Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-07 / 215. szám

1981. augusztus 7., péntek Dunántúli napló 5-------------------------*-------------------------­A IV. anyanyelvi konferencia teg­nap délelőtti programján a POTE elméleti tömbjében be­mutató foglalkozást néztek meg a résztve­vők: a foglalkozáson a külföldön élő fiatalok­nak magyar nyelvtanu­lás céljából szervezett Sárospataki Nyári Kol­légium egy csoportja szerepelt Kováts Dániel tanár vezetésével. Az együttes ülés ezután hozzászólásokkal foly­tatódott, majd ebéd után baranyai kirándu­lásra indultak a konfe­rencia résztvevői. ---------------- * -----­A z anyanyelvi mozgalom sárospataki táborában tanuló külföldi fiatalok bemutató foglalkozáson Proksza László felvételei Hansági ősgycpből sportpálya Ózdon A hansági ösgyep hasznosi- tására vállalkozott a Győri Vá­rosgazdálkodási ✓ Vállalat: szer­ződést kötve a farádi Felszaba­dulás Termelőszövetkezettel, ki­termelik, meghatározott méret­re vágják és hazai, valamint külföldi felhasználóknak szállít­ják a hansági ősgyepet. Az idén eddig már több mint 300 ezer harmincszor hatvan centi- méteres táblát szállítottak el egy dél-hansági ősgyepes terü­letről. Játszóterek, parkok, dísz­kertek, sportpályák zöld terüle­tét építik meg a hansági gyep- kockákból. A Hanságból áttele­pített fű zöldell a budapesti Gundel Étterem kertjében, s az Ózdi Kohász labdarúgó-stadi­onjában is e vidékről telepítik át a gyepszőnyeget a bajnoki rajtra. Az exportszállítmányok rendeltetési helyé Ausztria. Magyar tanszékek, könyvtárak, iskolák a nagyvilágban Találkozások a konferencián Sinor Dénes Sinor Dénes, az ' orientalisz­tika professzora az USA-ban, a bloomingtoni egyetemen. Neve idehaza már több mint egy évtizede összefonódott az anyanyelvi mozgalom ügyével. A konferencia első napján hallhattuk hozzászólását, majd lapunk számára kértük véle­ményét az anyanyelvi mozga­lomról : — Nagyon jónak, döntőnek tartom, ami ezen a téren törté­nik. össze kell jönnie a Ma­gyarország határain kívül élő magyarság képviselőinek, és­pedig nemcsak a kinti kisebb csoportokban, egyesületekben, hanem egy ilyen fórumon is, amilyen az anyanyelvi konfe­rencia. Meggyőződésem, hogy attól függetlenül, milyen politi­kai rendszer van Magyarorszá­gon aki magyar akar maradni távol hazájától, annak ezzel o Magyarországgal kell ápolnia a kapcsolatot. E téren javul a tendencia, hiszen ma olyanokat is itt látni Pécsett, akik koráb­ban ellenzői voltak az anya­nyelvi konferencia ügyének. Sinor professzor Blooming­tonban'létrehozta az urál-altáji tanszékcsoportot, melynek mint­egy 1000 hallgatója közül 10— 12 fő tanulja a magyar nyel­vet, s közel 25 fiatal a magyar történelemmel foglalkozik. Si­nor Dénes az anyanyelvi moz­galom további feladatait így fogalmazza meg: — Tankönyvek, tanfolyamok terén olyan helyzetben va­gyunk, amit most minőségileg kell tovább erősíteni. Ugyan­akkor tudni kell, hogy a ma­gyarnyelvűség csökken Ameri­kában. Nemcsak a nyelvvel kell tehát odakint foglalkozni, ha­nem a kultúra más területeivel is. Szerezhetünk mi barátot a magyar kultúra ügyének azon magyarok között is, akik már nem beszélik a nyelvet. És még egy dolog: a nem értel­miségi rétegek körében a ma­gyarnyelvűség jelentős ápolója az egyház, melynek sok segít­séget kínálnak fel Magyaror­szágról — csak fogadják el azt. Béky-Halász Iván Béky-Halász Iván, a kanadai Torontóból érkezett a konfe­renciára, s hozta el a magyar költők, verseiből összeállított so­rozatának első kötetét, amely Csoóri Sándor költeményeiből ad válogatást. Béky-Halász ver­seivel találkozhatunk a nyugati magyar költészet Vándorének című antológiájában is. — A magyar költők sorozatá­val a magyar líra legkitűnőbb képviselőit szeretnénk bemu­tatni az angol nyelvű olvasó- közönségnek. Kész a sor má­sodik kötete is, Ladányi Mi­hály verseivel, s kiadjuk Kál- noky László, Simonyi Imre, Fo­dor András, Szepesi Attila egy- egy kötetét is. A fordításokkal az a célom, hogy azt adjam vissza angol nyelven, amit ők magyarul kifejeztek. A kanadai költő, műfordító a torontói egyetemen a ma­gyar könyvtár gondozásával, a könyvek beszerzésével foglal­kozik. 1968 óta működik itt o magyar tanszék, az első olyan alapítványi tanszék Kanadá­ban, amit egy etnikai csoport, az ott élő magyarság hozott létre. A kétmilliós Torontóban ma mintegy 50 ezer magyar él, több középiskola is működik, és az egyetemen 20—25 hallga­tó foglalkozik a magyar nyelv­vel. — Korlátozott anyagi lehető­ségeinkhez mérten megpróbál­juk beszerezni a magyar kultú­ra maradandó értékeit — mond­ja kedves könyvtáráról Béky- Halász Iván. - Megvannak a Nyugat, a Magyar Csillag, a Századok teljes évfolyamai, Já­sz! Oszkár folyóirata, a Hu­szadik Század, van eredeti Bonfinink, Sajnovicsunk és bir­tokunkban van Széchenyi Hite­lének egy eredeti példánya. Az eltelt évtized alatt 18 ezer­re duzzadt a könyvtár állomá­nya, melynek elismeréssé! adó­zott kinttartózkodása idején Czine Mihály és Lőrincze La­jos is. A gondom csak az, ki lesz majd, aki utánam átveszi e könyvtár gondozását. . . Szeberényi Lajos A szomszédos Ausztria ma­gyarok lakta területéről, Bur- genlandból tizen vannak itt a IV. anyanyelvi konferencián. Szeberényi Lajos gimnáziumi tanártól, a Burgenlandi Ma­gyar Kultúregyesület és a Nem­zetiségi Tanács alelnökétől az ottani magyarság életéről kér­tünk tájékoztatást.- Az államalapítás idején ide mint gyepüövezetbe telepí­tették a magyarokat. Ez tükrö­ződik falvaink nevében is: Fel­sőőr, Alsóőr, Örisziget. A török időkben ezek a községek elszi­getelődtek a többi magyarlak­ta területektől, a kipusztított vidékekre horvátok költöztek, s a magyarság szigetjellege már ekkor megjelent Burgenland- ban. Ma mintegy 7 ezer ma­gyar él az említett községek­ben, valamint Felsőpulyán és Középpulyón, mint az egyedüli őshonos magyar nemzetiség, amely tőkés országban talál­ható. A falusi tanítók, papok, az iskolák, dalárdák, színjátszó- és olvasókörök, könyvtárak min­dig is őrizői voltak itt a ma­gyar nyelvnek, de 1968-ban megalakult hivatalos szervük, a Burgenlandi Magyar Kultúr­egyesület, majd 1976-ban egy állami szerv, a Nemzetiségi Ta­nács.- Öriszigeten, Alsóőrön, ahol a lakosság 80 százaléka ma­gyar, kötelező, a többi köz­ségben választható a magyar nyelv. A Nemzetiségi lanács az utóbbi két évben javasla­tot terjesztett az osztrák kor­mány elé az óvodától az érett­ségiig történő magyar nyelvok­tatás érdekében. Ez még nem valósult meg, de értünk el másutt erecTményekel: ősztől megindul a kötelező magyar nyelvoktatás gimnáziumi szin­ten. Tizennégy pedagógusunk idén elvégezte, a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán indított közös tanfolyamunkat. Gállos Orsolya Felelőtlenség, könnyelműség - milliós kórok A nyolcéves kisfiú elbújt a kukoricagóré alatt lévő bálá­zott szénába, hogy ne lássák amint a gyufával játszik. A gyufaszál a körmére égett — eldobta. Q^—megmenekült, a góré és a széng elégett. A tűzkár több mint 3000 forint . . . Csonkamindszent külterületén két 11 éves fiú dohányzott a félszáz méter hosszú réti szé­nából rakott kazal tövében. Az égő csikket eldobták. A hají­tás óra: 90 000 forint kár. Két családi perpatvart is gyújtogatással fejeztek be a sértett felek - a férjek. Kom­lón az épület elé vitte ki a férj a fotelokat, benzinnel meg­locsolta azokat, sercent a gyu­fa A tüzet a szomszédok ol­tották el . . . Ófalun a férj a padlásfeljárót locsolta meg benzinnel, majd meggyúj­totta. A szomszédok gyors köz­beavatkozásának köszönhető, hogy csak 3000 forint kár ke­letkezett. A Baranya megyei Tűzoltó­parancsnokság júliusi tűzsta- tisztikája az alábbi tényeket rögzíti: 76 riasztás, 52 tűzeset, ebből 44 eset több mint 1,3 millió forint tűzkárral járt. Ha­tan sérültek meg, 18 személyt feljelentettek. Az oklistán a do­hányzás vezet 13, ezután a szabadban való tüzelés és a gyerekjáték következik 5—5, a nyílt láng 4 és a gyújtogatás 2 esetben. A szabadban tüzelés és a dohányzás ismét okozott ká­rokat, -illetve veszélyhelyzetet. Abaligeten száraz gazt égetett a tulajdonos, a tűz tovater­jedt. A lángokat a csodával határos módon tudták megfé­kezni a tsz hordós üzemanyag­tároló telepe előtt. . . Merenye határában az árpatarlón dob­ta el az égő cigareltavéget a kondás, a tarlótűzben elham­vadt 46 ezer forint értékű szal­makazal .. . Szigetváron az éjje­liőr éghető hulladékok közé dob­ta az égő csikket: leégett a fel­vonulási épület a benne tárolt anyagokkal. A kár 4500 forint. Az óvórendszabá.lyok figyel­men kívül hagyása is okozott - mégpedig jelentős kárral járó — tüzet. Bálázott szalmával megrakott IFA teherautó gyul­ladt ki a pécsudvardi bekötő úton, mert a rögzítetten szalma­bála nekiesett a kipufogónak. A rakomány elégett, az IFA-t a tűzoltók mentették meg .. . Figyelmetlenség! Siklis és Harkány között Trabant rohant bele a Zsiguliba, a Trabant fel­borult és kigyulladt. Személyi sérülés nem történt, a kár 40 000 forint... A műszaki meghibásodás ve­zet a tűzkárlistán: a MOFÁ- ban kábelrobbanás következ­tében 450 000, csapágytörés miatt 45 ezer forint kár kelet­kezett. Patapoklosiban kigyul­ladt egy kombájn, a tűzkár meghaladta a 100 ezer forin­tot. Nem is tudom minek nevez­zem: pécsi cipészrnűhelyben az égő donaturáltszeszes lámpa belobbantotta a Pálmatex ra­gasztó gőzeit, öten megsérül­tek ... A mohácsi férfi rossz kályhán zsírt sütött, elaludt. A zsír kifolyt,- lángot fogott és meggyújtotta a lakást. A férfi másodfokú égési sérüléseket szenvedett. . . Murányi L. FOTÓKIÁLLÍTÁS AZ OFOTÉRTBAN. A Kossuth Lajos utcai OFO- TÉRT-szaküzletet a közelmúltban bővítették és felújították. Mivel a bútorok még nem készültek el és a bolt visszaköltözése csak szeptemberre várható, a Mecseki Fotóklub és az OFOTÉRT ve­zetősége kiállitóteremként hasznosítja a helyiséget. Elsőként Tillai Ernő fotóművész képei láthatók két héten keresztül. Megtekinthető 10—18 óráig. A magyar nyelvű szovjet lapokból szovjet tudományos körök­ben sokféle elképzelés szü­letett eddig arra, mily módon takarékoskodjanak az egyre költségesebben feltárha­tó hagyományos energiaforrá­sokkal. A SZOVJETUNIÓ című folyóirat arról számol be, hogy néhány, ma még ritka, de nagy távlatokat magában rejtő energianyerési lehetőségek vannak, összeállítás foglalko­zik a Szovjetuniónak két nem­rég függetlenné vált országgal való együttműködéséről a ter­mészeti erőforrások eredmé­nyesebb kiaknázásában. Igen sokoldalú a folyóirat kulturális összeállítása is, melyben többek között a Moszkvában megrendezett el­ső nemzetközi zenei szemléről, a szovjet minikönyvkiadás tör­ténetéről, a magyar-szovjet koprodukcióban készülő „Fize­tés nélküli szabadság" című tv-filmről és a budapesti állat­kertnek a moszk^i zoo-park- kcl való együttműködéséről ol­vashatnak az érdeklődők. A LÁNYOK, ASSZONYOK cí­mű folyóirat többek között a „Világ közepén" című kötetet mutatja be, amely nemrég je­lent meg a Szovjetunióban., A kötet 19 mai szerző elbeszélé­seit tartalmazza találkozha­tunk benne Kolozsvári Grand- pierre Emil, Mándy Iván, Galgó- czy Erzsébet írásaival. A folyó­irat hagyományos melléklete divotmintákat, ételrecepteket közöl, többek között magyar olvasóktól, Nagy Mátyásáétól, Jablonkai Fercncnétöl, Rúzsa Piroskától és Kormány István- nétól is. FAKLYA e héten megjelent 15. száma képriportban számol be a szovjet bá­nyászok munkájáról, s arról a megbecsülésről, melyben őket az országban részesítik. Több írásban foglalkoznak a szovjet politikai és gazdaságfejlesztés irányvonalával is. A Szovjetunióban ismét egy új Bondarev-regény az irodalmi élet egyik szenzációja. A SZOV­JET IRODALOM augusztusi szá­ma a szerző „Választás" című regényének folytatásos közlé­sét kezdte meg. A versrovatban Szergej Vikulov lírájából ad gozdag válogatást a lap, Be­de Anna, Kalász Márton, Rácz Olivér és Utassy lózsel fordí­tásában. A „Művészet" rovat budapesti beszélgetést közöl Igor Ojsztrahhal és a „Néhány interjú magánügyben" című filmről Szabó litván filmrende­ző nyilatkozik. „Ezt az országot nem lehet elpusztítani. .mondta Bis­marck, a Német Birodalom első kancellárja. Fjodor Nyesztyerov neves publicista fejti ki néze­teit a SZPUTNYIK augusztusi számában az orosz nemzeti jel­lem sajátosságairól, „Ezt az országot nem lehet lerombol­ni" címmel. Érdekes riportban számolnak be arról, hogy a szovjet turisták egy csoportja az alpinizmus történetében el­ső ízben haladt át télen, sítal­pakon a Pamir hegyszorosain. Ma már sok csecsemő tud úsz­ni, ezért a tudósokat az a merész gondolat foglalkoztat­ja, hogy lehet-e vízben szülni? Erről szól a „Vízben született gyerek" című írás. a rúz labdaművészek" címmel mutatja be a SZOVJET SPORTMA­GAZIN a híres Tbiliszi Dinamo futballcsapat történetét, a já­tékszellemüket, a sokoldalú fel­készülésük eredményességét. M, E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom