Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-12 / 220. szám

1981. augusztus 12., szerda Dunántúli napló 5 m Óvodai felvételek Augusztus 10-ig mór minden szülő megtudja: fölvették-e gyer­mekét az óvodába, s ha igen, melyikbe. A beíratást június el­ső hetére hirdették meg, akik­nek elutasították a kérelmét, azok június végén még felleb­bezhettek s a végső választ au­gusztus 10-ig kellett írásban a családok tudomására hozni. Ami az óvodai helyzetet illeti, a kép a tavalyinál valamivel jobb. Az 1981 januárjában ké­szült fölmérés szerint tavaly az óvodák kihasználtsága átlag • 32,6 százalékos volt. Idén pe­dig, a felvételek befejezésekor a kihasználtság átlaga 128,8 százalék. (A törekvés az, hogy a tervidőszak végére 120 százalé­kos legyen: ez jelentheti azt, hegy az elkövetkező években új óvoda is létesül, s jelentheti azt is, hogy az egyes óvodák túl­zsúfoltsága megszűnik. A zsú­foltság egyébként leginkább a Kertvárosban jelentkezik.) A leqfrissebb adatok szerint Pécsett 6075 óvodai hely van, s erre 7825 gyereket helyeztek el. A pécsi óvodák 128,8 száza­lékos kihasználtsága tovább bontható, ha külön is megnéz­zük a tanácsi és üzemi óvodá­két: a tanácsiaké 130,7, az üzemieké 120,8 százalékos. Pécs m. Város Tanácsa műve­lődésügyi osztályára a nyár fo­lyamán 237 óvodai felvételi ké­relem érkezett. Ez azonban en­nél több gyereket jelent, hiszen a családok egy részének több óvodáskorú ~yermeke van. A 265 gyerek közül 60 esetben át­helyezést kértek olyan óvodába, amely közelebb esik a lakás­hoz. Az újonnan jelentkezők 205-én voltak. A 205-ből 21 kérelmet utasí­tottak el, s azt is megtudtuk, milyen indokkal. Egy gyermeket egészségügyi okokból, hetet azért, mert 3 évesnél kisebbek voltok, vagyis még bölcsődés- korúak; hatot azért, mert a gyermek édesanyja gyesen van, s a családban nincs ket­tőnél több kisgyermek, s végül ismét hetet azért, mert a szülők munkahelyén üzemi óvoda mű­ködik. A többit fölvették. A 60 áthelyezésből 37-et tudtak tel­jesíteni. A már említett zsúfoltság el­sősorban a Kertvárosban jelent­kezik, így ak, gyermekét nem tudja ott elhelyezni óvodában, annak általában a munkahe­lyéhez közel eső óvodát jelölik meg. Új folyóirat A Kossuth Kiadó gondozásá­ban megjelent a Reflektor című új folyóirat első száma. Az ezu­tán negyedévenként megjelenő kiadvány azt a szerepet tölti majd be a politikai sajtóban, mint a „Látóhtár" a kulturális lapok között. Az érdeklődők így könnyebben tájékozódhatnak a politikai sajtó cikkei között. A Reflektor nemcsak teljes tanul­mányokat közöl, hanem eseten­ként egy-egy témából összeállí­tásokat is, és a negyedév politi­kai sajtóját részletes cikk-bib- l^xjráfiával dolgozza fel. Felborult a teherató Tegnap délelőtt a 6-os úton, a martonfal elágazás közelében szerencsés kimenetelű baleset történt. A Pécsi Állami Gazda­ság FR 40-76-os rendszámú te­herautója egy fának rohant és felborult. Soós Kálmán gépko­csivezető elmondása szerint hát­só durrdefekt miatt a jármű irányát változtatta, s a nagy forgalomban - épp egy sze­mélygépkocsi haladt a murvát szállító teherautó közelében -, kénytelen volt a kormányt félre­rántani, s igy kerültek az árok­ba. Az anyagi kár jelentős, sze­mélyi sérülés nem történt. Tározót létesítenek Marcalinál Balaton-mentés A berekvizeket szűrőtóként < hasznosítják ■ Növények végzik a víztisztítást A több évtizedesre tervezett környezetvédelmi mentési mun­ka kezdetét vette a Balaton so­mogyi partvidékének övezetében is. Vízminőség-szabályozó táro­zókat hoznak létre a tápanyag- dúsulás, vagyis a mesterséges eutrofizóció megszüntetésére. Az első már épül Marcali ha­tárában, a Sári-berekben a Dél-dunántúli VÍZIG, a Balato­ni Halgazdaság több mint 100 milliós beruházásában, a ka­posvári szakaszmérnökség kivi­telezésében. Nagy gondot jelent, hogy a csapadékkal jelentős mennyisé­gű műtrágya, hígtrágya mosódik be a magyar tengerbe ömlő somogyi berekvizekbe, és ennek hatására a tópanyagdúsulás to­vább fokozódik. Mindez a káros folyamot a megépülő mestersé­ges tavakban fog lezajlani, ahol a tisztítást az ember teljesen a természetre, ebben az esetben a tározó növény- és állatvilágá­ra bízza. Az élő biológiai szűrő szerepét a sás, a nád, a káka tölti be a növényevő halfajokkal együtt. A vastag, tőzeges al­talaj pedig megóvja a mélységi vízadó rétegeket a foszfor, nit­rogén, szerves anyag kóros ha­tásától. A későbbiekben kotrás­ra alig lesz szükség, csupán az említett növényeket kell rend­szeresen kaszálni, és a betele­pített halakat megfelelően ne­velni. A marcali tározót a Sári- és a Boronkai vízfolyáson alakít­ják ki, egy völgyzáró gát be­iktatásával, csaknem 470 hek­Kaurek Róbert, a Dél-dunán­túli VÍZIG osztályvezetője el­mondta, hogy a fonyódi kutató telepen fél évtized alatt kísér­letezték ki a legideálisabb lé­tesítési, de főként üzemeltetési modelleket. Nem mindegy, hogy az ember miként is hívja segít­ségül a természetet épp a ter­mészet- és a környezetvédelem érdekében. Csuti J. Szerdán meteoritzápor A csillagászok szerdára „csillagzáport' ígérnek az eget kémlelőknek. Az au­gusztusi „csillaghullást” az a meteoritraj idézi elő, mely jú­lius 29-től augusztus 17-ig keresztezi Földünk pályáját. A hazánk fölött most átvonuló meteoritraj annak az üstö­kösnek a maradványa, melyet 1862-ben észleltek először. A raj legsűrűbb részét szerdára várják a csillagászok, ezért ezen a napon az átlagosnál nagyobb „meteoritzáporra", óránként 40-50 aláhulló csil­lagra számítanak. A „hullócsillagnak” tartott jelenség nem más, mint a rajból kiváló egy-egy meteo­ritdarabka, amely a Föld lég­terébe érve két-háromezer Celsius fokra felhevül és 80- 100 kilométeres magasság­ban, miközben hamuvá ég, fénycsóvát húz maga után az égbolton. A meteorithullás nem ritka jelenség. Földünk na­ponta átlagosan ötezer ton­na meteorikus anyaggal ta­lálkozik, de a legnagyobb látványosságot mégis az au­gusztusban feltűnő meteorit­raj ígéri. Emellett felfigyeltek o tudósok a meteoritok idő­járásbefolyásoló szerepére is. Az elégett meteoritdarabkák hamuján ugyanit kicsapódik a légköri nedvesség. A me- teorithamu 25—30 nap alatt ér a föld alsóbb légkörébe. Igy szeptember második he­tében idézhet elő esőt. Az integra dominó berendezés központjának szerelése a bicsérdi állomáson. táron és 200 négyzetkilométer­nyi vízgyűjtő terület szennyező hatásait semlegesíti. Árvíz ese­tén majdnem 13 millió köb­If ci sut biztosi tok Hetelés és II órás munkaidő A vásárosdombói állomáson egyelőre csők az üzemi épület készült el, a belső munkákat most végzik az építők. Olyan jellegtelen tipusépület ez is, mint amilyenekből a beruházás 1978-as kezdetétől egyre többet láthatnak az utasok a Budapest— Pécs vasúti fővonal mentén. Persze nem a külcsín számit, hanem a tartalmuk: Az integra dominó önműködő térközbiztositó berende­zés. méter vizet tárol és évente kö­zel 1000 tonna szervesanyag, mintegy 100 tonna nitrogén és 20 tonna foszfor fogadására al­kalmas. Az átfutási, vagyis a szűrési, ülepítési idő 1—2 hó­nap és utána tökéletesen tisztí­tott víz jut tovább a Balatonba. Hatásfoka jobb, mint bárme­lyik modern tisztítóműé és na­gyon olcsó. Ugyancsak 100 millióért még egy készül ebben az ötéves tervben - legalább is elkezdik a marcali átadása után — a Keletibozót-vízfolyóson és ide terelik az ordacsehi-, imremajo- ri-, valamint a Zichy-berek vi­zeit. Aztán az elkövetkező év­tizedekben a többi berekvizet is szűrőtóvá duzzasztják. Ilyen működik mór Pusztasza- bolcstól Keszőhidegkút-Gyön- kig, a pálya baranyai szaka­szán pedig Sósdtól Szentlörin- cig. Most újabb két szakaszon folyik a munka: Dombóvár és Vásárosdombó, valamint Szent- lőrinc és Bicsérd között. Ezt a részt a MÁV Pécsi Igazgatósá­ga Biztosítóberendezési és Fenntartási Főnöksége építi, de folyik a munka Pest felől is.- A beruházás összköltsége Dombóvár és Pécs között 180 millió Ft — mondja Stadler Tibor építésvezető mérnök. - A bi­csérdi részt november 7-re ad­juk át, a vásárosdombói az év végére készül el. Jövőre érünk be Pécsre. Az integra dominó rendszer a sínek szigetelésén alapul. A sínekbe néhány vol­tos váltóáramot vezetnek, igy kialakul egy áramkör, amely jelzi a mozdonyra a vezetőnek folyamatoson, hogy bemehet-e a következő térközbe. Ha a tiltó jelzést nem veszi figyelembe, akkor a berendezés automati­kusan lefékezi a mozdonyt. A berendezés nemcsak a bizton­ságot növeli, az összeütközés le­hetőségét zárja ki, hanem em­beri munkát is megtakarít: nincs szükség a térközöknél őr- házakra, a váltóállítás is auto­matikus. Kél állomás között a távolságtól függően több tér­köz is kialakítható: 1300—2000 méterenként egyszerre több sze­relvény is haladhat egymás után az összeütközés veszélye nélkül. így a pályaszakasznak nagyobb lesz az áteresztő ké­pessége. Hogy ez milyen könnyítés a vasutasok munkáján, azt Foltin Jenő, a bicsérdi állomás szol­gálattevőjének szavai bizonyít­ják. Bár az állomás forgalmi irodájában most éppen egy ár­kot ásnak-csákányoznak a veze­tékek számára, s a forgalom - napi 120-130 vonat - nem szü­netelhet emiatt, a szolgálattevő a mostani por és zaj, a kényel­metlenség ellenére örül a jö­vőnek :- Ha elkészül, körülbelül egyharmadát kell majd ugrál­nom a helyemről, mint most. Az integra dominó rendszer szerelői javarészt fiatal embe­rek, s legalább középiskolai szintű elektronikai alapismere­tekkel kell rendelkezniük, hogy javarészt tanfolyamokon és ön­képzéssel elsajátíthassák a mun­kájukhoz szükséges szaktudást. Életük a vasútépítők hagyomá­nyos vándorélete: néhány hétig itt szerelnek, aztán mennek máshová. Ahogy ők mondják, heteinek. Hétfő délelőttöl pén­tek délutánig napi 11 óra a munkaidő. Lakókocsikban, szál- lósbázisokon laknak, (most ép­pen Sásdon), aztán hétvégeken mennek haza, ki Kaposvárra, ki Nagykanizsára, van aki még messzebb. Családos ember nemigen akad köztük, s jó né­hányon úgy tervezik, ha meg­nősülnek, abbahagyják ezt a „heteléshez”, folytonos vándor­láshoz kötött munkát. A bicsér­di integra dominó 8,5 millió fo­rintos berendezése áram­köreinek szerelésén pél­dául együtt dolgozik egy Somogy megyei testvérpár. Sa­lamon Molnár Jenő, bár tetszik neki a munka, igencsak nehez­ményezi a betelést. Egy évvel idősebb testvére, -Sándor, a hó­nap végén házasodik. — Ennek ellenére én nem akarok innen elmenni - mond­ja. — Megszerettem, megfelel az érdeklődésemnek ez a mun­ka. És olyan jó lesz majd tudni, amikor beindul az integra do- minó, hogy a vasút fejlesztésé­ben én is részt vettem. A felborult teherautó Fotó: Proksza László name í mellett... 1 „Itt a Magyar Rádió, Balaton!“ Csak viccelek ám, szokásom­tól eltérően, de nem csodálkoz­nék, ha egy szép hajnali félöt­kor e fenti szöveggel lepne meg a kedves kis bemondónők vala­melyike. Ahogy a nyári szezon megkezdődött a Tó partján, o rádiónak szinte minden rovata, minden „stábja” — az „Útköz­ben” című műsortól a „Ki nyer ma?” műsorig —, elfogadható okot talál arra, hogy a helyszíni közvetítésre alkalmas környezet kizárólag csak a Balaton lehet. Belehallgathatok a készülékbe hajnalban, délben, délután akárhány órakor, a balatoni té­mákból kifogyhatatlanok. És mintha ezeket már hallottam volna, mondjuk tavaly nyáron, meg tavalyelőtt, meg azelőtt... Ismét értesülök róla, hogy szombat hajnalban még nem, de délelőtt mór „mozgás” ta­pasztalható az „M-7”-en, hogy a stopposoknak tilos rólépniök az autópályára, a helikopteres rendőr elmondja a riporternek, hogy „általában fegyelmezettek a vezetők . ..”, a kereskedelmi fejesek elmondják, hogy az idén felkészültek a több millió ven­dég fogadására, a riporter el­mondja, hogy sok a vadkempin­gező és a vadkemping-táborok büdösek, ismét elmondják, hogy Siófok miért olyan ronda, ami­lyen?, készül riport a Balaton körül ténfergő csövesekről, cserfes kis utcalányok nyilatkoz­nak az idei üzletmenetről, o külföldi turisták természetesen regyszerűen érzik magukat és ilyeneket mondanak, hogy „Ah...!" meg „Oh!", meg „Bjutifull a madzsar gulas!", meg a dödölle, az állami ven­déglősök nem keresnek egy va­sat sem kéremszépen, a szerző­déses vendéglősök szintén nem, mert „mindent a vendég érde­kében, kéremszépen”, mélabús honfiak ismét elsiratják a pusz­tuló Balatont, a riporterek meg­keresik az 1981. évi ügyeletes tószennyező üzemet, téeszt vagy gazdaságot, és tessék figyelni kérem, mert már hajnalban fel­lőtték a piros rakétát, vihar lesz ... satöbbi. Tehát a Ma­gyar Rádió, de talán még az egész Bródy Sándor utca is le- kcltözött néhány hónapra a Ba­latonra. Hogy mi újság másutt, szerte szép hazánkban? Hja? Majd augusztus végén haza­megyünk Pestre és megmondjuk kedves hallgatóink .. . Ideje is lenne. Mert már itt az ősz. A rádióból majd meg­tudjuk, hol szedik a szőlőt, s hol törik a kukoricát a kisiskolá­sok és a nagydiákok. Csak így tovább, fiatalok! Egy másik mű­sorban esetleg - mert előfordult már! - a tsz-paraszton gúnyo­lódnak, aki „a hegyi üdülőkben üdül", míg a diákság dolgozik helyette .. . Téma lesz elég. Szőlősgazdák nyilatkoznak, „ilyen jó termés rég volt mór!", November végén megtudjuk o rádióból, hogy a magyar fo­gyasztó karácsonyra mennyi na­rancsra. szentjánoskenyérre, fü­gére, pekenyócára és citromízű banánra számíthat... Lesz haj­nali riport: „Mennyiért adja a karácsonyfát bócsikám?" Kará­csony előtt neves közéleti embe­rek - mondjuk színészek, más egyéb művészek — nyilatkoznak, hogyan sütik a hagyományos karácsonyi húsokat, a pulykát dugják-e be a qózsütőbe, vaqy a sütőt a pulykába? A játék­vásáron pszicholóqusok, keres­kedők és újságírók ki tudja há­nyadszor mondják el, hoay a játékok csapnivalók, meq hogy miért baj, ha tankkal játszik a gyerek, és miért baj, ha nem játszik tankkal a gyerek? . . . Az­tán Szilveszter, virsli. pezs­gő .. . újévi köszöntők és kezdő­dik minden elölről . . . Rab Ferenc Integra dominő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom