Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-27 / 234. szám

1981. augusztus 27., csütörtök Dunántúli napló 5 Sajtótájékoztató a MÉM-ben vesz részt az őszi betakarításban A fizetést a diákoknak kell átadni Kiküldött munkatársunk be­számolója A fagy,' majd az aszály meg­viselte az ősszel begyűjtendő mezőgazdasági növényeket; az üzemekben rekordátlagokkal nem is számolnak. A hagyomá­nyos betakarítási szezonban — mely a szeszélyes időjárás miatt hamarabb kezdődik —, mégis nélkülözhetetlen lesz a diákok munkája. Egyebek között ez is elhangzott augusztus 26-án a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban az őszi mezőgazdasági diákfoglalkoz­tatásról tartott sajtótájékozta­tón, melyen ai MÉM szakembe­rei, köztük dr. Kovács Imre mi­niszterhelyettes ismertette a fel­adatokat. • Tavaly közel félmillió diák dolgozott az őszi betakarítás idején, és a kézi munkát igény­lő termés egynegyedét ők gyűj­tötték be. Ez az eredmény egy- rr.illiárd forintos termelési, illet­ve négymilliárdos áruértéket képviselt. A mostani őszön is - főleg szeptemberben és októ­ber első felében —, hasonló tel­jesítményre számít a mező- gazdaság és az élelmiszeripar 1300—1400 szövetkezete, válla­lata. Legalább 300—350 000 tonna szőlő, 800 000 tonna al­ma, 200 000 tonna paradicsom, 40 000 tonna paprika, valamint más gyümölcs és zöldség be­takarítása vár a diákkezekre, de sor kerülhet hibridkukorica, kombájn után napraforgó, cu­korrépa, burgonya szedésére is. Segítségüket szinte majdnem mindenütt a lakóhelyük közelé­ben igénylik, de szerveznek tá­borokat is elsősorban Szabolcs- Szatmár, Szolnok, Bács-Kiskun és Zala megyében a szomszé­dos megyék, illetve a főváros oktatási intézményeinek a rész­vételével. Jól felkészültek a gazdasá­gok és az iskolák, a várható igényeket előre jelezték, de et­től függetlenül bizonyos akut problémák - amelyek egyéb­ként nem tipikusak —, ismét je­lentkezhetnek. így például . a szedők ki- és főként a beszál­lítását nem szabad ,,elnagyol­ni", ezért saját járműveket vagy bérautóbuszokat biztosí­tanak a gazdaságok. Sok üzem rövid időre is fogad diá­kokat, ami jelentős kárral jár; pedig a begyakorlás, a jó mi­nőség érdekében 10-12 napos munkavállalás lenne az ideális. Mindig időszerű egy másik ta­nács: a pedagógusok és a bri­gádvezetők ügyeljenek arra, hogy a szorgalmi időben tör­ténő közhasznú munkavégzés „ne fajuljon el” vígkedélyű kirándulássá. S hathatósan él­jenek a fizikai munkára neve­lés lehetőségével is, hisz jó pár fiatal most vesz részt először ilyen munkában. Ennek érde­kében erkölcsileg hatásosabb az, ha a teljesítményükért já­ró pénzt kézhez kapják és ma­guk döntenek arról, hogy akar­ják-e közös Iskolai rendezvé­nyekre felkínálni. • Kivételes esetekben a fel­ügyeletet ellátó pedagógus is jogosult a munkadíj átvételére, amit azonban a foglalkoztató minden esetben jegyzék, bér­jegyzék alapján köteles kifizet­ni. Mindezt a sajtótájékoztatón külön is hangsúlyozták, ugyan­is az évről évre kiadott közle­mények és állósfoqlalások el­lenére még mindig gyakori, hogy a pénzt nem a diákok kapják kézhez, és meqesik az is: a kifizetés után különböző kiadásokra kell - jószántuk nél­kül — felajánlaniuk. Az élelmi­szeriparban hasonló feltételek­kel dolgoznak maid a diákok. Az esetleges felmerülő visz- szásságokat eqyébként jelente­ni lehet a MÉM munkaügyi és szervezési főosztályán is. Cs. J. Tájszépítés a Mecsekben Szerdán megkezdték a tettyei kőbánya rekultivációját a DÉLKŐ dolgozói. A bányát már évek óta nem használták kőki­termelésre. Most megújul, il­letve visszaváltozik a régi bá­nya azzá, aminek már régóta látni szeretnénk; zöldövezetté. A meredek bányafalakat a DÉLKŰ nagy teljesítményű munkagépe szelídíti enyhe lej­tőkké, melyet mintegy 30 000 köbméter termőfölddel töltenek majd fel. A feltöltött részt cse­metefákkal ültetik be, s ezzel tovább gazdagodik a Mecsek­ben a kirándulóhelyek és a szemet nyugtató, szép tájak száma. Szilőtermesztési nemutató VilKanybaa A villányi szőlőtermelő szak­csoport bemutató táblájának hatvan fajtája között jó né­hány tőkét egyelőre csak számmal jeleznek, az újdon­ságok a sikeres szüret és ked­vező szakvélemények után kaphatnak nevet. A megyei szőlőtermesztési szakemberek tekintették meg tegnap a villányi szakcsoport kíséreti szőlőit, köztük a már jól ismert fajtákat, amelyek a különleges csemegeszőlőket és a kiváló minőségű borsző­lőket adják majd. A tegnapi szakmai tanácskozáson, ame­lyet a MÉSZÖV és a villányi szőlőtermesztő szakcsoport közösen szervezett, Balázs János, a MÉSZÖV osztályve­zetője ismertette a baranyai Idén két héttel korábban kezdődik a szüret szőlőtermesztés fejlesztését és értékelte - a szakcsoportok munkáját. A huszonegy bo­rászattal foglalkozó társulás mintegy háromezer tagot számlál. Évente huszonötezer hektoliter bort termelnek, és a jó minőség egyik záloga, hogy a szüret után „iskola­padba” ülnek a borászok. Az elmúlt télen is harminc elő­adás során gazdagították is­mereteiket a szőlőtermesztés és borászat tudományában. Az egyik legeredményesebb szakcsoport a villányi, idén hatezer hektoliter bor szállí­tására, főként a méltán ked­velt Oportóra kötött szerző­dést. Két és fél ezer szőlőolt­ványt ültettek ki, aminek nagy része a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombináton ke­resztül jut exportra, de ellát­ják a társulás tagjait is, va­lamint a kisgazdákat. A szakmai tanácskozáson dr. Diófási Lajos, a Szőlésze­ti Kutató Intézet igazgatója mutata be a résztvevő áfész és szakcsoporti szakemberek­nek az új fajtákat, valamint felhívta a figyelmet a szüreti előkészületekre, mert az idei két héttel korábban kezdő­dik. G. M. Vendégünk uoH Juríj Korzakovf a lvovi televízió rendezője Az elmúlt héten a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdió­jának vendége volt Jurij Kor- zatkov, a Lvovi Televízió rende­zője. Testvérvárosunk televízió stúdiója funkciójában hasonlít a pécsihez: elsősorban a közr ponti adásoknak készít műso­rokat. Ami különbség: a lvovi stúdió már húszéves és saját körzeti műsora is van. A pécsi és a lvovi televízió kapcsolata 1978-ban kezdődött. Jurij Korzakov nem először jár Magyarországán, ilTetve Pécsett. Nagy örömmel bizonyítja: né­hány magyar szót is megtanult.- Azzal büszkélkedem — me­séli —, hogy úttörője vagyok a pécsi és lvovi televíziós kap­csolatnak, én építhettem ki a barátságot. Két filmet is készí­tettem itt. Az elsőt, amely egy­ben baráti kapcsolatunk első produktuma is volt, Pécsett, Lvov-Kertvárosban, a Mechani­kai Laboratóriumban és a kom­lói Kossuth-bányaüzemben for­gattuk. Ezt a filmet, amely min­denekelőtt a barátságról szólt, a moszkvai televízió össz-szövet- ségi programja is sugározta. Ugyancsak bemutatta az össz- szövetségi program a második filmemet is, amelyet részben Baranyában forgattunk. Ennek „Ki vagy te?” volt a címe és azt próbáltuk bemutatni, hogy a különböző baráti országokban hogyan élnek a legkülönfélébb foglalkozású emberek. Bara­nyából hárman szerepeltek eb­ben a filmben: dr. Tigyi József professzor, Eck Imre balettmű­vész és Püski Árpád nagymátéi erdész. — A pécsi televíziósok is ké­szítettek három filmet a Szov­jetunióban és ezeket a lvovi televízió is bemutatta. Milyen volt a fogadtatásuk? — Mindhárom nagy sikert aratott. A Kárpátokról készített természetfilm is, a lvovi mű­emlékvédelmet bemutató, „Az oroszlán városa” című is, de a legnagyobb sikert a „Szívközei­ben” aratta 1980-ban, amely a pécsi és a lvovi orvosok gyó­gyító együttműködését mutat­ta be, egy szovjet kislány éle­tét megmentő szívműtét kap­csán. Ezt a filmet az össz- szövetségi programban is su­gározták. — Tervez-e újabb filmforga­tást Pécsett? — A lvovi televízióban létre­hoztak egy külön szerkesztősé­get „Barátság" néven és ez hivatott bemutatni, filmjeivel is erősíteni a magyar—szovjet ba­rátságot. A szerkesztő Tamara Grigorasz és én vagyok a ren­dező mellette. Új - filmemet 1982-ben kezdjük el forgatni. Végleges címe még nincs. Té­mája egyszerű, de azt hiszem, nagyon szép. Arról szólna, hogy minden egyes ember élete egy külön történet, egy szuverén világ a maga teljességében. Ezt szeretnénk sok-sok példával bemutani, köztük jó néhány baranyaival. Most ugyan sza­badságomat töltöm Pécsett, de már az új filmemhez is gyűj­tögetem az anyagot. Most azonban annak örülök legin­kább, hogy feleségemnek és kislányomnak is bemutathatom magyar barátaimat és a várost, amelyet ugyanúgy szeretek, mint Lvovot. Talán az embe­rek kedvessége, egyszerűsége, talán a városkép sok hason­lósága miatt, de szinte otthon érzem itt magam. D. I. Színházi előadások a Ságváriban Új helyen a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza Mint korábban már tudat­tuk, az idei évadban meg­kezdődik a most 85 éves Pé­csi Nemzeti Színház felújítá­sa. A munkálatok első fázisá­ban a Kamaraszínház színpa­dát, nézőterét és kapcsolódó helyiségeit, valamint a vele összefüggésben álló, volt SZMT-székház épületét újít­ják fel. A munkálatok előre­láthatólag ez év vége felé kezdődnek el. így próbákat addig változatlanul itt is tar­tanak, a kamaraszínházi elő­adások azonban a felújítás időszakában — már most, szeptember végétől — az Uránvárosban, a MÉV Ság- vári Művelődési Házában láthatóak. Az évad előkészítése, az első bemutatók próbái e hét elején a Ságváriban is meg­kezdődtek. Jelenleg Pilinszky János, Gyerekek és katonák című drámájának próbái foly­nak itt, Vincze János veq- dégrendező irányításával. A darabot stúdióelőadásként október 9-én mutatják be. Zsikó János, a Sógvári Mű­velődési Ház igazgatója ké­résünkre elmondta, hogy jú­nius óta — a régebbi épület közművelődési övezetében folyó, nagyszabású átalakí­tási, korszerűsítési munkála­tokkal párhuzamosan — kő­művesek, villanyszerelők dol­goznak a Ságvári új épületé­ben is, hogy a színháztermet és a kapcsolódó helyisége­ket alkalmassá tegyék a rendszeres színházi előadá­sokra. A színpad alapterüle­tét kb. 40 m”-rel növelték; ún. ügyelői járásokat és nyí­lásokat építettek ki. Bővült a világítórendszer, szaknyelven: világító galéria .készült; a napokban pedig beszerelték az ügyelői és színészhívó­készülékeket. Két újabb öl­tözőt és egy gyorsöltözőt, to­vábbá kellékraktárt és szo­ciális helyiségeket alakítottak ki a színpad közelében. Az intézmény tehát hár­mas funkciót lát el a jövő­ben. Kedden, szombaton és vasárnap mozielőadások lesz­nek a nagyteremben, a töb­bi napokon kamaraszínházi előadások a színházi mű­sorrend szerint. Az első be­mutató egy gyermekdarab, Frank L. Baum—Schwajda: Óz, a nagy varázsló című mesejátéka Tömöry Péter m. v. rendezésében, szep­tember 27-én. Pilinszky: Gyerekek és katonák című darabját próbálják a Ságvári Művelődési Ház színpadán *­Mozgásigény nyáron Nincsen élet mozgás nélkül. Ez persze filozófia, de az or­vostudomány is ezt vallja és hozzáteszi: nincs egészség mozgás nélkül. Csakhogy: furcsa korban élünk. A mechanizáció és az urbanizáció sok mindent felbo­rít. A mozgalmas, tevékeny, fi­zikai fáradsággal járó életmó­dot a kényelemre törekvés vál­totta fel. Régebben a testünk erősebben fáradt, s az idegein­ket úgyszólván alig érte terhelés. Ma fordítva van! Testünk igény- bevétele kisebb, az idegek fe­szültsége nagyobb. Az emberek jelentős része szellemi munkát végez: ül és gondolkodik. S közben — különösen, ha a pihenés óráit is a tv előtt ülve töltjük el — a szó szoros értel­mében „betegre üljük” magun­kat. Tehát — mozogjunk! Elvégre itt a nyár! A gondolatot olykor tett is követi. Hirtelen nekibuzdulás, egy-két gyors kifáradás. — és utána minden marad a régi­ben, mert elment a kedvünk az egésztől. Ügy vagyunk eizel is, mint minden más gyógymód­dal: a kevés az kevés, a sok pedig sok - egyik sem igazán hatásos. E helyett inkább a rendsze­rességen, a megfelelő intenzi­táson és főleg a fokozatossá­gon legyen a hangsúly. Dr. Erwin Trogsch, a Lipcsei Testnevelési Főiskola tanára számos nyári sportot, mozgást ajánl: úszást, evezést, kirándu­lást, labdajátékot, atlétikát, s mindezt korra, nemre, fizikai erőnlétre és edzettségre való tekintettel. Rendkívül érdekes például a harminc alkalomra kidolgozott úszásedzésterve. Az első napon még csak 2x50 mé­teres távot javasol, közbeikta­tott 5 perces pihenővel. Ám naponta 50 méterrel fokozato­san növeli a teljesítményt, hi­szen — miként írja — „a cél: 500 métert úszni pihenő nél­kül”. S ez már komoly teljesít­mény, amihez nem kezdhetünk neki csak úgy hűbelebalázs módjára. Ha pedig természetjárók sze­retnénk lenni, előbb gyalogol­ni kell megtanulnunk. Az igazi túra sohasem ernyedt sétálga- tás, de nem is kilométerfaló ro­hanás. A gyakorlott természet- járó léptei rugalmasak, ritmiku­sak, és ezért kevésbé is fárasz- tóak. A természetes együttmoz­gások és á megfelelő légzés- technika mellett nemcsak a lá­bunkkal gyalogolunk, hanem az egész szervezetünk dolgo­zik. Ugyanez érvényes minden mozgásra, minden játékra és sportra. A kis megterheléssel járó, de tartós izommunka szép, hosszú, karcsú izmokat alakít ki. Az edzett izmok vérellátása jobb, hajszálérhálózata dúsabb, mint az edzésnélkülieké. A haj­szálereken történik az izom oxigénellátása és a felesleges széndioxid eltávolítása, ami egyre tartósabb izommunkát tesz lehetővé. Javul az izom vegyi folyamatait megindító és serkentő enzimrendszer műkö­dése is, ami szintén fontos fel­tétele a tartós izomteljesit- ménynek. Végül: a máj és az izomzat az elfogyasztott szén­hidrátokat nagyobb mennyiség­ben raktározza el glikogén — állati keményítő — formájában. Edzetlen emberben 2000 gramm glikogén halmozódik fel. Az edzés hatására a glikogénhaktá- rak befogadóképessége a két­szeresére is növekedhet. E meg­növekedett ' tartalékenergia ugyancsak tartósabb izomtevé­kenységet tesz lehetővé. Edzés hatására javul a lég­zés. A tüdő teljesítőképessége a nem sportoló 2,5—4 literes át­lagával szemben a 7—7,5 lite­res befogadóátlagot is elérheti. Mindent összevetve: nemcsak egészségesebbek leszünk, ha­nem jobb lesz a közérzetünk is. A mozgás örömet okoz, és ál­tala nagyobb lesz szervezetünk teherbírása is. Dr. Buga László

Next

/
Oldalképek
Tartalom