Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-27 / 234. szám

1981. augusztus 27., csütörtök Dunántúli napló 3 Háromezerrel több általános iskolás a megyeszékhelyen Hol tanulnak a pécsi gyerekek? Tervjavaslatok a következő öt évre Háromezerrel növekszik az általános iskolába járó gyer­mekek létszáma 1981—85. kö­zött Pécsett. A hatodik ötéves terv tanácsi tervjavaslatainak számairól, a növekvő gyermek- létszámból adódó feladatok végrehajtásáról Légrádi Rudolf- né, a Pécs városi Tanács műve­lődésügyi osztályvezető-helyet­tese tájékoztatott bennünket. Kétműszakos tanítás Mint megtudtuk, az iskolák többségében a kétműszakos ta­nítás lesz jellemző ott is, ahol már elérték, hogy csak délelőtt tanítsanak. Tavaly például a Tiborc utcai iskolában is beve­zették a kettős váltást: ide utaznak mindennap autóbusz- szal az Anikó utca környékéről azok a gyerekek, akiket a Kert­város iskolái nem tudnak fo­gadni. Délelőtt tanítás, délután napközis foglalkozás zajlik az iskolában. Az idei tanévben a Berek utca területéről is két osztály utazik naponta iskola­busszal, pedagógus vezetésével a meszesi iskolába. Olyan megoldással is talál­kozhatunk Pécsett, hogy a meg­ürülő régi iskolát nem sza­nálják, mint például az 508. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet esetében. A szakmunkás- képző számára szeptemberben elkészül az új iskola a Kertvá­rosban. A tanács kérésére a ré­gi épületet hosszabb ideig nem bontják le, és ide fognak utaz­ni a későbbiekben a kertvárosi iskolások. Meszesen szolgálati lakásból alakítanak ki két tan­termet. Szükség esetén kollé­giumi tanulószobák is szolgál­nak osztálytermül a délelőtti tanítás idejére: pl. a Hunyadi úti, a Kodály Zoltán úti kollé­giumban, 1982-től a siklósi vá­rosrészben felépülő diákotthon­ban. Épülő iskolák Az épülő, új, pécsi iskolák­ról a következőket tudtuk meg a művelődésügyi osztály helyet­tes vezetőjétől: — Három 16 tantermes isko­la épül Pécsett az ötéves terv időszakában. Ez év szeptembe­rében a harmadik általános is­kolaként nyílik meg egy intéz­mény a Nevelési Központban. Amikor levonul a demográfiai hullám, az eredeti elképzelések­nek megfelelően ez az intéz­mény középiskolaként folytatja munkáját. A Kulich Gyula utcá­ban megkezdődött az új bel­városi általános iskola építé­se. Tizenhat tanteremben kez­dődhet itt meg a tanítás 1983. szeptemberében. Három mű­hely, négy napközis foglalkoz­tató, fizikai, biológiai előadó, iskolai könyvtár, nyelvi labora­tórium, szülői várószoba és tornaszoba egészíti ki a 16 tan­termet. 1983. szeptember else­jén a Lvov-Kertvárosban is megnyílik egy 16 tantermes is­kola. Mindezek szerepeltek tervjavaslatainkban is. A terve­zett 24 tantermes általános is­kola Kertvárosban gazdasági okok miatt nem készül el. Napközis ellátás Mivel ma általában mindkét szülő dolgozik, a családok szin­te mindenütt kérik a gyerme­kek napközis ellátását is: az ebéd, az uzsonna és a délutá­ni foglalkoztatás értendő ez­alatt. Mivel szűkösek a napkö­zis lehetőségek, egyelőre a leg­kisebbek, az alsó tagozatosok részesülnek elsősorban ebben a szolgáltatásban. Ha elkészül — várhatóan ez év szeptembe­rére — a Nevelési Központ 3000 adagos étterme, megoldható lesz nemcsak a bölcsődések, óvodások, iskolások étkezteté­se, hanem a lakosságé is eb­ben a körzetben. Az étkezési, a napközis gon­dok azonban égetőek, minden­fajta lehető megoldást üstö­kön kell ragadni. Tavaly példá­ul a Mechlabor ajánlotta fel, hogy biztosítja 120 gyermek ét­keztetését a Berek utca kör­nyékéről. Kevesebben jelent­keztek, mert nem az a megol­dás, ha mindössze ebédet biz­tosítanak a gyerekeknek. A napközi ennél többet jelent. Mi várható e téren a követ­kező öt esztendőben? Erre a kérdésre a következőket vála­szolta Légrádi Rudolf né: — A Pénzügyminisztérium évenkénti 20—20 napközis cso­portra adott fejlesztést Pécs vá­ros Tanácsának erre a tervidő­szakra. Nagyon jelentős segít­ség ez az elmúlt évekhez ké­pest. Ebből kerül ki az új ál­talános iskolák napközis cso­portjainak kerete, majd ezután a művelődésügyi osztály osztja el a városban a legszüksége­sebb helyekre a fennmaradó keretet. Minden év márciusá­ban beszéljük meg az igaz­gatókkal, hol a legnagyobb a jelentkezés, hol kell bővíteni a napközis kereteket. Ha az egyik iskolában nincsenek kitöltve a keretek, a csoportot a nevelő­vel együtt más iskolába helyez­zük — oda, ahol nagyobb szük­ség van ró.- Ami az étkeztetést illeti — fűzi még ehhez a témához az osztályvezető-helyettes — egyre tovább bővül kapcsolatunk a helyi vendéglátóipari vállala­tokkal. Tervszerűen adjuk át a konyhákat az ő kezelésükbe. Szakszerű élelmezést tudunk így biztosítani, másrészt pedig egy gondot leveszünk az iskolák válláról. Középfokú tanintézetek A létszámnövekedés érinti természetesen a középfokú tan­intézeteket is, melyekbe nem­csak baranyai, hanem más megyékből érkező fiatalokat is fogadni kell. 1982. szeptem­berére 500 fővel növekszik az első osztályba lépő tanulók száma ezen az iskolafokoza­ton: fele-fele arányban oszla­nak meg a szakmunkásképző és a középiskolák (gimnáziu­mok, szakközépiskolák) diákjai. Növelni kell mind az osztály­létszámokat, mind a meglevő osztályok szaknyelven, tanuló- csoportok létszámát. Most 35 az átlagos osztálylétszám - de megjelennek majd a korábbról emlékezetes, 40 fős osztálylét­számok is. Az 1982—83. tan­évtől három gimnáziumi osz­tállyal kell többet indítani Pé­csett. Ha szükséges, az ő szá­mukra vonják be az oktatás­ba a kollégiumok tanulószobá­it a Geisler Eta utcai és az Asz­talos János kollégiumban, ké­sőbb pedig a Nevelési Köz­pont megépülő diákotthoná­ban. A Dobó utcai Gimnázium a József Attila Művelődési Központ helyiségeiben kaphat termeket oktatási célokra. Se­gíti az iskolafokozat helyzetét a szeptemberben belépő, 16 tantermes, új szakmunkásképző. Mindehhez járul még egy feladat: az 1982 szeptemberé­től kezdődő ötnapos munkahét megszervezése. Pécsett több is­kola kapott máris megbízatást e munkarend gyakorlati kipró­bálására: középfokon a Leőwey Klára Gimnázium és az 506-os sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet, az általános iskolák kö­zül a Kisegítő- és Foglalkoztató Iskola, az Egyetem utcai és az Acsádi utcai, valamint a II. sz. Gyakorló Iskola tanít idén a később bevezetésre kerülő új rend szerint. Gállos Orsolya Az őszi évad kiállításai Pécsett Pécs két kiállítótermének, a Színház téri és a Széchenyi té­ri galériának őszi terveiről kap­tunk tájékoztatást Pinczehelyi Sándortól, a Pécsi Galéria ve­zetőjétől. A korábbi bejelenté­sektől eltérően ez év végéig még számos kiállítást rendez­nek a Színház téri kiállítóte­remben. Kezdjük tehát ennek programjával: szeptember 18— október 11. között Nádler Ist­ván festőművész legújabb al­kotásaival találkozhat itt a kö­zönség. November 13—decem­ber 6. között El Kazovszkij és Záborszky Gábor, a fiatal kép­zőművész-nemzedék tagjai fog­nak itt kiállítani — bemutatko­zásuk része a Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiójával pár éve ki­alakított, új törekvéseket bemu­tató kiállítási sorozatnak. De­cember további részében Eősze András, az USA-ban élő ma­gyar szobrászművész alkotásait mutatják be a Színház téren. A Széchenyi téri Pécsi Galé­riában augusztus 30-án zárja kapuit a VII. országos kisplasz­tikái biennólé. A bányásznap alkalmából szeptember első hét végén itt lesz látható a 100 éves a Magyar Távirati Iroda című kiállítás. Az október 1-i zenei világnap alkalmából pé­csi művészek hangversenyének lesz színtere szeptember 30-ón a Pécsi Galéria. Érdekesnek ígérkezik követ­kező képzőművészeti kiállítá­suk, mely szeptember 14-én nyílik Kun Éva kerómiatervező és Csete Ildikó textiltervező munkáiból. A bemutatott tár­gyak — jellemzi őket a népi formavilág - megvásárolhatók. A múzeumi hónap keretében a Janus Pannonius Múzeum itt rendezi meg Z. Gács György­nek, az Iparművészeti Főiskola nemréq elhunyt professzorának életműkiállítósát. Novemberben Safranek Károly, Düsseldorfban élő magyar keramikus mutat­kozik be a pécsi és egyben a hazai közönségnek geometrikus elemekből épített kerámiáival, decemberben pedig Mario Merz képzőművész tárgyai, ob- jektjei, berendezései láthatók a Pécsi, Galériában. Vasárnap: országos tanévnyitó Az országos tanévnyitó ün­nepséget augusztus 30-ón, vasárnap délután a sárospa­taki II. Rákóczi Ferenc Gim­náziumban tartják: Pozsgay Imre művelődési miniszter mond ünnepi beszédet. Az alsó- és középfokú ne­velési-oktatási intézmények nappali tagozatán szeptem­ber 1-én, kedden nyitják meg az 1981-82-es tanévet és szeptember 2-án kezdik meg a tanítást. A munkarend sze­rint a téli szünet december 21-től január 3-ig tart. Az el­ső félév január 31-én fejező­dik be, a félévi osztályzatokat 1982. február 5-én közlik a tanulókkal. A tavaszi szünet április 3. és 13. között lesz. A középiskolák valamennyi ta­gozatának IV., valamint az egészségügyi szakiskolák III. osztályos tanulói — a végző­sök - számára május 8-án tartják az utolsó órákat. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 14-én, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappa­li tagozatán május 17-én kez­dődnek. A gimnáziumok és a szakközépiskolák esti és le­velező tagozatán május 31-e az érettségi írásbeli vizsga kezdetének napja. Az utolsó tanítási nap az alsófokú ne­velési-oktatási intézmények­ben, a középiskolák I—III. osz­tályaiban, a szakmunkáskép­ző iskolákban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályaiban június 12-e. A 170 alsófokú és 80 kö­zépfokú oktatási intézmény­ben — ahol a következő tan­évben kísérletként ötnapos lesz a tanítási hét — a ne­velőtestületek döntése szerint augusztus 29-én, szombaton vagy 30-án, vasárnap tartják a tanévnyitót. A tanítás au­gusztus 31-én, hétfőn kezdő­dik. Zénéí Gitárkoncert „Lassú rivásba (kezd a gi­tár). Csititani kár." — Mint hírül adtuk, augusztus 14- én, pénteken este, Pécs ódon Minaret-udvarában a japán Icsiro Szuzuki és az NSZK- beli Hubert Kappe! gitármű­vészek hangversenye idézte fel a mintegy száz főnyi kö­zönségnek García Lorca re­mek sorait. Az idézet akár a mottója is lehetne az Esz­tergomban lezajlott nemzet­közi gitárfesztiválnak. Ennek célja: népszerűsíteni a gitárt, ezt a világszérte — de ná­lunk nem eléggé — közked­velt hangszert eredeti spanyol formájában, s kiváló művek, átiratok segítségével, a hege­dű, a zongora és a többiek mellé állítani. Bizonyítva, hogy a gitár is univerzális, „mindent tud". E bizonyításhoz a szóban forgó esten minden együtt volt. Gitárra írt remekművek; értő, a zene legfinomabb rezdüléseit is felfogó közön­ség és nem utolsósorban az említett két művész: hang­szerük nemzetközi hírű mes­terei. Közülük elsőnek Icsirá Szuzuki, Segovia tanítványa lépett a pódiumra. Műsorán kubai és spanyol népdalok, régi és mai spanyol szerzők (Villalogos, Fandanguillo, Sor) művei szerepeltek. A rejtélyes mosolyú japán játé­kát technikai biztonság, éte­rien finom hang, árnyalatos hangszínek és remek futamok jellemezték. Programja első részét nyilván még csak is­mertetőnek szánta hangsze­rével, annak finom effektu­saival, a második részben viszont Fandanguillo modern, változatos ritmikájú, kroma- ikus hatásokkal is gyakran élő, jól szerkesztett műve már mondanivalójában is egyszerit, zeneileg is új minőséget adott. A gitár gaz­dag virtuóz lehetőségeit a befejezésül elhangzó Mozart- változatok (Fernando Sor) érzékeltették. Hubert Köppelnek még na­gyobb sikere volt — és mél­tán. Hangszere talán keve­sebb színt, árnyalatot érzé­keltetett, mint Szuzukié, vi­szont élesebben, pregnánsab­ban: koncertszerűbben szólt. Igazi — jó értelemben vett - profi produkció volt ez, ame­lyet a világ sok hangverseny- termében szívesen hallgattak volna. Mindjárt az első mű, a reneszánsz-kori Dowland Fantáziája megmutatta a gi­tár különleges és viszonylag kevéssé ismert polifonikus le­hetőségeit. Ezt csak fokozta az est egyik legnagyobb si­kere: két tétel Köppel saját átiratában, Bach Hatodik zongora-partitá jóból. A né­met művész igen pontosan, maradéktalan stílushűséggel tárta elénk Bach művének bonyolult polifon szövetét, igéző könnyedséggel játszott fúgát — a zongora kemény, határozott billéntése helyett a gitár lágy, beszédes tónu­sában. Köppel végül az uru- guay-i Barrios és a kubai Brouwer műveiben (utóbbi a világ egyik legjobb élő gi­tárosa) számtalan virtuóz erényét csillogtatta (arpeg- gio-k, glissando-k, pengetés a fogólapon), a közönség nem kis örömére. Végül külön is ki kell emelnünk a két vendégmű­vész elégge nem méltányol­ható erényét: hogy nemcsak a klasszikus szerzők műveit tűzték műsorra, hanem a gi­tár mai mestereinek — ez­által a modern zenének — a népszerűsítését is felada­tuknak tekintették. Varga J. East-est a Minaret-udvarban A Varga János (gitár), Ki­rály István (dob), Pálvölgyi Géza (szintetizátor), Móczán Péter (basszusgitár) és Za- reczky Miklós (ének) össze­állítású East-együttes keddi, minaret-udvari koncertjén a nyolcórás kezdés után 9 táj­ban csattant az első taps. Addig részint a közönség sem akart tapsolni, részint meg nem is tudott volna, minthogy az East végigját­szotta az egy órát. Aki a né­pes, az udvart zsúfolásig megtöltő közönség soraiban eközben unatkozott, az fel­ölő járt, beszélgetett vagy új­ságot lapozott. „Jazzkoncert" — hirdette a műsorfüzet, de hamarosan ki­tűnt, hogy az East valójában nem dzsesszt játszik, hanem beat-et, bár igaz, a ,Jazz- rock” elemeit bőséggel és ügyesen felhasználó beat-et. A stílus tisztaságát persze balgaság lenne számonkérni, s még az egyértelműen a beat-re utaló külsőségeket — a színes fényorgonát, a gyo- morrepesztö bömböldét — is szívesen felednénk. Nem hall­gathatjuk el azonban, hogy az együttes játékát ezen az estén — minden igyekezet és ezzel ellenkező szándék elle­nére - a meglehetősen nagy szürkeség jellemezte. Látszólag, azaz felületesen hallgatva-szemlélve persze iz­galmas zene volt ez. Kemény, pregnáns rock-témák, pompá­zó szintetizátor- és dobszólók, kellemes, hangulatos lassú részletek... De ha jobban belegondolva igyekszünk pro­dukciójuk mélyére hatolni, ér­telmét megfejteni, már ko­rántsem ilyen kedvező a kép. Mert mik voltak e színes, iz­galmas, tetszetős lepelbecso­magolt stílusnak a valódi té­nyezői? A kiismerhető — te­hát sok meglepetést nem ho­zó — harmóniai rend, a mind­össze néhány fajta ritmus, az azonos téma- és improvizá­ciótípusok, a szétfolyó szer­kesztés és végül, de nem utol­sósorban a meghökkentő technikai manírok (glisszan- dók, „csontzenék" stb.), ame­lyek mind az előzőeket voltak hivatva eltakarni, zenei ruhá­ba bújtatni. Magyarán: ezen az estén igen keveset adott az East a dzsessz lényegéből: a világra (akár a belső világ­ra) reagálás rögtönzésszerű kifejezéséből, öröméből. Ehe­lyett játékukat előre kitervelt, „látványos” manírokba, merev sémákba kényszerítették. Remélhetőleg végül még­sem ezt az utat választja ez a különben tehetséges és ro­konszenves csapat. Ugyanis komoly erényeik is vannak: kiváló rock-témák, merész modulációk, finoman meg­munkált lassúk, imponáló hangszertudással párosuló improvizációs készség. De mindennek még le kell tisz­tulnia, egy artisztikusabb, iga­zibb dzsessz-stílussá forrnia, ötvöződnie, hogy jobban él­vezhessük. V. J. A Ivov-kertvárosi Nevelési Központ új általános iskolája

Next

/
Oldalképek
Tartalom