Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-19 / 227. szám

6 ­Dunántúli napló 1981. augusztus 19., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! tették a tvov-kert A találásról A mindennapi éle­tünkhöz tartozik, hogy tárgyakat, dol­gokat elhagyunk, elveszí­tünk vagy találunk. Az em­berek egy része dolgok ta­lálásakor írem tudja mi­ként cselekedjen, milyen jogai, kötelezettségei van­nak. Az alábbiakban ezek­ről szeretnénk összefoglaló jelleggel tájékoztatást nyúj­tani. Hatályos rendelkezéseink ér­telmében a találó KÖTELES a talált dolgot a találástól szá­mított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult sze­mélynek átadni, vagy a találás helye szerint illetékes tanács igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének be­szolgáltatni. A személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolognak a tanács 'szakigazgatási szervé­hez történő beszolgáltatásaikor a találó nyilatkozni köteles ar­ra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, A talá­ló igénybejelentéséről igazolást kap. Abban az esetben, ha be­szolgáltatott dolog átvételére jogosult személy megállapítha­tó, akkor a szakigazgatási szerv a dolgot haladéktalanul átad­ja a jogosultnak. Az olyan dolgot, amelynek az átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a szakigazga­tási szerv a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez alatt az idő alatt a jogosult nem jelentke­zik, a személyi tulajdon szoká­sos tárgyai körébe tartozó dol­got — ha ennek tulajdonjogá­ra a beszolgáltatáskor igényt tartott — a találónak ki kell adni. A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélküLJiasz- nálhatja, azonban nem idege­nítheti el. nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át. Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a szakigazgatási szervnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki kiadott dolog tu­lajdonjogát megszerzi. Ezzel kapcsolatban Polgári Törvénykönyvünk a 129 §-ában a következőképp rendelkezik: „Ha valaki feltehetően más tulajdonában levő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a) a talált dolog a személyi tulajdon szokásos tárgyai köré­be tartozik, és b) a találó megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak, avégből, hogy a dolgot a tu­lajdonos visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számí­tott egy éven belül a dologért nem jelentkezett." Egészségügyi KORHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK: Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt lül- , orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10 52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitvaálló hivatali, vál­lalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgal­mú közlekedési és szállítási vál­lalat szállító eszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrzés után értékesítheti; a tu­lajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. A közönség számára nyitva­álló hik/atali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, to­vábbá közforgalmú közlekedést és szállítási vállalat szállítóeszkö­zén talált dolgot a találó kö­teles a hivatal vagy a vállalat alkalmazottjának átadni. Az i1yen> dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. Polgári Törvénykönyvünk 130. §-a szerint ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tu­lajdonjogát a találó nem szer­zi meg, a találó méltányos ösz- szegű találódíjra jogosult, fel­téve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. Abban az esetben, ha a jo­gosult a dologért a beszolgál­tatástól számított három hónap alatt nem jelentkezett és — személyi tulajdon szokásos tár­gyai körébe tartozó dolog ese­tében — a találó a beszolgálta­táskor nem tartott igényt a do­log tulajdonjogára, a szakigaz­gatási szerv a talált dolgot ér­tékesíti. Akkor, ha a jogosult az érté­kesítés előtt jelentkezik, a dol­got részére ki kell adni, az ér­tékesítés után történő jelentke­zés esetében pedig a befolyt összeget kell neki kifizetni. Elveszti azonban a jogosult a dolog tulajdonjogára, illetőleg az értékesítés során befolyt ösz. szegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven be­lül nem jelentkezik. Ha valaki olyan értékes dol­got talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyéb­ként is feledésbe ment, köte­les azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdo­nába megy át; ellenkező eset­ben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogo­sult. Abban az esetben, ha a fen­tebb írt tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulaj­donjoga az államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint o találónak járó díj mértékét külön jogszabály ál­lapítja meg. A tanácsok szakigazgatási szervei gondoskodnak orról, hogy a talált dolgot minden munkanapon a teljes munkaidő­ben, soronkívül be lehessen szolgáltatni. szolgálat szertár. Kossuth L u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-CLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reagel 7 óráig. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. augusztus 19-én du. 13 órától augusztus 23-án 6 óráig Pécs város és kornyéke szá­mára: Pécs-Vasas II. „B” u. 20. Telefon: Pécs 30-386. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Le­nin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a ke­leti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás nyugati részén: Szi­getvár, Ál latkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Szigetvári járás keleti részén: augusztus 19-én du. 13 órától augusztus 21-én 6 óráig Szentlőrinc, Munkácsy u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-172. Augusz­tus 21-én 6 órától augusztus 23-án 6 óráig Szentlőrinc, Kossuth u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-350. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem talárható, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es tele­fonszámon, illetve az illetékes tele­fonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let” címen. lffita a szökő­kutak ügyében Tiltott játék Pécsett, a Ivov-kertvárosi üzletsor szökőkútjának me­dencéjében Fotó: Läufer László A Ivov-kertvárosi szökőkutak ügyében számtalan levelet kap­tunk: vita kerekedett arról, hogy a Berek és az Anikó ut­cai szökőkútban engedélyez- hető-e a gyerekeknek a fürdé­se. Nézzük az újabb vélemé­nyeket. AZ ÉRDEKELTEK ..........Eleinte m ég kizavartam őket, a koszos, büdös vízből, de perceken be­lül ismét tele lett a medence. Nekem is van unokám, de be nem engedném. Nézzen körül, tele van szeméttel, üvegcsere­pekkel " — mondta Kopacz Gyula, a Berek utcai medence mellett pihenő nyugdíjasok egyike. Vasárnap délután a rekkenő hőségben öten fürödtek a kút- ban, valamennyien 10 éven aluliak. „Van, hogy ötvenen is va­gyunk itt — bukkant felém Krasznai Norbi vizes feje —, nekem anyukám megengedte, hogy bemenjek a vízbe. Igaz, hogy piszkos, meg is vágtam már a lábam néhányszor, de legalább nincs olyan melegem, nem unatkozom. MIT MOND A SZAKEMBER? Kalla Gábor, a Kertészeti és Parképítő Vállalat osztályveze­tője: Két részre bontanám. Szerintem a szökőkút elsődle­gesen esztétikai funkciót lót el. Vállalatunk feladata, hogy ezt biztosítsa. Ennek érdekében cserélünk hetente vizet. Gyak­rabban pénzügyi okok miatt sem tudnánk ezt megtenni, másrészt a feltöltéshez majd egy nap kell, így többször szá­razon állnának a kutak. Vál­lalatunk azon nem tud segíte­ni, hogy szemetesek ezek a me­dencék, ehhez elsősorban a la­kóközösség segítségét kérjük. A fürdés megint más téma. Kérdem én, ki vállalja a fele­lősséget, ha valamilyen baleset történik? Parkőrt sem érdemes állítani, hiszen egyedül ő sem tehetne semmit, s a fizetése is nehezen megoldható. Megér­tem a gyerekeket, de az előb­biek és az egészségügyi felté­telek hiánya miatt egyértelmű­en a fürdőzés ellen vagyunk. Bozsik L. szerkesztőség postájából állategészségügyi telep telelenszáma: 12-936 Kutyák póráz nélkül Az illetékes válaszol lói hangos a vasiti hangszóró Rövid időn beiül másodszor fordulnak olvasóink szerkesztő­ségünkhöz, hogy az esti és éj­szakai órákban túl haágos a pécsi főpályaudvar hangszóró­ja. A vonatérkezésekről, indu­lásokról, tolatásokról szóló tá­jékoztató zavarja a Mártírok útján lakók nyugalmát - és hadd tegyük hozzá, hasonló panasz érkezett Újmecsekaljá- ról, Lvov-Kertvárosból, de még a keleti városrészekből is. Leg­utóbb Sabacz János nyugdí­jas (Pécs, Mártírok útja 26. III. emelet 2.) alatti lakos kere­sett meg bennünket levelével, miszerint éjszakai pihenését túlságosan is zavarja a han­gos megafon. A panasszal kapcsolatban megkerestük Busch Károlyt, a MÁV Pécsi Igazgatóságának helyettes vezetőjét, aki olva­sónk felvetésére a következő választ adta: — Valóban, az utóbbi idő­ben több panasz érkezett hoz­zánk, hogy túl hangos a fő- pályaudvaron működő utastá­jékoztató hangszóró. Ezzel kap­csolatban meg kell jegyeznem, hogy az utazóközönség tájé­koztatása, informálása többek között biztonsági szempontból is igen fontos, nem beszélve arról, hogy az utazni szándéko­zóknak tudni szükséges, hogy vonatuk mikor és melyik vá­gányról indul. Amennyiben az előírt hangnormákat megha­ladja a hangszórók erőssége, úgy csökkentjük azok hangere­jét. Ezzel kapcsolatban utasí­tást adtam az illetékes szak­embereknek, hogy a szüksé­ges intézkedéseket tegyék meg. (Köszönettel vesszük több ol- vdsónk nevében. Reméljük, végleg megszűnnek az ilyen jel­legű jogos panaszok. Szerk.)-------------------* ’ K ábelzárlat miatt nincs közvilágítás Lapunk augusztus 5-i szá­mában tette szóvá Reszt László pécsi olvasónk, hogy a Haj­nóczy u.-i lakókat elkeserítik a környéken uralkodó állapotok. Hetek óta nincs közvilágítás, esténként mindennaposak a randalírozások. Vass József, a DÉDÁSZ Pé­csi üzemigazgatósága kiren­deltségének vezetője a követ­kező tájékoztatást adta: — A megjelölt területen ká­belzárlat van, ezért nincs köz- világítás. A város területén több kóbelhiba van, amelyen a hibahelyek kimérése, feltá­rása és megjavítása folyama­tosan történik. A jelzett prob­lémát ismerjük, nyilvántartá­sunkban szerepel és a hiba­hely megállapítása, valamint javítása ütemezve van. A ja­vításig szíves türelmét kérjük. Rohamosan növekszik a pó­ráz nélküli, gazdátlan kutyák száma Pécsett. Leggyakrabban a szanált külterületeken, pe­remvárosok környékén gyüle­keznek. Azok hagyják el hűsé­ges állataikat, kik új lakást kaptak, vagy emeletes házba költöztek. — Mi a teendő? Orbán György, a Városi Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztályának vezetője: — Legfontosabbnak tartom, hogy a kutyát sem kiverni, sem magára hagyni nem tanácsos, és hatóságilag is tilos. Ezért a következőt javaslom: a kutyá­ról lemondani szándékozó csa­ládok először rokoni körben ajánlják fel, ha erre nincs mód, akkor telefonon jelentsék be, vagy személyesen vigyék el az állategészségügyi telepünkre. Ennek telefonszóma: 12-936. Itt jelenthetik be a lakosok, ha kóbor kutyát, vagy a gyereke­ket a játszótéren veszélyeztető állatokat találnak. A szelíd ku­tyákat a házmester, vagy a megtaláló alagsori helyiségbe zárja és utána értesítse a 12-936-ot. Ha ideges viselke­désű, harapós kutyát gyaníta­nak, semmiképpen ne közelít­senek hozzá, hanem telefonon hívják fel az állategészségügyi telepünket. Még egy tanács: csak az tartson kutyát, aki biztosítani tudja a fajra és életkorra jel­lemző mozgás- és táplálkozási igényeket. Sétáltatni csak nyak­örvvel, pórázon szabad, ideges vagy agresszív állatot szájko­sárral kötelező vezetni. Figyel­mükbe ajánlom a felirattal el­látott nyakörvet, amely tartal­mazza a kutya születési évét, nevét, fajtáját és a gazdájá­nak lakóhelyét. Ha feliratos nyakörvű kutyát talál állat­egészségügyi telepünk dolgozó­ja, visszavezeti a megadott címre. Ha nem azonosítható at állat hovatartozása, beszállít­juk telepünkre, ahol 8—10 na­pig gazdája még érte mehet. Az állategészségügyi telepre időnként nagyértékű fajkutyák is kerülnek. Ezért, aki kedvez­ményes áron kíván kutyához jutni, a fenti telefonszómon érdeklődhet. Földesi Mihály---------* .------------------------­K érdez az olvasó Hol van nyugdíjas klub Pécsett? Nyugdíjas klub egyelőre nincs Pé­csett, de a létesítés terveivel fog­lalkozik a városi tanács. B. Kiss Lajosné pécsi olvasónk kérdése nyomán megtudtuk. Hogy Pécsett három magányosok klubja működik a Ságvári és a József At­tila Művelődési Házban, valamint az Alajos utca 2/2-ben. A városi tanács öt öregek nap­közi otthonát üzemelteti, a Geister Eta, a Kassa, az Ady E., a Csaba és a Vöröskereszt utcában. Ezekbe az in­tézményekbe írásban tehet jelent­kezni: a Városi Tanács V. B. hivatal egészségügyi osztályához címzett le­vélben (Pécs, Szigeti út 33.). A szo­ciálpolitikai csoport á jelentkezők szociális helyzetét mérlegelve dönt, és írásban értesíti a kérelmezőt, hogy melyik napközi otthonba java­solja a felvételét. Jogi tanácsadó I B. L. kérdezi, hogy ki az, aki érdemtelen az öröklésre? A Polgári Törvénykönyv 602. §-a szerint érdemtelen az öröklésre a) aki az örökhagyó életére tört; b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását ipegakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísé­relte; c) aki a hagyatékban való része­sülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében része­sített személy életére tört. Az érdemtelenség nem vehető fi­gyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást — bárki ellen irányult is — az örökhagyó, illető­leg az, aki ellen irányult, megbo­csátotta. Az érdemtelenségre csak az hivat­kozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötele­zettségtől vagy más tehertől mente­sülne. V. S. siklósi olvasónk azt sze­retné tudni, hogy a jogszabályi előírás szerint ki tekintendő a bérlővel együttlakó személy­nek. Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. ren­delet 18. §-a szerint az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából a bérlővel együtt­lakó személyek: a) a közeli hozzátartozók és a hozzátartozók (családtagok), továbbá b) a bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személyek. A bérlő közeli hozzátartozója: az egyeneságbeli rokona, az örökbefo­gadott, a mostoha-, a nevelt gyer­meke, az örökbefogadó, a mostoha-, a nevelőszülője, o testvére, végül az élettársa. A bérlő hozzátartozója: az egye­neságbeli rokonának a házastársa, a házastársnak egyeneságbeli roko­na és testvére, valamint a testvéré­nek házastársa. Bérlőtársi jogviszony esetében kö­zeli hozzátartozó, illetőleg hozzátar­tozó a lakásban lakó minden olyan személy, aki bármely bérlőtárssal a fentebb meghatározott családtagi kapcsolatban áll. A bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személy kü­lönösen: az eltartó, az albérlő, a családtagnak nem minősülő szíves­ségi lakáshasználó, a háztartási al­kalmazott. Ilyen személyként az ágybérlőt nem lehet figyelembe ven­ni. I Kiss B. kérdezi, hogy a bérbe­adó miről köteles gondoskod­ni? A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 53. §-a értelmében a bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület állagának karbantar­tásáról, f b) az épület központi berendezé­seinek állandó üzemképes állapotá­ról, c) a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, to­vábbá e helyiségek berendezései­ben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, d) a közterületre és a közös hasz­nálatra szolgáló helyiségekre, terü­letre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. A bérbeadó köteles gondoskodni — ha jogszabály vagy a felek meg­állapodása másként nem rendelke­zik — a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, valamint b) a háztartási szemét elszállítá­sáról is. A jogszabályi előírás értelmében karbantartás a dolog (az épület, lakásberendezés stb.) állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző és javító munkák elvégzé­se, továbbá a dolog értékéhez vi­szonyítva nem jelentős értékű egyes alkatrészek cseréje. Végre egyszer nem a gyalagos megy rosszfelé, hanem a „zebra” viszi tévútra a jámbor sétálót, egyenesen a fának (fára)... (A felvétel a Szigeti úton, a Gyümölcs utca sarkánál készült). Fotó: F. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom