Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-06 / 214. szám

1981. augusztus 6., csütörtök

Dunántúli napló

3

A Pécsi Akadémiai Bizottság ötéves terve

Öt kutatási főirány

A közelmúltban fogadta el az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága középtávú - 1981- 85-ös — kutatási tervét. A bizottság titkárát, Czeglédi Béla kandidátust kértük meg, ismertesse a terv főbb vonalait.

— A Pécsi Akadémiai Bizottság a következő évekre öt kutatási főirányt fogadott el: Dél-Dunántúl természeti erőforrásainak komplex kutatása; bányaegészségügyi és bányászati ergonómia, urba- nizálódás és agglomerálódás a Dél-Dunántúion; agrár ökoszisztémáink környezetvédelmi problémái; valamint az innovációs kezdeményezések az általános és középfokú oktatásban, illetve a tanárképzésben. Ezek a kutatási tervek összhangban állnak az országos célkitűzésekkel és az egyes tárcák programjaival is. Amit áltlalában el lehet mondani a PAB-nak és kilenc szakbizottságának ötéves célkitűzéseiről: hazai és nemzetközi vitafórumokkal kívánjuk segíteni a tervek megvalósítását, építünk a fiatal kutatók eredményeire, támogatjuk kutatásaikat, segítjük tudományos minősítésük megszerzését. A bizottság összehangolja a területén működő kutatóhelyek munkáját és ápolja kapcsolatait az ország más területi akadémiai bizottságaival, intézményeivel, illetve az MTA osztályaival.

Környezetünk

vérifilméhen

védelmében

Említésre érdemes, hogy terveinkben a környezetvédelem minden szakterületen nagy hangsúlyt kapott. Indokolni talán nem is nagyon kell hogy miért; a környezet szennyezése igen nagy mértékben folyik, a levegőé éppen úgy mint a talajé vagy vizeinké. Baranyában is rossz a vízhelyzet, kevés a bő vizű folyó. (Köztudott, hogy Pécs Duna-vizet használ, és gondokba ütközik Kaposvár vízellátása is.) Azt pedig ugyancsak nem most mondjuk ki először, hogy Pécs az ország egyik legszennyezettebb levegőjű városa. A környezetvédelmi kutatásokat ezért szorgalmazzuk - mondta Czeglédi Béla.

A Pécsi Akadémiai Bizottság kilenc szakbizottsága külön-külön dolgozta ki középtávú tervét. Vegyük sorra a legfontosabb célkitűzéseiket:

I. sz. Filozófiai, Pedagógiai, Pszichológiai Szakbizottság. Főbb kutatási területek: a társadalmi struktúra, az életmód és a tudat alakulása Magyarországon; A nemzeti tudat komplex vizsgálata, a magyar kultúra emlékeinek feltárása; A köznevelési rendszer fejlesztése. 1983 őszén vagy 1984 tavaszán Szekularizáció és szocializmus címmel akadémiai rendezvényt kívánnak tartani.

II. sz. Gazdasági és Jogtudományi Szakbizottság,

Rendszeressé kívánják tenni szakterületükön a tudományos vitákat, aktivizálni a tudományos szellemi életet, összehangolni a PAB területén folyó gazdasági és jogi kutatásokat.

III. sz. Műszaki-Kémiai és Földtudományi Szakbizottság. Legfontosabb témák: Dél- Dunántúl természeti erőforrásainak kutatása; a ritkaíé- mek és biológiailag aktív

anyagok kutatása. Tervezik több nemzetközi szintű tanácskozás megrendezését.

IV. sz. Biológiai Szakbizottság. Tervüket a négy munka- bizottságukra lebontva dolgozták ki. Az általános biológiai kérdések közül: milyen következtetések engedhetők meg az emberi evolúcióra és a primer emberi őstársadalomra; Mennyiben vezet szélsőséges determinizmushoz a mai. genetikai ismeretek beépítése a biológiai, esetleg a társadalomtudományokba?

Az idén bányaegészségügyi konferenciát rendezek, jövőre részt kívánnak venni egy Prágában megrendezendő bányaegészségügyi nemzetközi szimpóziumon. A harmadik munkabizottság egyik legfontosabb feladatának tekinti Délkelet-Dunánfúl flórájának és vegetációjának további kutatását, a pusztulásnak kitett növények és állatfajok védelmének segítését.

V. sz. Klinikai Szakbizottság. Húsz munkabizottságban, évenkénti 15-20 rendezvényén tervezi megvitatni és értékelni elért új tudományos eredményeit. Rendezvényeikre külföldi szaktekintélyeket is meghívnak.

VI. sz. Számítástechnikai Szakbizottság. Alaptevékenységüknek a szaktudományok számítástechnikai igényeinek kielégítését, illetve az ezzel kapcsolatos kutatási fejlesztési tévékenység koordinálását tekintik, önálló kutatásaikban terveik között szerepel a régió számítástechnikai szakkáder-ellátottságának optimalizálása, a számítás- technikai eszközellátottság tervszerű javítása.

VII. sz. Környezetvédelmi és Urbanisztikai Szakbizottság. Működésük regionális jellegét igyekeznek erősíteni. A részletes terveket a munkabizottságokban dolgozzák ki.

Vili. sz. Irodalmi-Nyelvészeti és Történelemtudományi Szakbizottság. Három nagyobb rendezvényt terveznek: 1981-ben a Dunántúl településtörténete című konferenciasorozat soros ülését, 1983- ban ugyanennek a sorozatnak a hetedik ülésszakát tartják meg, jövőre pedig Zalaegerszegen kerül sor az aprófalvas települések kutatásáról rendezett konferen- ciáraT Az idén októberben magyar—lengyel szemiotikái konferenciát is rendezni kívánnak az MTA Irodalomtudományi Intézetének támogatásával. A kilenc munka- csoport saját munkaterve alapján dolgozik.

IX. Agrártudományi Szak- bizottság. Főbb témáik közül: a környezetvédelem állatte- nyészési vonatkozásai; A melioráció helyzete Dél-Dunán- túlon, különös tekintettel a Balaton vízgyűjtőjére; A talajművelés és egyéb technológiai elemek energiatakarékos alkalmazásának értékelése.

Hz együttműköilés igényével

Valamennyi szakbizottság tervében szerepel az az igény, hogy tudományáguk határterületein együttműködésre lépjenek más szakbizottságok kutatóival, illetve a Magyar Tudományos Akadémia osztályainak illetékes munkaszervezeteivel.

A Zokogó majom a képernyőn

A budapesti művészeti hetek alkalmával tűzi műsorára a televízió Bálint Tibor Zokogó majom című művének tv-változatát. A romániai magyar író nagysikerű családregényéből Várkonyi Gábor rendező készített 5 részes filmsorozatot.

A 30-as, 40-es években játszódó cselekmény a Vincze család életútján keresztül egy lumpen környezetben felnövő gyerek sorsát kíséri nyomon, aki szegény sorsú, zilált családból nagy erőfeszítések árán emelkedik ki.

Nyári kulturális kínálat Mohácson és Komlón

Mohács ezekben a napokban kétségkívül a legdéliesebb hangulatú városunk. A vízparton pezsgő élet zajlik, innen is, onnan is zeneszó hallatszik. A Duna, a város szép fekvése, a környék nevezetességei vonzzák a kirándulókat. Lássuk, milyen kulturális programokból válogathatnak.

Michelisz Ferenccel, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatójával a legfrissebb plakátot nézegetjük.

— Igyekeztünk minden létesítményt bekapcsolni a programokba. A művelődési házhoz tartozó szabadtéri színpadon háromhetenként szórakoztató jellegű műsorokat rendezünk, elsősorban könnyűzenei hangversenyeket. Edda, Űj Skorpió, Korda és Hungária koncert volt eddig; lesz egy nótaműsor és egy tánczenei összeállítás. Sikerült idejében lebetonoztatnunk az udvar egy részét, így a jó idő beálltával elkezdődtek a szombat esti szabadtéri diszkók. Talán mondanom sem kell, hogy a fiatalok szeretnek idejárni. Bent a művelődési házban kabaréest volt és jól sikerült az Antal- napi bál is. Az ifjúsági házban mindennap játszóházat tartunk a gyerekeknek, bárki bejöhet, s a legküAz anyanyelvi mozgalnm tíz éve

Több mint tíz_ évvel ezelőtt nyitotta meg Bárczi Géza professzor az első anyanyelvi konferenciát Debrecenben. Ennek a tíz évnek eseményeit, törekvéseit és eredményeit foglalta össze Lőrincze Lajos a IV., Pécsett most zajló konferencia hétfői megnyitóján.- Régóta sokan éreztük, tudtuk, hogy szükség volna a világ különböző tájain élő magyarság összefogására, öntudatának ébresztésére — idézte Bárczi Géza tíz évvel ezelőtti szavait Lőrincze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke — és biztosak voltunk abban, hogy meg kell tenni ennek érdekében az első lépéseket.

így hívták össze az első anyanyelvi konferenciára azon külföldi magyar intézetek, iskolák, egyházak képviselőit, akik különféle keretek között ápolják határainkon kívül a magyar kultúrát. Nem volt vitatéma egy percig sem, hogy szükség van-e ezekre a tanácskozásokra. A kérdés csak az volt, hogyan doigozzon a konferencia annak érdekében, hogy minél hatékonyabban segítse a magyar nyelv, a magyar kultúra ügyét. Az eltelt időszak az állandó fejlődés, a gyarapítás, az elmélyítés jegyében telt el.

— 1970 óta sok minden változott - összegezte Lőrincze professzor. - Akkor mintha csak a hazai magyartanároknak tartottunk volna szépkiejtési, nyelvhelyességi továbbképzést. Nem volt képünk például az amerikai magyarság helyzetéről, az ott *élő magyarok második, harmadik generációjának nyelvtudásáról. A külföldön élő magyarok sajátos helyzetéhez alkalmazkodva született meg aztán a hétvégi magyar iskoláknak szóló tankönyv- sorozat. A kezdet kezdetén megindult a gyermekek nyelv- oktatását szolgáló balatoni táborozás. Pár év alatt elkészült minden korosztálynak a tankönyv. 1972-től a sárospataki nyári kollégium az ifjúság anyanyelvápolását szolgálja. 1975-ben Debrecenben megkezdődött a kinti iskolák pedagógusainak továbbképzése.

Minőségileg is változott az anyanyelvi mozgalomban kifejtett munka. Az itt készülő tankönyvek is sok szakember bevonásával, a különböző szempontok, vélemények figyelemnyelvű oktatást. Innen érkezik a legtöbb gyerek a balatoni nyelvtáborba, és nemrég együttműködés született Burgenland és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola között. Más, de jó a kapcsolat Svédországgal, ahol 10—15 jelentkező számára már iskolai osztályt szerveznek. A pedagógusok debreceni továbbképzésein a svédországi magyar pedagógusok jelentik a legnépesebb csoportot, és kint magyar előadóval tanfolyamokat is szerveztek. Hivatalos kapcsolat alakult ki a kanadai multikulturális minisztériummal. Az USA-beli Louisiana államban levő Albany faluba, melyet o századelőn odatelepült magyarok Árpádhonnak neveznek, két pedagógust küldött ki a magyar állam. Az indianai Bloomingtonban hungarológiai tanszék működik. A sok-sok sikeresen működő magyar egyesületről, kultúrameglartó szerepükről sok szó esett a mostani konferencián is.

Azok a magyarok találkoztak e végrehajtott, megvalósított sok-sok feladatban, akik a napi politikán felülemelkedve, egymás helyzetét tudomásul véve a közös nevezőt, a közös érdeket keresték s találták meg: ez pedig az egyetemes magyar kultúra ügye. Többet tudunk egymásról az eltelt évtized eredményeként. Megjelent a külföldi magyar irodalom antológiája Vándorének címen a Szépirodalmi Könyvkiadónál, több tanulmány látott napvilágot idehaza és a határainkon túli magyar irodalomról. A tervezett történelmi, néprajzi antológia késik q*ak.

— Kedvezőbb volt a nemzetközi légkör tíz évvel ezelőtt, amikor először találkoztunk.

Munkánk azonban nem az enyhülési politika eredménye egyedül. Az enyhülés megtorpanása sem változtathat ezen a megkezdett munkán - mondotta

végül Lőrincze Lajos, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke, és köszönetét mondott a mozgalom résztvevőinek a nehéz körülmények között, sokszor súlyos áldozatok árán végzett munkáért, amit idehaza az egész magyar társadalom őszinte rokonszenve kísért a

tíz év folyamán.

Gállos Orsolya

lönfélébb játékok közül választhat. Itt rendezünk műsort a Diafórum '81 anyagából is — mondja az igazgató.

— Milyen más kulturális lehetőségeket találnak a mohácsiak és a város vendégei?

— Állandóan vannak kiállítások a Kossuth filmszínház galériájában. Hogy csak egy példát említsek: kiállításon mutattuk be a Mohácsi Farostlemezgyár termékeit; augusztus 7-től 16-ig a pélmonostori pedagógusok rajzai, festményei láthatók. Ajánlhatom még a Kanizsai Dorottya Múzeum állandó kiállításait a népviseletekről és a mohácsi csata történetéről. Mohácstól délre körülbelül tíz kilométerre található az 1526-os csata emlékparkja. Itt augusztus 30-án emlékhangverseny lesz a mohácsi csata 455. évfordulóján.

Ami a létesítményeket illeti, a komlóiak sincsenek rossz helyzetben. Több mint fél tucat intézmény gazdája a Május 1. Művelődési Központ, s legalább ugyanennyi helyen van módjuk műsorokat rendezni. A kulturális program a Komlói Nyár rendezvénysorozatára épül. Páll Lcjossal, a művelődési központ igazgatójával az eddigi műsorok tapasztalatairól és a további nyári tervekről beszélgetünk.

