Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-25 / 232. szám
1981. augusztus 25., kedd Dunántúli flaplo zasi szezon A Kaposvári Cukorgyár új berendezései az előtérben, a régi gyár szomszédságában Erb János (elvétele A kistermelést hivatott szolgálni M ezőgazdasági tájkiállítás Zalaegerszegen nyolc dunántúli megye és külföldi kiállítók Szeptember 25-27-én várják a látogatókat A tavalyi OMÉK után az idén a korábbi évekhez hasonlóan ismét tájegységenként, helyesebben országrészenként rendezik meg a népszerűvé vált, és elsősorban a kistermelést szolgáló mezőgazdasági tájkiállításokat. Az elsőt május 21-24- én rendezték meg .a Pest mePróbaüzem előtt a korszerűsített Kaposvári Cukorgyár 110 milliós rekonstrukció Napi 4500 tonna kapacitás Cukorrépa export Baranyából | eggyorsult a cukorrépa érése, a cukortartalom már most magasabb a tavalyinál. Korábban kezdődik a cukorgyártási szezon. A Kaposvári Cukorgyárban a múlt évinél 10 nappal előbb, már szeptember 6-án megkezdik az új termés feldolgozását. A gyár termelési körzetében az idén 9850 hektárról takarítják be a répát, ez 2000 hektárral nagyobb terület a tavalyinál. A gyárhoz tartozó három megye közül ezúttal is Baranya a legnagyobb termelő körzet az 5819 hektárjával. Az új exportlehetőség, a magasabb termelői ár adta előnyök kihasználása, a megye cukorrépatermelő gazdaságai, az eredetileg leszerződöttnél 900 hektárral vetettek nagyobb területet. Növelte termelését a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a maj- si, a mágocsi, a drávasztórai, a vejti, a szentlőrinci, a drávafo- ki, a kétújfalui, a nagydobszai, a szentfászlói és a mohácsi Új Barázda Tsz. A terméskilátások valamivel szerényebbek a tavalyinál, amikor a megye átlagtermése megközelítette a hektáronkénti 42 tonnát. A cukortartalom azonban jobb, s az átvételi ár is emelkedett. Míg az elmúlt év. ben mázsánként és cukorszázalékonként 5 forint 20 fillért fizetett az ipar, addig az új ár 5 forint 60 fillér. Aki a tavalyinál nagyobb cukortartalmú répát állít elő, az cukorfokonként még plusz 2 forint 40 fillér felárat is kap, meghatározott feltételek mellett. A cukortartalom szerinti átvétel bevezetése kedvező tendenciát indított el. A termelők is egyre inkább érdekeltek abban, hogy egységnyi területen ne óriási répatömeget, hanem minél több cukrot állítsanak elő. A megnövekedett répaterület ■termésének betakarítása, elszállítása, feldolgozása fokozott feladatot ró a termelőkre, szállítókra és gyártókra egyaránt. Közúton, vasúton érkezik Kaposvárra a répa, a MÁV irányvonatait a gyárnak az eddiginél is ütemesebben keli fogadnia. E tekintetben úgy tűnik, lényeges javulás várható, mivel Kaposváron ezekben a napokban fejeződik be a gyári rekonstrukció első szakasza, öt év alatt 110 millió forintos beruházást hajtottak végre, amit most szezonkezdéskor helyeznek üzembe. A rekonstrukció során 2,5 kilométer hosszú iparvágányt és 1,5 kilométer hosszú új utat építettek a gyár területén. Az iparvágányra egy 120 tonnás automata ikermérleget, a közúti fogadáshoz három darab, egyenként 30 tonnás automata mérleget építettek be, amelyek gombnyomásra működnek, és nagymértékben meggyorsítják az áru fogadását. Korszerűsítették és a géppel betakarított, tehát sorosabban, gazosabban érkező répa fogadásához igazították a víztisztító berendezést. Vízágyúval ürítik a közúti és vasúti kocsikat. Kő. és gazfogó-berende- zést építettek be. üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű répaszivattyút, amely a víz alatti betoncsatornán érkező mosott répát vízzel együtt a magascsatornába emeli át A gépek hídegbejáratását megkezdték. Az igazi próbaüzem szeptember elején, a kampány indulásakor lesz. A rekonstrukció második szakaszában mindenekelőtt a gyári tárolótereket bővítik majd. A most lezárult első szakasz legfőbb eredménye, hogy a napi feldolgozott mennyiséget az eddigi 2500—3000 tonnáról 4500 tonnára emelhetik, a feldolgozási időt pedig 100—110 napról 90 napra rövidíthetik le. Rónaszékiné Hagyni kell alkotni az embereket — felelősségérzetük is nagyobb lesz Az új üzemvezető Azt mondja Lipi Imre, Magyarország mindmáig legnagyobb bányaüzemének vezetője, hogy „földből jött". Szülei parasztok voltak, ő geológus mérnök .. . Igen, tudom, megígértem .. . Csak lemeztelenített életrajzi adatokat írok le, neheztelnek a bányászok, túlzónak találták, hogy az új Kos- suth-bányai fejtési módszerről úgy írtam, mintha ott nem is lenne szükség bányászra. (Dö. me János, Jéger László és Lipi Imre újítása a kísérleti fejtés, ezért is érzékenyen érintették a csípős megjegyzések, különösen annak a néhány embernek a megjegyzése bántotta, akiknek ugyancsak nehéz fizikai munkájuk van ebben a fejtésben.) A rábakeceli fiatalember, amikor elvégezte az egyetemet, a vállalatok még sorban álltak a friss diplomásokért. Hívták Balinkára, a Földtani Intézethez, ő azonban Komlót választotta. — Valóban kérem, hogy maradjunk a legpontosabb tényéknél. Amikor 1963-ban Komlóra jöttem, az akkori lll-as aknán geológusként ■ dolgoztam, 1964. január 1-én egyesült Kossuth- bánya és a lll-as üzem. Ekkor és ezután még csaknem másfél évtizedig valóban Kossuth-bá- nya volt hazánk legnagyobb bányaüzeme. Volt, amikor évente 1,2 millió tonna szenet termeltünk és négyezer ember dolgozott itt. Most Lyukó-bá- nyán nagyobb a termelés, évente körülbelül egymillió tonna szenet küldenek a felszínre. Mi 900 000 tonna nyersszenet (a Lyukó-bányai termelést ebben számítják), de nálunk az értékesített, tehát osztályozott szenet számítják, ez pedig 720 000 tonna. Igaz, a létszám mindig nálunk a legmagasabb: 2250 fő. — Tehát a lll-as aknán kezdődött ... Milyen állomásai voltak pályájának, nem mindennapi ugyanis, hogy szénbányaüzemben geológusmérnököt nevezzenek ki üzemvezetőnek. Különösen a Mecsekben ... — A két üzem összevonása után még a lll-as üzem területén dolgoztam, 1968-ban kerültem be ide geológusnak, de a szénvagyon nagyobbik fele, és éppen a meredek dőlésű telepek a régi lll-as üzem területén voltak, munkám zömét így továbbra is a jól ismert terület jelentette. Lipi Imre azonban szűknek találta akkori munkájának határait, új széntelepeket nem kellett felfedezni, inkább annak lehetőségeit kutatták, hogy miként lehetne a Kossuth szállító és légakna pilléreiben lekötött, hárommillió tonnányi szenet lefejteni. fgy született meg az új Kossuth-akna gondolata. A tervek kidolgozásában természetesen Lipi Imre is tevékenyen részt vett, miként azokban az újításokban is, amelyeket a meredek dőlésű telepek lefejtésére terveztek. Sőt nemrégiben szép helyezést értek el egy olyan tudományos értékű pályázattal, amelynek egyes részleteit a gyakorlatban is bármikor alkalmazhatják. Jéger László, Kovács János, Lipi Imre és Mérei Emil akkor még mind Kossuth-bányán dolgoztak, (Kovács János azóta a Mecseki Szénbányák főosztály- vezetője, Mérei Emil pedig vezérigazgatója) a komlói szénmedence lefejtési tervét dolgozták ki.- Úgy tudom, néhány esztendeje bármennyire is kötődött Komlóhoz, ottani munkatársaihoz, vándorbotot fogott .. . — Igen. Egy évtized alatt az ember úgy érzi, hogy mindent megcsinált. Egy csomó gondolat motoszkált bennem, úgy éreztem, mozdulnom kell. Sopronba költöztünk, kutatói munkát kaptam. Másfél évig voltunk ott, feleségem nem tudott végzettségének megfelelően elhelyezkedni, másfél év után, amikor a kossuthiak hívtak, visszajöttem.- Ügy érzem, nagyon rövid ideje volt gondolkodnia, váratlanul érhette az üzemvezetői kinevezés. Három hónap után talán mégis kirajzolódott, hogy mit szeretne másként csinálni mint elődje? — Az elkövetkezendő években folyamatosan üzembe kell helyeznünk az új Kossuth-aknát, ezzel párhuzamosan a feleslegessé vált régi aknákat ki kell szerelnünk, betömedékelni, a külszíni létesítményeket felszámolni, a felesleges vágatokat kirabolni. Mindezt úgy, hogy termelésünk ne csökkenjék, miközben számítanunk kell arra, hogy létszámunk tovább zsugorodik. Ilyen nagy műszaki és gazdasági feladatok mellett az emberek alkotási vágyát maximálisan ki kell használnunk. Eddig is nagy önnállósága volt itt a műszakiaknak, még az aknászoknak is. Az elődöm szárnyakat adott az embereknek. Talán még nagyobb önállóságot kell adnom. Ezzel természetesen felelősségérzetük is nő. Talán kisebb szervezeti változásokra is szükség lesz, különösen, ha majd az új akna üzembe léo.- ön szigorúnak ismeri magát? — Nem tudqm. Eddig még sosem volt szükségem szigorúságra. Most az üzemvezetői beosztásban bizonyára elkerülhetetlenek az olyan döntések, amelyek nem mindenki számára egyaránt kedvezőek, mégis remélem, hogy továbbra is korrekt kapcsolatban tudok lenni legközvetlenebb munkatársaimmal, de a bányászokkal is. Mindenesetre igyekszem következetes lenni. Ügy érzem erre, és a már előbb említett alkotó légkörre nagy szükség lesz. Csupán a Liász-programtól várni gondjaink megoldását egyenlő lenne az öngyilkossággal. önerőnkre kell számítanunk! A bányaüzemeknek, például a két nagy komlói üzemnek, Zobák-bányának és Kos- suth-bányának maximális együttműködésre van szüksége. A jól bevált technológiák átadásában, szervezési formák kidolgozásában, a géppark kölcsönös használatában. Egy SOW-berendezés üzemeltetése például gondos előkészítést igényel, nem mindenütt és nem mindenkor lehet ezeket a drága berendezéseket üzemeltetni. Ha két üzem összehangolt tervet készít, ha mondjuk a beszerelés közben még termelési feladatokat is átveszünk egymástól, még a mostani lehetőségek mellett is boldogulhatunk. Az új komlói üzemvezető már régebben elvégezte a mélyépítő szakmérnökit, tulajdonképpen két diplomája van, 13 esztendeje párttag, egész sor társadalmi megbízatása is van. Az újítások, aztán az említett pályamunka, a soproni kirándulás, amikor végül is tudományos munkát végzett, azt engedi sejtetni, hogy bár most a legközvetlenebb gyakorlati munkát kell végeznie, mégis a kutatás, a szellemi tevékenység is iz- gatja.- Valóban izgat. Mégis azt kell mondanom, hogy a tudományos fokozat, a kutató munka, a tudományos publikáció most beláthatatlan mesz- szeségbe került. Ma a Mecseki Szénbányáknál egyetlen üzemvezetőnek sem lehet erre ideje, módja sem. Becsülettel kell ellátnunk üzemi munkánkat, ez pedig teljes embert kíván. Lombosi Jenő gyei üllőn. Mezőkövesden a minap — augusztus 19—23-a között került sor a második táj- kiállításra, míg a harmadikat Zala megye rendezi szeptember 25—27-én a megye székhelyén. Ezen nyolc dunántúli megye, köztük Baranya kiállítói mutatják be a kistermeléshez szükséges legújabb eszközöket, takarmányokat, vetőmagvakat, vegyszereket. A Zala megyei kiállításra első ízben külföldi — csehszlovák, angol és osztrák cégek is bejelentették részvételüket. Bár a jelentkezések még nem zárultak le, Zalaegerszegen már javában tartanak az előkészületek. Utakat építenek, villamosítanak, mert a háromnapos kiállítás nemcsak a városi sportcsarnok összes termét, de a mellétté levő 5 hektáros szabad területet is uralja majd. Ezúttal is díjazzák a bemutatott tenyészállatokat, amelyek — OTP hitellevéllel is — a helyszínen megvásárolhatók. Kivonulnak a kisgépgyártó vállalatok, ott lesz az AGROKER kis- géokínálatóval. A kerti gépek helyszínen megvásárolhatók. A tájkiállítás elsődleges célja, hogy a kistenyésztők, kistermelők megismerkedjenek az új termelési módszerekkel, fajtákkal, korszerű anyagokkal, eszközökkel és azokkal a háztáji akciókkal, amelyeket a termelést szervező nagyüzemek ismertetnek a bemutatókon. Számos jel mutatja azonban, hogy ezek a tájkiállítások mind több újdonságot tartogatnak a nagyüzemeknek is. Zalaegerszeg egyik legnagyobb kiállítója a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A Zalaegerszegi Állami Gazdaság favázas istállókat mutat be. A Zala megyei szövetkezetek pedig bemutatják igen fejlett faipari tevékenységüket. Nagy teret kap a kiállításon a termelőszövetkezeti kiegészítő tevékenység ismertetése is. Felvonul a szövetkezeti élelmiszeripar, szörpjeivel és fagylaltjaival mutatkozik be Baranyából a bogádi Virágzó Tsz. A szeptember 25-i délutáni megnyitó előtt országos élelmiszeripari tanácskozást tartanak a helyszínen, amelyen a program szerint Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tart előadást. Több szakmai tanácskozásra is sor kerül. Az egyiken például a dunántúli termelőszövetkezetek háztáji agronómusai találkoznak és cserélik ki tapasztalataikat. A pályaválasztási, szakmunkásképzési, környezet- védelmi témák mind azt mutatják, tágul a kiállítás kerete, anélkül, hogy elvesztené kistermelést segítő jellegét. Zalaegerszeg azonban nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, de a turistáknak is gazdag programot kínál. Sok érdeklődőt vonz majd az erdészeti és vadászati kiállítás, a sport és lovasbemutató, a nép- művészeti és fazekas kiállítás, a dunántúli pávakörök találkozója, a néptáncfesztivál. A városi kultúrpark sokféle látványossággal várja az odalátogató vendégeket. Az egyénileg és csoportosan érkezőknek skanzen- és múzeumlátogatást szerveznek. A csoportos utakat o COOPTOURIST irodái szervezik.
