Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-31 / 238. szám
Lesz-e tánciskola Pécsett? Ki táncol manapság angol, vagy bécsi keringőt, foxtrottot, vagy csacsacsát? Ügy néz ki, hogy ezek a táncok kiszorultak a szórakozóhelyekről, mint régiségek, és legfeljebb a tánc- versenyeken láthatjuk viszont az ismert lépéseket, mozdulatokat. Helyettük jött a diszkó és a táncház, no meg a táncdalok, amikre az idősebbek még csak elővesznek valamit a megtanult táncokból, óm nemigen sikerülhet a hozzáigazítás . .. Nincsenek divatban ezek a táncok? Minek akkor a tánciskola? Nem erről van szó! Kiderült, hogy mindkettőre szükség van, így gondolta az az anyuka is, aki szerkesztőségünkben érdeklődött, két leánykáját hol taníttathatná a mozgás művészetére, A városi művelődési központ pedig nemréq végzett egy felmérést a pécsi iskolákban, és kiderült, sok fiatal szívesen járna a tánciskolába, mert a modern táncokat is megtanulhatják, másrészt reménykedjünk abban, hogy a gyerekeknek is hiányzik ezeknek a közös tánctanulásoknak a sa. játos lépőre, ahol a szép mozgáson túl követelmény a kulturált viselkedés, az egymás iránti tisztelet Sokan emlékeznek még arra, hogy voltak Pécsett tánciskolák, pontosabban tanfolyamok, bizony elég régen. Állandó qaz- dája nem akadt, mondván, nincs megfelelő terem, vagy igény (?) A városi művelődési központ, a Zsolnay Művelődési Házban1 vállalja a házigazda szerepét: szeptember közepén szeretnék indítani az iskolát, szombaton délelőttönként. Van tehát mecénás és alkalmas helyiség. A tanár, a pécsi Gill Imre, aki örömmel venné ha a munkakönyvében állandó munkahelyet jegyeznének be. Több, mint tíz éve (1969-ben szerezte meg a diplomát) vállalja a rizikót, a szerződéses megbízásokat, csupán a tánc szereteté- ért, amit volt alkalma magába szívni a Mecsek tánceqyüttes- ben, amelynek hosszú évekig tagja volt. Tegnap érkezett haza Miskolcról, a tánctanári diplomásoknak szervezett tanfolyamról, ahol a legújabb lépéseket tanulták meg, hogy a legfrissebb táncokkal térhessenek haza. A kérdés már csak az: kaphat-e a művelődési központ státuszt a tánctanári állás betöltésére, mert országszerte megoldatlan gond ez. Új szabályozásra van szükség, tisztázni a tánctanárok nyugdíj, orvosi ellátási és státuszhelyzetét. Mikor tudnak ebben előbbre lépni Pécsett? Megvalósulnak-e a művelődési központ szép tervei? Reméljük, hogy szeptemberben valóban „megnyílhat" a tánciskola, hiszen sok fiatal számít rá, G. M. Gímszarvasok elfibőgése Az augusztus végi hűvösebb éjszakák beköszöntével megkezdődött a gímszarvasok őszi nászát bevezető, úgynevezett előbőgés Tolna megyében. Az idei első szarvasbőgést a szekszárdi dombvidéken levő híres szálkai erdőben hallották, ahol a legelső világrekorder agan- csú gímbikát lőtték a század- forduló tájékán. A rekordot sokáig nem döntötték meg, csak az utóbbi évtizedekben hazánkban. A megye nagyvadas területű vadásztársaságai felkészültek a nagy őszi vadászatra, s mintegy negyven, szép agancsú szarvasbikát kínáltak fel kemény valutáért kilövésre, szeptember 2-től kezdve nyugateurópai, köztük NSZK-beli, svájci, osztrák és francia sportvadászokat fogadnak. Gemen- cen jelenleg még úgynevezett vihar előtti csend van, de napokon belül rázendíthetnek nászbőgésükre a Duna-ártéri vadon agancsos fejedelmei. □hétfői Szimfonikusok élén Bagdadban Pécsi művészházaspár és az arab zenei élet Ha a háború nem jön közbe, bizonyára megújítja: bagdadi szerződését Károly Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház karnagya és Vezekényi Csilla, a Liszt Ferenc Zeneiskola zongoratanára. Egy évvel ezelőtt utaztak Irak fővárosába Munir Bashirnak, az iraki nemzeti terei tanács elnökének az invitálására. Károly Róbertét szerződése arra kötelezte, hogy az Iraki Nemzeti Szimfonikus Zenekart, az arab világ egyetlen csak koncertzenekarát vezesse. — Ha a háború nem jön közbe, biztosan maradtunk volna még, hiszen nagyon jó feltételek között végezhettünk olyan munkát, amiből mi is sokat kamatoztattunk — mondja Károly Róbert újra itthon, még kibontatlan csomagok között. — Az irak—iráni háború még elviselhető volt, csak az első hónapokban voltak légiriadók a fővárosban is, de az izraeliek támadása a bagdadi atomerőmű ellen, az már alaposan ránk ijesztett. Ha egyedül vagyok, még talán maradtam volna, de a családdal együtt már nem vállalhattam tovább a kockázatot. Károly Krisztinek mindenesetre nagyon nagy élményt jelentett az iraki egy év. A külföldiek gyerekeinek fenntartott iskolába járt, és tökéletesen megtanult angolul, sok barátot szerzett Brazíliától Svédországig. Édesanyja, Vezekényi Csilla szintén dolgozott Bagdadban — eltérően az Irakban dolgozó külföldi asszonyok többségétől. — Olyan iskolában tanítottam, ahol a legtehetségesebb gyerekeket képzik zenére és balettre. A legtehetségesebbek legjobbjai az utolsó években külön képzést kapnak, mielőtt külföldi tanulmányútra küldik őket. Úgy tapasztaltam, nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy (rákot, ezen belül Bagdadot az arab világ zenei centrumává teqyék., — Ezt mutatja, hogy náluk van oz egyetlen olyan zenekar az arab világban, amely csak koncertzenekar és repertoárján az európai klasszikusok szerepelnek csak — mondja Károly Róbert. — Igen jó zenekar ez, sok európai zenész is dolgozik benne, s az arab muzsikusok legtöbbje is tanult Európában. Nagyon jó volt velük együtt dolgozni, mert áhítottak a jó tanácsokat. Károly Róbert azonban nemcsak az iraki filharmonikusokat .vezényelte az egy év alatt. Ö is adott órákat a tehetségesek iskoláján, készített rádió- és tv-koncertet, s több iraki zenemű megszólaltatásában segédkezett mint hangszerelő. — Az iraki zenei életben három irányzat figyelhető meg. Az elsőt az arab népzene és az annak szellemében alkotott művek jelentik. Ennek van a legnagyobb hatása természetesen. A második réteget az örmény zene továbbfejlesztése jelenti, ez már jobban elszakad az eredeti népzenétől, művelőit a mívesség jellemzi. A harmadik csoportba azok a zeneszerzők tartoznak, akik a mai irányzatok jegyében írják a magukét egy kis arabos ízzel vegyítve. Ehhez járul az európai klasszikus zenét szeretők egyre népesedő tábora. — Szakmailag én is sokat tcnultam, tapasztaltam — mondja a karmester az élmények hatása alatt. — Feladatom az volt, hogy segítsem őket saját szimfonikus zenekaruk megteremtésében, de engem is megfogott az arab zene. Tucatnyi kazettára gyűjtöttem a számomra legérdeke- sebeket, hatásuk alól talán már soha nem vonom ki magam. B. L. Bagdadi emlék: Ali Baba szobra a furfangos mesehős egyik cselekedetét ábrázolja A holokardiogrália a sziwizsgálat áj módszere Á lézer lerajzolja a láthatatlant Csak a palinkat kerülik... Hatástalan halálos ítélet — Gyermekeim, ti csak sokasodjatok. Ma, amikor a technika csodának tűnő produktumai olyannyira elkényeztettek bennünket, hogy szinte meg sem lepő-, dünk egy-egy újdonság hallatán, mégis meghökkenten néztük a bemutatót. Egy egyszerű sötét lemezen a fényforrás hatására három dimenzióban rajzolódott ki a kép. A szív működését térben ábrázolja az új magyar konstrukció, a holokar- diog ráf. . Dr. Antalóczi Zoltán és dr. Greguss Pál professzorok tizenegy éves együttműködésének, kísérletezésének az eredménye ez a berendezés, melyet az elmúlt héten, a világon először mutattak be Budapesten a sajtó munkatársainak, A szív működésének, kóros elváltozásainak megfigyelése eddig az elektrokardiográf, az EKG segítségével történt. Tulajdonképpen a szívben gerjedő és onnan tovaterjedő elektromos erők síkban történő ábrázolása ez. Van azonban egy hiányossága, az, hogy adós maradt a harmadik dimenzióval, a A dombóvári Művelődési Központ — falvaink, városaink — című rendezvénysorozatában Szakcs és társközségei mutatkoznak be tíz napon át. A városi művelődési központban csütörtökön megnyílt a Szakcs történetét, jelenét, gazdasági és kultúraéletét szemléltető kiállítás. Pénteken este ankéton találkoztak a dombóvári és városkörnyéki községek, köztük Szakcs vezetői dr. Enyedi Györggyel, a Falvaink jövője című könyv szerzőjével. Szeptember 2-án, szerdán délután a szakcsi és a dombóvári kerámiacsoportok részvételével Érett oportó szőlőfürtökből összeállított nagyharang, csaknem harminckilós sütőtök, s az elmúlt nyári szárazságot meghazudtoló óriás uborkák, paradicsomok, napraforgótányérok, szilvanagyságú szőlőszemek és más érdekességek voltak a „sztárjai”, a szekszárdi vásárcsarnokban szombaton és vasárnap megrendezett kertészeti kiállításnak. szív potenciáltereinek térbeli megjelenítésével. A legkorszerűbb módszerek is csak mintegy hetven százalékát adták meg a szükséges, teljes információmennyiségnek. A holokardiogrammok tartalmazzák mindazt az ismeretmennyiséget, amire a vizsgálatot vég- • zó orvosnak szüksége van. A lézer tulajdonképpen mintegy letapogatja a szív elektromos tereit teljes mélységükben. A holográfia segítségével ezek térben jelennek meg. Greguss professzor az ismertetőjében egy régi kínai mondást idézett: „egy kép ezer szóval is felér”. Az új módszerre vonatkozóan ezt így módosította: „egy hologramm ezer képpel is felér”. A holokardiográfia a jövő módszere. Talán tíz, talán több évbe is beletelik, míg a jelenlegi kutatási szintről alkalmazott tudománnyá válik. Az azonban biztos, hogy ez a magyar találmány forradalmasítja a szív elektromos vizsgálatát. tartanak tapasztalatcserét az Arany János téri kerámiaműhelyben. Csütörtökön a gyermek bábcsoportok találkoznak és díszítőművészeti szakkörök tagjai tartanak közös foglalkozást, pénteken Dombóvár város és környéke közművelődési dolgozóinak tapasztalatcseréjét rendezik meg a szakcsiak házigazdái közreműködésével Dombóváron. Pénteken a szakcsi és a dombóvári kertbarátok találkozójával egybekapcsolva megnyílik a kertészeti termékbemutató és borbírálat. Felvonultattak a kiskertekben is termeszthető gyógynövényeket, a borsika- és citromfűtől kezdve a majoránnán és a macskagyökéren át a bazsalikomig, s a már alig ismert bugakölest tanulmányozták a nézők. A kiállítást agrokémiai és kisgép bemutató bővítette. Már Brehm, az állatvilág nagy rendszerezője is kitalált históriákkal színezett leírást adott a patkányokról, egyebek között megjegyezve: „A ván- dorpatkóny mindent felfal, ami csak ehető. Nincs olyan emberi élelem, amit a patkány ne szeretne, sőt, ezen túlme- nőleg, kedveli azokat az italokat is, amikkel az ember él. Csak épp pálinkát kellene még ahhoz innia, hogy versenytársa legyen az embernek az összes táplálék és élvezeti cikkek fogyasztásában . . . Amit pedig nem tudnak felfalni, azt is szétrágják. Hiteles történetek szólnak róla, hogy kisgyermekeket elevenen megrágtak ..." * Mi azonban maradjunk a tényéknél és Pécsett. Éspedig annak okán, hogy egyre gyakoribbak a jelzések a patkányok lassan veszélyessé váló elszaporodásáról. Dr. Zelles Mária főorvostól hallottuk a Pécs megyei városi Tanács Járványügyi Felügyelőségén, hogy az arány akkor még elfogadható, amikor a becslések szerint annyi patkány él egy településen, mint amennyi a lakók száma. Ám, ha világos nappal az utcán futkosnak ezek a rágcsálók, akkor már túl sok van. Nos, ezt Pécsett kimondhatjuk, s ezzel számolni kell. Bármily furcsa: az építkezések révén átalakuló város — tudniillik ez egyebek között szanálásokkal, elavult városrészek „letárolásával” is jár — fokozottan hívja fel a figyelmet a patkányinvázióra: a bontások, a csatornahálózatok megbolygatása mozgásra, vándorlásra készteti a patkányokat. Volt egyébként már Pécsett patkányirtás, a legalaposabb a hatvanas évek elején. 1972-ben a III. kerületben volt gócirtás, 170 000 négyzetméteres területen, s ezt a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat végezte, 112 000 forintért. 1973-ban ismét volt a kerületben patkány- irtás, a budapesti vasútvonal — Páfrány utca-Megyeri út által határolt területeken. „ . . . a patkányfertőzöttség a nyílt csapadékelvezető árkok mentén a legnagyobb ... házi szemetet, konyhai hulladékot, használhatatlan tárgyakat tartalmaznak. A patkányok élet- feltételeinek és elszaporodásának ezek a viszonyok kedvezőek.” A fenti megállapításokat abból az előterjesztésből idéztük, amelyet 1976 nyarán tárgyalt a városi tanács vb a kötelező rágcsálóirtás megszervezéséről. A K. J. Sz. előterjesztésében számos olyan megállapítás szerepelt, amely intézkedésre, hatásos határozat meghozatalára ' sürgette a testületet. Hogy miért? Ugyancsak dr. Zelles Máriától hallottuk : — Pestis ugyan már nincsen, ellenben 30-féle fertőző betegség terjesztői a patkányok: például a' tífusz, a paratífusz kórokozóinak. Ez azonban csak az egyik oldal. A másik az a hatalmas anyagi kár, amit ezek a rágcsálók okoznak. Kialakultak a városban a legfertőzöttebb gócok: a Páfrány utca, az új kertvárosi rész, a belváros. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi nehezebb gazdasági körülmények mellett is törekedni kellene a patkánymentesítésre. Tegyük hozzá: nem ez lenne az első ilyen határozat. Mint említettük, 1976-ban a vb tárgyalta a „patkányügyet", s hozott is egy határozatot, amely szerint: „A végrehajtó bizottság az 1981—85. évek közötti időszakban szükségesnek tartja Pécs városában az általános rágcsálóirtást. A város teljes területére szervezett rágcsálóirtás ' tanácsra háruló pénzügyi fedezetét biztosítani kell.” Csakhogy 1979-ben a vb 78/1976. számú határozatát hatályon kívül helyezték: „A határozatban előírt intenzív rágcsálóirtás megszervezését a városi tanács anyagi helyzete nem teszi lehetővé." Pécsszabolcsot csak azért említjük külön is, mert „hagyományosan" patkánylakta hely, s legutóbb innen jött egy közérdekű bejelentés, felhívja ismét a veszélyre a figyelmet. Itt egyébként a gócirtást a tervek szerint hamarosan megcsinálják. Csakhogy a patkány nem buta állat. A szó szoros értelmében nem az, rövid tanulás, néhány tapasztalat órán megtanulja elkerülni a veszélyt. Amellett persze szapora is. Gyorsabban nő a számuk, mint a tanácsnál a kiirtásukhoz szükséges anyagi fedezet. Mészáros Attila A BARANYA MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT 9 érettségizett dolgozókat adminisztratív munkakörbe, 9 irodák takarítására takarítónőt, 9 targoncavezetőt, 9 lakatost, 9 árukísérőt és segédmunkásokat Jelentkezés: Pécs, Megyeri út 66., munkaügyi osztály. K. Gy. „Falvaink, városaink” Dombóváron (B. L.) Szőlőharang és óriástök
