Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-16 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A tartalomból: ainufljua öl XXXVIII. évfolyam, 224. szám 1981. augusztus 16., vasárnap Ara: 1,80 Ft az infarktusról Magas a rezsi A bét három kérdése Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szombati sporteredmények A KSH Baranya megyei igazgatóságának jelentése az 1981. else félévről ■rr— rrrfwwwwwwwwí -- ^wvmvwmvmvw) •- -*-f?Fi-swiF \ A MÁV új szociális épülete Az 1981. év I. felének a be­ruházási tevékenysége elsősor­ban az előző tervidőszakban magas készültségi fokot elért fejlesztések mielőbbi befejezé­sére összpontosult. Nagyobb részt üzembe helyezték azokat a legfontosabb létesítményeket, amelyek befejezését erre az idő­szakra vagy még az V. ötéves terv éveire tervezték. Kiemelke­dő jelentőségű a beremendi mészvertikum üzembe helyezé­se. Ez a 900 millió forintos nagyságrendű, évi 140 000 ton­na mész és 108 000 tonna mészhidrát előállítására — len­gyel fővállalkozásban — meg­valósított fejlesztés a tervezett körüli időpontra elkészült, a próbaüzemeltetési tapasztala­tok (és az azóta elért termelési eredmények is) kedvező telje­sítményértékeket és jó üzembiz­tonságot mutatnak, özembe he­lyezték a Bikali Állami Gazda­ság 163 millió forintos beruhá­zással elkészített évi 5000 ton­na kapacitású alsómocsolódi halfeldolgozójót, Pécsett az 52 millió forintos ráfordítással lé­tesített Eszék éttermet, valamint az Öntödei Vállalat mohácsi öntvény- és magtisztító üzemét. Elkészült az új pécsi sütemé­nyes üzem, a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiuma, a ME- SZÖV-DTV irodaház és étterem, továbbá a pécsi főpályaudva­ron létesített MÁV szociális épülettömb. Jelentős erőfeszíté­sek történtek az V. ötéves terv­időszakról áthúzódó pécsi szennyvíztisztitó-telep bővítésé­nek és a baromfifeldolgozó melléktermékeinek feldolgozá­sára hivatott húslisztüzemnek a mielőbbi befejezése érdekében. Az 1981. év első fele folyamán megkezdett fontosabb beruhá­zások között sok a mezőgazda­sági fejlesztés. Közülük kiemel­kedő jelentőségű a Szentlőrin­ci Állami Gazdaság vajszlói burgonyapehely-gyártó üzeme. százalékkal meghaladta az 1980. I. félévi szintet. A terme­lési eredményeket a termelé­kenység javulása tette lehető­vé. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés 1 százalékkal, az egy fizikai dolgozóra számított termelés 1,3 százalékkal ked­vezőbben alakult 1981 I. fél­évében, mint az előző év azo­nos időszakában. A termelés a nehéziparban 2,4 százalékkal csökkent, feke­teszénből azonban 1,7 száza­lékkal többet termeltek a tava­lyinál. A kitermelt kokszszén mennyisége ugyanannnyi volt, mint tavaly. A villamosenergia­termelés megközelítőleg az elő­ző év azonos időszakának a szintjén alakult. Cementből 17 százalékkal, égetett téglából 3 százalékkal kevesebb, porcelán- szigetelőből 2 százalékkal több volt a termelés, mint tavaly. A könnyűipar — összességé­ben mérsékelten növekvő ter­melés mellett — számos gaz­daságosan előállított és érté­kesíthető termék gyártását fo­kozta, egyúttal a'kevésbé gaz­daságos vagy nehezebben ér­tékesíthető áruk termelését mér­sékelte. Nyers farostlemezből 1,6 százalékkal csökkent, lami- nátos farostlemezből pedig 6,6 százalékkal növekedett a ter­melés. Ez év első felében 1,7 millió pár bőrkesztyűt és kö­zel 48 ezer bőr felsőruházati ter­méket állítottak elő, 6,3, illetve 38.6 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszaki­ban. A sportruházati cikkek ter­melése 3,4-szerese volt a tavalyi első félévinek. Keménybőrből és bélésbőrből 4,6 százalékkal, il­letve 10,8 százalékkal csökkent, rostalapú műbőrből 16,7 száza­lékkal, krómos felsőbőrből 11,8 százalékkal és ruházati bőrből 8.6 százalékkal növekedett a termelés. Az élelmiszeripar 1980 I. fél­évében még jónéhány fonto­sabb termékből kevesebbet ál­lított elő, mint az előző év ozo- nos időszakában. Az idei I. fél­évben viszont — a bor kivételé­vel — valamennyi főbb termék­ből nőtt a termelés. így: csőn- tos nyershúsból 11 százalékkal, — ezen belül marhahúsból 32,4 százalékkal —, gyümölcskonzerv- ből közel -20, főzelékkonzervből 32, vágott baromfiból 13, fo­gyasztói tejből 14, sörből 2 szá­zalékkal haladta meg a terme­lés a tavalyi első félévit. A megyei székhelyű ipar 1981 I. félévében 14,2 milliárd Ft értékű terméket értékesített, összehasonlítható áron számít­va közel 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A belkereskedelemnek átadott ter­mékek értéke 6,4 százalékkal (Folytatás a 3. oldalon) Ipar A szocialista ipar 1981. évi termelése az első negyedévben 5,5 százalékkal kevesebb volt, mint az 1980. év azonos idő­szakában. A II. negyedévben erőteljesebb volt a fejlődés, a termelés már 4,8 százalékkal több volt, mint az elmúlt év II. negyedévében. A növekedés eredményeképpen a szocialista ipar 1981. első félévi termelése 0,7 százalékkal maradt el a ta­valyitól. A bányászat nélkül a termelés — amely az első ne­gyedévben nem érte el az el­múlt évit —, a félév végére 0,5 Véget ért a nyári vásár A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek évente meg­rendezett engedményes nyá­ri vására igen népszerű a vásárlók körében. A Konzum, Centrum, Mecsek Áruház és Meruker üzleteiben egysé­gesen 40 százalékos enged­ménnyel kínálták a kijelölt termékeket. Az időjárásnak köszönhető, hogy nem sze­zonvégi vásárt tartottak, ha­nem vásárt a szezonban. A zárás napján megnéztük, mi­ből mennyi fogyott és mi volt a legkapósabb. Konzum Áruház: ötmillió forintos árukészlettel várták a vásárlókat és 200 000 forint híján minden elkelt. Legka- pósabbak a férfiingek, fehér­neműk, konfekciók, divatáru, fürdőruhák és nyári szandá­lok voltak. Centrum Áruház: Jól felké­szültek a vásárlók rohamára négymillió forintos készlettel. Ebből 3 millió forint értékűt vásároltak, a konfekció, női ruhák, blúzok, fehérneműk, méteráruk és férfiingek bizo­nyultok a legkeresettebbek, nek. Mecsek Áruház: A több mint ötmillió forint értékű árucikkekből 4 milliónyi ta­lált gazdára. Slágernek szá­mítottak a férfiöltönyök, nad­rágok, női és lánykaruhók, fürdőruhák, cipők és utazó­táskák. Belvárosi Áruház: Nagyon szépen fogyott az áru, 3 mil­lió forintnyiból 2,5 millió fo­rint értékűt adtak el. Legin­kább a konfekciót, a divat­árut keresték. Ifjúsági Áruház: A 900000 forintnyi készletükből 600 000 forintot árusítottak ki, válo­gatás nélkül mindent vásárol­tak. Meruker: A 12 milliós árukészletből eladtak 6,5 mil­lió forint értékű terméket. A vásárlók főként az idényjel­legű holmikat keresték. Nz MNB elnökének nyilatkozata A* exportbővítő hitelkeret és a vállalati hitelkamatok emeléséről A Minisztertanács, az Állami Tervbizottság javaslatára - a közelmúltban - a szabályozórendszer korrekciója keretében olyan intézkedéseket hozott, amelyek a Ma­gyar Nemzeti Bank feladatait is érintik. Ezekről Timár Má­tyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a következő tájékoz­tatást adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: Az első félév eredményeiről rendelkezésre álló adatok alap­ján megállapítható, hogy a ter­melés volumene — bár a terv­hez viszonyítva némi lemaradás van - 1981 első felében az 1980. évi stagnálás után nö­vekvő tendenciát mutat. A nö­vekedés mellett - a szelektív Lengyel vezetők hazaérkezése Stanislaw Kania, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök és nem­zetvédelmi miniszter, had­seregtábornok szombaton délután hazaérkezett -Var­sóba. A két lengyel vezető a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására tett rövid baráti munkalátoga­tást a Szovjetunióban — jelentette a PAP Lengyel Távirati Iroda. Stanislaw Kaniát és Wojciech Jaruzelskit a var­sói repülőtéren a LEMP KB Politikai Bizottságának, a Központi Bizottság tit­kárságának és a Miniszter­tanácsnak a tagjai üdvö­zölték. Jelen volt Vaszilij Svirin, a Szovjetunió varsói nagykövetségének ügyvivő­j*. fejlesztési politika eredménye­ként — minőségi javulás is ta­pasztalható a termelés szerke­zetében és hatékonyságában. Ennek köszönhető, hogy külgaz­daságunk egyensúlya az I. fél­évben a tervezettnél valamivel kedvezőbb. A külgazdasági egyensúly javulása annak ellenére követ­kezett be, hogy a tőkés világ- gazdaságban jelentkező — a korábban vártnál erőteljesebb és makacsabb — gazdasági visszaesés egyes területeken rontotta értékesítési lehetősé­geinket. Főként a nagy értéket képviselő feketefém- és alu­míniumkohászati termékek kivi­tele csökkent. Ezt azonban más termékek piaci lehetőségeinek jobb kihasználásával ellensú­lyozni lehetett. Tavalyhoz ké­pest a tőkés külkereskedelmi cserearányunk javult. Mindez újólag ráirányította a figyel­met a rugalmasság és alkal­mazkodóképesség fontosságára a gazdálkodás terén. A nemzetközi pénz- és hitel­piac — mint ismeretes — nem mentes a feszültségektől, sőt ezek ma erőteljesebben jelent­keznek, mint egy évvel ezelőtt. A nemzetközi pénzpiaci kama­tokat az infláció elleni harc jegyében rekordszintre emelték, nagyarányú árfolyamváltozások következtek be. A nemzetközi valutapiac a vezető tőkés valuták között je­lentős arányeltolódást mutatott. Az USA dollár megerősödésé­vel szemben a többi nyugati valuta árfolyama csökkent. Ez a külkereskedelmi tevékenysé- (Folytatás a 2. oldalon) A nyári vásár ideje alatt a Belvárosi Aruház két és fél millió forint értékű cikket árusitott. Tegnap, a vásár utolsó napján is sokan vásároltak. - Szokolai felv. — Hét nap a sikondai nemzetközi táborban Egy országos bemutató elé Fehérje- im port- kiváltás A lippói tájfajta karrierje Az OMFB Fehérje Innia tánogatásávai Jövőre már 10 ezer hektáron termelik a lóhabot A hazai növényi fehérje­program sikere szempontjából országos jelentőségűnek ígér­kezik az a lóbab-betakarítási és fajtabemutató, amelyet a Pannónia Társaság, o Gabona' Tröszt, a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem és az OMFB Fehérje Iroda rendez augusz­tus 18-án a Bajai Mezőgazda- sági Kombinátban. A takarmánytápokhoz nél­külözhetetlen növényi fehérje - elsősorban a tengeren túli szója importja évről évre nagy- nagy tehertételként jelentke­zik az ország devizagazdáiko- kodásában. Az importkiváltós igénye adott zöld utat a hazai szójaprogram beindításának, amely 8 éves múltra tekint visz- sza, de csak az utóbbi egy év­ben kapott igazi lendületet. Je­lenleg 96 gazdaság termel az országban szóját, 22 882 hektár területen, ami 4772 hektárral több a tavalyinál. E szójaterü- letről lekerült termés azonban az állattenyésztés növekvő fe­hérjeigényének csak kis ré­szét elégíti ki. A szójatermesz- tés látványos felfutásának és a humán célú hasznosítás széles körű elterjedésének sok egyéb közt határt szab a feldolgozó üzemek hiánya. Ezért a fehér­jeprogramba olyan növények bevonása is indokolttá vált, amelyek feldolgozása nem igényel költséges beruházáso­kat. így került reflektorfénybe az utóbbi egy-két évben a ha­zánkban jól ismert, de hosszú ideig háttérbe szorult, elfele­dett lóbab, amely a szója és a csillagfürt után a legtöbb nö­vényi fehérjét tartalmazza. A 26-30 százalék fehérjetartal­mú lóbab a takarmánytápok­ban helyettesítheti a szója egy részét, s ezzel importot vált ki. Lóbab-vetőmag azonban gya­korlatilag nem állt rendelke­zésre, ezért a hazai nemesítő intézetek — Iregszemcse, Kis- várda, Keszthely - megkezd­ték a fajták felkutatását, kísér­letbe vonását és az elit vető­mag előállítását. A kutatók ér­deklődését mindenekelőtt a lip­pói tájfajta keltette fel, amely Karasz László és Schneider Bé­la érdemeként kapott állami elismerést még a hatvanas években. A lippói lóbabot, amely ma felveszi a versenyt a legígéretesebb külföldi, min­denekelőtt osztrák fajtákkal, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári In­tézete karolta fel. Felszaporí­tása megkezdődött, Baján is bemutatják. Rövidesen a lippói tsz, a Pannónia Társaság, a Keszthe­(Folytatás a 11. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom