Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-04 / 212. szám
/ \ Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 212. szám 1981. augusztus 4., kedd Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A lakosságot szolgálja a kiegészítő és kisegítő gazdaság Kiterjesztették a részes munkavállalást Pécsi fotósok sikere Szegeden Közös érdek A világpiaci árváltozások nem állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, elobb-utóbb olyan feszültségeket teremtenek, amit itthon csak a termelői, majd fogyasztói áremelésekkel lehet feloldani. Sem a fogyasztónak, sem a felhasználónak nem tetszik az áremelés, de kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen ha a növekvő termelési költségeket állami támogatással akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordítani. Ez elöbb-utóbb meg- óllitaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségekét azonnal érvényesíteni az árban, tehát automatikusan áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek esetében sem lehet automatikus, hisz az árképzési előirások az áremelések ellen irányulnak.) Az ár egy része azonban a maximált, illetve kötött árformába tartozik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezeknél az árucikkeknél - köztük az alapvető élelmiszereknél - csak a népgazdasági szinten indokolt, és az életszinvonalpo- litikai tervekkel összhangban levő áremeléseket engedélyezik. Mit értünk alapvető élelmiszeren? Ezek köre 1981-ben más, mint ami például 1951- ben volt. Az alapvető élelmiszerek bővülő körét az ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg és ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. A húsáremelésnek komoly gazdasági okai vannak. Nem arról van szó, hogy az állam a húsiparnak vagy a kereskedelemnek akar kedvezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelői, a felvásárlói árakat általában mintegy 20 százalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mint amennyit a termeléshez felhasznált ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a mezőgazdasági termelők viselték az áremelkedések egy részének terheit. A dráguló takarmány- és energiaárak miatt, azért hogy a termelőknek érdemes legyen hústermeléssel foglalkozni, korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat. Ha nem gazdaságos a sertéstartás, abbahagyják. Olyannyira, hogy még saját húsellátásukról - ne feledjük: családok százezreiről van szó, akik maguknak hizlalnak! — is központilag kell gondoskodni. E)e ha csak a felvásárlási árat növelik, s a fogyasztói ár változatlan marad, akkor a háztáji termelőknek ráfizetéses lenne a disznóvágás is, hiszen jobban járnának, ha nem a saját drága sertésből, hanem az olcsóbb bolti húsból fogyasztanának. Talán ellentmondásnak tűnik, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kellett a fogyasztói árakat. A termelői érdekeltség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növelésével megteremteni. Hangsúlyozni kell, a húsáremeléssel nem szűnik meg, csak csökken a húsfogyasztás állami támogatása és nefn csökken, hanem csak lassul a húsfogyasztás növekedési üteme. Ettől persze a tények nem változnak, de talán könnyebb elfogadni őket. Az elnökség - dr. Bognár József (a kép jobb oldalán), a Magyarok Világszövetségének elnöke megnyitja a konferenciát. Proksza László felvételei Megkezdődön a IV. anyanyelvi konierentia A 'délelőtt további részében a IV. anyanyelvi konferencia Lőrincié Lajos előadásával folytatódott. Lőrincze professzor o/ anyanyelvi mozgalom tíz évének eredményeit tekintette át előadásában. Délután a felkért külföldi résztvevők hozzászólásaira került sör, majd Ujtalussy Józsel, a Zeneművészeti Főiskola rektora tartott előadást Bartók Béla életművéről. A Bartók műveit bemutató kamarahangversenyen pécsi művészek, Bánky József, Kemény Krisztina, Kircsi László és Varga Márta működtek közre. Este Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke adott fogadást a konferencia résztvevőinek tiszteletére. Ma a kulturális, illetve a pedagógiai bizottság ülésével folytatódik a tanácskozás. A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában kezdődött meg tegnap délelőtt a IV. anyanyelvi konferencia, a Magyarok. Világszövetsége rendezésében. A tanácskozásra három kontinens húsz országából mintegy másfél százan érkeztek — valamennyien olyan, határainkon kívül élő magyarok, akik szívügyüknek tekintik a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolásának ügyét. A megjelenteket, köztük dr. Házi Vencel külügyminiszterhelyettest Szabó Zoltán nyugalmazott miniszter, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja üdvözölte. Az egyhetes tanácskozást „Engedjétek hozzám jönni a szavakat!'' címmel irodalmi műsor vezette be az anyanyelvről, az anyaországtól távol élők és a nyelv kapcsolatáról. A budapesti Vári Színpad előadásában látott műsor szerkesztője és rendezője Debreczeni Tibor volt. Ezt követően Hon/áth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke üdvözölte a konferenciarésztvevőit, és röviden bemutatta Pécs és Baranya mai életét, eredményeit. A rendezvénynek otthont adó Pécsi Orvostudomány» Egyetem nevében dr. Török Béla rektorhelyettes mondott köszöntőt. A konferenciát Bognár Józsel akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy Bognár József, a Magyarok Világszövetsége elnökének megnyitója Lőrincze Lajos előadása az anyanyelvi mozgalom tíz évéről a 10 éve kezdődött konferenciák során mindig a magyar nyelv ügye volt az a közös nevező amely összefogta a különböző politikai vagy világnézeti indíttatású résztvevőket. A nézetkülönbségekből eredő zavaró körülményeket is ez által lehetett és sikerült kiszűrni. Az eltelt tíz év alatt három kontinens tudományos, kutatói és közéleti tevékenységének résztvevői szolgáltak számos szép példával — az anyanyelvhez való hűség példáival. Az 1970 óta megszületett eredmények — tankönyvek sora, továbbképzések' rendszere, táborozások — mind körvonalazzák már a következő évek tennivalóit és ugyanakkor új lendületet is ddnak mindehhez. — Nem új érdeklődést akarunk ezzel az üggyel támasztani amúgy Is szenzációkkal teli világunkban — .mondotta Bognár professzor -, hanem azt szeretnénk, ha e mozgalom résztvevői újra és újra átélnék az ugyanahhoz a közösséghez való tartozás élményét. Az MVSZ elnöke ezután szám- bavette mindazokat a tényezőket, melyek akarva-akaratla- nul is befolyásolják az anyanyelvi mozgalom híveinek tevékenységét. Sokféle országban élnek a magyar anyanyelvű, állampolgárok, akiknek az anyaországban élőkével az az elsődleges érdekük hogy béke legyen, és hogy kormányaik támogassák az anyanyelvi oktatás ügyét. Köztudott, hogy az elmúlt években világszerte ismét napirendre került a, kisebbségek, a nemzetiségek ügye. Ismeretes, hogy ma a világ 180 nemzeti államában 4400 olyan nyelvi közösség él, amelyben az adott nyelvet 150 ezernél többen beszélik. Ezek az emikai csoportok ápolni akarják saját kultúrájukat/ Sem az asszimiláció, sem az elnem- zetköziesedés nem várható, ma sehol a világon. A szocialista országok ,,a híd" szerepét szánják nemzetiségeiknek — azaz a nemzetiségek feladata a kapcsolatok gazdagítása, ápolása az anyaország és a befogadó ország között. — A mai tendenciák — emelte ki Bognár József — az újrakezdés lehetőségét hordozzák magukban. Megnőtt a világban az önálló etnikai csoportok száma és jelentősége. E csoportok tevékenységükkel rendkívül sokat tehetnek a népek, az országok egymáshoz való közeledésében. — Nagy ellentmondások, nagy nehézségek között él a XX. század utolsó harmadának embere — mondotta végezetül Bognár professzor. — Eltérő módon, eltérő hatásfokkal néznek szembe a népek ezekkel a nehézségekkel." Mi munkánkkal is maradandóvá tesz- szük magunkban a reményt, hogy a világhelyzet lehetővé teszi vagy legalábbis nem akadályozza a kapcsolatok fejlődését a határainkon túli magyarság létének, kullurálódásá- nak körülményeit. Valameny- nyien abban vagyunk érdekeltek, hogy kulturális kapcsolataink kiterjedtebbekké, gyümölcsözőbbekké váljanak. A konferencia résztvevőinek egy csoportja Gállos Orsolya Baranyai pártdelegáció utazott Scltwerinbe Hétfőn baranyai pártdelegáció utazott megyénk NDK testvérmegyéjébe, Schwerinbe. A delegációt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció tagjai: Gaszler Józsel, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a sombereki tsz elnöke, Tóka Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója, Horváth Jánosné, a megyei párt- bizottság tagja, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat művezetője és Sebők Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A delegáció a testvérmegyei kapcsolatok eddigi alakulásáról, további fejlesztéséről tárgyal többek között a schwerini vezetőkkel. A látogatás augusztus 7-ig tart. Megnyílt a nyári egyetem pécsi kurzusa Nyolc ország nyolcvan hallgatójának részvételével hétfőn megkezdte munkáját a Népek Barátsága Nyári Egyetem pécsi' kurzusa. Márk Berta- icnnak, a TIT megyei alelnöké- nek üdvözlő szavai után Rajnai Józseí, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tartott előadást Baranya megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. A kéthetes rendezvény előadásainak színhelye: a TIT pécsi Bartók-klubja Kánikula Hazánk kontinensünk legmelegebb területei közé tartózik ezekben a napokban. Igaz, egész Európában meleg, nyári az idő. egyedül az Alpok és a Cseh-medence körzetében okoznak záporokat, zivatarokat a hidegebb légtömegek, de a legforróbb kánikula a Kárpát- medencében és a Balkán-félszigeten van. Ezeken a helyeken, így nálunk is, napközben 35 fok körüli a hőmérséklet. Magyarországon ez a meleg idő 3—8 fokkal magasabb hő- mérsékleti értéket mutat az ilyenkor megszokottnál. A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az északról jövő hűvösebb légtömegek csak kisebb záporokat, zivatarokat okozhatnak nálunk, némi felüdülést nyújtva a nagy .forró- sógban. Egyébként jó néhány napig tartósnak ígérkezik ez a meleg. Bizonyára az üdülőket, turistákat érdekli, hogy az Adria partján a levegő 35—40 fokra melegszik föl, a tengervíz hőmérséklete kontinensünk déli vidékein és a Fekete-tenger 24-26 fokos. A Balti-tenger vize továbbra is 17 fokos. Nálunk a Balaton a legmelegebb, 24—26 fokos, a Velencei-tó 25 fokos, a Tisza vize 23, a Dunáé pedig 18 fokos.
