Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-27 / 234. szám
1981. augusztus 27., csütörtök Dunántúli napló 3 Háromezerrel több általános iskolás a megyeszékhelyen Hol tanulnak a pécsi gyerekek? Tervjavaslatok a következő öt évre Háromezerrel növekszik az általános iskolába járó gyermekek létszáma 1981—85. között Pécsett. A hatodik ötéves terv tanácsi tervjavaslatainak számairól, a növekvő gyermek- létszámból adódó feladatok végrehajtásáról Légrádi Rudolf- né, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese tájékoztatott bennünket. Kétműszakos tanítás Mint megtudtuk, az iskolák többségében a kétműszakos tanítás lesz jellemző ott is, ahol már elérték, hogy csak délelőtt tanítsanak. Tavaly például a Tiborc utcai iskolában is bevezették a kettős váltást: ide utaznak mindennap autóbusz- szal az Anikó utca környékéről azok a gyerekek, akiket a Kertváros iskolái nem tudnak fogadni. Délelőtt tanítás, délután napközis foglalkozás zajlik az iskolában. Az idei tanévben a Berek utca területéről is két osztály utazik naponta iskolabusszal, pedagógus vezetésével a meszesi iskolába. Olyan megoldással is találkozhatunk Pécsett, hogy a megürülő régi iskolát nem szanálják, mint például az 508. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet esetében. A szakmunkás- képző számára szeptemberben elkészül az új iskola a Kertvárosban. A tanács kérésére a régi épületet hosszabb ideig nem bontják le, és ide fognak utazni a későbbiekben a kertvárosi iskolások. Meszesen szolgálati lakásból alakítanak ki két tantermet. Szükség esetén kollégiumi tanulószobák is szolgálnak osztálytermül a délelőtti tanítás idejére: pl. a Hunyadi úti, a Kodály Zoltán úti kollégiumban, 1982-től a siklósi városrészben felépülő diákotthonban. Épülő iskolák Az épülő, új, pécsi iskolákról a következőket tudtuk meg a művelődésügyi osztály helyettes vezetőjétől: — Három 16 tantermes iskola épül Pécsett az ötéves terv időszakában. Ez év szeptemberében a harmadik általános iskolaként nyílik meg egy intézmény a Nevelési Központban. Amikor levonul a demográfiai hullám, az eredeti elképzeléseknek megfelelően ez az intézmény középiskolaként folytatja munkáját. A Kulich Gyula utcában megkezdődött az új belvárosi általános iskola építése. Tizenhat tanteremben kezdődhet itt meg a tanítás 1983. szeptemberében. Három műhely, négy napközis foglalkoztató, fizikai, biológiai előadó, iskolai könyvtár, nyelvi laboratórium, szülői várószoba és tornaszoba egészíti ki a 16 tantermet. 1983. szeptember elsején a Lvov-Kertvárosban is megnyílik egy 16 tantermes iskola. Mindezek szerepeltek tervjavaslatainkban is. A tervezett 24 tantermes általános iskola Kertvárosban gazdasági okok miatt nem készül el. Napközis ellátás Mivel ma általában mindkét szülő dolgozik, a családok szinte mindenütt kérik a gyermekek napközis ellátását is: az ebéd, az uzsonna és a délutáni foglalkoztatás értendő ezalatt. Mivel szűkösek a napközis lehetőségek, egyelőre a legkisebbek, az alsó tagozatosok részesülnek elsősorban ebben a szolgáltatásban. Ha elkészül — várhatóan ez év szeptemberére — a Nevelési Központ 3000 adagos étterme, megoldható lesz nemcsak a bölcsődések, óvodások, iskolások étkeztetése, hanem a lakosságé is ebben a körzetben. Az étkezési, a napközis gondok azonban égetőek, mindenfajta lehető megoldást üstökön kell ragadni. Tavaly például a Mechlabor ajánlotta fel, hogy biztosítja 120 gyermek étkeztetését a Berek utca környékéről. Kevesebben jelentkeztek, mert nem az a megoldás, ha mindössze ebédet biztosítanak a gyerekeknek. A napközi ennél többet jelent. Mi várható e téren a következő öt esztendőben? Erre a kérdésre a következőket válaszolta Légrádi Rudolf né: — A Pénzügyminisztérium évenkénti 20—20 napközis csoportra adott fejlesztést Pécs város Tanácsának erre a tervidőszakra. Nagyon jelentős segítség ez az elmúlt évekhez képest. Ebből kerül ki az új általános iskolák napközis csoportjainak kerete, majd ezután a művelődésügyi osztály osztja el a városban a legszükségesebb helyekre a fennmaradó keretet. Minden év márciusában beszéljük meg az igazgatókkal, hol a legnagyobb a jelentkezés, hol kell bővíteni a napközis kereteket. Ha az egyik iskolában nincsenek kitöltve a keretek, a csoportot a nevelővel együtt más iskolába helyezzük — oda, ahol nagyobb szükség van ró.- Ami az étkeztetést illeti — fűzi még ehhez a témához az osztályvezető-helyettes — egyre tovább bővül kapcsolatunk a helyi vendéglátóipari vállalatokkal. Tervszerűen adjuk át a konyhákat az ő kezelésükbe. Szakszerű élelmezést tudunk így biztosítani, másrészt pedig egy gondot leveszünk az iskolák válláról. Középfokú tanintézetek A létszámnövekedés érinti természetesen a középfokú tanintézeteket is, melyekbe nemcsak baranyai, hanem más megyékből érkező fiatalokat is fogadni kell. 1982. szeptemberére 500 fővel növekszik az első osztályba lépő tanulók száma ezen az iskolafokozaton: fele-fele arányban oszlanak meg a szakmunkásképző és a középiskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák) diákjai. Növelni kell mind az osztálylétszámokat, mind a meglevő osztályok szaknyelven, tanuló- csoportok létszámát. Most 35 az átlagos osztálylétszám - de megjelennek majd a korábbról emlékezetes, 40 fős osztálylétszámok is. Az 1982—83. tanévtől három gimnáziumi osztállyal kell többet indítani Pécsett. Ha szükséges, az ő számukra vonják be az oktatásba a kollégiumok tanulószobáit a Geisler Eta utcai és az Asztalos János kollégiumban, később pedig a Nevelési Központ megépülő diákotthonában. A Dobó utcai Gimnázium a József Attila Művelődési Központ helyiségeiben kaphat termeket oktatási célokra. Segíti az iskolafokozat helyzetét a szeptemberben belépő, 16 tantermes, új szakmunkásképző. Mindehhez járul még egy feladat: az 1982 szeptemberétől kezdődő ötnapos munkahét megszervezése. Pécsett több iskola kapott máris megbízatást e munkarend gyakorlati kipróbálására: középfokon a Leőwey Klára Gimnázium és az 506-os sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, az általános iskolák közül a Kisegítő- és Foglalkoztató Iskola, az Egyetem utcai és az Acsádi utcai, valamint a II. sz. Gyakorló Iskola tanít idén a később bevezetésre kerülő új rend szerint. Gállos Orsolya Az őszi évad kiállításai Pécsett Pécs két kiállítótermének, a Színház téri és a Széchenyi téri galériának őszi terveiről kaptunk tájékoztatást Pinczehelyi Sándortól, a Pécsi Galéria vezetőjétől. A korábbi bejelentésektől eltérően ez év végéig még számos kiállítást rendeznek a Színház téri kiállítóteremben. Kezdjük tehát ennek programjával: szeptember 18— október 11. között Nádler István festőművész legújabb alkotásaival találkozhat itt a közönség. November 13—december 6. között El Kazovszkij és Záborszky Gábor, a fiatal képzőművész-nemzedék tagjai fognak itt kiállítani — bemutatkozásuk része a Fiatal Képzőművészek Stúdiójával pár éve kialakított, új törekvéseket bemutató kiállítási sorozatnak. December további részében Eősze András, az USA-ban élő magyar szobrászművész alkotásait mutatják be a Színház téren. A Széchenyi téri Pécsi Galériában augusztus 30-án zárja kapuit a VII. országos kisplasztikái biennólé. A bányásznap alkalmából szeptember első hét végén itt lesz látható a 100 éves a Magyar Távirati Iroda című kiállítás. Az október 1-i zenei világnap alkalmából pécsi művészek hangversenyének lesz színtere szeptember 30-ón a Pécsi Galéria. Érdekesnek ígérkezik következő képzőművészeti kiállításuk, mely szeptember 14-én nyílik Kun Éva kerómiatervező és Csete Ildikó textiltervező munkáiból. A bemutatott tárgyak — jellemzi őket a népi formavilág - megvásárolhatók. A múzeumi hónap keretében a Janus Pannonius Múzeum itt rendezi meg Z. Gács Györgynek, az Iparművészeti Főiskola nemréq elhunyt professzorának életműkiállítósát. Novemberben Safranek Károly, Düsseldorfban élő magyar keramikus mutatkozik be a pécsi és egyben a hazai közönségnek geometrikus elemekből épített kerámiáival, decemberben pedig Mario Merz képzőművész tárgyai, ob- jektjei, berendezései láthatók a Pécsi, Galériában. Vasárnap: országos tanévnyitó Az országos tanévnyitó ünnepséget augusztus 30-ón, vasárnap délután a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tartják: Pozsgay Imre művelődési miniszter mond ünnepi beszédet. Az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények nappali tagozatán szeptember 1-én, kedden nyitják meg az 1981-82-es tanévet és szeptember 2-án kezdik meg a tanítást. A munkarend szerint a téli szünet december 21-től január 3-ig tart. Az első félév január 31-én fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1982. február 5-én közlik a tanulókkal. A tavaszi szünet április 3. és 13. között lesz. A középiskolák valamennyi tagozatának IV., valamint az egészségügyi szakiskolák III. osztályos tanulói — a végzősök - számára május 8-án tartják az utolsó órákat. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 14-én, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatán május 17-én kezdődnek. A gimnáziumok és a szakközépiskolák esti és levelező tagozatán május 31-e az érettségi írásbeli vizsga kezdetének napja. Az utolsó tanítási nap az alsófokú nevelési-oktatási intézményekben, a középiskolák I—III. osztályaiban, a szakmunkásképző iskolákban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályaiban június 12-e. A 170 alsófokú és 80 középfokú oktatási intézményben — ahol a következő tanévben kísérletként ötnapos lesz a tanítási hét — a nevelőtestületek döntése szerint augusztus 29-én, szombaton vagy 30-án, vasárnap tartják a tanévnyitót. A tanítás augusztus 31-én, hétfőn kezdődik. Zénéí Gitárkoncert „Lassú rivásba (kezd a gitár). Csititani kár." — Mint hírül adtuk, augusztus 14- én, pénteken este, Pécs ódon Minaret-udvarában a japán Icsiro Szuzuki és az NSZK- beli Hubert Kappe! gitárművészek hangversenye idézte fel a mintegy száz főnyi közönségnek García Lorca remek sorait. Az idézet akár a mottója is lehetne az Esztergomban lezajlott nemzetközi gitárfesztiválnak. Ennek célja: népszerűsíteni a gitárt, ezt a világszérte — de nálunk nem eléggé — közkedvelt hangszert eredeti spanyol formájában, s kiváló művek, átiratok segítségével, a hegedű, a zongora és a többiek mellé állítani. Bizonyítva, hogy a gitár is univerzális, „mindent tud". E bizonyításhoz a szóban forgó esten minden együtt volt. Gitárra írt remekművek; értő, a zene legfinomabb rezdüléseit is felfogó közönség és nem utolsósorban az említett két művész: hangszerük nemzetközi hírű mesterei. Közülük elsőnek Icsirá Szuzuki, Segovia tanítványa lépett a pódiumra. Műsorán kubai és spanyol népdalok, régi és mai spanyol szerzők (Villalogos, Fandanguillo, Sor) művei szerepeltek. A rejtélyes mosolyú japán játékát technikai biztonság, éterien finom hang, árnyalatos hangszínek és remek futamok jellemezték. Programja első részét nyilván még csak ismertetőnek szánta hangszerével, annak finom effektusaival, a második részben viszont Fandanguillo modern, változatos ritmikájú, kroma- ikus hatásokkal is gyakran élő, jól szerkesztett műve már mondanivalójában is egyszerit, zeneileg is új minőséget adott. A gitár gazdag virtuóz lehetőségeit a befejezésül elhangzó Mozart- változatok (Fernando Sor) érzékeltették. Hubert Köppelnek még nagyobb sikere volt — és méltán. Hangszere talán kevesebb színt, árnyalatot érzékeltetett, mint Szuzukié, viszont élesebben, pregnánsabban: koncertszerűbben szólt. Igazi — jó értelemben vett - profi produkció volt ez, amelyet a világ sok hangverseny- termében szívesen hallgattak volna. Mindjárt az első mű, a reneszánsz-kori Dowland Fantáziája megmutatta a gitár különleges és viszonylag kevéssé ismert polifonikus lehetőségeit. Ezt csak fokozta az est egyik legnagyobb sikere: két tétel Köppel saját átiratában, Bach Hatodik zongora-partitá jóból. A német művész igen pontosan, maradéktalan stílushűséggel tárta elénk Bach művének bonyolult polifon szövetét, igéző könnyedséggel játszott fúgát — a zongora kemény, határozott billéntése helyett a gitár lágy, beszédes tónusában. Köppel végül az uru- guay-i Barrios és a kubai Brouwer műveiben (utóbbi a világ egyik legjobb élő gitárosa) számtalan virtuóz erényét csillogtatta (arpeg- gio-k, glissando-k, pengetés a fogólapon), a közönség nem kis örömére. Végül külön is ki kell emelnünk a két vendégművész elégge nem méltányolható erényét: hogy nemcsak a klasszikus szerzők műveit tűzték műsorra, hanem a gitár mai mestereinek — ezáltal a modern zenének — a népszerűsítését is feladatuknak tekintették. Varga J. East-est a Minaret-udvarban A Varga János (gitár), Király István (dob), Pálvölgyi Géza (szintetizátor), Móczán Péter (basszusgitár) és Za- reczky Miklós (ének) összeállítású East-együttes keddi, minaret-udvari koncertjén a nyolcórás kezdés után 9 tájban csattant az első taps. Addig részint a közönség sem akart tapsolni, részint meg nem is tudott volna, minthogy az East végigjátszotta az egy órát. Aki a népes, az udvart zsúfolásig megtöltő közönség soraiban eközben unatkozott, az felölő járt, beszélgetett vagy újságot lapozott. „Jazzkoncert" — hirdette a műsorfüzet, de hamarosan kitűnt, hogy az East valójában nem dzsesszt játszik, hanem beat-et, bár igaz, a ,Jazz- rock” elemeit bőséggel és ügyesen felhasználó beat-et. A stílus tisztaságát persze balgaság lenne számonkérni, s még az egyértelműen a beat-re utaló külsőségeket — a színes fényorgonát, a gyo- morrepesztö bömböldét — is szívesen felednénk. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy az együttes játékát ezen az estén — minden igyekezet és ezzel ellenkező szándék ellenére - a meglehetősen nagy szürkeség jellemezte. Látszólag, azaz felületesen hallgatva-szemlélve persze izgalmas zene volt ez. Kemény, pregnáns rock-témák, pompázó szintetizátor- és dobszólók, kellemes, hangulatos lassú részletek... De ha jobban belegondolva igyekszünk produkciójuk mélyére hatolni, értelmét megfejteni, már korántsem ilyen kedvező a kép. Mert mik voltak e színes, izgalmas, tetszetős lepelbecsomagolt stílusnak a valódi tényezői? A kiismerhető — tehát sok meglepetést nem hozó — harmóniai rend, a mindössze néhány fajta ritmus, az azonos téma- és improvizációtípusok, a szétfolyó szerkesztés és végül, de nem utolsósorban a meghökkentő technikai manírok (glisszan- dók, „csontzenék" stb.), amelyek mind az előzőeket voltak hivatva eltakarni, zenei ruhába bújtatni. Magyarán: ezen az estén igen keveset adott az East a dzsessz lényegéből: a világra (akár a belső világra) reagálás rögtönzésszerű kifejezéséből, öröméből. Ehelyett játékukat előre kitervelt, „látványos” manírokba, merev sémákba kényszerítették. Remélhetőleg végül mégsem ezt az utat választja ez a különben tehetséges és rokonszenves csapat. Ugyanis komoly erényeik is vannak: kiváló rock-témák, merész modulációk, finoman megmunkált lassúk, imponáló hangszertudással párosuló improvizációs készség. De mindennek még le kell tisztulnia, egy artisztikusabb, igazibb dzsessz-stílussá forrnia, ötvöződnie, hogy jobban élvezhessük. V. J. A Ivov-kertvárosi Nevelési Központ új általános iskolája
