Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-01 / 209. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXVIII. évfolyam, 209. szám 1981. augusztus 1., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az árhullám tetszése után Veszteglő, szénnel rakott uszályok Mohácsnál. A tetőzés idején víz alá került_ a part menti alsó sétány is. Fotó: Erb János Apad a Duna Mohácsnál Esedékessé vált a támfal-rekonstrukció 100 milliós beruházás a VII. ötéves tervben A tartalomból: Előzetes tájékoztatás az Újmecsekalja— Lvov-Kertváros autóbusz-közlekedésről — ..... .........- — ¥ ' — — P écsi Nyári Színház: gyorsmérleg, több néző ■ ' ' * ■ .......A vizek halottai Időállóbb Korszerű hőtáwezetéket alkalmaznak Pécsett Nem keli vasbetonból esőcsatorna Felújításnál is használható Juttatás vagy járandóság? Mindenkinek egyformán sokat adni lehetetlenség. Mindenki jogos igényeit maradéktalanul kielégíteni ugyancsak lehetetlenség, ha egyszer any- nyj az elosztható pénz, ameny- nyi. Tény: 1960-ban az aktiv keresők számához képest mindössze 16 százalék volt a nyugdíjasok aránya, s már akkor is használtuk a kifejezést: Magyarország - nyugdíjas ország ... Mit mondjunk ma, amikor 41 százalékra (!) emelkedett a nyugdíjasok aránya, s persze ezzel együtt nőtt az átlagnyugdij, s természetesen a nyugdijakra kifizetett összeg is. A statisztikusok számításai szerint legalább az évtized közepéig lényegében hasonló ütemű növekedésre kell felkészülni. 1985 körül a nyugdíjasok aránya - az aktív keresők számához képest - eléri a 45 százalékot, az átlagnyugdíj pedig az átlagkeresetek mai 51 százalékáról 60 százalékra emelkedik. Tény az is, hogy az eddigi intézkedésekkel nem sikerült megőrizni a nyugdijak reálértékét (a reálérték növeléséről nem is beszélve). További adatok és tények idézése nélkül is nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok gondja az egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdés. A nyugdíjügyet mindenáron meg kell oldani, de nem feltétlenül mások kárára. Mert például mitől függ a ma középkorú aktiv keresők 20-25 év múlva fizetendő nyugdija? Nyilván az akkor dolgozó emberek munkájának hatékonyságától. S hogy ők hányán lesznek, egyáltalán lesznek-e annyian, amennyi múlhatatlaul kell a zavartalan társadalmi munkamegosztáshoz, a szükséges menyiségű nemzeti jövedelem létrehozásához az - a műszaki fejlődéstől eltekintve - végsősoron a mai családpolitikától függ. A családi pótlék - a család jövedelméből - a gyermekekkel kapcsolatos kiadásoknak mintegy a negyedét fedezi. A családok reakciói pedig egyértelműek. Olyannyira, hogy a néhány éve még népszerűsített háromgyermekes családmodell szükségességéről mostanában jóval kevesebb szó esik. A KSH „Életszínvonal 1960- 1980” című kötetében erről a következők olvashatók: „Jelenleg és a következő években, amikor a várható demográfiai hullámvölgy tompítása érdekében is az eddigieknél nagyobb szükség lenne a gyermekesek nagyobb anyagi támogatására, változatlan reálbérek és a családi pótlék változatlan (vagy az 1-2 gyermekeseknél csökkenő) reálértéke esetén a gyermeknevelő családok szükséglet-kielégítési lehetőségei romlanak. Ez következik abból, hogy a gyermekek fogyasztása korukkal együtt jelentősen emelkedik, ezért a családi pótlék összege, amely a gyermek korától nem függ, egyre kisebb hányadát fedezi növekvő fogyasztásuknak.” A korábban jelzett szociálpolitikai dilemma tehát majdhogynem megoldhatatlan, illetve kényszerű kompromisszumokkal lényegében megkerülendő. Legalábbis mindaddig, amig nálunk az a szemlélet uralkodik, hogy a nyugdíj: társadalmi juttatás. Tévedés! A nyugdíj: járandóság. A biztonságot nyújtó támfal mögött a város mindennapi megszokott életét élte, amikor csütörtökön délelőtt elérte Mohácsot az árhullám csúcsa. Pontban délben 807 centiméterrel tetőzött Mohácsnál a folyó. A parti sétányt elborító víz a támfal alját nyaldosta. A Du- na-korzó padjai és a túlparton a szigeti fák vízben álltak. Egy rakománnyal teli tolóhajó két napja vesztegelt már kikötve, engedélyre várva. Felfelé az árral szemben most csak a vontatóhajók közlekedhetnek. A város alatt az országhatár felé húzódó töltésen belül a hullámteret elöntötte a víz. A halászok már szerdán kirakták a varsákat itt, hátha az árhullám kisodorja a halat. Az árral érkező uszadékfákat előző nap kifogdosták az élelmes mohácsiak. A városi komp mindvégig menetrend szerint közlekedett, miközben az árhullá'm csúcsa lassan elhagyta az országot. Estére Mohácsnál megkezdődött az apadás. Péntek hajnalig 12 centit apadt a folyó, a Duna vízszintje Mohácsnál tegnap reggel 6 órakor 795 centiméter volt. A mohácsi Dunai Árvízvédelmi Központból a nap folyamán további adapást jeleztek. A figyelőszolgálat, amely július 28 óta vigyázza a 20 kilométeres jobb parti szakaszt, mindenesetre a helyén maradt. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság központjában várhatóan jövő hét keddjén oldják fel az első fokú árvíz- védelmi készültséget. Polohn István mérnök, a védelem vezetője, akivel a tetőzés perceiben beszéltünk — elmondta, hogy buzgár, komolyabb átszivárgás sehol sem keletkezett. A megerősített töltés és a mohácsi védelmi fal jól állta, várhatóan a következő napokban is állni fogja a „nagy vizet", ami az 1965-ös csúcshoz képest inkább csak közepes. Mi ez az egyhetes hullám az akkori 90 naphoz és 1000 centis vízszinthez képest? Ámbár — és ezt már némi aggodalommal tette hozzá — mostanában feltűnően sűrűn követik egymást az árhullámok. Jellemző, hogy minden magyarországi folyó az utóbbi 20 évben érte el a rekord vízmagasságot és ez a tendencia az erdők megfogyatkozásával, a vízlecsa- polások, az urbanizáció előrehaladásával csak fokozódni fog. A Dráván most csend van, a VÍZIG ide az elmúlt évtizedben nagy anyagi erőket és eszközöket koncentrált. Ott a munka befejezéséhez közeledik, s akkor a Duna kerül sorra. Mindenekelőtt a Mohács várost védő támfal, amely megérett egy alapos rekonstrukcióra. A támfal, amelyet az 56-os jeges ár után magasítottak fel, 1,6 kilométer hosszúságban védi Mohács várost az árvizektől. Mivel a folyó Mohácsnál 8 méter vízszint. ingadozásokra képes, a támfal nem csupán annyiból áll, ami a földből kilátszik belőle. Négy méter mély fal húzódik a föld alatt. S épp ez a fontosabb rész az, ami még a századfordulón épült. A rekonstrukció már esedékessé vált. Nagy munka lesz. Lényegében új támfalat kell építeni, közvetlenül a meglévő mellé, méghozzá a Duna felőli oldalra — a város felé nincs erre hely —, de olyan szorosan, hogy azért maradjon valami parti sétány is. A VÍZIG pécsi központjában Szappanos Ferenc igazgatóhelyettes tájékoztatásul elmondta, hogy az új mohácsi védőfal a VII. ötéves tervben, ezen belül is a tervidőszak elején 1986— 87-ben épül meg, 100 millió forintos költséggel. A tervek már a VI. ötéves terv során elkészülnek, a biztonságon túl olyan esztétikai igénnyel, hogy a mohácsi Duna-part legalább olyan szép legyen, mint o szegedi Ti- sza-part. A Vízügyi Igazgatóság az elmúlt időszakban évi 100—120 millió, tíz év alatt összesen több mint 1 milliárd forintot fordított árvízvédelemre; töltésfejlesztésre, folyamszabólyozásra a ha- józóutak kitűzésére és a kisebb vízfolyások rendezésére. Ebben a tervidőszakban némileg szerényebb összeg, évi 90 millió jut ezekre a célokra. Ebből min- denkelőtt a Dráva utolsó szakaszánok munkálatait fejezik be Drávaszabolcstól Zalátáig. Apróbb áthúzódó munkák — utak, egyéb kiegészítő létesítmények — maradnak, de 1985- ig a Dráva rendben lesz. Ekkor új, nagy feladat kezdődik, a Duna árvízvédelmének fejlesztése, korszerűsítése. Megszokott látvány Pécsett, hogy a PÉTÁV távvezetékeit cserélik, javítják. Az is megszokott, hogy az ilyen vezetékek a földben, vasbeton esőcsatornában vannak. Eddig ez a módszer tartotta magát: drágán fizették a csövek biztonságát, hőszigetelését, rengeteg anyag- és élőmunka-ráfordítással tudták csak a távvezetékeket földbe, illetve betonfolyosóba fektetni. A PÉTÁV tavaly megpróbálkozott Komlón egy újfajta eljárással, ugyanezt alkalmazták Pécsett, a műjégpálya bekötésénél is. Az újdonság neve: BÁCSÉP—KELIT. A lényege: az ilyen csövekből szerelt távvezeték közvetlenül a földbe helyezhető, nem kell vasbeton védőcsatorna, az eddiginél lényegesen kevesebb élőmunkát s anyagfelhasználást igényel, és még egy ami fontos: az új szigetelőanyaggal bevont cső a helyszínen kezeltnél jobban szigetel és ellenállóbb a talajvízzel szemben. A BÁCSÉP-KELIT osztrák licenc alapján készül a MÉLY- ÉPTERV tervei alapján, magyar kidolgozásban, fejlesztésében közreműködött az ÉTI és a gyártó BACSÉP. A PÉTÁV a kínált méretek .közül a 40—400 átmérőjűeket alkalmazza. A cső acélból készül, kívül po- liuretán habköpeny, azt pedig műanyag burok védi. Ugyanilyen kivitelben készen megrendelhetők a hőtágulás kiegyenlítők, a különféle idomok és szerelvények. A gyártó a BÁCS—PUR termékével a talaj feletti távvezetékek építőire is gondolt: oszlopra, műtárgyakra a szabadban szerelt acélcső purhab-szigeteléssel és spirál hegesztésű alumínium- szalaggal dacol az időjárási viszontagságokkal. Maradjunk a BÁCSÉP— KELIT-nél, mely új távvezeték építéséhez és felújításokhoz egyaránt alkalmas. Tavaly Komlón a PÉTÁV saját kivitelezésben mintegy 120 folyóméter kettős vezetéket fektetett 150 milliméteres átmérővel. Felújításoknál, ahol lehet, a régi védőcsatornába fektetik az új vezetéket. Jelenleg Pécsett, a Jedlik Ányos és a Bihari János utca közti szakaszon fektet ilyen távvezetéket a BÉV mintegy 450 folyóméter hosszban és 300-as átmérővel. A rózsaszínű, ütésálló, kemény pvc-burok a betonra agresszív hatású talajban is megvédi a poliure- tán habszigetelést és az acélcsövet. A helyszíni hegesztés után speciális hőszigetelő és külső védőburket kapnak a csővégek. A következő ilyen munkáknak a Jókai utca, Vá- rady Antal utca közötti szakaszon lehetünk szemtanúi. A DÉLVIÉP CSŐSZER építi a 400- as átmérőjű és 200 folyóméter hosszú új hőtávvezetéket. Az újfajta távvezeték az ed* digi tapasztalatok alapján valóban- teljesíti az előnyöket, melyeket a BÁCSÉP garantál. A kivitelezésben a PÉTÁV-on kívül részt vész az ÉPSZÖV, a BÉV, a Dráva menti Vízgazdálkodási Társulás, a DÉLVIÉP, a CSŐSZER. Az 1979-től gyártott BÁCSÉP-KELIT Komlón és Pécsett sikerrel mutatkozott be. Előnyei miatt nagy jövőt jósolnak elterjedésében a PÉTÁV vezetői. Még ez évre tervezik, hogy 150 milliméter átmérőjű BÁCSÉP—KELIT-távvezetéket fektetnek a Mezőszél utcában 150, a Madách Imre és Erreth Lajos utca közti szakaszon 200 folyóméteren, valamint ilyen csővel kötik be a Fogtechnikai Vállalat új székházát.- Murányi - Rné Befejezés előtt a Tüzér utcai közúti felüljáró építése. Átadása után változik az autóbuszközlekedés Lvov-Kertváros és Üjmecsekolja közöttv A képen: tereprendezési munkák a felüljáró déli részén. (Részletes tájékoztatás az 5.,oldalon. Szokolai felvétele.)
