Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-18 / 226. szám
1981. augusztus 18., kedd Dunántúli Ilaplo 3 Merre tart a világgazdaság? Fittyet hányva a nyári kánikulára egyre-másra jelennek meg Európában, Amerikában a világgazdasági prognózisok. Legtöbbje mintha csak a vaká- ciózókat kívánná jobb kedvre hangolni, valamivel optimistább, mint a hasonló témájú, néhány hónappal ezelőtt közzétett előrejelzések. Persze, ez a derű viszonylagos; tekintettel a világgazdasági pangásra, óvatosak az előrejelzést készítők. nak a franciák, ám a szkeptikusok szerint ennek ára az infláció felgyorsulása, a francia frank helyzetének megingása lesz. Mitterrand elnök tanácsadói visszautasítják a • Kasz- szandrákat, azzal érvelnek, hogy a korábbi elnök, Giscard mesterséges kereslethiányt hozott létre. Most a minimális bérek emelésével, új munkahelyek teremtésével, a vásárlóerő növelésével serkenteni lehet a termelést, helyre lehet állítani a gazdaság egyensúlyát. A fejlődő országok egy részének legnagyobb gondja az élelmiszerhiány Tűzhely és kályha „Salgó" elnevezésű szén- nel-fával fűthető asztali tűzhelyek gyártását kezdték meg újrq a salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyárban. A hazai igények kielégítésére készülő tűzhelyek felületét — évekkel ezelőtt gyártott elődeikhez hasonlóan — zománccal borítják. Döntés született a széntüzelésű tüzelőeszközök választékának bővítéséről is Hamarosan megkezdik a „Tarján” elnevezésű zománcozott kályhák előállítását, amelyekből jövőre harmincnyolcezret kért a ■kereskedelem. Poroton téglaidom A Tégla- és Cserépipari Tröszt újabb külföldi berendezések beszerzésével bővíti népszerű hőszigetelő terméke, az úgynevezett Poroton falazó téglaidom gyártását. A solymári II. téglagyárban már felállították az új gépeket, és a próbatermelést is megkezdték. Az év végéig a mályi téglagyárban is berendezkednek a Poroton falazó anyagok gyártására. Az építkezők, s a népgazdaság is jobban jár azonban az energiatakarékos Poroton termékekkel. A tömör téglához viszonyítva a hagyományos vakolat esetén felére csökkenti a falazat hőenergiaveszteségét, ha pedig hőszigetelő vakolatot használnak, akkor további 20 százalékos energia-megtakarításra nyújt lehetőséget. „Idillikus” olajpiac A mérsékelt optimizmus oka mindenekelőtt az olajhelyzet. Egyelőre az olajexportőrök versengenek a vásárlók kegyeiért, csökkentik az árakat, és aki nem hajlandó beállni o sorba, így például az olajukat ma is drágán mérő észak-afrikai olajtermelők, az hoppon marad, áruját - legalábbis egyelőre — nem veszik meg. Tény, hogy a viszonylagos olajbőség jórészt annak köszönhető, hogy a világgazdaság alacsonyabb fokozatra kapcsolt, és így eleve kevesebb olaj kell működtetéséhez. De az is igaz, hogy a drágább energia, a szigorú takarékossági intézkedések hatékonyabb felhasználásra ösztönöznek. Tavaly a fejlett tőkésországok 12 százalékkal kevesebb olajjal érték be, mint egy évvel korábban. Azt persze nehéz megjósolni, hoqy az olajfelhasználók kellemes helyzete megmarad-e. Elég, ha Szaúd-Arábia hirtelen visszafogja az olajtermelést, máris felborul a kényes egyensúly. Még a jelenlegi idillikus állapot sem feledtetheti azonban. hoqy 1973 nyarán, az első olajárrobbanás előtt tizedany- nviba került egy-egy tonna olaj, mint most. S az olajimportőrök továbbra is hatalmas teherrel kénytelenek megküzdeni. Amerikai gőzhenger A vezető tőkésországok jövő évi kilátásai távolról sem egyformák. Az Egyesült Államok" nak, a nyugati világ első számú gazdasági hatalmának sikerült helyreállítania a dollár tekintélyét, aminek persze megvolt az ára: a 20 százalék fölötti hitelkamat. Az ottawai csúcskonferencián a nyugat-európaiak komatmérséklésre próbálták bírni az USA-t, hiszen ők inkább ki vannak téve a pénzügyi megszorítások súlyos következményeinek. Az OECD, a fejlett tőkésországok Együttműködési és Fejlesztési Szervezete' 26 millió munkanélkülit jósol jövőre, 2 millióval többet, mint az idén, s az állást keresők száma főleg Nyugat-Európá- ban növekszik. Az USA-ban a Reagan-ad- minisztráció új recepttel kísérletezik: a termelést adócsökkentéssel kívánja élénkíteni, a költségvetési bevételek kiesését pedig a szociális kiadósok lefaragásával ellensúlyozza. A reagani gőzhenqer egyelőre akadály nélkül gördül előre, a washingtoni kongresszusban sem tudták meggátolni a gazdasági proqram jóváhagyását. A Nobel-díjas amerikai Lawrence Klein professzor jövőre 3 százalékos gazdasági növekedést és 8 százalékos Inflációt jósol az USA-ban. A qazdasági szakemberek szemeiket Párizsra vetik. Arra kíváncsiak, hogy az új francia szocialista—kommunista kormány képes lesz-e gazdasági programjával lendületbe hozni egész Nyugat-Európát. Jövőre viszonylag magas, 4,5 százalékos gazdasági növekedést várJapán információs forradalom Ha 1982-ben kiderül, hogy Mitterrand terápiája sikeres, nehéz helyzetbe jut Thatcher asszony Angliában, hiszen ő fájdalmas áldozatokat követel a brit lakosságtól: 1979 óta 20 százalékkal hanyatlott a termelés, csaknem 3 millióra nőtt a munkanélküliek száma, a vállalatok sorra csukják be kapuikat — mindezt az infláció visszaszorítása érdekében. Sikerült ugyan az inflációt két év alatt 24 százalékról 12 százalékra csökkenteni, de az áldozat óriási volt, egy morbid gazdasági szakíró „van-e élet a halál után?” költői kérdéssel aposztrofálta az angliai helyzetet. Az egykor oly erős nyugatnémet gazdaságot is kikezdte a hanyatlás. A márka egyetlen év alatt 25 százalékkal leértékelődött a dollárhoz képest, s o dollárban számlázott olajért ennyivel több márkát kell kifizetni. A fizetési egyensúlyzavarokat tetézi a költségvetési hiány, s a kényszerűen magas kamatok visszariasztják azokat a beruházókat, akik kölcsönpénzből cserélnék le gépparkjukat, vaqy bővítenék kapacitásukat. Persze az NSZK ipari berendezései, komplett üzemei változatlanul keresettek a világpiacon, a nyugatnémet export jövőre is a gazdaság húzóereje lesz. Ugyanez érvényes Japánra is, ahol az ott szokatlanul alacsony, 5,3 százalékos gazdasági növekedés jövőre is hasonló ütemű marad, miközben az ország szinte feltűnés nélkül végrehajtja a maga' információs forradalmát: terjednek a robotok, a számítógépek, az elektronika éppúgy betör az otthonokba, mint a gyárakba. A fejlődő világ sem néz jobb kilátások elé jövőre: ahány ország, annyiféle gazdaságpolitika és annyiféle megoldásra Szolnokon van A pécsi zugtaxisok megfigyelése szerint, ha valaki esőben telefonfülkében tárcsázik, csakis taxit hívhat. Ezeket a helyzeteket használják ki a pécsi zugtaxisok, akiknek a száma 25—30-ra tehető, akik szemfülesek és ráadásul olcsóbban is dolgoznak. Felbukkannak a pályaudvarok, kórházak környékén, megszólítják az idegesen toporgó, sűrűn az órájukra tékintgető várakozókat, akik örömest kapnak az ajánlaton és hálásak is, mert ellenőrzéskor magukra vállalnak egy kis füllentést. Kissé frivol párhuzam, nyugati filmek jól ismert betétje: a lányok rivalizálása a „plac- con”. Hát igen, ők is betolakodók és előfordul, hogy a hivatásosok elől halásszák el a fuvart. , Jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan lehetne legális KGST: gondok és remények váró probléma. Ami az olajtermelő országokon kívül közös, az az eladósodás felgyorsulása. 1979 óta adósságaik megkétszereződtek, s ma már meghaladják az 500 milliárd dollárt. A nyomott világgazdasági helyzetben nyomottak voltak a nyersanyagárak és most azt remélik, hogy a lassú fellendülés növelni fogja a nyersanyag- szükségleteket és felhajtja a jelenlegi alacsony árakat. Pasztellszín és semleges minta A világgazdaság komoly szerepet játszó része a KGST. A szocialista országok sem vonhatják ki magukat az általános világgazdasági irányzat alól, s rájuk is általában jellemző a fejlődés lassulása. Ebben éppúgy szerepet játszik az olaj és általában az energiaköltségek megugrása, mint a beruházási erőforrások szűkössége, a sorozatos természeti csapások, amelyek például a szovjet mezőgazdaságot sújtották, vagy az évtizedig elhibázott gazdaságpolitika, amely Lengyelország fejlődését akasztotta meg, sőt a nemzeti jövedelem csökkenéséhez vezetett. Az új ötéves tervek valamennyi KGST-országban az előző tervidőszaknál szerényebb növekedési célokat jelöltek meg. Mint a szocialista országok közgazdászai rámutatnak: még ez a szerényebb növekedés is csak úgy valósulhat meg, ha nagyobb gondot fordítanak a lakosság ellátására, ha az árrendszer jobban figyelembe veszi a valóságos termelési költségeket. Egységes recept persze a KGST-országok- ban nincs, ám e nehezebb időben a műszaki fejlesztés fel- gyorsítása, a gazdasági szervezetek javítása, a nagyobb energia-megtakarítás, és a termelési • szerkezet korszerűsítése teszi lehetővé, hogy az élet- színvonal a jelenlegi stagnálás után ismét növekedésnek induljon. Hirschler Richard Csányoszrói szőnyegek exportra Ahogy nagyanyáink szőttek évtizedekkel ezelőtt, úgy készülnek manapság is a csányoszrói szőnyegek. Talán ez az egyik titka annak, hogy nem tudnak annyit készíteni, ameny- nyit külföldön ne vennének meg. Igaz, ezeknek a rusztikus hatású szőnyegeknek itthon is lenne piacuk, de a Sellyéi Dráva menti ÁFÉSZ csányoszrói üzeme szinte valamennyi szőnyegét exportálja az ARTEX-en keresztül. Megéri, mert négyzetméteréért 7-14 dollárt kapnak.- Külföldön talán azért olyan népszerűek az említetten kívül szőnyegeink, mert természetes anyagból készülnek. Maximum tízszázalék lehet bennük a műszál. Különféle textilhulladékokat használunk fel, s ezeket szövik az asszonyok, lányok kender- és lenszálakba. Jelenleg háromfélét Textilhulladékból valuta Készül az 1982-es kollekció A „zugtaxisok” szövetkezetei akarnak formát biztosítani a meglévő 4-5 éves igényeknek Ennyi ideje ténykednek a fusizó taxisok saját autójukkal fényes nappal, de leginkább éjszaka és többen vállalnak kaposvári, balatoni fuvart" is. Közülük 10—15-en szeretnének taxis szövetkezetét alapítani. Szolnokon már működik egy. Kezdetben a saját kocsijukkal „szálltak be” a vállalkozó kedvű emberek, de most már a járműpark szövetkezeti tulajdon: a 152 tagra 82 autó, közte 52 kisteherkocsi jut. A kezdeti háborúskodások után most már kitűnő az együttműködés a helyi Volánnal, annyira, hogy a kritikus pontokon volános és szövetkezeti autósok parkíroznak. Például az állomás előtt 20—20 taxi várakozik. Ebben a városban maximum 5 perc a várakozási idő. A szövetkezet oly sikeresen működik, hogy irodát nyitott Bács-Kiskun és Pest megyében is. A sofőrök éjjel-nappal dolgoznak. Oly népszerű a szövetkezet, hogy a volános taxisok közül is sokan itt vállaltak munkát. Podráczky András gépkocsielőadó elmondta, hogy fél év alatt sikerült megalakítani a szövetkezetüket a helyi tanács és a pártbizottság erkölcsi támogatásával, de majdnem tíz hivatalos szervnél kellett kérvényezni. Várják a pécsiek hívását, akár le is utazhatnak, ha komolyak a szövetkezetalapítási szándékaik. Csuti János állítunk elő: a cirmos, a melí- rozott és az úgynevezett ADI szőnyegeket, amiket Ardai Ildikó tervez nekünk — tájékoztat Varga Sándor üzemvezető, miközben a volt parasztházhoz épített hosszú, világos csarnokokat járjuk. A régi szövőszékek XX. század végére átmentett és megfelelően megerősített utódain szaporán dolgoznak a fürge kezű asszonyok, s munkájuk nyomán szebbnél- szebb szőnyegek tekerednek a hengerre. — Most már az 1982-es kollekcióra készülünk — jegyzi meg Varga Sándor -, amit majd a frankfurti lakástextilkiállításon és vásáron mutatunk be. Minden évben újdonsággal kell kimennünk erre a vásárra, mert egy év alatt a konkurrencia sem pihen. A látott szőnyegek azt jelzik, hbgy jövőre a natúr és pasztellszín lesz a divat. A minták semlegesek, s szinte észrevétlenül ágyazódnak a szőnyeg alapszínébe. Jellemző az egyszerűség, a naturalitásra való törekvés. Az üzem idén 16 millió forint árbevételt tervezett, aminek megvalósulásában főszerep jut a csévélőknek és a szövőnőknek. Ihárosi Anna hosszú ideig szövőként dolgozott, de egészségi állapota megromlott, és átkérte magát a csévélőkhöz. Nagy kupac rongygombolyag veszi körül, melyből kiválasztja az anyagot, s eay ügyes kis berendezés segítségével villámgyorsan felcsévéli. — Az a lényeg, hogy szoros legyen a cséve, mert különben szidnak a szövőnők. Teljesítményben dolgozunk, így az sem mindegy, hogy mennyit csévélünk fel naponta. Minden csévélőnek vannak " szövőnői, így nagyon fontos, hogy rendesen dolgozzunk. Fizikailag nehezebb a szövés, mert egész nap állni kell. Egy lengőajtó választja el a csévélőket a nagy szövőcsarnoktól. Lukács Zoltánná és Kovács Sándorné párban dolgozik az egyik gépen. Lukács- né nagy ügyességgel löki át a kenderszólak között a vetélőt, amit a másik oldalon Kovács- né fogad. Három éve szőnek együtt. — A munkánkban az összhang a legfontosabb, mert egy rossz mozdulat, és máris baj van. Amikor kezdtem, azt sem tudtam, hogy hova tegyem a kezem, lábam, nem hittem volna, hogy így megtanulom — mondja Lukács Zoltánné. Közben befejeznek egy részt, s nekiállnak adjusztálni; ollóval levagdossák a szőnyegről a kiálló részeket. Most cirmost szőnek, de mint mondják, az Ardai tervezte szőnyegeket jobban szeretik, mert azzal jobban lehet keresni. — Mostanában többnyire ilyen tarkóval dolgozunk, őszintén megmondva ezt már unjuk — mondja Kovács Sándorné, aki öt éve van az üzemben. Közben újabb és újabb rongycsikok foglalják el helyüket a zsinegek között. Fárasztó munka, mert nemcsak a lábat és a kezet veszi igénybe, de nagy figyelmet is követel. Mint az asszonyok hangsúlyozták, nagyon szeretik csinálni, mert állandóan látják, hogy mennyit haladtak. Lehet, hogy az a szőnyeg, amit ottjártamkor szőttek, néhány hónap múlva már valamelyik svéd, francia, dán vagy éppen olasz otthon dísze lesz. Roszprim Nándor