— Szórakoztató rendezvényen akkora meglepetés még nem ért minket, mint a Tapsról tapsra című zenés kabaré alkalmával: alig néhányon lézengtek a Steinmetz Szakközép- iskola szabadtéri színpadának nézőterén — mondja az igazgató. — Pedig olyan nevek vonultak fel a műsorban, mint Csákányi László, Lórán Lenke és Gyurkovics Zsuzsa. Okulva a tapasztalatokból, a július közepére tervezett könnyűzenei parádét le is mondtuk. Jól sikerült viszont ugyanitt a Karthágó együttes hangversenye, amelyen több mint hatszáz fiatal vett részt. A mánfai Árpád- kcri templomban mindig telt ház előtt zajlanak a programok; nagy tetszést aratott például a Steinmetz Szakközépiskola kórusának és a Mecsek Énekkarnak e nyári hangversenye. Augusztus 16-án a pécsi Dobó úti Gimnázium énekkara, 30-án a Komlói Spirituálé Együttes énekel a templomban.

Eddig jól sikerültek a Máré- várban rendezett programok is, kivéve azt, amikor a japán harci játékokra összegyűlt közönségnek csalódottan kellett távoznia: a budapesti csoport egyik tagja megbetegedett, s ezért ezt a programot augusztus 9-re kellett halasztanunk. Az Ars Renata együttessel lépnek majd fel egy műsorban. Augusztus 20-án a Máré Csárda szabadtéri színpadára népi együtteseket hívtunk meg.

— A vakációzó gyerekek hol találnak szórakozást?

— Rájuk is gondoltunk: az Úttörő és Ifjúsági Házba mindennap bejárhatnak játszani. A tinédzsereknek minden szombaton diszkó-show-t rendeznek itt. A szabad idő hasznos eltöltését szolgálják egyébként az Ifjúsági Ház által szervezett kirándulások is Kishajmás környékére, a Mecsekbe, Guna- rasra, a Balatonhoz, a pécsi állatkertbe. Sajnos ezeken a túrákon csak a jelentkezőknek egyharmada vett részt. Végül ne felejtsük el, hogy a nyár nem minden- gyereknek jelent felhőtlen vakációt: a javító vizsgájukra készülő tanulók nálunk, illetve az úttörőházban vesznek részt nyári korrepetálásokon . . H. J.

bevételével születnek meg. 1979-re készült el a Beszéljünk magyarul című tankönyv, ameiy minden irányú magyarságismeretre készít fel, a teljes magyar múlt, a tájak, a magyar irodalom, a zene bemutatásával. Nincs sajnos vélemény, visszajelzés arról, hogyan tudják használni ezt a komplex igényű tankönyvet.

A kezdetben uralkodó nyelv- központúság után az egyre aktuálisabb, valóságközelibb kul- túrközpontúság felé halad tehát az anyanyelvi mozgalom, amely most már a népdaléneklés, a néptánc és a színjátszás elterjesztését kívánja segíteni. Kétévenként Magyarországra látogatnak a világ minden tájáról a magyar csoportok néptáncvezetői. Érdekes, hogy ezekben a tánccsoportokban más nemzetiségű fiatalok is részt vesznek, vagy éppenséggel olyan magyar származásúak, akik a nyelvet már nem beszélik, de a magyar zene, a néptánc kapcsolatot jelent számukra az óhaza kulturális örökségével. Sokszor az egyetlen kapcsolatot.

Fontos missziót tölt be az anyanyelvi mozgalom elvi, módszertani cikkekkel támogatott folyóirata, a Nyelvünk és Kultúránk, amelynek hasábjain a két konferencia közötti időszakban cserélik ki gondolataikat, elképzeléseiket a mozgalom résztvevői.

— Két dolog segítheti a külföldön élő magyarság fennmaradását — állapította meg annak idején Bérezi Géza: — a tömeges együttélés és a töretlen magyarságtudat.

A környező szocialista országokban egy tömbben élő magyarok helyzete nem azonos a Nyugaton szórványokban élő magyarságéval. Az előbbieknek megvannak a tankönyveik és rendszeres oktatásban részesülnek. Az olyan rendezvények, mint a kassai Kazinczy- napok vagy a jugoszláviai Szarvas Gábor-napok, vagy a kulturális csere alkalmai segítik a határ két oldalán-élő mc-‘ gyarság között az egészséges kapcsolatok fenntartását.

A bizalom jellemzi együttműködésünket a szomszédos ausztriai Burgenlanddal, ahol a törvényhozás biztosítja a két|||||||§|§ij Lajos összefoglalója