Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-30 / 237. szám

f Mit hozott két év alatt a Pannónia Mezőgazdasági Társaság? Népi demokráciánk születése (10.) A Pannon-dossziék Megélénkült a mozgás a szellemi termékek piacán Lerövidült a találmányok megvalósulásának útja A teljesítmények minősítenek Japánban 3, az NSZK-ban 4, az USA-ban 4, 5, minálunk 14 év kell ahhoz .mire egy gondo­lat a gyakorlatban megvaló­sul. Egy ipari termék életpályája 8 év. Ma kilenc hónapja, hogy a Pannónia Mezőgazdasági Tár­saságot bemutattam, ügynök­ség a Pannónia — az első a szocialista országokban —, amely felkutatja a tudományos intézetek új ismereteit, a nagy­üzemi gazdaságok tapasztala­tait és partnerei rendelkezésé­re bocsátja azokat. Kooperá­ciókat szervez a kutatási ered­mények megvalósítására. És el­lenirányban: partnert keres azoknak a problémáknak a megoldására, amelyekkel az üzemek jelentkeznek. Akkor azt írtam: szellemi ter­méknek az a valós értéke, amit hoz. A Pannóniával egy új irányzat indul el, nagyobb mozgásteret kap a tehetség és a szorgalom. A gondolko­dás már felgyorsult. Nos, mit hozott a Pannónia? Gyorsan Azt mondják, a japán piac­ra bejutni szinte lehetetlen, Magyarországról mézet vesznek csupán. Pehelypaplant is ven­nének — annyit, amennyit csak szállítani tudunk ... Júliusban tetszetős kék cso­magot tettek asztalomra, — a Pannon-dossziék első számát. A Pannónia Társaság 50 tag­ja — tudományos intézetek (Agrárgazdasági Kutató Intézet, Iregszemcse, a keszthelyi és a debreceni egyetem), vállalatok (Gabona Tröszt, Magyar Ke­reskedelmi Kamara, Intercoop, BOSCOOP, Agrober) és terme­lőüzemek Battonyától a Bajai Mezőgazdasági Kombináton át Pacsáig — sorolja fel önálló lapokon, milyen terméket, sza­badalmat, eljárást kínál fel, milyen munkákra tud vállalkoz­ni és mire vevő, illetve meg­rendelő. Orosháza nagyüzemi lúdtar- tásában több száz mázsa toll keletkezik, értékesítését kéri. A Pannónia egyetlen hónap alatt létrehozta a kooperációt: Oros­háza 100 q pehelytollat szállít, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat paplanokat varr, és az INTER­COOP eladja Japánban. Egy kilogramm pehely 1800 Ft. Hány millió forint? — Eddig a szemétbe ment. A fonóipar évente húszmil­lió forintért importált fonótur­binákat és kelyheket Csehszlo­vákiából. Túl gyorsan kopnak el. A felújítást megoldották, tartósabb, mint az eredeti. A Magyar Kereskedelmi Kamara „Szellemi termék" szakbizottsá­ga kivitelezőt keres. — Az enyin­gi ktsz azt jelzi a Pannon­dossziéban: lakatosipari rész­lege nincs kihasználva, munkát vállal. A fonóturbinákra — évi 20 millió forintos termelési ér­ték — a szerződést már meg­kötötték. A szarvasi főiskola adjunk­tusának találmánya: megbon­tás nélkül beméri a dízelmo­torok adagolóját. Ki gyártsa a műszert? — A Pannónia közve­tít: Egyházaskozár már vállal­kozott. A bábolnai terményszárítók­nál igen nagy mennyiségű hő­energia vész el. A Pannónia szakemberei kidolgoztak egy szigetelési eljárást. A MÉM Műszaki Intézetének adatai sze­rint 4 százalék olajmegtakarí­tással lehet számolni. A szige­telést a Bajai Kombinát, Karód és Békásmegyer vállalja. Igaz, egy szárítónál csak tíz tonna olajat lehet megtakarítani évente, de Magyarországon 600-nál több szárító van, az olajmegtakarítás tehát 45 mil­lió forint lehet, s az átalakítás 4. HÉTVÉGE egy év alatt megtérül. Tizen- ketten rendelték már meg a szigetelést. A leghasznosabbat 258 téma az első dossziéban. S minden negyedévben újabb! Ezen a piacon szelektálni, rangsorolni kell. A szempont: mi hozza a legnagyobb érté­ket, mi valósítható meg a leg­gyorsabban és miből van a legnagyobb haszon. landó az ekevasat visszakül­deni : 30 százalékkal nagyobb az élettartama, kevesebb a faj­lagos vonóerő-szükséglet. 14 tsz jelentette be igényét. Az ekevasat Egyházaskozár és Pécsvárad fogja gyártani! Az idén kettő-, jövőre tizenötezret. Két éve írtunk Dávid Gyula találmányáról, a Konaminról, amelyet a boksái tsz és a sely-' lyei Agrokémia közösen vásá­rolt meg. Felépítettek egy fél­referencia üzemet, bebizonyí­Lóbab-betakarítási bemutató a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban Tízezer hektár durumbúzára és lóbabra jelentette be igé­nyét tavaly a Gabona Tröszt. A durumbúza lisztje a tészta- gyártáshoz kell. Feleslegessé teszi a tojást, és ezzel meg­nyílik a tésztaexport. 30 000 hektáron kellene termelni. A takarmányfehérjék importja 200 millió dollárba kerül. A szója mellett lóbabtermeléssel lehet­ne jelentős összegeket kiválta­ni. A Pannónia mindkét termék­re megszervezte a nemesítők, termelők, fetdolgozók láncola­tát. A Szegedi Gabonatermesz­tési Kutató Intézet két durum­búza fajtát nemesített ki, a Gabona Tröszt idén 5 tavaszi fajtát importált. A Pannónia megszervezte a fajtaösszeha­sonlító kísérleteket és megbíz­ta a GKI-t az agrotechnika ki­dolgozásával. Tavaly 70, idén 300 (44,9 q/ha az átlag!), jö­vőre 3000 és 83/84-ben 20 000 hektáron termelteti. A napok­ban készült el Görcsönyben a magtisztító üzem. A Pannónia máris bejelentette igényét: a lóbab- és durumvetőmagot itt kívánják feldolgoztatni. A lippói lóbab tájfajta faj­tafenntartó nemesítésével a magyaróvári egyetemet bízta meg a Pannónia. Hét gazda­ságban nagyüzemi kísérleteket állítottak be, a kísérleteket a Fehérje Program Iroda finan­szírozza. Tavaly 10, idén 847, jövőre 5000 hektáron fognak lóbabot termelni. A távlati cél 50 000. A törpe napraforgó Kurnik professzor új fajtája az ireg- szemcsei kutatóintézetben. A Pannóniát bízta meg elterjesz­tésével. Idén 50 hektáron ter­melte az eleki tsz, jövőre 500 hektáron vetik a gazdaságok. S a Pannónia most felvállal­ja a hibrid fehérhere, a csi­cseriborsó, az új keszthelyi burgonya és a szabadföldi gombatermelés megszervezését. Kilenc évig hányódott a pécsváradi tsz üzemmérnökének találmánya, a fogazott ekevas. A Pannónia tavaly 100-at le­gyártatott, teszteltette a keszt­helyi egyetem műszaki tanszé­kén és kipróbálta 9 taggazda­ságában. Egy sem volt haj­tották, hogy toliból, csontból, szőrből lehet 99 százalékban emészthető, fehérjeszerű takar­mányalapanyagot előállítani. Többen kérdezték: miért hall­gatunk róla? A Pannónia el­végeztette az etetési kísérlete­ket Kaposváron, Keszthelyen, Gödöllőn és az Állatorvostudo­mányi Egyetemen. Az eredmény kedvező, a héten tették közzé az OTH döntését: a Konamin — szabadalom. Külföldi érté­kesítését (Spanyolországban, Ausztriában, Argentínában és az NDK-ban már megkapta a szabadalmi védettséget) az In­tercoop vállalta. Itthon az el­ső vevő Vaskút. Mennyi új gondolat! Az írtam novemberben: ügy­nökség a Pannónia, ahol min­denki eladhatja szellemi ter­mékét, akinek van eladnivaló- ja, és mindenki vásárolhat, aki vásárolni akar — jó pénzért. Mert a Pannóniánál mindenért fizetnek és mindenért fizetni kell. Itt ára van a gondolatnak is. S mennyi új gondolat! Egyházaskozár kukoricarop- pantót, vetésellenőrző monitort takarmánykoncentrátumokat kí­nál, Vaskút hőszigetelő vakola­tot, Iregszemcse a kabát, egy fehérjepótló takarmányt. Sellye kapacitást keres a Bioplex nyomelem-koncentrá- tum gyártására, Keszthely a nádképű csenkesz vetőmagjá­nak termelésére, a MÉM Mű­szaki Intézete a rócskerékre és a huzalfeszítőre. — Enying már vállalkozott rá. Orosháza- a nagyüzemi lúd- tartás, Battonya a háztáji bro- ilertermelés technológiáját dol­gozta ki. Gödre és Hidas fa­tüzelésű kazánt ajánl baromfi­tartáshoz. Pacsa almafa-met- szési módszerét, Baja az ener­giatakarékos sertés-előállítás technológiáját hirdeti. A keszt­helyi egyetem témái: magas r.edvességtartalmú szénakészí­tés, húsipari melléktermékek hasznosítása (Vaskút épp erre keres megoldást), a nyári bur­gonyatermesztés agrotechniká­ja (Vejti már megvásárolta), cukorrépa etilén-lombtrágyá­zása, a ketreces malacnevelés etetési módszerei, szuszpenziós műtrágyák kijuttatása. Az energiatakarékos kukori­catárolásra hat üzem dolgozott ki technológiát: Orosháza, Csá- voly, Egyházaskozár, Sásd, Keszthely és az Agrober. Vá­lasztani lehet! Lapozom a dossziét. A kíná­lat jelentősen felülmúlja a ke­resletet. Mint minden fejlett országban. És ez jó. Vásárol­ni a szellemi termékek pia­cán — ezt még tanulni kell. De már lépnek azok, akik több haszonra törnek. Battonya a nutria-tenyésztés technológiáját szeretné meg­venni. Mezőszentgyörgy és Új- petre a hígtrágya hasznosítá­sára keres megoldást (Keszt­hely és a MÉM Műszaki Inté­zete meg éppen erre ajánl technológiát). Pacsa nem tud mit kezdeni 400 vagon nyese- dékkel és Vejti az 1200 tonna fahulladékkal. — ötletet vár­nak. Szentlászló a nagyüzemi kacsatartás technológiája iránt érdeklődik. Felsőszentmárton és Vejti tanulmányt rendelne fenn­tartó üzemeinek korszerű szer­vezésére és technológiájára. (Középtávú fejlésztési tervét már készíti Keszthely.) A BOS­COOP arra adna megbízatást, dolgozzák ki, hogyan lehetne permetezéssel a növények mik­roelemtartalmát növelni. Gyors módszer kellene az apaállatok ellenőrzésére és a meddőség megállapítására. És a kínálat? Csak ízelítő abból, milyen munkákat vál­lalnának a tudományos intéze­tek! Agrárgazdasági Kutatóin­tézet: meghatározza a gazda­ságok tartalékait, kidolgozza az információs rendszerüket, beve­zeti a kapacitás-gazdálkodást. Szervezési Szolgálata fejleszté­si elemzéseket vállal, rekonst­rukciókat szervez, struktúra­vizsgálatokat végez. A Debre­ceni Fejlesztési Intézet terve­zést vállal, meliorációs prog­ramokat dolgoz ki, a Keszthe­lyi Fejlesztési Intézet középtá­vú vállalatfejlesztési tervek ké­szítésére, üzemi elemzésekre tesz ajánlatokat. Az Agroinform szakfordítások, kiadványok, fil­mek készítésére fogad el meg­rendelést. A BOSCOOP takar- mány-receptúrákat és takor- mány-optimalizóciókat készít. Az Intercoop nemzetközi koo­perációkat szervez és piacku­tatással áll rendelkezésre. Pénzt keresni Meglepő és biztató a Pan­non-dosszié ajánlataiban, mi­lyen nagy a vállalakozói kész­ség. Van szabad kapacitás, és pénzt akarnak keresni a gaz­daságok. Mezőszentgyörgy csomagoló­anyagok készítését tudja vállal­ni. Orosházának, Battonyának, Karódnak, Vaskútnak, Szerencs­nek lakatosipari szabad kapa­citása van. Egyházaskozár, Enying asztalosipari munkát vállal. Felsőszentmárton 140 asszonynak keres munkát, de szabad kapacitása van a fa- feldolgozó üzemének is. Pécs­várad keményfém-szórásra és hegesztésre fogad megrende­lést. Beremend fajta-összehasonlí- tó kísérletekre, Elek lóbabkí­sérletekre ajánlkozik. Orosháza napraforgó és lóbab vetőma­got termelne. Felsőszentmárton kertészeti mag termelését bő­vítené, Szerencs a Tetra-broi- ler rendszerbe lépne be. Vas­kút fejőgép-szervízre vállalko­zik, Újpetre búvárszivattyúk ja­vítására. A Pannónia közvetít. A sellyei Agrokémia Olasz­országból importál fémhordó­kat. Gyártja ezeket Pacsa is és vevőket keres. A szerdai Boksán tartandó igazgató-ta­nácsi ülésre a pacsai elnök mór magával hozza a minta­hordót. Szabad vasipari kapacitást jelez Lenti. — A magyar ruha­gyárak meg importból szerez­ték be a varrógépállványokat. Az 5000-es rendelést Lentibe közvetítette a Pannónia. Hat­milliós bevétel. ügynökség a Pannónia szel­lemi termékek gyors megvaló­sítására. Szellemi termék ma­ga is. Minden szellemi terméknek az a valós értéke, amit hoz. A teljesítmények minősítenek. Báling József A szocialista világrendszer kialakulása Az alakuló népi demokráciák egyik fontos feladata volt, hogy rendezzék egymás közötti és a Szovjetunióhoz fűződő viszo­nyukat. A rendezést évszáza­dos ellentétek, a polgári na­cionalizmus, a nemzetiségi vi­szály, és a határvidék nehezí­tették. Magyarország és Cseh­szlovákia között. 1945—46-ban a szlovákiai magyar kisebbség em­beri és állampolgári jogainak korlátozása, s az új sebeket osztó kitelepítések okozták a feszültséget. Magyarország és Románia között az erdélyi ma­gyarság helyzete, s az Erdély­re vonatkozó igények miatt ke­letkeztek nézeteltérések. Len­gyelország és Csehszlovákia kö­zött szintén területi konflik­tusok lassították a jószomszéd­ság kialakulását. A Balkánon a macedón területek hovatar- tozandósága maradt lezárat­lan. Trieszt és a szlovén tenger­part pedig ezért váltott ki hosz- szadalmas diplomáciai csatá­rozást és vitát, mert egy részét a jugoszláv partizánok, más ré­szét a nyugati szövetséges csa­patok szabadították fel, s mind Olaszország, mind Jugoszlávia igényt tartottak rá. A- határkérdéseket az érin­tettek 1945—47. között egymás- közötti tárgyalásokon rendez­ték, illetve a békeszerződésben zárták le. 1945. májusában Len­gyelország visszaadta Cseh­szlovákiának a gazdaságilag értékes Teschen vidékét, ame­lyet a müncheni egyezmény után foglalt él. Júniusban a csehszlovák és a szovjet kor­mány állapodott meg abban, hogy Kárpát Ukrajna egyesül Ukrajnával. Erdély kérdésében a Külügyminiszterek Tanácsa döntött, mint említettük. Ma­gyarország, Románia és Bul­gária határairól a békeszerző­dések rendelkeztek. Macedonia nagy része Jugoszláviához ke­rült. Trieszt az olasz békeszer­ződés értelmében szabad város lett, amelynek sérthetetlenségét az ENSZ szavatolta, de a ju- goszláv-olasz ellentétek miatt élére a Biztonsági Tanács soha nem tudott kormányzót állítani. (A Trieszt és környéke közötti viták egészen 1954-ig eltartot­tak.) A háború utáni években a balkáni országok találták meg viszonylag a leggyorsabban egymással a megfelelő hangot. Ebben nemcsak az játszott köz­re, hogy itt a társadalmi-poli­tikai változások radikálisabban mentek végbe, mint másutt Ke­let-Európábán, s politikailag többé-kevésbé hasonló plat­formra kerültek, hanem az is, hogy a kommunista pártok kö­zött is harmonikusabb volt a viszony. Dimitrov vetette fel an­nak a gondolatát, hogy a bal­káni országoknak a hagyomá­nyos államközi kapcsolatokon túl szoros szövetségre kellene lépniük egymással, s államszö­vetségbe kellene tömörülniök. Jugoszlávia és Bulgária között már 1944. végén, 1945. elején tárgyalások folytak az intenzí­vebb együttműködés, és a fö­deráció kérdéséről. Jaltában azonban a nyugati nagyhatal­mak szót emeltek ellene, s így a tárgyalások abba maradtak. 1947. nyarán — a kiéleződő nemzetközi helyzetben — ismét felmerült a konföderáció eszmé­je. Jugoszlávia és Bulgária el­határozták, hogy a két ország ■közötti árucsereforgalmat kibő­vítik, egyeztetik a gazdasági terveket, s vámúniót vezetnek be. Sőt, felmerült a föderáció­nak más délkelet-európai or­szágokra való kiterjesztése is. A Szovjetunió ugyanakkor úgy vél­te, hogy a föderáció megoszt­hatja a kelet-európai országo­kat, az imperializmus kihasznál­hatja az ellentéteket, sőt a Szovjetunió ellen fordíthatja őket. A föderáció kérdését a hamarosan kirobbanó szovjet— jugoszláv vita vette le végleg a napirendről. Érthető módon a Szovjetunió először azokkal az országokkal rendezte kapcsolatait, s lépett szövetségre, amelyekkel együtt küzdött a fasizmus ellen. Cseh­szlovákiával, mégpedig a Be­nes vezette emigráns kormány­nyal, már 1943-ban barátsági és együttműködési szerződést kötött, s hasonló egyezmény aláírására került sor, 1945. áp­rilisában Lengyelországgal és Jugoszláviával. Mindaddig,, amíg a békeszerződések el nem készültek, a Szovjetunió a Hitler volt szövetségeseivel politikai jellegű államközi egyezményt nem kötött. Teljesen más volt a helyzet a nem politikai jellegű megállapodásokkal. Amint szö­vetségeseinek, úgy volt ellen­feleinek is a felszabadulás el­ső percétől kezdve talpra- állásukhoz nagyvonalú, gazda­sági segítséget nyújtott. Bár a Szovjetunióban is komoly ellá­tási proglémák voltak, mégis nagy mennyiségű gabonát, ku­koricát, ipari nyersanyagot, sze­net, nyersolajat, benzint stb. szállított nyugati szomszédai­nak. Ugyanakkor természetesen vásárolt is, elsősorban iparcik­keket. A szovjet kormány 1947- ig szinte valamennyi kelet-euró­pai országgal kötött kereske­delmi és kölcsönös áruszállítási egyezményt. A gazdasági kapcsolatok mellett szinte a felszabadulás első pillanatától kezdve roha­mosan épültek ki a kulturális együttműködés csatornái. Min­denütt baráti társaságok ala­kultak azzal a céllal, hogy megismertessék a Szovjetunió népeinek kultúráját, szokásait. Kulturális delegációk, művész- együttesek váltották egymást a fővárosokban. A szovjet kultú­ra, különösen azokban az or­szágokban, ahol (mint pl. Ma­gyarországon) a háború előtt tiltották terjesztését, a felfe­dezés erejével hatott. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus ' országok átfogó szövetségi rendszerének kiépí­tésére 1947 őszétől került sor. Azért csak ekkor, mert Bulgária, Magyarország és Románia a békeszerződés értelmében csak 1947 szeptemberében nyerték vissza teljes sziverenitásukat, s mert — Csehszlovákiát kivéve — a hat kelet-európai ország po­litikailag nagyjából akkor ért hasonló fejlődési szakaszba. A szövetségi rendszer mielőbbi megteremtését a nemzetközi helyzet is sürgette: a hideghá­ború körülményei között a szo­cialista útra lépő népi demok­ratikus országoknak egyeztet­niük kellett külpolitikájukat, s szorosabbra kellett fűzniük együttműködésüket. A kelet-európai szocialista szövetségi rendszer két lépcső­ben épült ki. Előbb — kétolda­lú szerződések formájában — azok az államok rendezték ál­lamközi kapcsolataikat, amelyek addig még nem tették meg, így Bulgária, Magyarország és Románia. Majd a már népi de­mokratikus országok kötöttek ún. kölcsönös barátsági és se­gítségnyújtási egyezményeket egymással. 1948—49-re a köl­csönösen megkötött, kétoldalú szerződések már átfogták az összes európai népi demokrá­ciát, mintegy 35 egyezményt írtak alá. Ezek kimondták, hogy a szerződő felek közösen lép­nek fel a Németország vagy más állam részéről fenyegető fegyveres agresszió ellen, nem indítanak egymás ellen fegyve­res támadást, s minden fontos nemzetközi, így a két országot érintő kérdésekben előzetesen konzultálnak. Emellett gazdasá­gi és kulturális téren szoros együttműködésre törekszenek, s oz egymás közötti érintkezésben kölcsönösen tiszteletben tartják egymás függetlenségét, szuve­renitását, területi sérthetetlen­ségét, s nem avatkoznak be egymás belügyeibe. A kétoldalú egyezmények, s az átfogó szövetségi rendszer kétségtelenül stabilizálja a tér­séget, még akkor is, ha a Tá­jékoztató Iroda nevezetes hatá­rozata után Jugoszlávia kivált a szocialista országok közösségé­ből, s a többiek megszakították vele kapcsolataikat. A szövet­ségi rendszer megteremtette a feltételét annak, hogy a szo­cialista országok közösen lép­jenek fel a nemzetközi politiká­ban, s megvédjék szuverenitá­sukat. Vida István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom