Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-26 / 233. szám

1981. augusztus 26., szerda Dunántúlt napló 5 A mecseki szénbányászok életévei ismerkedett a szliveni pártküldöttség Todor Kjorkcsievnek, a Szli- ven megyei Pártbizottság tit­kárának vezetésével öttagú küldöttség tartózkodik máso­dik napja megyénkben. A küldöttség tegnap a Mecseki Szénbányászati Vállalat te­vékenységével, a bányászok életével ismerkedett. Reggel dr. Schwarcz József, a vál­lalati pártbizottság titkára és Gálfi István vezérigazgató­helyettes adott tájékóztatót, majd a komlói Kossuth-ak- nára kalauzolták a vendége­ket. Itt Juhász István, az üzemi pártbizottság titkára és Lipi Imre üzemvezető ismertette a MSZV legnagyobb üzemének tevékenységét. A vendégek ezután bányószruhát öltöttek, s leszálltak az akna tizedik szintjére. itt megmutatták nekik azt a lengyel gyárt­mányú berendezést, mellyel új szénbányászati technoló­gia honosodik meg a mecse­ki bányában. Délután a küldöttség rövid sikondai séta után, Kossuth- akna sikondai brigádházában folytatta az eszmecserét a vendéglátókkal. A küldöttség egyik tagja, Peter Bonev ere­deti foglalkozását tekintve bányamérnök, így a politikai kérdések mellett műszakiak­ról is szó esett a megbeszé­lésen. Kisegítő iskola és nevelőotthon épül Komlón K isegítő iskola és nevelőotthon épül Komlón, Baranyában az első olyan építkezés, amelyet a fogyatékos gyermekek ok- tatására-nevelésére terveztek, mert ez ideig ezeket az in­tézeteket régi épületekben rendezték be. Ezért is indított az okta­tási kormányzat országos programot az intézményhálózat megva­lósítására, eszerint mintegy tizenkét hazai nevelőotthont terveztek, amiből elsőként a komlói épül meg. Az átadását a jövő év végére tervezik. Szauer Károly és brigádja a Megyei Kórház szülészeti osztály nővérszállása tetőszerkezetének építését tegnap kezdte el. Felvé­telünkön a BEV-töl kapott és méretre szabott gerendákat válo­gatják. Nagymérvű állami támoga­tással valósul meg a beruhá­zás, amelyhez nagyvennégy mil­lió forintot adott a Művelődési Minisztérium és huszonhat mil­liót a Megyei Tanács. Miért Komlóra telepítették a regioná­lis feladatokat ellátó intézetet? Egyik oka az, hogy a bányász- városban mindenképpen idő­szerű volt a fogyatékos gyere­kek elhelyezésének megoldása: mintegy hat éve a gesztenyési iskolában működik az intéz­mény ideiglenesen, ám az öreg épület már akkoriban megérett a teljes felújításra. Ellátatlan a komlói járás területe is, több településen egyáltalán nem tudják megoldani a fogyatékos gyerekek elhelyezését, oktatá­sát. Komlón, a Tompa Mihály ut­cai völgyben tavaly kezdte meg az építkezést a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Még 1980-ban elvégezték a közmű­fektetést és a mélyépítési mun­kák javát, és az építkezésnek ez a cseppet sem látványos szakasza nyolcmillió forintot vitt el a beruházás költségéből. Tavasszal indultak az épületek UNIVÁZ szerkezetének szerelé­sével, év végéig tető alá hoz­zák az iskolai, a gazdasági és a testnevelési szárnyat, és a következő tavaszon a nevelő- otthont. Mindez további tizen­nyolc millió forintba kerül. A gondos tervezőmunka eredményeképpen az épület- együttes érdekes esztétikai él­ményt nyújt majd, s egyben hi­A Magyar Táplálkozástudo­mányi Társaság Vili. vándor- gyűlése tegnap fejeződött be Pécsett. A részt vevő orvosok, élelmiszeripari, kereskedelmi, vendéglátóipari szakemberek egyöntetűen vallották, hogy ez a kétnapos tanácskozás rend­kívül hasznos volt a későbbi együttműködés érdekében. Dr. Mózsik Gyula, a POTE docen­se, a vándorgyűlés elnöke így összegezte a két nap alatt ta­pasztaltakat: — Kiemelném annak jelentő­ségét, hogy orvosok és nem or­vosok, de mindenképpen olyan emberek, akik valamilyen for­mában érdekeltek az egészsé­ges táplálkozás megteremtésé­ben, hazai elterjesztésének se­gítésében, itt közös fórumot ta­láltak a megoldandó feladatok egyeztetésére. — Melyek ezek a megoldan­dó feladatok? — Ha az orvosi statisztika se­gítségével válaszolok, akkor azt kell mondanom, hogy hazánk­ban a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek mintegy ven szolgálja az intézmény spe­ciális oktató-nevelő munkáját. A BARANYATERV tervezője, Köves György pavilonszerű épü­leteket tervezett és lépcsőzete­sen, mintegy a dombra simít­va rendezte el az egyes szár­nyakat, a későbbi funkcióknak megfelelően, csúsztatva egy­másra a szinteket. Az intéz­ménybe tizenkét tantermes is­kola, száznyolcvan személyes étterem és háromszáz adagos konyha kap helyet. A nevelő- otthonban nyolcvan gyermek­nek adhatnak szállást, négy­személyes hálótermekben. A speciális nevelőmunkát szolgál­ják a műhelyek, amelyekben a kézügyességet fejlesztő mun­kákkal ismerkedhetnek meg a tanulók, elsajátíthatják a va­sas szakma alapismereteit és a barkácsolásban is jártasságot szerezhetnek. A hatalmas park­ban játszóteret, sportpályákat és arborétumot terveztek. Ma még csak a kisegítő is­kola vázszerkezete emelkedik ki a domboldalból, de a ter­veket ismerve elmondhatjuk, hogy ismét egy érdekes épület- együttessel gazdagodik a bá­nyászváros. A Tompa Mihály utcai parlagterület beépítésé­vel, a megfontolt tervezői kon­cepció alapján alakul át ez a tér: a kisegítő iskolával szem­ben már felépült a DÉDÁSZ- kirendeltség — szintén Köves György munkája -, amivel szemközt pedig egy huszonnégy lakásos épületet terveznek. G. M. ötven százaléka vezethető visz- sza a helytelen táplálkozásra. Ugyanakkor a legveszedelme­sebb rizikófaktorok között tart­ják ezt számon az anyagcsere, az érrendszeri és a szívmegbe- tegedéseknél.- Milyen pluszt adott ez a kétnapos tanácskozás a helyes táplálkozáshoz? — Elsősorban azt tudtuk bi­zonyítani, hogy sikerült közös nyelvet találni az orvosoknak és az élelmiszeripari szakemberek­nek. A tejiparnál például két év együttműködése során kikí­sérleteztek — orvosi instrukciók alapján — olyan tejport, amely­ből a laktóz jelentős részét ki­Ácsok a kórtermek fölött Hét hónappal a tűz után Ulmer Andrást azon a ja­nuári hajnalon első álmából ébresztették. Addigra a szülő­anyákat és a csecsemőket már biztonságba helyezték, a tűzol­tók túl voltak a mentés nehe­zén. Várnai Rudolf csak annyit mondott művezetőjének: — Reggel jöjjön az irodára! Leégett a Megyei Kórház szü­lészeti osztályának tetőszerke­zete. ♦ Ulmer Andrásra bízták e munka irányítását, mivel a kö­zépkorú szakembernek ács az eredeti szakmája. Mindez, hét hónappal ezelőtt történt. Az egykori kórterem ma az ácsok birodalma. Szauer Károly, Bor- bás József, Sajnovics Mátyás és Páncél Károly fogják a sze- kercét, hogy aztán a leendő nővérszállás tetőszerkezetének gerendáit szétválogassák. vonták. így hazánk lakosságá­nak az a tíz százaléka is hoz­zájuthat az élethez nélkülözhe­tetlen olyan fehérjékhez, ame­lyek eddig bizonyos gyomor- és bélbántalmak miatt nem fo­gyaszthattak. Nemsokára ez már meg is jelenik a boltok­ban. A Hajdúsági Udítőitalipa- ri Vállalat szintén gyártásra ké­szen áll a tejsavó alapanyagú üdítő itallal. Igen kedvező élet­tani hatása van a zsírszegény Margaréta vajnak, melyet szin­tén az orvosok és élelmiszeripa­ri szakemberek közösen produ­káltak.- Sok szó esett a rostdús táplálék lontosságáról... Miközben Ulmer András az építési naplót keresi, megjegy- z r — Mióta az Építő és Tataro­zó Vállalatnál dolgozom, ekko­ra tetőmunkát még nem végez­tünk. Előkerül a zöldfedelű füzet, amelyben az első bejegyzés ja­nuár 22-e, csütörtök: „az ég­bolt borult, mínusz négy fok van, a létszám tizenhat fő, a bontási terület lezárásához szükséges fűrészáru és gömbfa megérkezett. .. ♦ A következő oldalon ezt ol­vasom: „Péntek, huszonnégy fő, hat ember jött a PIK-től. Sze­mételtakarítás, a tetőszerkezet — Ma Magyarországon a vas­tagbéldaganatok sokkalta na­gyobb veszélyt jelentenek, mint a gyomor daganatai. A vastag­belet a rostszegény táplálék veszélyezteti leginkább. Ezért a tanácskozáson is szorgalmaztuk a rostdús sütőipari és húsipari készítmények előállítását, na­gyobb mértékű forgalmazását. — Az úgynevezett work-shop- ok során több ajánlást fogad­tak el, amelyet az illetékes szer­vek szakminisztériumok elé ter­jesztenek. Melyek a legfonto­sabbak? — Kidolgoztuk a korszerű táplálkozásnak a nemzetközileg is elfogadott normáit. Ezek alapján a kórházakban, klini­kákon is egységes, az adott problémának megfelelő dieteti- kai rendszer bevezetését szor­galmazzuk. Intézkedéseket sür­getünk az intézeten kívüli dié­tás ellátás biztosítására, továb­bá azt szeretnénk elérni, hogy végre a magyar orvosképzésben is helyet kapjon a táplálkozás­tudomány oktatása. Kurucz Gyula bontása, védőtető-építés, felvo­nószerelés ... A baranyai építők összefo­gását nem szükséges magya­rázni : kora tavaszra a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat ócs- biigádja felállította a tetőszer­kezetet, legalább százötven köbméternyi szarufát építettek be, a tetőfedők negyvenezer palát fogtak kézbe a borítás­hoz, a BÉV szabta és szállítot­ta a gerendákat, állította elő a nyílászárókat, a Baranya me­gyei Magas- és Mélyépítő Vál­lalat végzi a második emeleti helyiségek és folyosók vakolá­sát, de itt vannak a pécsi, a pécsváradi, a mohácsi építő- szövetkezetek munkásai, a Szentlőrinci Költségvetési üzem dolgozói is. A főépületben ugyan nehezebb körülmények között, de továbbra is működik a vér­ellátó központ. ♦ Az udvari szárnyon, ahol töb­bek között a nővérszállás kap majd helyet, éppen tegnap dél­után kezdték meg a „sárgeren­dák" elhelyezését. — Úgy is mondhatom, hogy a talpszelemeneket rakjuk le először és ezekbe illesztjük be­le a szarufákat — mondja Szauer Károly, aki negyedmo- gával válogatja a BÉV ácsüze- méból érkezett és méretre sza­bott gerendákat. — Holnapra várunk a PIK-től hat ácsot, így bízom abban, hogy az ablakok beállítása után három héten belül végzünk a tetőszerkezet­tel. Csak ne fújjon a szél erő­sebben és ne legyen eső! Kü­lönben rajtunk nem múlik. Salamon Gyula Befejeződött a táplálkozástudományi vándorgyűlés Etelünk és életünk Fontos a tej és a rostdús táplálék Napirenden a tanácsi közigazgatás korszerűsítése Mohácson, a Városi Taná­cson tegnap a végrehajtó bi­zottsági titkárok és a járási hi­vatalok elnökhelyettesei részé­re értekezletet tartottak a ta­nácsi közigazgatás korszerűsí­téséről, a városi és járási ap­parátusok együttműködésének tapasztalatairól, a további fel­adatokról, valamint a város­rendészeti munka eredményei­ről. Dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkára az ügyfél- szolgálati irodák működésére hívta fel a figyelmet. Az egy­szerűbb, gyorsabb lakossági ügyintézés javításának érdeké­ben múlt évben Komlón, ez év júniusában Siklóson, júliusá­ban Mohácson nyitott a tanács Ügyfélszolgálati irodát. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a lakosság körében mind népszerűbb, és a belső infor­mációcsere megkönnyíti az ap­parátusnak és az ügyintézők­nek a munkáját. Ezek alapján jövő év második felében Szi­getváron is nyitnak ilyen jelle­gű irodát. új szolgáltatásokat tervez az Autóklub Az első félévet értékelték az Autóklub Baranya megyei Szer­vezeténél, melyen megjelent és tájékoztatót tartott Pethő Sán­dor, a Magyar Autóklub főtit­kárhelyettese. A megyei vezető­ség meghallgatta az első hat hónap gazdálkodásáról szóló beszámolót, majd a hozzászó­lások után Lítványi Tibor elnök megállapította, tovább kell ja­vítani a szervezettségen, ugyan­is a legfrissebb adatok szerint 100 autósból mindössze 10 a tag. Ez nagyon alacsony mu­tató annak ellenére, hogy eb­ben az esztendőben 1025 fő lépett be a klubba. A baranyai szervezetnek jelenleg 5600 tag­ja van. Ezt feltétlenül növelni szükséges. Ehhez azonban ja­vítani kell a műszaki szolgál­tatások színvonalán és mennyi­ségén. A közeljövőben bevezetik az olajcserét is, és terveznek még többféle szolgáltatást. A segélyszolgálati gépkocsi­kat 331 alkalommal vették igénybe Baranyában június 30- ig, és akik erre rászorultak, elégedetlen nyilatkoztak a sze. relők munkájáról. A „sárga an­gyalok" mellett népszerű még a diagnosztika, ez köszönhető a gyakori akcióknak, melyeket a Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanáccsal közösen szerveznek az autóklub aktivis­tái. Összefoglalóan megálla­pítható, jó első félévet zárt a megyei szervezet. Régészeti lelet Románkori templom kövei kerültek elő közműfektetés köz­ben Győrött, a Káptalandom­bon, a székesegyház szomszéd­ságában. Az Országos Műem­léki Felügyelőség munkatársai haladéktalanul megkezdték a régészeti emlék feltárását. Egy méter mélységben rátaláltak a 14 méter hosszú, 6 méter szé­les, félköríves szentéllyel lezárt templom kőfalára. A faragott kváder-kövekből rakott fal csak­nem 80 centiméter mogas. Északi oldalán meglelték egy­kori bejáratának küszöbkövét. A templom hajójának nyugati harmadában feltárták a fal mellett húzódó kőpadkát, amely megerősítette a szakem­bereknek azt a feltételezését, hogy az épületet a 11—12. szá­zadban emelték. A padka kö­zelében megtalálták a megko­pott kőlapokból rakott pillért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom