Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-29 / 236. szám
1981. augusztus 29., szombat Dunántúli napló 3 Másfél hónap alatt 2,5 millió forint felár Eredményesen működik a sertéstermelő társaság Jobb húsminőség - több sertés Az ÁHV forgóalap-támogatást ad Fejlesztenek a taggazdaságok Ez év június 29-én írták alá azt a társasági szerződést, amely kilenc baranyai termelőszövetkezet, két állami gazdaság és az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat újszerű együttműködését dokumentálja. Az ÁHV gesztorságával létrejött Baranya megyei Sertéstermelő Gazdasági Társaság tagjai a sertéshizlalás növelését, a vágósertések minőségének javítását tűzték célul. Gazdasági előnyök A társasági tagsággal járó gazdasági előny többoldalú. A szerződés aláírói — meghatározott feltételék mellett — hasított súlykilogrammonként 40 fillér minőségi és 20 fillér meny- nyiségi felárat, úgynevezett termeltetési térítést kapnak a gesztortól. Augusztus közepéig az ÁHV, vagyis a gesztor, meny- nyiség felár címén 1 millió, minőségi felár címén 1,5 millió forintot fizetett ki tagjainak. Azok. nak, akik a tartástechnológiák gyors átállításával, jobb minőségű tápo-k beszerzésével, a kevésbé zsírosodó, jobb húsminőséget adó fajták beállításával rövid idő alatt is javítani tudták a vágósertéseik minőségét, művelték az értékesebb húsrészek arányát. A gyorsított minőségi fajta - cseréhez rendelkezésre álló saját anyagi erőforrásokat, a gesztor forgóalap átutalással egészíti ki. Az eltelt másfél hónapban 8 millió forint értékben helyezett ki jó fajta kocasüldőket a társulási tagoknak. Azoknak a tsz-eknek, amelyek a társulásból száirmazó gazdasági elő. nyök kihasználása céljából fejlesztik vágósertés kibocsátó kapacitásukat, a kihelyezés folyamatos. A véméndi tsz már eddig 600, a vajszlói Zöldmező Tsz 500, a baranyahidvégi és drávaszabolcsi tsz 200—200 kocát állított termelésbe terven felül. Az effajta gyors reagálás az átlagosnál jobb fogadóképességet feltételez. Mind a négy tsz sertéstelep .rekonstrukciót hajt végre, ami kellő magyarázatot ad a rugalmas intézkedésre. A forgóalap támogatás ezekben a tsz-ekben gyorsítja a rekonstrukció végrehajtását, előbbre hozza azokat a célokat, amelyeket a fejlesztés során kitűztek. Hizlaldaépítések A vajszlói Zöldmező Tsz-ben gyors ütemben bővítik a hizlaldái férőhelyet. Új, 2000 férőhelyes hizlaldát építenek, az első ezer férőhelyes hizlaldát ez év december 31-én adják át, a másodikat 1982. I. félévében helyezik üzembe. Egyidejűleg új battériák beépítésével 280 férőhellyel növelik a kocaférőhelyek számát, s ennek arányában bővítik a battériás malacnevelő kapacitásukat is. Sertéstelepük hízókibocsátása jelenleg 9500 darab. Jövőre már 11 500, míg 1983-ban 14 000 és 1985-ben 16 000 jó minőségű vágósertést értékesítenek a nagyüzemi telepről, plusz 3000 darabot háztájiból. A háztáji állomány minőségjavítására hízóalapanyag kihelyezési akciót indító tsz. A jó húskihozatalú, KA- HYB fajtájú malacokat 20 kilós súlyban helyezik ki tagjaikhoz, s a Gabona Vállalattal valamint az agárdi Centrálszójá- val kötött megállapodás alapján gondoskodnak a tápellátásról is. Vajszlóval egyidejűleg írta alá a társasági szerződést a drávaszabolcsi Dózsa Tsz is. Ez a szövetkezet most 1000 férőhelyes hizlaldát épít, s 10,3 millió forintos teleprekonstrukció során áttér a battériás kocaelle- tésre, malacnevelésre. Telepük hízókibocsátása jelenleg 4500, ezt csaknem megduplázva 1982- ben már 8500 jobb minőségű vágósertést állítanak elő. A hasított hús jobb minőségét Drá- vaszabolcson is a korszerűbb technológia, a magasabb bel- tartalmi értékű — Centrálszója- táp garantálja. Kevesebb takarmánnyal Mindkét szövetkezet vezetői kedvezően nyilatkoztak a társaság működéséről, s a tagsággal járó gazdasági előnyökről, amelyeket már a társaság megalakulása óta eltelt rövid idő alatt is élveztek. Drávaszabol- cson másfél hónap alatt 27 000 forint plusz bevételt hozott a mennyiségi és minőségi felár. Vajszlón még ennél is nagyobb összeget könyvelhettek el azáltal, hogy vágások során lényegesen több I. osztályú sertést adhattak át az iparnak. A takarmányozási technológia változtatása más módon is javította az ágazati jövedelmezőségüket. Csökkent a fajlagos abrakfelhasználás. Egy kilogramm sertéshúst, a korábbi 3 kiló 78 dekával szemben, most 3,5 kilogramm takarmányból állítanak elő. Mindez' és még számos kedvező körülmény igazolja a társaság életképességét. Ez a társasági forma jól ösztönöz, mert a termelés bővítésével egyidejűleg szolgálja a minőségjavítás céljait is. Az ipar és a termelők együttműködése itt valóban a kölcsönös előnyökre épül, s a gazdaságosabb hústermelésben és a piaci versenyképességben realizálódik. A szerződés aláírásakor 1982-re 25 000-rel több sertés felvásárlását tűzte ki célul a társaság tagjaitól a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A kezdeti eredmények azt muT ávi rá nyitású színes televízió 22 collos japán, Hitachi képcsövekkel és infrasugárral vezérelt távkapcsolóval szerelik fel már az idén a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál készülő modulrendszerű színes televíziókat. Az újfajta „Infra supermodul" színes televíziót a távkapcsoló segítségével a karosszékből állíthatja a néző, a kézi kezelő- egység jelzéseire beépített mini-számítógép és memóriaegység végzi el a kívánt kapcsolásokat. Az infrasugárral távvezérelt kapcsolón egyidejűleg 16 tv- állomás programozható előre és szabályozható a fény, a hangerő, a kontraszt és a színhűség is. Az „Infra su- permodul" készülék az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozik be először a közönségnek és az idén ötezer készül belőle a belkereskedelem megrendelésére. tátják, hogy nem volt túl merész ez a vállalás. A kör bővülésével, új tagok felvételével a terv túl is teljesíthető. —Rné— Kevesebb is elég Anélkül, hogy naponként gondolnánk az energiaválságra, egyre takarékosabban gazdálkodunk a különféle energia- hordozókkal. Az ok nyilvánvaló: a növekvő energiaárak. Ennek hatására a lakosság fogyasztásában új szemlélet alakult ki. Ennek jelei: mintha a korábbinál nagyobb lenne a kereslet az energiatakarékos készülékek iránt. Egyre többen keresik a jó hőszigetelő építőanyagokat, a nyílászáró szerkezeteket. Jelentősen nőtt az cblakszigetelő szalagok forgalma is. A használt gépkocsik piacán pedig a „mennyit fogyaszt" egyre fontosabb kérdésnek számít. Lakásonként — folyó árakon számítva — évente 6000— 10 000 forintot költünk energiára (nem számítva a benzinköltséget). Ez az energiaköltség sajnos egyre nagyobb lesz, minden érv tehát a takarékosság mellett szól. A jövőben épülő lakások már jobb hőszigeteléssel készülnék, ennek révén évente több mint ezer forintnyi költséget lehet megtakarítani. S aki még nem jött volna rá: az olajkályhák és a hozzá tartozó kémények karbantartásának, a készülékek beszabályozásának kézzelfogható eredménye van. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás 15— 20 százalékkal csökkenthető. (A karbantartó hálózat fejlesztésére a VI. ötéves tervben 400 millió forintot költenek.) Minden lakosnak érdeke tehát, hogy több figyelmet fordítson háztartásának energiaMég mindig alacsonyak a hozamok Legelőgazdálkodás az abaligeti termelőszövetkezet gyepterületén Építőtábori gyorsmérleg Ötvenötezer fiatal 104 központi szervezésű építőtáborban 600 ezer munkanapon mintegy 300 millió forint értéket termelt — ezek az első és legfontosabb adatai annak a gyors számvetésnek, amelyet a KISZ KB építőtáborok bizottsága a táborozás alkalmával készített. Az MTI tudósítójának elmondották, hogy június 28. és augusztus 22. között immár huszonnegyedszer működtek a középiskolás diákok nyári táborai. A központiakon kívül több megyei szervezésű, illetve főiskolai, egyetemi építőtáborban is dolgoztak a fiatalok. A jelentkezések száma meghaladta a tervezettet. A táborok többsége a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat segítette, az időszerű mezőgazda- sági munkákkal foglalkoztak a fiatalok. Kilenc szakmai építőtáborban 2500 szakmunkástanuló a választott hivatásának megfelelő feladatot kapott, nekik ez a munka a kötelező nyári szakmai gyakorlatba számított. A brigádokat teljesítmény szerint értékelték, s szinte mindenütt túlteljesítették az előírt alapnormát. A gyorsmérleg egyik fontos tapasztalata: az eredményes munkát mindenütt elismerték, jól vizsgázott az új jutalmazási rendszer. így az idén a tavalyinál jóval több, csaknem 13 millió forint jutalmat oszthattak ki a végzett munka arányában. A legjobban dolgozó brigádok iskolai KlSZ-szer- vezeteit — mintegy százhúszat — a tanévnyitáskor 3000-6000 forintos, összesen félmillió forint értékű sportszervásárlási utalványnyal jutalmazzák. Gyepgazdálkodás Baranyában Felújítások, telepítések több száz hektáron t Baranya megyében a gyepterület évek óta csökken. Kötelezővé tették a gyepszemléket, ahol eldöntik, hogy a terület mekkora hányadával érdemes nagyüzemileg foglalkozni. A nagyüzemi gazdálkodásra egyébként 42 972 hektáros gyepterület tartozik, ebből termő, azaz hasznosítható 27 117 hektár. Érdemes megemlíteni, hogy az összes gyepterület 55 százaléka vonható be az intenzív gyepgazdálkodásba, ahol nagyobb hatékonysággal tudnak dolgozni a mezőgazda- sági üzemek. A megye gyepterülete 1979- ig 1,1 tonna szénaértéket adott hektáronként átlagban. Tavaly már az utóbbi évek gyeptelepítésének eredményeként ötven százalékkal nőttek a hozamok, de országos összehasonlításban még így is a középmezőny mögött kullogunk. Pedig az összes gyepterület mintegy felét rendszeresen műtrágyázzák. Megközelítőleg 143 kilogramm hatóanyagot juttattak erre a területre a szövetkezetek és az állami gazdaságok. A gyepgazdálkodásban a termelőszövetkezetek közül élen jár a rózsafai, a magyarszéki és mindszentgodisai. Jó a gyepgazdálkodási színvonal a szigetvári és bikali állami gazdaságokban, valamint a bólyi kombinátban. A pécsváradi termelőszövetkezet gyepterületét kiégette az aszály, még a Zengővárkony környéki területen van mintegy tíz napra elegendő fű, amit növendék szarvasmarhákkal etetnek fel. A gazdaság tavasszal 26 hektáron végzett gyepfelújítást, ezen kívül 40 hektáron telepítést. Az elkövetkezendő hetekben 30 hektár új telepítés történik. A magyarszéki termelőszövetkezetnek 1100 hektáros a gyepterülete. Ebben az esztendőben 100 hektárt újítottak fel. A közelmúltban 500 hektárt telepítettek, mely párhuzamosan történt a juhágazat fejlesztésével. A gazdaságban az első kaszálás nagyon jó eredményeket hozott, most azonban vegetál a gyep. A Pécsi Állami Gazdaság elsősorban a kiselejtezett gyümölcsösök helyén telepít gyepet. Idén összesen 70 hektáros területet készítenek elő, a telepítésre tavasszal kerül sor. A Bikali Állami Gazdaság öt ével ezelőtt kezdett az intenzív gyepgazdálkodás kialakításához, gyepterületük jelenleg eléri az 1200 hektárt. Idén 300 hektáron telepítenek új gyepet, ezenkívül 80 hektárt újítanak fel. fogyasztására. Ezért hasznos lehet az alábbi néhány jó tanács : Egy teljesen tranzisztorizált televízió évente 400—500 kWh- val kevesebb energiát fogyaszt, mint a csöves készülékek, aminek eredményeként vidéken évente 800—1000 forinttal kisebb a villanyszámla. A különféle hűtőszekrények napi energiafelhasználása 0,8 és 2,5 kWh között változhat. Nem mindegy tehát, hogy vásárláskor milyen hűtőszekrény mellett döntünk, lehet, hogy a drágább olcsóbb! Akárcsak azok az automata mosógépek, melyek „hagyományos" elődjeiknél ugyan ezer forinttal drágábbak, ám energiatakarékos programjaik miatt ez a befektetés pár év alatt megtérül. A lakosság energiafogyasztása — bár nem elhanyagolható — mégis csak egy része az ország összes energiafelhasználásának. Az energiagazdálkodósnak — ami egyet jelent az ésszerű felhasználással —, tehát rendkívül tág tere van. Ezt fogalmazzö meg az elkövetkező öt évre szóló energiagazdálkodási program. S hogy miért volt erre szükség egyáltalán? Nézzünk egy pillanatra a közelmúltba. 1973 és 1980 között a világpiacon a szén ára mintegy négyszeresére, a koksz és az urán óra ötszörösére, a kőolaj óra pedig tízszeresére emelkedett. Az energiahordozók árnövekedése részint azt eredményezte, hogy az importőr országok fizetési mérlege deficitessé vált, másrészt sok országban a gazdaság növekedési üteme lelassult vagy visszaesett, s csökkent az életszínvonal. A kőolaj jelenlegi árának fenntartása — ami természetesen az exportáló országoknak busás hasznot hoz —, (ami az olajmonopólíumok közös érdeke), elgondolkoztatta az importőröket. Mór csak azért is, mert a prognózisok szerint a kőolaj 1990-ig gazdaságosan nem helyettesíthető. Marad tehát az egyetlen megoldás: takarékoskodni kell az energiával! A jelentős importra szoruló országok — hozzánk hasonlóan — nehézségekkel terhes évtizednek néznek elébe, s védekezésül új energiastratégiát dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy a szükségletek növekedését lassítják, a hazai forrásokat fokozottabban hasznosítják, új eljárásokat, kutatásokat kezdenek mind az energiatermelésben, mind a felhasználásban. Magyarország — taián felesleges is mondani — kénytelen lemondani az új eljáró sokról, s önellátásra sem rendezkedhetünk be. (2000-re a hazai energiahordozók részaránya legfeljebb 65 százalék lesz.) Az energiaszükségletek növekedési ütemének csökkentését alátámasztja az előttünk álló időszak lassúbb gazdasági növekedése, a termelési szerkezet kevésbé energiaigényes fejlesztése, és az energiahordozók termelői és fogyasztói áremelésének hatására kibontakozó takarékosság. A hazai energiagazdálkodási program célja, hogy az energiaszükséglet — az elmúlt öt év mintegy 20 százalékos növekedésével szemben — legfeljebb 10 százalékkal növekedjen a VI. ötéves terv során. A program szerint a fel- használás 2—3 százalékának megfelelő import energiahordozót (kőolajtermékeket és kokszot) olcsóbb tüzelőanyagokkal (földgázzal, szénnel, hulladékokkal, geotermikus energiával stb.) kell helyettesíteni. A cél az, hogy a kőolaj és kő- olajtermékek részaránya csökkenjen. A takarékosság persze magától nem valósul meg. A vállalatokat, a lakosságot az energia ésszerű felhasználására kell ösztönözni. A nehéz esztendőket csak így tudjuk átvészelni. Nagy György
