Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-09 / 186. szám

Dunántúli napló 1981. július 9., csütörtök A személyhez fűződő jogok Megsértésüknek jogkövetkezményei S zocialista társadalmunk és államunk széles körben biz­tosítja az állampolgárok személyiségén’ek szabad ki­bontakoztatását. Az állampolgárok alapvető jogait és ezek érvényesítésének hatékony eszközeit fogalmazza meg al­kotmányunk is. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései általános­ságban védik ezeket az alkotmányos, illetve az alkotmány alapján más jogszabályokban meghatározott személyhez fű­ződő jogokat. A törvény közvetlen paranccsal szögezi le, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tar­tani és ezek a jogok törvényes védelem alatt állnak. Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (3.) A Batsányi Irodalmi Társaság összhangban az alkotmány előírásaival, a Ptk a védelem­re méltó személyiségi jogok fel­sorolását a magánszemélyek nem, faj, nemzetiség vagy fele­kezet szerinti megkülönbözteté­sének tilalmával kezdi meg. Ugyanakkor tiltja az alapve- tő'emberi jogok sérelmével já­ró olyan megatartást is, amely a személyes vagy lelkiismereti szabadság korlátozását jelenti, illetőleg amely az élethez, testi épséghez, egészséghez, vala­mint a becsülethez és az embe­ri méltósághoz való jog meg­sértését, csorbítását eredmé­nyezi. A személyiségvédelem kiterjed a névviselésre — ide értve a közszerepléssel járó te­vékenység körében szokásos, felvett nevet is — és a jó hír­névhez való jog sérthetetlensé­gére. E körben a bíróságok ítélkezési gyakorlata — a Leg­felsőbb Bíróság iránymutatásá­nak megfelelően — különösen élesen reagál a valótlan tar­talmú vagy az alapvető emberi jogokat egyébként sértő mun­kahelyi, iskolai véleményezé­sekre, minősítésekre. A munka­helyek, iskolák stb. tehát nem készíthetnek valótlan adatokon nyugvó, vagy a jó hírnevet, a becsületet, az emberi méltósá­got, illetőleg az egyéb embe­ri szabadságjogokat, így a sze­mélyes vagy a lelkiismereti sza­badságot sértő, a munkához, a tanuláshoz való jogot korlá­tozó minősítéseket, értékelése­ket, mert ezzel a személyhez fűződő jogokat sértik meg. Emberi mivoltunk hatéko­nyabb védelmét szolgálja, hogy a törvény tiltja a képmással vagy hangfelvétellel való, bár­milyen visszaélést. A képmás és hangfelvétel nyilvánosságra ho­zatalát általában csak az érin­tett személy hozzájárulásával engedi meg. Hozzájárulásra csak közszereplés esetén, ille­tőleg súlyos bűncselekmény mi­att büntető eljárás (körözés) alatt álló személy vonatkozásá­ban nincs szükség. Nagyon erős jogpolitikai hangsúllyal biztosít védelmet a törvény a levél- és magántitoknak, ugyan­akkor az üzemi és üzleti titok­nak is. A Ptk ugyanis a sze­mélyiségvédelem szabályait a jogi személyekre is kiterjeszti, kivéve, ha a jog jellegénél fog­va csak magánszemélyt illet meg. A polgári jogban személyi­ségvédelmi eszköz a sajtó- helyreigazítási eljárás is, a sajtóhelyreigazítás követelése tehát személyhez fűződő jog. Ilyen eljárásra akkor van le­hetőség, ha valakiről a sajtó, a 'rádió, televízió vagy filmhír­adó valótlan tényt közöl, vagy híresztel, illetőleg való tényt hamis színben tüntet fel. A bí­róságok gyakorlata ezekben a perekben egyforma hangsúllyal védi a sajtó szabadságát és a személyhez fűződő jogokat. Közérdek, hogy a sajtó meg­felelően tájékoztassa a közvé­leményt a negativ társadalmi­gazdasági jelenségekről is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint a bírósá­goknak a sajtó-helyreigazítási perekben különös körültekintés­sel kell vizsgálniuk a közle­mények valós vagy valótlan tar­talmát, a sajtóközleménnyel elérni kívánt célt. A számítógépek ma már egy­re szélesebb körű alkalmazása indokolja, hogy az adatnyilván­tartásra is kiterjesszék az egyes személyhez fűződő jogok védelmét. A törvény elsősorban a népesség- illetőleg egyéb nyilvántartásban szereplő sze­mélyek számára biztosít oltal­mat. Kimondja, hogy a számitó­géppel történő adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti, az adatokról ille­téktelen személyeknek nem ad­ható tájékoztatás, illetőleg a jogosult a valótlan adatok és tények helyesbítését követelheti. A Ptk általános rendelkezés­sel védelem alá helyez minden szellemi alkotást. Ennek külö­nösen a még közkinccsé nem vált alkotásokkal és a jogi sze­mélyek gazdasági és műszaki ismereteivel és tapasztalataival kapcsolatban van jelentősége, mert ezeknek nem nyújtanak külön jogszabályok oltalmat. Ezeknek a jogoknak a felso­rolása azonban nem teljes, mert a polgári jog nem hatá­rozza meg kimerítően a szemé­lyiségi jogokat, hanem azokat csupán védi, megsértésüket szankcionálja. Ezért a Ptk 84. §-a értelmében, akit a fenti­ekben felsorolt vagy bármilyen egyéb személyhez fűződő jogá­ban megsértenek — az eset körülményeihez képest — a bí­róság előtt a következő polgá­ri jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági meg­állapítását: b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő el­tiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jog­sértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elég­tételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről, vagy költ­ségén az elégtételnek megfe­lelő nyilvánosságot biztosítsa­nak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jog­sértést megelőző állapot hely­reállítását a jogsértő részéről vagy költségén; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabá­lyai szerint. A bíróság a jogsértőt kár­térítés fizetésére akkor kötelez­heti, ha a személyhez fűződő jog sérelmére felróható vétkes magatartás vezetett, tehát ha azt a jogsértő szándékosan, vagy gondatlanul követte el. A kártérítésnek továbbá feltétele, hogy a sérelem vagyoni károso­dást okozzon, vagy egyébként fennálljonak a nem vagyoni kártérítés feltételei. Ha ugyan­is a személyiségi jognak a megsértése a sérelmet szenve­dettnek a társadalmi életben vcló részvételét, vagy egyéb­ként életét tartósan vagy súlyo­san megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja, a jogsértő köteles nem vagyo­ni kárpótlás fizetésére is. Ha pedig a kártérítés címén meg­ítélhető összeg nem áll arány­ban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jog­sértőre közérdekű célra fordít­ható bírságot is kiszabhat. A személyhez fűződő jogokat a törvény szerint csak szemé­lyesen lehet érvényesíteni. Meghalt személy emlékének megsértése miatt azonban a bírósághoz fordulhat a hozzá­tartozó, az örökös és az ügyész is. Dr. Lábady Tamás megyei bírósági bíró A társaság megalapítása eszméjének tisztes hagyomá­nyai voltak Pécsett. Az egyete­men 1927-ben alapítottak a demokratikus gondolkodó egyetemi iíjak ugyanezen a né­ven irodalmi kört, mely a 30- as években szűnt meg. Ezt az első Batsányi Társaságot Kar­dos Tibor, Kováts lózsel és Dénes Tibor alapította. Egy­kori tagjai között volt Kolozs­vári Crandpierre Emil, Ijjas Jankovics Antal, Zsikó Gyula, Fejtő Ferenc, Kása Lajos és Bajcsa András. A dunántúli haladó írók régi vágya teljesült végre, amikor 1945. november 18-án délelőtt a vármegyeház (ma a járási tanács épülete) kistanácster­mében megtartott gyűlésen megalakult a Batsányi János Irodalmi Társaság, amely nem­csak a pécsi, hanem elsősor­ban a dunántúli vagy a Du­nántúllal behatóan foglalkozó magyar írókat volt hivatva egy szervezetbe tömöríteni. Az alakuló gyűlést az előké­szítő bizottság nevében Várko- nyi Nándor nyitotta meg, s rá­mutatott azokra a nemes cé­lokra, melyeket a társaság megvalósításként maga elé tű­zött. Ezek közül elsőként emlí­tette az irodalmi estek és fel­olvasó ülések rendezését Pé­csett és más dunántúli váro­sokban; irodalmi pályadíjak ki­tűzését; újabb írónemzedék ne­velését, továbbá folyóirat- és könyvkiadást. Távolabbi célként jelölte meg Várkonyi Nándor a Pécsett évente megrendezendő Dunán­túli Helikont. Megemlékezett a Az 1687 augusztus 12-én le­folyt úgynevezett II. mohácsi csatának csak Mohácson van egy szerény emlékműve. A harc színhelyén, Nagyharsányban vi­szont nincs, bár ezzel a Dunán, túlon c 150 éves török uralom­nak vetettek véget. Ez bizonyára azzal magyarázható, hogy e történelmi eseménnyel nem ért véget a magyarság szenvedése. Sőt sok esetben az új idegen iga a törökénél is kegyetlenebb volt — amely újabb évszázadon át tartott. Ezen embertelen gyarmati kor sokszor szándéko­san leplezett eseményei még ma is fehér foltjai tragikus ba­ranyai történelmünknek. Ismert, hogy 1543-ban Vá- rally Stanislaus püspök, a pécsi vár védőivel együtt harc nélkül megfutamodott, mielőtt a török Pécs alá ért. Hogy itt a magá­ra hagyott magyar lakos­ság nem pusztult el és nem kényszerült az ellenség muzul­mán hitére térni, s ezzel török­ké lenni, azt az életüket kockáz. tató nívós iskolát alapító, nem katolikus magyar papoknak le­het köszönni. Viszont a Pécset elfoglaló ide­gen zsoldos sereggel érkezett Radanay Mátyás zalavári apát és városparancsnok azonnal megkezdte a nem katolikus la­kosság katonás „megtérítését”. Ez nyilván nemcsak lelki terror formájában történt. Ekkor gyé­rülhetett meg Pécs magyar la­kossága úgy. hogy például még az 1870-es években is a város 20 000 körüli lakosából csak mintegy 5000-en tudtak magya­rul. A keleti egyházhoz tartozó délszlávokat pedig Radanay azon a címen űzte ki a városfa­lon kívüli mai Rácvárosba, hogy a pátriárkájuk a birtokukban le­vő volt török mecsetben vegyes haladó szellemű pécsi egyete­mi ifjak által alapított Batsá­nyi János Irodalmi Körről; haj­dani alapító tagjait a társaság rendes tagjai sorába kívánta felvenni. A társaság alapszabályait Csuka Zoltán ismertette, majd megválasztották a tiszteletbeli, a rendes és a levelező tagokat, majd a Társaság vezetőségét. Elnök lett Várkonyi Nándor. Tanácselnökök: Illyés Gyula és SásdF Sándor. ügyvezető titkár: Csuka Zoltán, titkár: Csorba Győző, jegyző: Koppányi György, pénztáros: Köő Kál­mán, ellenőr: Vörös Márton, jogtanácsos: Ormos György, könyvtáros: Angyal Endre. Az igazgató tanács elnöke Boros István, társelnökök Bár­dos/ Németh János és Kardos Tibor. Az alakuló gyűlésen felszó­lalt Kodály Zoltán is, akit tisz­teletbeli taggá választottak. Kodály rámutatott arra: „mi­lyen nagy szerepe van irodal­munk fejlődésében annak, hogy hazánk egyes tájaival és annak irodalmával, irodalmi múltjával megismerkedjünk. Ez nem jelent egyáltalán pro­vincializmust — mondotta —, sőt ellenkezőleg,' az egyetemes irodalom elmélyülését és gaz­dagodását!" Kardos Tibor is örömmel kap­csolódott a társulat munkájá­ba, s annak egyik feladatát éppen abban látta, hogy a „haladó demokratikus szellemet a magyar irodalomban jobban érvényesítse”. A. magyar irodalom jobb jö­vendőjét hirdette meg a Batsá­nyi Társaság, és a pécsi kö­zönség első találkozása — írja házasokat adott össze. A később püspökké lett Radanayt a bíró­ság „kihágásai és a püspöki ni. vatalra való képtelensége mi­att, állásától megfosztandónak vélte”, de a magyar népünkkel szemben ellenséges indulatú Kollonich Lipót hercegprímás a király előtt megvédte. Az 1703-ban elhalt Radanayt a püspöki székben egy másik volt zsoldosvezér, báró, majd gróf Nesselrode Vilmos Ferenc kö­vette. Még ugyanebben az év­ben a vármegye úgy határozott, hogy a császári labanc seregbe a kurucok ellen 2118 embert állít ki a főispán és az uradal­mi tisztek vezérlete alatt. Nyil­ván ennek a politikai és katonai döntésnek hatására indultak a Rákóczi-féle felkelés kurucai a város megsarcolására, ahol kö­veteléseiket elutasították, sőt közéjük lőttek. Az ezt megelőző eseményekről Molnár József gör- csönyi esperes-plébános is ír: „Az önkény hihetetlen igazság, talansággal tartotta vissza a nemzeti eszméhez hű családok birtokait." Majd jelzi, hogy az Újszerzeményi Bizottság példá­ul II. Rákóczi Ferenc Dombóvár környéki birtokait is elkoboz­ta. Ez indította el a felkelést. A Jugoszláviában élő Bara­nyai (Schneider) Júlia viszont a magyar-délszláv barátság meg­romlásának okát látja Radanay püspök vakbuzgóságában, aki arra kénvszerítette a kizmatikus szerbeket, hogy lépjenek be a római egyházba. Ezért történt — írja, — hogy a szerbek vég­képpen a magyar szabadság- harc ellen fordultak, s 1704- ben vad pusztítást vittek végbe Pécsett. Bár a kuruc vezérek ál­tal megvert osztrák Hebernstein generális csak a kurucokhoz csatlakozó Siklós-vidék véres megleckéztetésére hívta be a az Új Dunántúl —, mert decem­ber 15-én tartotta meg a tár­sulat első felolvasó ülését, telt ház mellett Pécsett. Bajcsa András olvasta fel elsőül Valery francia költőről irt tanulmányát, és Valery né­hány költeményét. Dénes Gizella, Az azori pa­rasztfiú tragédiája c. novellá­ja és Csuka Zoltán Délszláv hajdúénekekről szóló tanulmá­nya szerepelt még a felolvasó- est műsorán. Csuka Zoltán ta­nulmányát és három szép haj­dúénekét a szerző betegsége miatt Bárdosi Németh János ol­vasta fel. A sajtócikk kiemeli, hogy a „férfias, a délszláv nép legszebb szabadsághagyomá­nyait visszatükröztető versen nemes pátoszát a felolvasó ki­tűnően érzékeltette.” A Batsányi János Irodalmi Társaság működésének felso­rolása meghaladná e rövid ta­nulmány kereteit, annyit mégis el kell mondanunk, hogy a tár­saság hű maradt az alakuló gyűlésen maga elé tűzött cé­lokhoz. A december 15-i ülést, 1946. március 10-én újabb nagysikerű felolvasóülés követ­te Pécsett. Ezen Keresztúry De­zső, Illyés Gyula, Weöres Sán­dor, Sásdi Sándor és Takáts Gyula olvastak fel műveikből, s még ugyanabban az évben vándorgyűlések keretében mu­tatkozott be a Társaság Bara­nya más helységeiben, így Mohácson, Pécsváradon és másutt. A társaság tevékenyen sze­repelt az év május 20—21-én megrendezett pécsi kultúrna- pok keretében is, körlevele a „Vigyázó szem”. fanatizált rácokat, de azok em­lékezve pécsi sérelmeikre nem álltak meg a városig, ahol még a csecsemőknek sem kedvez­tek. Grál Nesselrode püspök köz. ben kiharcolta maga számára a főispáni tisztet is és így két­szeres súllyal tudott hatalmas­kodni mindenkin, aki vagyonha­rácsoló útját keresztezte. Pél­dául hajdúival lefogatta Kazó István nagyprépostot, a pécsi káptalan fejét és amikor az idős ember a börtönben síny­lődve, súlyosan megbetegedett és kérte az utolsó kenet feladá­sát, o püspök-főispán válaszul őt méq mélyebb tömlöcbe zá­ratta. Ezek után nem csoda, hogy spionjai besúgására, min­den előzetes eljárás nélkül, a lakásáról elraboltatta a négy­gyermekes nemes Héczey Sá­muelt, Siklós város miniszterét (prédikátorát) és évekig tar­totta börtönében a tudós pa­pot, akinek elzsákmányoltat- ta 100 kötetes könyvtárát is. De az ő nevéhez fű­ződnek az ellenjobbágyok megtörésére hozott félelmetes rendelkezések is, melyek szerint a deressel, kínvallatással, fővé. fellel, akasztással és kerékbe­töréssel fegyelmező hóhér hely­színi „munkáját” a faluközösség­nek kellett megfizetnie az őt vé. delmező lovaskatonák díjazásá­val együtt. Brüsztle, az ismert történész feljegyzi róla: „Kortár­sai előtt oly gyűlöletes volt, hogy a „kegyetlen” elnevezést kapta." Jóval Nesselrode halála után robbant ki Harkányban és Sik­lóson az 1766. évi, Járó Józsel jobbágybíró vezette parasztfel­kelés, mert az ő embertelen szelleme még sokáig kísértett. Az ekkor elítélt 8 vezetőszerepet betöltő személy közül 2 délszláv volt. Lám, az elnyomott nép fiai megtalálták egymás testvéri ke­zét. Kecskeméthy Zoltán t(r. Készül a Magyar Sajtó Történetének második kötete Az 1848-as márciusi forrada­lom kezdetétől 1890-ig, a mo­dern sajtó kibontakozásáig elemzi a korabeli sajtóterméke­ket a Magyar Sajtó Története II. kötete, amelynek szerkesztése nagyrészt mór befejeződött. A várhatóan a jövő év elején boltokba kerülő könyv — amely­nek megírásában nyolcán vet­tek részt — első felében 1867- ig, a kiegyezésig követhetők nyomon az egykori kiadványok. Egy teljes fejezet foglalkozik a Bach-korszak sajtóviszonyaival, mert tulajdonképpen erre az idő­re tehető a polgári sajtó megin­dulásának kezdete. Ekkor bonta­koztak ki az első nagy újságíró­egyéniségek. Felidézi a könyv többek között Kemény Zsigmond, a Pesti Napló egykori munkatár­sa, majd a szerkesztője alakját: Kecskeméthy Aurélt, akit a politi­kai élet visszásságairól írt csip­kelődő cikkei tették rendkívül népszerűvé, vagy Fáik Miksát, aki írásaiba — a sorok közé — az abszolutizmust bíráló, s a nemzeti ellenállás szellemét erő. sítő célzásokat rejtett. A könyv második felében 1890-ig a sajtónak a politikában megnövekedett szerepéről, a munkás-sajtó első kísérleteiről, a Népszava szellemi elődeinek próbálkozásairól olvashatók elemzések Ebben az időszakban a politikai és irodalmi sajtó mel­lett megnőtt az úgynevezett köz- művelődési sajtó szerepe. Egy­más után jelentek meg a csa­ládi élet- és divatlapok. Mind­ezek következményeként sajtónk a század második felében euró. pai színvonalúvá kezd válni. A további köteteket — ame­lyek 1890 és 1919, illetve 1919 és 1945 közptti időszak magyar sajtótörténetét vizsgálják — a tervek szerint az Akadémiai Ki­adó 1985-ig megjelenteti. Az első kötet 1979-ben látott nap­világot. Egészségügyi szolgálat KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat I. kerület: II. sz. Klinika; II. keblet: Megyei Kórház (belgyógyászat); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet, I. sz. klinika; égési sérülé­sek: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészét: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér.: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10 52. sz. gyógyszertár, Szeptember 6. tér 1., 10/3. sz. gyógy­szertár. II. kér.: Kossuth L. u. 81., 10 8. sz. gyógyszertár, Munkácsy Mi­hály u. 4., 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér.: Veress E. u. 2., 10 7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es telefonszá­mon, este 7-től reggel 7 óráig. Népirtás Baranyában r. Tóth Istvánnak, a „Jakabhegy és környéke” címet vi- selö ez év június 16-án megjelent cikke, úgy érzem, kiegészítésre szorul. Előbb a kurucdúlás, majd a rác­szerb mészárlás miértjére szeretnék reagálni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom