Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-30 / 237. szám
Horgászat Hadászat Házunk tája, kiskert A Majláth-pusztai ló A baranyahidvégi vasútállomástól délre vezet a most már kitűnő minőségű közút, amely Majláth-pusztánál ér véget. A pusztától keletre néhány száz méterre található az ormánsági dolgozók Horgász Egyesületének kezelésében lévő, több mint tíz hektáros horgászviz, a majláthi-tó. A tó drávai holtágból lett halastóvá kialakítva, melyet régebben az állami gazdaság üzemeltetett. A megyei Intéző Bizottság megalakulása után került a tó horgászkezelésbe. Amikor a horgászok átvették, igen elhanyagolt állapotban volt. A hínárfélék, súlyom, tavirózsa és vízitök úgy benőtte, hogy csónakkal nagy részén nem is lehetett közlekedni. A tél folyamán rothadó vízinövényzet okozta bomlástermékek hatására, a halállományban évente pusztulás jelentkezett. Ilyen körülmények között vállalta a horgász egyesület lelkes tagsága, vezetősége Botos László elnökkel az élen, hogy az elhanyagolt tóból horgászvizet csinálnak. Elsőként lóval, traktorral, ha kellett, emberi erővel vont kötelekkel tonna- szómrá húzták partra a vízinövényzet nagy részét, a vízben maradót megfelelő mértékű amúrtelepítéssel gyérítették. Fehér és pettyes busák gondoskodtak a plankállomány egyensúlyban tartásáról. Ezek után már nem kellett félni a téli pontypusztulástól és megkezdődött a tó intenzív halasitó- sa. ütemterv szerint évente 2,2 tonna pontyot telepítenek a tóba, de volt olyan év is, amikor a telepítés 4 tonna felett volt. így lett a pusztuló holtágból a megye egyik ősi, drávai formáját megtartó, mégis eredményes fogást biztosító horgászvíz. Mit lehet fogni? Fő hala a ponty, de a csuka, süllő, törpeharcsa kedvéért is sokan felkeresik. Az egyesület a tó fejlesztésén tovább fáradozik. Déli irányban már körtöltés épült, amely a tó északi részén is elkészül. öt db egyesületi stég van, melyről bárki horgászhat, 22 db-os csónakpark is rendelkezésre áll. Napijegy ára 60,- Ft, amely a tóparton, a halőrnél megváltható. Rendszeres, növényevő hal telepítéssel és szelektálásával a tp gazdálkodási eredményét tovább kívánják fokozni, ennek bevételével növelni a horgászok által fogható halak telepítését. A gazdálkodás mellett nem feledkeznek meg a tó környezetvédelméről sem, az autós horgászok részére autóparkírozó építését tervezik. Az egyesület tagsága, elsősorban néhány igen aktív ve6. HÉTVÉGE zetője a társadalmi összefogás szép példájával bizonyította, hogy a horgászok mire képesek, ha a célkitűzés összhangban van a horgászérdekekkel. Ha minden egyesületi tag még egy kicsit többet tesz a közösségért, a tó a jövőben még jobb eredményeket tud produkálni. Aki szereti a romantikus környezetet, a nádkoszorúval körülvett, titokzatos vizet, a víziállat és madárvilágot, az biztos felkeresi ezt a szép és jó horgószvizet. Kovács Zoltán Harcsa a Pécsi-tóból A Pécsi-tó harcsái ismét hirt adtak magukról. Augusztus 1-én Molnár István (képünkön) 59 kg-osat, Varhonyovszki János 58,2 kg-osat és Horvát István 30 kg-osat fogott. Eddig összesen 11 db 10 kg-on felüli harcsa adott életre szóló élményt a szerencsés horgászoknak. Belyeg A Magyar Posta a közelmúltban két új évfordulóra emléke ző bélyeget bocsátott ki. VÁGÓ BÉLA 1881 -1939 MAGYAR POSTA Szarvasbögés idején Minden vadászható vadfajnak a vadászati idény kezdete különös izgalmat jelent a vadász részére. De a szarvas vadászatának kezdete, amely szeptember 1-vel indul, minden vadféleség közül a legizgalmasabb idény kezdet, főleg a szarvasbika vadászata, mikor az „erdők királya” elejtésére indul a vadász. Megyénk vadásztársaságai ez évben 1300 szarvas kilövését tervezték. Ebből közel 500 szarvasbikát lőnek ki, melynek 10 százalékát, mintegy 50 bikát külföldi va- dószvendéggel terveznek kilövetni. Az idei évben a bőgési időszak kezdete korábbra várható az elmúlt évekhez viszonyítva, mivel az előbőgés is korábban jelentkezett. Mint minden életmegnyilvánulás, a szarvas üzekedési időszakát is a környezeti viszonyok, az élőhely környezeti tényezői nagymértékben befolyásolják. Ez elsősorban vonatkozik a növényzeti adottságokra, a növénykultúrák vegetációs stádiumára — amelyek takarást és élelmet nyújtanak —, ugyanígy a vadföldek bokrok, cserjék és fák telepítésére. A környezet és szarvasóllomány közötti kölcsönhatást évtizedekkel ezelőtt a vadgqzda tervszerű munkájával kedvezően befolyásolhatta az erdősült területeken. Ezt főleg etetéssel, dagonyák és itatok létesítésével segítette elő, ahol biztosította a szarvas takarmány- és vízfelvételét, fürdését. Ma ezek a befolyásoló tényezők bizonyos mértékben eltolódtak, a mezőgazdasági területek felé, mivel a nagyüzemi táblák kultúrnövényei mindezt biztosítják a szarvasóllomány' részére és ez mellett még a legfőbb vadászati időszakra zavartalanságot és nyugalmat is biztosit. Ennél fogva nagy a vonzó hatásuk, igy a szarvasállomány élettere kitágul és ez időszakban jelen van a mezőségi területeken is, igy megyénk valamennyi vadász- társasága részére biztosított a szarvas vadászata. A megváltozott tényezők nagyobb felelősséget rónak vadászaink részére. A kilövési terv teljesítéséhez - akár belföldi, vagy külföldi vadászat esetében — az állomány ismerete elengedhetetlen, és ha megismertük a múltját, így a tényleges és helyes megismeréséhez a jelenlegi helyzetét is kutatnunk kell. A szarvas életterének kiterjedése az állomány mennyiségi és minőségi hullámzásával is jár. Ez részben összevonható a szarvasvándorlás -korábbi ismereteivel, de ezzel nem teljesen azonos. A szarvas vonulása (migráció) korábban 40-50 km-t is kitett egy éjszaka. Ez az ősi öröklött vándorlási ösztönből eredt, és a mozgási ingerek hatására indult meg évről évre mint önkényes vándorlás, és ez bizonyos időszakokhoz volt kötve. A megváltozott környezeti hatások következtében beállott szarvasmozgás kényszerű mozgás, amelyet befolyásol és létrehoz a táplálékszerzés, a zavartalan körülmények biztosítása, így a vándorlás és az ezt befolyásoló környezeti adottságok ma már szorosan összefüggnek. Ez olyan jelentőséggel bír, hogy több tájegység szarvasállományának minőségét, esetenként mennyiségét is befolyásolja. Ez a bő- gés idején pozitív irányban is hat, ugyanis az elvándorlott bikák gyakran jó tulajdonságú egyedek és friss jó vért visznek az újonnan kialakult élőhelyre. A szarvas gazdasági tulajdonságait értékelve elégedettek lehetünk, mivel húsának, vagyis a lőtt szarvasnak felvásárlási ára igen jó és ez vadásztársaságaink pénzgazdálkodásában jelentős gazdasági érték. De még napjainkban is ott tartunk, hogy a szarvasbikát elsősorban agancsáért vadásszák, mert az igen nagyra értékelt vadászemlék (trófea). Nem minden bika rak fel jó agancsot. Ehhez a veleszületett képesség mellett a megfelelő környezeti tényezők szükségesek. Ezután következik a vadász és a vadgazda hozzáértő selejtező munkája. Ehhez a gyakorlat mellett némi elméleti tudás is szükséges. A jó bika tulajdonságainál az alábbiakat vegyük figyelembe: — jó csontozat, hosszú fej és a testnagyság alakulása, — ebből következtethető a jó agancsalakulás (mivel az agancs is csontszövetképződmény) és kívánatos a hosszú és jó fajsúlyú szár, — formailag kívánatos a jó terpesztés, szép ívelésű szárak és ágak, hosszú középág, hosz- szú és szép szemág. A jéqágra nincs különösebb követelmény és nem is feltétlen szükséges, a jégág hiánya nem rontja a trófea értékét, — mindezek felett az agancs legszebb dísze a korona, amely akkor mutat, ha ágasbogas, és hosszú koronaágakkal - rendelkezik, — a kapitális agancsnak döntő jellemzője a gyöngyözés, az agancs színe (amely öröklődő tulajdonság) és a hosszára fent fehér ógvégek. A felsorolt jó tulajdonságú bikák kilövését csak módjával szabad végrehajtani, és ezeknek nagy részét kímélni kell szarvasállomónyunk minőségjavítása céljából. Nem kell kilőni a mechanikai erők hatására keletkezett rendellenes agancsé bikákat. Ilyenek a törések, testsérülések, sarjadzások, osztódások és a háncsban száradt agancs. Ki kell viszont lőni az öröklődő rendellenes és egyéb nem kívánatos agancsalakulásúakat. Leggyakoribban a szűkállás, abroncsállás, lombáragancs, el- nyomorodott agancs, gomb- nyársaság, zergekampó, kosszarv, dugóhúzó, előre, hátra és oldalhajló agancsszár. Ez utóbbiak olyan agancsrendellenességek, amelyek az öröklődő tulajdonságok mellett ásványi sók hiányában is bekövetkezhetnek. A szarvasbőgés ideje alatt végrehajtott kilövési eredményeink a szerzett sikerélmény mellett igen nagy gazdasági jelentőséggel is bírnak. Vadász- társaságaink a lőtt szarvasértékből közel 6 millió Ft bevételt terveztek. Ehhez járul még hozzá a külföldiek vadásztatásának bérkilövési bevétele, amely 3,5 millió Ft. Ez összességében megyénk vadásztársaságainak éves bevételének közel 50 százalékát képezik. Farkas János Évfordulós újdonságok Vágó Béla születésének 100. évfordulójáról megemlékező 2 forintos névértékű bélyeg álló téglalap alakú, Vagyóczky Károly grafikusművész tervei alapján készült, több színű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában. A bélyegkép fehér, keret nélküli alapon, kőszin alányomással, kétféle barna színnel Vágó Béla portréját ábrázolja. Alexander Fleming Nobel- díjas tudós születésének 100. évfordulójáról megemlékező 2 forintos bélyeg fekvő téglalap alakú. Cziglényi Ádám grafikusművész terve alapján a Pénzjegynyomda készítette több színű ofszetnyomással. A bé100 ivi «Murin APtNtcuu» ifLKcuim lyeg bal oldalán zöldesfekete színben Fleming arcképe látható, a jobb oldalon pedig a kénből, szénből, oxigénből, hidrogénből és nitrogénből álló első, általa felfedezett penicillin vegyi képlete található, az egyes elemek kémiai jelölésére használatos megfelelő kék, zöld, okker, piros és fekete színekkel nyomtatva. A telepítések ideje A közhiedelemmel ellentétben, augusztus végén nem a betakarítás az egyetlen teendő a kiskertekben. Ilyenkor kell eltelepíteni a szomócát, jól előkészített - 25-30 centire megforgatott — trágyázott, Basu- dinnal fertőtlenített (négyzet- méterenként 3-5 gramm jusson) talajba, lehetőleg ne a gyümölcsfák koronája aló, mert a szamócának nagy a fényigénye. Tíz négyzetméterre egy kiló nitrogén, 40 deka foszfor és 60 deka káli műtrágyát adhatunk. A szakemberek azonban a 40 százalékos kálisót nem ajánlják, mert klórt tartalmaz, amire a szamóca nagyon érzékeny. ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a palánták se túl magasra, se mélyre ne kerüljenek, a szívlevelek mindig a talaj felszínével egy magasságban legyenek. Az elültetett palántákat négyzetméterenként legalább 20 liter vízzel öntözzük meg. Most van az ideje a letermett málnavesszők eltávolításának is. Valamennyit tőből kell kimetszeni, csonkok meghagyása nélkül, közvetlenül a talaj felszíne fölött. Egyidejűleg ritkítsuk meg a bokrokat. is. Az idei friss hajtásokból, egy tö- vön elegendő ötöt-hetet meghagyni. Augusztus végén — legkésőbb szeptember elején - kell eldugványozni a ribizkét és a köszmétét — másnéven egrest — is. ügyeljünk rá, hogy csak egészséges, 4-6 rügyes dugványok kerüljenek a talajba. A ribizkebokor tövéhez közeli gallyakról vágjuk ki a szaporítóanyagot, ezekből a vesz- szőkből lesznek a legjobb dugványok. A vesszők csúcsán egykét levélkét hagyjunk meg, ez elősegíti a gyökeresedést. A köszméte a ribizkével ellentétben a 2—3 éves gallyain neveli a dugványozásra legalkalmasabb vesszőket. Legjobb dugvány az, amelyiken a vesz- sző egy esztendős, a gally pedig kétéves. Az öreg, fásodott részeket már ne dugványozzuk. A ribizkedugványok 20, a köszmétedugványok 15 centi hosz- szúak legyenek. Mindkét növény dugványait 20 centi távolságra kell elültetni egymástól. Az ültgtőfával jól a talajhoz szorított dugványokat négyzet- méterenként 25—30 liter vízzel öntözzük be. Szabadföldi palántaágyba most kell elvetni az áttelelő fejeskáposztát, omire’ a Diósviszló környékén elterjedt, csucso- fejű tájfajta a legalkalmascbb. Ugyancsak most kell elvetni szabadföldbe, az áttelelő fejessalátát is, e célra legjobb a Nansen és*a Téli-vajfej fajta. Itt a sóskatelepítés ideje is. A Kerti és a Pallagi nagylevelű, sóskafajták magját 25—30 centire felásott talajba, 2-3 centi mélyre kell elvetni. Megkezdhetjük az áttelelő spenót vetését is, erre az Eszkimó, a Vitai és a Matador fajták a legalkalmasabbak. A gyümölcsösökben is sok az aktuális tennivaló. Most kell visszavágni az őszibarackfák letermett vesszőit, és megifjíta- ni a letermett cseresznye-, meggy- és kajszifákat. Ne féljünk erőteljesen visszavágni az idős, felkopaszodott, keveset termő, öreg ágakat, a sebeket viszont okvetlenül kezeljük a forgalomban lévő Sántái SM, vagy Cellcid készítményekkel. A csemegeszőlőt már mindenütt szedik a megyékben. Jó tanács, hogy csak a beérett fürtöket szedjük le, mert a szőlő nem utóéró gyümölcs, féléretten tárolva, nagy savtartalma miatt, élvezhetetlen marad a gyümölcs. Az eladásra szánt fürtökből a sérült, beteg bogyókat óvatosan vágjuk ki, mert így szívesebben vásárolják. A beteg, fertőzött bogyókat ne dobjuk a földre, gyűjtsük ösz- sze és égessük el, ezzel megakadályozzuk a szürkepenész, botritisz terjedését, ügyeljünk arra is, hogy a leérett tőkéken ne maradjanak télre fürtmaradványok, mert ezek elősegítik a veszélyes kórokozók terjedését. A szüret előtt a borszőlőt is érdemes átnézni, ha szükséges, csonkázni, vagy a felesleges leveleket eltávolítani, hogy ne fogják el a fürtök elől a napfényt, _s ezáltal a bogyók minél jobban beérjenek. Elérkezett az ideje az apró- hagymás virágok, a krókusz, csillagvirág, anemone, fürtös gyöngyike és a különféle Íriszek telepítésének, a leánder muskátli dugványozásának és a pünkösdi rózsa tőosztásónak. Muskátliból homokos vályogföldben, cserepenként 3-4 dugványt is meggyökereztethetünk. A pünkösdi rózsa töveit óvatosan kiásva, kiemelve, a földet a gyökerek közül vízzel mossuk ki, s úgy osszuk szét, hogy egy osztaton 3—5 rügy legyen. Egyszerű gyökérdugványokkal is szaporíthatjuk. — Rné — Üli ifő vényvédetem * % Időszerű munkák szeptember elején Az almamoly elhúzódó rajzása miatt szeptember 5-ig Se- vin 85 WP, Ditrifon 50 WP vagy Safidon 40 WP szerrel kell permetezni a szeptember 15. után érő almafajtákat. A fák alatt levő molyos gyümölcsöt szedjük össze és semmisítsük meg. Szeptember 10. után érő őszibarackot szeptember 3-ig a keleti gyümölcsmoly lárvái ellen szeptember 3-ig Unifosz 50 EC szerrel permetezzük. A szamócát a levélfoltosságot okozó betegségek ellen Ortho- cid 50 WP vagy Ortho-Phaltan a sodrómolyok ellen Unitron 40 EC, vagy Ditrifon 50 WP szerrel védjük. Augusztus végén, szeptember elején a különböző zöldségféléken a bagolylepkék hernyóinak tömeges megjelenése várható. Védekezéshez az Unifosz 50 EC szer használatát a rövid 7 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt javasoljuk. Amennyiben ebben az időpontban már a Chinetrin 25 EC is kapható, a hernyók ellen elsősorban ezt a szert alkalmazzuk. Szőlő védelménél fokozottan ügyeljünk a permetezés és a várható szüret közti várakozási idő betartására. Védekezést már csak az októberben érő fajtáknál végezzünk. Az amerikai fehér szövőlepke hernyói ellen a díszfákat, bokrokat és a gyümölcsfákat, amennyiben érő gyümölcs már nincs a fákon, Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC vagy Safidon 40 WP szerrel permetezzük. Hct növényvédőszer valamilyen oknál fogva nem alkalmazható, a fákon levő hernyófészkeket vágjuk le és semmisítsük meg. Dr. Frank József
