Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-06 / 183. szám

Gesztusként annak, aki továbbvitte a gondolatot... Kaposvári alapítvány Az emlékérmet dr. Bodosi Mihály vette át elsőként 'Mint a rádióból és az or­szágos sajtóból értesülhettünk, a kaposvári Semmelweis-ün- nepségen átadták a dr. Arató Miklós-emlékérmet Az érem Somogy első ilyen alapítványá­hoz fűződik, amit a Kaposvári Megyei Kórház volt igazgató­főorvosa, dr. Arató Miklós em­lékére a család létesített, s amely egy év múlva — az ala­pítványösszeg évi kamatából — már hétezer forinttól is jár. Ezt pályázat útján nyerheti el az a 35. életévét még be nem töltött fiatal orvos, akinek az előző évben publikált vagy tu­dományos ülésen elhangzott ta­nulmányát a bíráló bizottság a legjobbnak ítéli. Az emlékér­met első alkalommal tiszteleti gesztusként a bizottság dr. Bo­dosi Mihálynak, a kaposvári kór­ház ny. igazgatóhelyettesének, a neves baleseti sebész főor­vosnak ítélte oda. Dr. Arató Miklós Pécsett kezdte pályáját gyógyszertani tudományos kutatásokkal. Az ötvenes évek első felében lett a kaposvári kórház labor-fő­orvosa, majd 1957-től igazga­tója, korai haláláig (1964). Irányítása alatt a kórházfej­lesztés mellett széles körű tu­dományos munkára ösztönözte fiatal munkatársait. Gondola­tainak továbbéltetőjeként ve­hette át az emlékérmet — We­ber Klára szobrászművész al­kotását — egykori munkatársa. nem hitelesíthetően — először „ollózta át" magát a 2 méte­res léc fölött. Tagja volt a ber­lini olimpiai csapatnak is. És mellesleg 20 évig — 1935-től 1955-ig — tartotta 196 centi­méterrel a magyarországi csú­csot. Ma is, túl a 70-en, ezer méter úszással kezdi, majd or­vostörténeti kutatómunkával folytatja napjait. Kollégájával, dr. Franki Jázsel kandidátus or­vostörténésszel — aki már szin­tén nyugdíjas — a kaposvári kórház és a gyógyítás Somogy megyei történetét dolgozzák fel nagyobb lélegzetű helytörténeti kötetben. Az emlékéremhez tisztelettel gratulálunk. W. E. Dráva menti nyár Népművészeti és népi iparművészeti vásárral, fú­vószenekarral, tér- és me­netzenével, o zenei hetek­kel július 12-én Barcson kezdetét veszi a Dráva menti nyár rendezvénysoro zata, melyre immár ötöd­ször kerül sor. Az augusz­tus 20-ig szóló program­ban színes, a szórakozást és a kikapcsolódást szol­gáló rendezvények is sze­repelnek, így sváb és dél­szláv bálok, folklór bemu­tatók, kiállítások, köztük a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet történeti és Váci György könyvkötészeti ki­állítása. A határ menti kapcsolatok ápolása . je­gyében a jugoszláviai test­vérváros, Virovitica is több rendezvénnyel jelentkezik. Képernyő helyett mozivásznon Országúton, Majmok bolygója A nyár fílmszenzációi végzett el pályója során, nevét tízezrek említik nagy tisztelet­tel. szerte az országban. Az idősebb generáció nemcsak or­vosként: Bodosi Mihály me­dikus hallgatót a sporttörténet a 30-as évek derekán Európa három legjobb magasugrója között tartja számon, aki egy PEAC-cscpatversenyen — emiatt Fegyvere* őrség a Nemzett Gatértábím Visszatérés az absztrakthoz? Vita egy végiében a 80-as évek amerikai festészetéről Ritkán jár fegyveres őrség a Nemzeti Galéria látogatói kö­zött. Most járkált. Ha ugyanis némely szenvedélyes „műgyűj­tő" netán itt próbálna szeren­csét a pénzgyűjtésben, és a falról leemelvén, elszáguldana egy-egy képpel, akkor annak két következménye lenne. Elő­ször is a járókelők a tolvajt nem segítenének elfogni, mert építőmunkásnak vélnék, aki nagy, lapos kerámiadarabokkal rohangál, túlórában. Kissé ilye­nek ezek a képek. Másodszor pedig államunknak dollárban kellene kifizetnie a kárt, s ez is elkerülendő cselekmény. Hi­szen a budai várban Amerikai festészet: A nyolcvanas évek címmel nyílott kiállítás. Pénte­dr. Bodosi Mihály, akit a na­pokban kaposvári lakásán ke­restünk meg: — A Miklós kórház rekonstruk. ciós elképzelései napjainkban érnek meg, válnak valóra ap­ránként, ahogyan a lehetősé­geink engedik. Valóban na­gyon szerette a fiatalokat, so­kat követelt tőlük, és sokat fá­radozott közöttük a tudomá­nyos igény felébresztése és éb­rentartása ügyében — mon­dotta dr. Bodosi Mihály, aki ugyancsak Pécsett indult 1937- ben, általános sebészként. 1946-ig dolgozott a pécsi kli­nikán, illetve a háborús évek alatt a pécsi hadikórházban. Három évig Komlón bányaor­vos, ezután Kaposvárott műkö­dött, ahol egy véletlen — he­lyettesítés — révén került a baleseti sebészetre, majd az osztály élére — 20 évig. Meg­számlálhatatlanul sok műtétet Két kiállítás Katona Áron Sándor tűzzo­máncművész alkotásaiból nyílt kiállítás a simontomyai vármú­zeumban. Ezen a Budapesten élő képzőművésznek csaknem félszáz tűzzománcfcépe látható. Katona Áron Sándor már má­sodszor állít ki Simontomyán, s az öt évvel ezelőtti bemutatko­zása óta alkotásai sikeresen szerepeltek külföldön, az NSZK- ban. Francia, és Olaszország­ban is. Mostani tárlata augusz­tus 14-ig tekinthető meg Si- montornyón. * A dombóvári művelődési köz­pont hat felnőtt és gyermek kis­csoportjának textil-, hímző-, képző- és díszítőművészeti mun. káit, fotóit, faragásait, kerá­miáit bemutató kiállítás nyílt a. Kapos menti városban. A kiállí­táshoz kapcsolódva a szakkörök gyakorlati bemutató foglalkozá­sokat is tartanak. □Hétfői Korongozni is lehet 12-én cserépvásár Pécsett Vasárnap már hajnali 6 óra­kor megélénkül a pécsi Séta­tér, a cserépvásárok hagyomá­nyos színhelye: július 12-én rendezi meg a Baranya megyei Művelődési Központ és a Ba­ranya megyei Tanács művelő­dési osztálya az V. Országos Cserépvásárt. Ez a hagyományos pécsi cse­répvásár három évvel ezelőtt emelkedett országos rangra, s ez sem titok, hogy miért:.igaz, az országban több helyen tar­tanak hasonló vásárokat, de az egyetlen olyan, ahol kizárólag értékes, népművészek által fémjelzett tárgyakat lehet kap­ni. A sétatéri vásáron ugyanis csak olyan fazekasok kínálhat­ják portékáikat, akik rendszere­sen részt vesznek a kétévenként tartott Gelencsér Sebestyén fa­zekas pályázaton. Valameny- nyien népi iparművészek, a népművészet mesterei, illetve a népművészet ifjú mesterei. Egyébként mint mindig, az or­szágos vásárt a Pécsi Nyári Színház kiegészítő rendezvénye­ként kell tekinteni. Az ország minden tájáról,' Békéscsabától Zalaegerszegig érkeznek — névre szóló meghí­vásos alapon — a fazekasmes­terek, szám szerint harminchár­mon, körülbelül 20 ezer cserép­tárggyal. E tárgyak legtöbbje használati jellegű, de lesz kö­zöttük hagyományőrző dísz­tárgy, sőt játék is. A cserépvásár alatt persze egyéb, hagyományos népi jel­legű rendezvények, műsorok is szórakoztatják a Sétatér közön­ségét. Mindjárt említenénk, omi közvetlenül a fazekasokhoz kapcsolódik: lesz egy korongo- zó is, aki a helyszínen mutatja be mesterségét, s úgy hírlik, hogy a vállalkozó szellemű né­zők is kipróbálhatják ezt a lát­szatra egyszerű műveletet. Ugyanokkor idén is, a felső Sé­tatéren, sor kerül a kedvezmé­nyes nagy virágvásárra. A hat­kor kezdődd vásári zsivajhoz reggel 8 órakor egyéb hangok is csatlakoznak: elkezdődik a műsor a Szepessy-szobomál. Itt hazai és külföldi — NSZK-beli, bolgár, kalocsai, zalai, barcsi, pécsi — néptánccsoportok lép­nek föl. A KISZOV tánccsoport­ján kívül más baranyai együt­tesek előadását is láthatjuk, így például a mecseknádasdi német gyermektánccsoportot vagy a sellyei Csiribiri Színpa­dot, amelynek gyermek-tagjai egy komédiát adnak elő. d. cs. A Pannónia Sörgyár FELVESZ villanyszerelő szakmunkásokat. ken kezdődött, de a mélynyo­mású, színes, mindegyik festő esztétikai vallomását is tartal­mazó füzetből két nap múlva már csak közbenjárásra kaptam egyet. Most újranyomták, vil­lámgyorsan, de az első készle­tet akkor még elkapkodták. Pe­dig — bár festmények esetében bizarr a hasonlat — a tárlat­nak nagyobb a füstje, mint a lángja. Nekem például a kiál­lítás füzete sokkal nagyobb él­ményt ado'ct, igen sokoldalú esztétikai fejtegetéseivel, mint maguk a képek. De aki nem hisz nekem, annak kiírtam az első két nap bejegyzéseit a vendégkönyvből. íme: „Nagyon szép!" — „Igen fel­színes világ!" — „ElszomorítóI" — „Nagy hatással volt rám az egész kiállítás. Egyéni volt!" — „Munkácsy után borzasztó megnézni!" — ,,Végre igazi modern képek!" — „Remélem, nem ez lesz a 80-as évek meg­határozója/" — „Gyönyörül" — Aztán: „A sok buta, sznob, sértő beírás tanúsítja: vizuális kultúránk csapnivaló. Meg kel­lene az embereket tanítani ,új­ra' látni." — Amivel pedig azo­nosítom magamat, az a követ­kező bejegyzés: „Egy-két érté­kes művészi alkotást mutat, de von sok olyan, amely félreérti és félreérten az absltrakt fes­tés értékét és lehetőségét! A forma és a szín önálló kifejező erővel bir, csak művész kell hozzá, s akkor nem kell ,ha­sonlítani', nem kell torzítani!" — Ennyit a magyar közönség véleményéről. Valóban: nem sok újat látni ezen a tárlaton. Inkább vissza- kanyarodást fél évszázaddal ezelőtti stílusokhoz, szinte az absztrakt festészet nosztalgiá­ját. De többnyire vászon he­lyett szilárdabb anyagra való művekkel. Az azonban biztos: ez a piktúra is életérzést fejez ki. Hiszen Lukács György min- dennapiság-elmélete is a mű­vészet-sugallta életérzésekre fi­gyelmeztet — őnélküle pedig ma már mozdulni sem lehet az Georges Noel esztétikában. E tárlaton is az az izgalmas, hogy a mindenna­pok látványából fakadt festé­szet miért az amerikai minden­napoknak azt az életérzését fe­jezi ki, amely a realitások mö­gé és alá akar látni, és állan­dóan élni akar a kételkedés jogával?! Ez ennek a nagy ki­állításnak a kérdése. Máskülönben igen jó ismer­kedés a nagyvilággal. Nem­csak a képek révén, hanem né­hány ritka festészeti film meg­tekintésével is. Ezeket a vetíté­seket délután negyed 4-kor kezdik, a tárlat szomszédságá­ban. A ritka program: július 8-án: Színesbőrűek művészete az Egyesült Államokban. A mo­dern szobrászat mesterei az Újvilágban. A 60-as évek ame­rikai művészete. Július 15-én: Jackson Pollack, Alexander Colden, George Segal, Roy Lichtenstein. Július 22-én: Ro­bert Rauschenbeg, Andy War­hol és Ed Kienholz. A képző­művészet kedvelői számára ér­dekes ezeket a filmeket kritikus szemmel megnézni. Föidessy Dénes Georges Noel: Újra teleirt pergamen című képe. Részlet a francia származású festő esztétikai vallomásából: „A műalkotás csők azok számára létezik, akiknek szükségük van arra, hogy megtekintsék, meghallgassák és megfejtsék üzenetét". Kifulladt a tévé? — Semmi különösebb szenzáció a színpa­dokon? — Akkor van a moziban. Valóban, a képernyőn ezen a nyáron nem várható népszerű, nagy sorozat, olyan például, mint a Hosszú forró nyár volt. Igaz. befejeződött néhány for­gatás, de a filmeket várhatóan a nyáron még nem tűzik mű­sorra, közöttük lesz az ötrészes Örökzöld dallamok című soro- zct. Az 1920-as évektől máig, mintegy 40 híres slágert hallha­tunk majd benne. A többi film már rangosabb és nem millió­kat érdeklő műfaj: két örkény- színmű tévéváltozata, a Glória és a nemrég meghalt íróról ké­szült In memóriám O. I. című. — Továbbá a villámgyorsan hí­ressé lett Győri balett Szamu­ráj című produkciója. Markó Iván koreográfiája. Aztán Bar­tók: Csodálatos mandarinja a magyar balett nagy egyénisé­gének, Harangozó Gyulának táncpantomim változatában, az Állami Operaház táncosainak előadásában. A nyári színpa­dok az ismert stílusban és szín­vonalon játszanak majd, Kazi­mir Károly irodalomtörténeti jel­legű körszinházától Gyuláig vagy Szegedig, a várt stílusú produkciókat próbálják. Megjött azonban a hír: a bu­dapesti Filmmúzeumban évekig zsúfolt nézőtérnek vetített Maj­mok bolygója című tudomá­nyos-fantasztikus film most az ország nagyobb és természete­sen szélesvásznú filmszínházai­ban is a közönséq elé kerül. A Boulle regényéből készült film azzal kezdődik, hogy a hosszú évtizedek óta a világ­űrben keringő kutatócsoport űr-1 hajója kényszerleszállást végez egy ismeretlennek tűnő boly­gón. Ott a majmok uralkodnak és mint őserdei vadakat üldö­zik, vadásszák az embereket. Majd a tragikus felismerés kö­vetkezik, ezt azonban nem illik előre elmondani, és „lelőni a poént”. Ebből a regényből ké­szített a 20-th Century Fox szí­nes amerikai nyelvű filmet. Igaz, a könyv utón a film ke­vésbé elmélyült alkotás. De Franklin Schaffner rendező és a főszerepet alakító Charlton Heston — képünkön az egyik mellékszereplővel — s legfő­képpen a mozgalmas cselek­mény világhírt szerzett ennek a műnek. Más izgalmas mozifilmet is vetítenek még a nyáron. így fel­újítják a majd három évtized­del ezelőtt bemutatott filmtör­téneti művet: Federico Fellini: Országúton című alkotását, Giuletta Massing és Antony Quinn főszereplésével. Ezt azonban csak a stúdióhálózat­ban láthatjuk. A Majmok boly­góját Pécsett július 30-tór augusztus 17-ig játsszák. Várha­tó még a nyáron, a nagyobb hazai filmszínházakban a Pie- done főszerepét alakító Búd Spencer új filmje, a Sheriff az égből című, Michefe Lupo írta komédia is. Ebben Bud Spencer — szerepe szerint — egy földön­túli képességekkel rendelkező kisgyerek partnere. F. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom