Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-11 / 188. szám

1981. július 11., szombat

Dunántúlt napló

3

Két éve alakult a baranyai építőipari társaság

Tevékenysége jó irányba halad

L

assan két esztendeje, hogy megalakult a Baranya megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága. Megalakításának célja az volt, hogy a részt vevő építőipari vállalatok, szövetkezetek, költségvetési üzemek között együttműködést valósítson meg a megyei építési igények kielégítésére, lehetővé tegye a meglévő építőipari kapacitások jobb kihasználását a beruházási s fenntartási, építési tevékenység optimális összehangolásával, a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználásával és célszerű fejleszté. sével.

Minőség, rugalmasság, a határidők pontos betartása

Országos

hírnevet

szereztek

Egyéni

kezdeményezések

érvényesítése

össze a költségvetési üzem dolgozói

Jöhet a megérdemelt pihenés

Ötuen esztendő o sgqQcwiqbgn

Nyugdíjba készül Gáspár Ferenc

hosszú távon

A Szentlőrinci Tanács Költségvetési segédüzeme nemcsak a baranyai tanácsok igényeinek tesz eleget, de a megyehatáron kívülre is dolgozik. Az előkelő ipari rangot kivívó melléküzem országos hírű. Amikor Szentlőrincen a Szigetvári Cipőgyár termelő egységet nyitott, a tanácsi segédüzemet egy dolgozó sem hagyta el, pedig a „szomszédos várban” több fizetést és gyors szakmai emelkedést ígértek.

Mi lehet a szakmai és munkaközösségi összetartozás ereje? Aligha a vezetői kényszer. Inkább az, hogy az egyéni kezdeményezést, szakmai tervező kedvet megbecsülik hosszú távon. A kollektívára ezen kívül ösztönzően hatott, hogy mindig is saját maga gazdálkodta ki a fejlesztés, a továbblépés tőkéjét.

Épp fél évtizedes a volt téglagyárban kialakított telep, és ezalatt a száz munkásból .— fele nő — nem ment el senki: a kilenc környéki községből, az új lakótelepről bejáró dolgozók hűségesek. A népszerűség csak fokozódik és mór pécsiek állnak sorban a bejutásért.

Maradéktalanul eleget tesznek a Megyei Tanács megrendeléseinek, így például kórházak, iskolák, napközi és szociális otthonok villamos berendezéseit rendszeresen felülvizsgálják, de energiatakarékossági méréseket is végeznek. A berendezések javítását is elvállalnák, de ehhez még nem kaptak tanácsi engedélyt. A Megyei Tanács ipari osztálya napjainkban már alig emel kifogást a szerteágazó gazdasági kapcsolatok ellen.

A mellékiparági tevékenységet folytató szentlőrinciek önbizalma, vállalkozói kedve egyre nő. Korántsem az elbizakodottság jellemzi ezt a vállalkozói hajlamot, mert a helyi szellemi erőkre, a csaknem húsz műszakira és többszörösen képzett szakmunkásra építik a kibontakozás lehetőségeit.

Maguk terveznek, maguk kiviteleznek a megrendelő cégek ötletei, tanácsai alapján alig egy-két hónapos átfutással. Említhetjük az egyedi, vagyis saját terméknek számító gokartjátékokat, a parki padokat, a strandok könnyűfémszerkezetes lefedését, a villamos berendezések kivitelezését, az új típusú elektromos sorompókat, a kotró- és árokásó kanalakat, híd- sablonokat, a hőkicserélőket, melyeket többek között a Pécsi Műszaki Főiskolának, a Ferro- glóbusnak, a Hőszolgáltató Vállalatnak készítettek.

Felsorolni is nehéz a több mint ötven alapterméket és annak egy-kétezres változatát. A melléküzemági gyártmányféleségek ilyen gazdagságával nem találkozni a megyénkben másutt így például kerékből 14, magnó- és rádió mechanikus

Gyermekkerékpárokat szerelnek

alkatrészeiből 400—500, vös- szerkezetekből 30; padokból és műtárgyakból 15-féle készül. Az állandó megrendelők jelenleg harmincon vannak — immáröt éve, míg az alkalmi üzletkötők száma évente 100—150-re tehető. A siker annak is köszönhető, hogy a minőséget, a határidőtartást nem éri kifogás, és az újdonságok kivitelezésére selejt nélkül állnak át.

Az alkalmi üzleti megrendelések gyors alkalmazkodó képességet követelnek, olyan gyártási felállást, hogy pár héten belül szállíthassanak. Ezt csak az azonnali átállással lehet elérni, miközben a szakmunkások napok alatt tökéletesen elsajátítják az új, bérbe adott gépek kezelését. Ha ez nem sikerül a napi nyolc órában, akkor nyújtott műszakot tartanak, akár vasárnap is.

A melléküzemág vezetője, Czingelly Imre elmondotta, hogy eddig minden alkalommal sikeresen teljesítették a sorozat- gyártásban vállalt kötelezettségeket. így például elérték, hogy egy évben átlag 10 000 gokartot, 200 000 kereket és reduk- tort, valamint 4—5000 kerti műtárgyat gyártanak és a Mech- labor legnagyobb baranyai partnere lettek. A leafontosabb partnerek elégedettek, mint a Baranya megyei Idegenforaal- mi Hivatal, a DDGáz. a KPM, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Budapesti Járműipari Szövetkezet, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár, valamint a Kertészeti Egyesülés. Többre lenne képes a kollektíva, ha a szakmunkások aránya tovább javulna, hisz akkor komolyabb sajóterős gyártmány- fejlesztésekre és nagyobb szé- riójú sorozatgyártásokra kerülhetne sor, a megrendelések fogadásának, kivitelezésének az ideje pedig tovább rövidülne.

Hamarosan befejeződik a két éve saját erőből történő rekonstrukció, és eredményeként a jelenlegi tízmilliós termelési érték elérheti a 13—15 millió forintot is. Egyebek között az anyagmozgatás folyamatos lesz, a technológiai rendszer tökéletesedik, saját célgépeket vásárolnak és így új termékkel is jelentkezhetnek, mint a háromkerekű b'cikli, a lengő- és körhinta, vagy a libikóka. A Mech- labornak pedig önállóan állíthatnak elő alkatrészeket. Ezen kívül kapcsolatot alakíthatnak ki hiánycikkpótlásra a Titánnal, raklapkészítésre a Mecseki Szénbányákkal, vagy még szorosabb lehet a kötődés a ME- ZŐGÉP-hez.

A tanácsi kisüzem bebizonyította, hogy a lakossági és a közületi szolgáltatáson kívül kitűnő melléküzemági tevékenységet is képes folytatni, hisz erre a szellemi kapacitásából is futja. S nem titkolt cél, hogy mind több saját gyártmánnyal jelentkezzenek a piacon.

Csuti János

Az idős ember keményen megszorítja azr íróasztal lapját, amely mellett ül. Mintha e szorításból akarna keménységet meríteni saját elérzékenyülése ellen. Arról beszél, hogy bár nyolc évet rádolgozott, most már visszavonhatatlanul eljött az idő, mikor menni fog, mégsem tudja elképzelni a munka, a megszokott munkahely nélkül az életét. Azt mondja, majd arra kell leginkább összeszedni az erejét, hogy megállja, ne menjen be a malomba minden nap.

Gáspár Ferenc molnármester, jelenleg a Gabönaforgalmi és Malomipari Vállalat nyugdíjba készülő üzemvezetője, ötven éve szerezte meg a mesterlevelet. Nem csoda, ha úgy érzi, nem tud meglenni a munkája nélkül, hiszen ha a munkahelye sokszor változott is, helyezték, küldték ide-oda (mindig oda, ahol rendet kellett teremteni), de maradt mindig a szakmájában.

— Maradtam bizony, még akkor is, mikor sokan hátat fordítottak — mondja. — Az 1934— 36-os években az országban erősen lecsökkent a külföldi bér lisztőrlés. Nagyon sok malmot kellett akkor becsukni és sok molnár maradt állás nélkül. Én akkor is maradtam, mentem oda, ahol munka volt. Ezt megelőzően pedig nagyon híres volt a magyar malomipar. Fél Európának mi őröltünk. Az akkori világszínvonalhoz képest a hazai malmok korszerűeknek számítottak. Híresek voltak a budapesti, miskolci, szegedi malmok. A Barcsi Unió malma pedig már akkor parkettás volt, a csövek, berendezések borovi fenyőből készültek, nem sok ilyen volt akkor Európában.

Én 1930. március elsején álltam be Vendel István malmába Szentlőrincen. Akkoriban az inasnak mindent kellett csinálni. Az én dolgom például először a disznók etetése volt, csak fél év után kezdtem a

malomban is dolgozni. Abban az időben vámcsere őrlés volt. A paraszt vitte a búzát és egy mázsáért 60 kiló lisztet kapott. Az inasok teendője volt a kocsiról lehordani a zsákokat, kimérni a járandóságot, < utána megint visszarakni a kocsira. Udvariasnak kellett lenni, majd- nemhogy körülugrálni a parasztot, hogy máskor is ebbe a malomba jöjjön vissza. Mert akkor nagyon sok malom őrölt az utak mellett, folyóvizek mentén.

— Tudja, hogy lettem később én önálló? 1935-ben elvittek katonának. Ott megsérült a kezem, leszereltek és rokkantsági nyugdíjat kaptam, 98 pengőt, ami akkor szép pénz volt. Mellette dolgoztam is, így összejött a pénz egy kis malomra Szentlőrincen. A háború alatt és után megint sok molnár hagyta ott a szakmát. Én akkor is maradtam. Az emberek Budapestről és a nagyvárosokból járták az országot gyalog vagy vonat tetején utazva, hogy néhány kiló liszthez jussanak. Ügy éreztem, ha én is elmennék, cserbenhagynám őket. Meg aztán én nem is tudtam elképzelni, hogy valaha is mást csináljak.

Gáspár bácsi az ötven év alatt mindössze kétszer volt távol, arra is a felesége beszélte rá, de egy hétnél tovább nem bírta. Azt mondja, az íróasztalt utálja, csak a malomban érzi jól magát.

— Pedig ma már nagyon megváltozott a szakma — mondja —, nem a molnárok őrölnek, hanem a tervező mérnökök és a kutatóintézetek. Mégis szép szakma ez! Mert amit mi termelünk, az mindennap minden ember asztalára kerül. Hogy a nyugdíjban majd hogyan lesz? Én nem is tudom . . .

Keményen szorítja az asztal lapját, mintha e szorításból akarna keménységet meríteni. ..

Sarok Zsuzsa

Jelenleg tagja a gazdasági társaságnak a BÉV-en kívül a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Mohácsi Építőipari Szövetkezet, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet, a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat, a Szentlőrinci Költségvetési üzem, a Pécsi Építőipari Szövetkezet, a Mecseki Szénbányák, az Építőipari

Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat, a Sellyéi Költségvetési üzem, az Építőipari Gépesítő Vállalat a Sásdi Építőipari Szövetkezet, a 26-os Állami Építőipari Vállalat, az Építőipari Szállítási Vállalat, valamint megfigyelőként a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalót.

Bár csak alig két év telt el az építőipari „nagycsalád” életében, azt mór egyértelműen bizonyította, hogy a szervezetek közötti együttműködés a kölcsönös előnyök alapián jó irányban indult el. Különösen az anyag- és műszaki ellátás színvonalának javításában, a gépgazdálkodás koordinálásában, a kapacitásgazdálkodás összehangolásában értek el figyelemre méltó eredményeket. Példaként említhető, hogy a tagoknak nem kell Budapestre járni különféle anyagokért, mert a regionális telephelyen még a „kurrens” cikkeket is beszerezhetik. Ez a kis vállalatoknak nagy segítség. Bevezették a kölcsön gépbérleti rendszert, a gépjavítások hátterének ösz- szehangolt fejlesztését. Az úgynevezett hiányszakmákban a folyamatos koordinálás során mintegy 30 millió forint értékű többletkapacitást biztosítottak.

Azonban a valósághoz tartozik, hogy a már most meglévő lehetőségeket sem használják ki teljesen. A társaság működésében még sok a formális elem.

Pécs belváros legszebb, s hajdan legforgalmasabb zöldségboltjának ajtaján lassan mer egy éve ott árválkodik a „Zárva" tábla. Amióta becsukták, a Sallai utcából sétálóutca lett. S ilyenkor nyáron nemcsak a bevásárlásra igyekvő háziasszonyok, a sétáló pécsiek, de a külföldi turisták is be- bepillantanak a hatalmas üvegablakokon, üres pultokon kívül egyebet nemigen látnak. Hacsak azt nem, hogy az üresen kongó bolt belülről ugyancsak megszépült, megcsinosodott. A frissen festett, mázolt üzlethelyiségben új pultokat, hűtőszekrényeket helyeztek el. Korszerűsítették a belső világítást is.

Az új „gazda" a TSZKER pécsi területi központja, egymillió forintot fordított a bolt korszerűsítésére. amely most a legkényesebb higiéniai igényeknek megfelelve várja a július 20. utáni megnyitót. A nyitó- készlet értéke meghaladja majd a nenyedmillió forintot. A választék igen széles skálán mozog majd, mert az üzemeltetőnek az a célja, hogy a Sallai

gyakori az indokolatlan érdektelenség, a társaságon belüli információcsere még nem elég széles körű.

Ezek után nézzük, hogyan vélekedik néhány érdekelt vezető a Báránya megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társaságának eddigi tevékenységéről, szerepéről.

laszenovics Miksa, a társaság koordinációs irodájának vezető- je:

— Szép eredményeket értünk el, de sajnos a dinamikusabb fejlődést gátolja, hogy a társaság nem jogi személy, s többek között emiatt az érdekeltségi rendszer sem megfelelő. Úgy látom, hogy a tagszervezetek" csak hasznot akarnak húzni az együttműködésből.

Ozsváth Károly, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat főmérnöke:

— Még messze vagyunk azoktól a lehetőségektől, amiket ki lehetne használni. Peruié, azt látni kell, hogy a társaság nem csodaszer, hisz szerény segítséget tudnak csak adni. Sokkal jobbá nem teszi a munkát, de véleményem szerint idővel felnő azokhoz a felada- tokRoz, melyekért létrehoztuk. Szolid eredményeket azonban már most is fel tud mutatni, elsősorban a gépek, kapacitás, anydgellátás terén. Az együttműködésnek valamennyi területen a kölcsönös előnyök alapján kell létrejönnie.

Árki Zoltán, a Szentlőrinci Költségvetési üzem vezetője:

— A mi munkánkhoz nagy segítséget ad a társaság. Ilyen kis egyséqnek, mint amilyen a mienk, jelentős előnyöket nyújt, elsősorban anyagellátás, gépellátás terén. Velünk szemben azonban, úgy érzem, nagyobb ez elvárás, mint amit mi teljesíthetnénk.

R. N.

utcai mintabolt megfelelően reprezentálja a megye termelő- szövetkezeteinek élelmiszergyár. tó tevékenységét.

Az új boltba 25 termelőszövetkezet, a MECSEKTEJ, a Baromfifeldolgozó, és választék- bővítés céljából a Pécsi és a Szigetvári Állami Gazdaság szállít majd élelmiszerféleségeket.

A mágocsi és a sombereki tsz .sertés-töltelékárut, füstölt házikészítményeket, a mohácsi Új Barázda Tsz és a felsőszent- mártoni Zrínyi Tsz zöldségféléket, a siklósi és a villányi tsz termelői borokat, a bogádi tsz szörpöket, fagylalt alapanyagot „ szállít a mintaboltnak Bolyból Siklósról friss házikenyeret, a kacsótai MECSEKTEJ-től tejet, tejterméket kap rendszeresen az üzlet. Kapható majd mák, dióbél, bab, lencse, egyéb szárazáru, burgonya, friss hazai és déligyümölcs, konzerv és friss gomba is.

A tsz mintabolt július harma. dik hetében, tehát még a turistaszezon kellős közepén nyitja meg kapuit.

Házikenyér, füstölt áruk, friss zöldség

Megnyílik a tsz-ek mintaboltja Pécsett

25 tsz szállít élelmiszert