban folytatta forradalmi té- vékenységét. Hitler hatalom­ra kerüléséig a német kom­munisták soraiban harcolt és eleget tett a Kommunista In- ternacionálé által rábízott feladatoknak. Rövid ideig a fasizmus győzelme után ille­galitásban Berlinben maradt, majd a Szovjetunióba ment, ahol öt évvel később tragikus haláláig — ő is a koncepciós perek áldozatává vált. Vadász Ferenc Gazdaság-, társadalom- és művelődés­történeti atlasz Hazai és — minden bizonnyal — világviszonylatban is egyedül­álló vállalkozásra: gazdaság-, társadalom- és művelődéstörté­neti atlasz kiadására készül a Kartográfiai Vállalat. A különle­ges atlasz koncepciótervét az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai készítették. Olyan tanulói segédeszközt alkottak, amely elősegíti a gazdasági, társadalmi folyamatok, viszo­nyok, művelődés- és életmód­történeti jelenségek összefüg­géseinek megértését, a tanulók történelemszemléletének kiala­kítását. Nem kisebb a feladat, mint az, hogy papírra-térkép- re — vessék azt a sok adatot, ismeretet, amely a hazai és az egyetemes történetet, a gazda­sági, társadalmi, kulturális fej­lődést szemlélteti. Térképeken ábrázolják a töb­bi közt, hogy a termelőeszközök fejlődése miként hatott a világ országainak gazdasági, politika: fejlődésére, az emberek élet­módjára, kultúrájának alakulá­sára, a jogi kapcsolatok válto­zásaira. s hogy az európai út­hálózat hogyan segítette elő a kereskedelmet: a demográfiai „hullámok", pusztító járványok következtében milyen mérték­ben változott a föld lakóinak száma. Kartográfiai eszközökkel bemutatják a műszaki találmá­nyok gazdasági hatását, egyes korok kulturális központjait, s azok kisugárzását, képet adnak az uralkodó eszmék, világval­lások, művészeti irányzatok ter­jedéséről is. Az az ideig kiadott történel­mi térképek főleg csak az ese­ményeket, a politika történetét ábrázolják. Az új atlasz jól ki­egészíti a meglévő kartográfiai taneszközöket. A térképek váz­latait, a kartográfusok kivitele­zési terveit a következő hóna­pokban vizsgálja meg az atlasz szerkesztő bizottsága, amely­ben szakértőként részt vesznek a Magyar Tudományos Akodémia, a tudományegyetemek szakem­berei és gyakorló pedagógu­sok is. A körülbelül 40 oldal terje­delmű, térképet és 60—80 tér­képszelvényt tartalmazó kiad­vány előreláthatóan 1985-ben jelenik meg. A középiskolai ta­nulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók segédeszköze lesz. Várható azonban, hogy nem­csak a diákok, hanem a szak­emberek, a művelődni vágyók körében is keresett fesz. Zgiaja és Bednare Bőgőn, fuvolán, furulyán A minaret-udvari zenés esték sorában két lengyel dzsesszmu­zsikus: Kristóf Zgraja (fuvola) és Jacek Bednarek (bőgő) hangversenyét hallgatta meg c pécsi közönség kedd este. A bógó is, a fuvola is kedveli dzsesszhangszer. ám duójáté­kuk viszonylag ritka. Azt vár­tuk, hogy az „együttesben-' a bőgő adta ritmusra a fuvola hozza majd a dallamot, ám a Bednarek-duó jócskán megha­ladta ezt a túlzottan leegysze­rűsített képletet. Bednarek vo­nóval is szépen, szinte cselló- szerűen játszott, ütve-pengetve íz hangszere tökéletes urának mutatkozott, Zgraja pedig nem­csak fuvolájából csalt elő egé­szen különleges hangokat, ha­nem furulyán is játszott, még­pedig egyszerre kettőn, két szólamban. Felváltva adták-vet- ték a ritmus-, illetve a melodi­kus hangszer szerepét; gyak­ran alakult úgy, hogy a fuvola játszott bőgő- vagy dudaszerű- en, a bógó viszont a fuvola ef­fektusait imitálta a magas fekvésekben. Lengyel vendégeink fiatal, de érett és sikeres muzsikusok; turnéztak már Angliában és Svédországban, az NDK-ban, az NSZK-ban és Ausztriában; hozónkban is felléptek már Nagykanizsán, Szegeden és Budapesten. Kedden játszották nemzetközi „örökzöldek'* (J. Kozma) feldolgozásait, impro­vizáltak népzenei motívumokra, és hallottunk tőlük kemény „jazz-rock”-ot is. Leginkább műsoruk középrésze tetszett; harmadik, spanyolos számuk Zgraja virtuóz szólójával, elha­ló befejezésével, a negyedik szám morcos dudanótája, az ötödik remek, bravúros bőgő­szólója. Ám mind e hangszeres remeklés, izgalmas zenei ötlet ellenére a koncert mégsem ho­zott átütő sikert, s ez a követ­kezőkkel magyarázható. Elő­ször: a duó tagjai ezúttal nem bizonyultak igazán jó műsor­szerkesztőknek, mert nem a vé­géra hagyták a legjobbat. Má­sodszor: bármennyire is min­dent elénk tártak, amit hang­szerük megengedett, végül szükségképp el kellett jutniuk instrumentumaik korlátáihoz. Harmadszor: a pécsi közönség szívesen tapsolt Bednarekek- nak ezen az estén, de nyilván­valóan az átütőbb hatású, len­dületesebb, a szó nemesen „dzsesszes” értelmében vidá­man, fesztelenül rögtönző mu­zsikához van szokva. Mindez semmit sem von le a rokon­szenves és nagy tudású fiatal művészek produkciójának érté­kéből, legfeljebb annyit jelez, hegy hosszabb műsorra inkább más hangütésű partnerekkel együtt érdemes meghívni az ilyen kisegyütteseket. (varga) KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK: Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei kórház (Belgyógyászat), III. kerület: I. sz. Klinikai tömb. Sebészet, bal­eseti sebészet: I. sz. klinika, égé­si sérülések: Honvéd Kórház. Kopo­nya- és agysérülések: Idegsebeszet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár: Pécs-Meszes Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10,7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés 7—19 óráig az űjmeszesi körzeti rendelőben, Korvin Ottó u. 23. (tel.: 11-169), Munkácsy M. utcai rendelő­intézet, II. emelet 219., (tel.: 13-833/ 48), dr. Veress E. u. rendelőintézet (tel.: 1SŐ33). Gyermekek részére: összevont ren­delés 7 órától 13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (T.: 11-752), Vasas I—II.. Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hő­sök tere (dr. Lázár), Szaboksfalu (dr. Székely), Meszes I—II. (dr. Ká- lózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegei­nek. i Zsolnay V. u. 45. (T.: 13-724), Bor­bála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer), Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona), Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy Mihály utca 19., gyer­mek poliklinika földszinti bejárata, (telefon: 13-833/75): Munkácsy Mi­hály u. 19. (dr. Dörömböli), Koller u. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.), Semmelweis u. I. (dr. Pánczél), Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai* körzetek betegei­nek. Kertváros, Krisztina tér (T.: 15-708), Kertváros u. (dr. Tóth Zs.), Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss), Sarohin L u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek bete­geinek. Dr. Veress Endre u. 2., ren­delőintézet, gyermekpavilon (tel.: 15-833.) Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner), I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. LHkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (tel.: 10-742) : Rókus u. I—II—III. (dr.. Kovács Cs., dr. Se­diánszky, dr. Mezólaki), toronyház (dr. Szabó I.), End rész Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen : Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), dr. Veress E. u. rendelőintézet (tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai rendelőinté­zet, gyermekpoliklinika földszinti be­járat (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: Szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. augusztus 8-án du. 13 órától augusztus 10-én, 6 óráig Pécs város és környéke szá­mára: Pécs, Megyeri út 24. Tele­fon: Pécs 15-588. — Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Le­nin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a ke­leti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szent- lőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Adatkör­höz. Alapi G. u. 4. Telefon: Sziget­vár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon. Komló város és járás részére a 009-es tele­fonszámon, illetve az illetékes tele­fonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let" címen. Dr. Kispál Gyula aug. 3—22-ig sza­badságon. Helyettese dr. Gazsó Im­re, Pécs-Vasas „B" u. 20. Telefon: 30-386. Bartók és Kodály A Jeunesses- tábor záró- hangversenye Mindazok, akik a sajtóban vagy jelenlétükkel a Hangver­senyeken figyelemmel kísérték az idei, XIII. nemzetközi ifjúsá­gi zenei tábor munkáját, meg­állapíthatták, hogy komoly fel­készültségű, átlagosan magas színvonalon muzsikáló fiatal társaság gyűlt egybe a kéthe­tes kurzusra. Soha még ennyi produkció nem került ki a vá­ros és megye nyilvánossága elé mint idén. A két zárókoncerten kívül a hallgatók tizenegy al­kalommal szerepeltek különféle helyeken, történelmi környezet­ben.. A két záróhangversenyen ör­vendetesen nagyszámú közön­ség előtt játszhattak a muzsi­kusok. A 29-i gazdag műsorból és népes előadógórdából né­hány igazán figyelemreméltó produkció született. A pécsi kö­zönség még nem hallhatta hangversenyteremben Bartók Magyar képek című művének Weiner Leó által készített át­iratát, amely a zenekart fúvós és vonósötössel, valamint zon­gorával helyettesíti, és az ere­deti színgazdagságot megtart­va kamaraegyüttes számára is hozzáférhetővé teszi az alko­tást. A nemzetközi előadógár­da Kovács Imre professzor be­tanítása nyomán élvezetes elő­adással remekelt. Megismer­kedtünk egy nagy reményeket keltő fiatal lengyel csellistával, Tytus M/eczníkoivskyval. Szug- gesztíven és igen magas tech­nikai felkészültséggel szólaltat­ta meg Kodály Gordonka-szó- loszortáláiá nak virtuóz harma­dik tételét. 22 éves a legidő­sebb tagja annak az NSZK- bó! érkezett vonósnégyesnek, akiknek munkáját a táboron belül is nagy érdeklődés kísér­te, c akik a záróhangversenyen Bartók II. vonósnégyesének elő­adásával remekeltek, hihetetlen összeszokottság, hangi kiegyen­lítettség jellemezte előadásu­kat, ugyanakkor koncentrált formai építkezés és dinamikai érzékenység tette szuggesztiv- vé az interpretációt. A zenekari záróhangverseny műsora bármely nagy, össze­szokott hangversenyzenekarnak is komoly feladatot jelentett volna. Ligeti András karmeste­ri munkája nyomán Kodály Ga- lántai táncok és Bartók Con­certo zenekarra című művei jól kidolgozva, pontosan és ér­zékenyen formálva szólalhattak meg. Gondoljunk csak bele: nem akármilyen karmesteri fel­adatot oldott meg Ligeti And­rás. A nehéz szólamok betaní­tása, a zenekar tagjainak egy szintre hozása két hét alatt csak nagyon felkészült, kon­centrált munkából fakadhat. Ligeti nem tartozik a látványo­san dirigáló karmesterek közé, nem a hangversenyen lelkesít, improvizál és építkezik. Minden lezajlik a próbákon. Koncer­ten mozdulatai ökonomikusak, közléseiben a lényegre szorít­kozik. Szívesen látnánk a Pécs­ről származó fiatal dirigenst filharmóniai koncerten is zene­karunk élén. Bravúros tudása, zenei érzékenysége mindannyi­unk számára emlékezetes ma­rad. A pécsi zenei táborokban folyó jó munka — melyet a zá­róhangversenyek is bizonyítot­tak — késztethette a Jeunesses Musical nemzetközi szervezet vezetőségét arra, hogy a jövő évben Pécs lássa vendégül a harmincnégy tagország leg- jobbjaiból szervezett „vilógze- nekart". Kircsi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom