Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-10 / 187. szám

1981. július 10., péntek DunöntQit napló 5 LvovI pártdelegáció megyénkben Pécs városrész épül Lvovban Aratás, gyümölcsszedés, cukorrépaszemle Elsőnek az idén a mártélyi Fürst Tsz-'böl jelentették: befe­jezték az aratást. A gazdaság 755 hektárnyi búzaföldjének termése a magtárban, s csü­törtöktől kombájnjaikkal a szomszédos gazdaságokban vágják a gabonát A többi Csongrád megyei gazdaságban pedig éppen erre a napra vé­geztek a legkorábban érő kalá­szos, az őszi árpa betakarítá­sával, s akárcsak másutt az or­szágban, itt is javában aratják a kenyérgabonát. Győr-Sopron megyéből ar­ról érkezett hír, hogy a hét kö­zepén már több mint 750 kom­bájn vágta a gabonát; az őszi árpával végeztek; a tavaszi ár­pa betakarításához pedig most kezdtek hozzá. A nyári betakarítás idején is akad egyéb munka a határban. a Hajdúságban például a hét közepén megkezdődött a cu­korrépaszemle. A Kábái Haj­dúsági Cukorgyár és a gazda­ságok szakembereinek egyön­tetű véleménye az eddigi ta­pasztalatok alapján: régen volt július első felében ilyen jól fej­lett a cukorrépa, mint az idén. Pezsdül az élet a gyümöl­csöskertekben a Siófoki Állami Gazdaságban — a meggyszü­ret után — csütörtökön mór a középkorai érésű őszibarack szedéséhez félezren kezdtek hozzá. A munkában diáklányok segítenek. A gazdaságban az idén nyílt meg a 20. ifjúsági tábor; a két évtized alatt ed­dig 67 ezer diák töltött két-két hetet itt, s az ifjú segítők mind­egyike tonnányi gyümölcsöt sze­dett le. Vlagyimir Szemjonovics Gri- gorenkónak, a Lvov Területi Pártbizottság osztályvezetőjé­nek vezetésével pártküldöttség tartózkodott a héten megyénk­ben. A küldöttség tagjai: Nyina Vasziljeyna Kumecsko, a Strij járási Pártbizottság titkára és Sztyepan Mihajlovics Paszecs- nyik, a Brod járási Pártbizott­ság titkára. Velük beszélget­tünk tegnap, úticéljukról, be­nyomásaikról érdeklődtünk — hiszen mindhárman először jár­nak magyarországi testvérme­gyéjükben. — Mindhárman ideológiai te­rületen dolgozunk — mondotta a delegáció vezetője —, s ez egyben úticélunkat is meghatá­rozta. Az itt folyó ideológiai és propagandamunka menetével, eredményeivel ismerkedtünk, különös tekintettel a közvéle­mény alakolásóra, a burzsoá propaganda elleni fellépés módszereire. — Grigorenko elvtárs, ha jól tudom, az önök megyeszékhe­lyén, Lvovban új városrész épül, amely Pécs nevét kapja. — Igen, ez így van: a nagy­arányú lakásépítések most tar­tanak félidejüknél. Az új vá­rosrész névadója még nem tu­dom mikor lesz. de eav máris biztos: a leendő városrész felé tartó már ma Pécs utcán ér­heti el az építkezések -színhe­lyét. — Mi a véleményük az itt lá­tottakról? Nyina Vasziljevna Kumecsko: — Gépkocsival jöttünk, szinte ói egész Maayarországon. Én egy mezőqazdasági járás párt- bizottsáqán dolgozom, így fő­leg a falvakat, a határt néz­tem, s megvallom, nagy öröm­mel láttam a falvak rendezett­ségét, a sok új építkezést, s kint a határban folyó munkát, az igen magas fokú gépesítettsé­get. A maqyar mezőgazdasáq eredményeit ismertem, s most örömömre alkalmam is volt sze­mélyesen meggyőződni a hal­lottakról. Sztyepan Mihajlovics Pa- szecsnyik: — Nem feledkezhetünk meg vendéglátóink kedvességéről, figyelmességéről sem. Ezt kö­szönjük. Pécs várost pedig úgy érzem, a szívünkbe zártuk. Nemcsak a látvány, a város műemlékei jelentették az újat, hanem a nemrégiben megkez­dődött belvárosi rekonstrukció programja is. Talán sikerül né­hány hasznosítható tapasztala­tot hazavinni, ugyanis Lvov ré­gi, történelmi központjának fel­újítása, rendbetétele is most folyik. — Pécsett ismét vásárkaput nyitottunk - a Ivovi kiállítók nélkül. Vajon miért? Vlagyimir Szemjonovics Gri­gorenko: — Szerettünk volna jönni, de szervezési gondjaink akadtak. Felsőbb szerveinkkel nem sike­rült bizonyos szállítási és vám­kérdéseket tisztázni időre, ezért nincs most Ivovi pavilon a Pé­csi Ipari Vásáron. De az már biztos, hogy ha ismét meghí­vást kapunk, a következő vá­sáron részt veszünk, és lesz mit a kirakatba tennünk. S ezt azért is merem mondani, mert úgy vélem, hogy a pécsi vá­sáron való részvétel a legjobb propaganda; Lvov terület an­nak is bemutatkozhat, aki ne­tán soha nem jut el megyénk­be, városunkba. A pártdelegáció tegnap a Szigetvári városi-járási Pártbi­zottságra látogatott, majd a cipőgyárban ismerkedtek a ter­meléssel, délután pedia a PIV előkészületeit tekintették meg a vendégek, maid a megyei pártbizottsáaon Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára fogadta őket. s a beszélgetés során ösz- szegezték a baranyai látoqatás tapasztalatait. A vendégek ma reggel utaztak haza. K. F. Bjrdö lesz a helyén Befejezés előtt a szennyvíziszaptó feltöltése Porfelhőt húznak maguk után a billenőplatós teherautók, nyomukban a por még le se száll, már újabb és újabb au­tó érkezik földdel és törmelék­kel. A billencsek betárolnák az egyik „iszapkráter" pereméhez, ledöntik rakományukat és in­dulnak újabb fordulóra. Szürke Megkezdődik a szervestrágya-készítés Életveszélyt okozó testi sértés Szomszédvilából verekedés Egy zsírkeverő fakanál, két vasvilla, egy meggyfa karó, valamint két haragos szom­széd család voltak a fősze- leplői a szomorú események­nek április 18-án, Mohácson. Fenyvesi Józsefné, a Kis- mohács utca 5. szám alatt lakik, Budzsáklia János, a Kismohács utca 6. szám alatt. A szomszédos családok kö­zött a haragos érzület már több alkalommal veszekedé­sekhez, egymás durva sérte­getéséhez vezetett. Napiren­den voltak a különböző per- petvarok. Április 18-án a ké­ső délutáni órákban is szo­kásos napi csetepaténak indult a dolog. Az 51 eszten­dős Budzsáklia János 30 éves János fiával hazafelé tartott, és elhaladt Fenyvesiné háza előtt. Ez idő tájt Fenyvesiné lánya, Drechsler Ádómné ép­pen az udvaron tartózkodott. Ifjú Budzsáklia János felelős­ségre vonó hangnemben be­kiabált az asszonynak, kifo­gásolva, hogy a kutyájukat megmérgezték, A 45 eszten­dős Drechslernében felforrt a vér, kijött az utcára és a magával hozott nagyméretű zsírkeverő fakanállal — „majd adok én nektek” kijelentés megtétele után — ütlegelni kezdte a vádaskodót A 70 esztendős Fenyvesiné egy ki­sebb méretű vasvillával ugyancsak megütötte néhány­szor a szomszéd fiút. A ve­rekedésbe ezután bekapcso­lódott Drechslerné élettársa, aki egy nagyobb méretű vas­villával a kezében érkezett a helyszínre és nekitámadt idős Budzsáklia Jánosnak. A végeredmény: Budzsák­lia János életveszélyes sérü­léseket szenvedett. A kopo­nyája több helyen eltört, em­lékezés- és beszédzavara ke­letkezett, súlyos egészségrom­lás állt be nála. A koponya­sérülés halálos kimenetelű is lehetett volna, ha a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás nem menti meg az életét. Nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett Drechsler­né és ifj. Budzsáklia János. A Baranya megyei Főügyész­ség Drechslerné élettársát, a 47 éves 5zendrei Lászlót, Drechslernét és Fenyvesinét életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolja. Ifj. Bud­zsáklia János ellen könnyű testi sértés vétsége miatt emeltek vádat. A verekedéssé fajult szom­szédvita ügyében a közeljö­vőben ítélkezik a Pécsi Me­gyei Bíróság dózer tolja be a földhalmokat az iszaptóba. Egy hónapja tart éjjel-nap­pal, szombaton és gyakran va­sárnap is a nagyüzem, feltöltik a Megyeri úti szennyvíziszap- tárolót. Legtöbb gépen BÉV és ÉPFU felirat, a föld fuvarozá­sában segítenek a Kertészeti és a kéthektárnyi területből, na­pokon belül ezeket is megszün­tetik. A szennyvíziszap jó ideje cső­vezetéken a centrifugaállomás­ra jut a Megyeri úti szenny­víztelepről. Ott kicsapatják be­lőle a vizet és a földnedves iszapot a tárolókazettákba en­gedik, ahol a Talajerőgazdál­kodási Vállalat tőzeggel bo­Parképítő, a Köztisztasági és rítja. Július húszadika táján Útkarbantartó Vállalat, vala- megkezdik a granuláló üzemi mint a Volán teherautói. A kertvárosi árok és a Pécsi­víz közé beékelt kilenc hektár területű szennyvíziszaptó fel­töltését még 1978-ban meg­kezdték. Igaz, lassú ütemben, ügyelve arra, hogy a szenny­víziszap centrifugaállomás és granuláló megépítéséig, illet­ve végleges üzembe helyezésé­ig maradjon biztonsági tároló­helye a Megyeri úti szennyvíz- telepen képződő iszapnak. Ta­valy év végén már csak három­hektárnyi terület maradt fedet­lenül. Ez is épp elég bűzzel árasztotta el melegebb napo­kon Kertvárost, sőt az orrfa­csaró bűzt Pécs többi részére is elvitte a szél. Már csak három „kráter" árulkodott tegnap, hogy milyen is volt az iszaptó. Ennyi ma­radt a gyors feltöltés nyomón próbáit, így a centrifugaállo­másról kikerülő iszapból már jó minőségű szerves trágyaként is hasznosítható granulátum ke­rül ki. A mind jobban zsugorodó szennyvíziszaptó egyetlen után­pótlását jó ideje már nem a szennyvíztelepről, hanem az égből kapja, eső formájában. Az utóbbi hónap 3—4 esős nap­ja jelentősen hátráltatta a fel­töltést, mert akkora volt a sár, hogy nem tudtak földszallítmá- nyukkal bemenni a teherautók. Megkezdték a már feltöltött részek humusszal való takará­sát, és fásítanak. Az évtizede­ken át bűzlő szennyvíziszap-tá­roló helyén majd erdő lesz. M. L. FOLYÓIRDTSZEMLE A PÁRTÉLET júliusi számában jelent meg dr. Péter Jánosnak, a KB osztályvezető-helyettesé­nek és dr. Látos Istvánnak, a KB alosztályvezetőjének közös írása, mely a pártdemokráciá­nak a vezető testületek munká­jában való érvényesülésével foglalkozik. A megyei pártla­pokat olvasva arról tájékozód­hattunk, hogy az elmúlt hetek­ben több megyei pártbizottság vitatta meg saját munkamód­szerét, hozott határozatot an­nak fejlesztésére, s e testületi vitákban nagy figyelmet fordí­tottak a pártdemokrácia érvé­nyesülésére. A közeljövőben hasonló napirendet vitat majd meg a Baranya megyei Párt- bizottság is. Mindezeket figye­lembe véve érdemes tanulmá­nyozni a két szerző igen érde­kes publikációját, melynek alapját a Központi Bizottság mellett működő Pártépítési Munkaközösség vitája képezi, ahol áttekintették a pártdemok­rácia érvényesülését és állást foglaltak a további tennivalók­ra. Megállapítják a szerzők, hogy pártunk 1956 óta jelentős intézkedéseket tett, korszerű munkamódszereket alkalmazott a pártdemokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés érvényesülése érdekében. Kifejezésre jut eb­ben, hogy a párt a politikai kialakítását és végrehajtásának megszervezését a lehető leg­szélesebb bázisra építi, a párt vezetését nem sajátítja ki egy szűk vezetői réteg. A kollektív vezetés érvényesülésének fontos megnyilvánulása a választott testületek tagjainak egyenjogú­sága. A vezető testületek mun­kájában egyaránt kell hogy érvényesüljön a kollektív veze­tés, a személyes felelősség, a testületi tagok egyéni felelőssé­ge, a hatáskörök érvényesülése, a testületek politikai felelőssé­ge. Az értékelések szerint a párt­szervek általában helyesen ér­telmezik és gyakorolják feladat- és jogköreiket, területükön ma­gas fokú politikai felelősséggel párosult önállósággal gondos­kodnak a párt politikájának megvalósításáról, a központi határozatok végrehajtásának megszervezéséről, döntenek a hatáskörükbe tartozó ügyekben. A fejlődés kétségtelen ered­ményei mellett a cikkben ráirá­nyítják a figyelmet néhány olyan kedvezőtlen jelenségre is, melyben a munkát, a mun­kamódszereket javítani szüksé­ges. Néhányat érdemes ezek közül itt is megemlíteni. Ta­pasztalható, hogy az irányító szervek az alsóbb szervek felé egyidőben több jelentős kérdés vizsgálatát írják elő. Időnként a pártszervek a gazdasági, tár­sadalmi kérdések közül nem mindig választják ki helyesen azokat, melyek politikai dön­tést igényelnek. Esetenként a napirendek előterjesztői a tes­tületek elé nem terjesztenek al­ternatív döntési lehetőségeket, ebből az okból következően fordulnak elő a formális dönté­sek. A testületek vitájának érté­kelése azt mutatja, hogy igen eltérő az aktivitás, vannak na­pirendek, melyek nem keltenek fel érdeklődést, vannak aktív és rendszeresen passzív testületi tagok. Mindezek elemzése és tanulságainak levonása figyel­met érdemlő. Az előzőkben em­lített megyei pártbizottsági ülések tudósításaiból az olvas­ható ki, hogy szinte mindenütt megemlítették, vitatták a töb­bek között itt felsorolt kedve­zőtlen jelenségeket is, keresve a megoldás, a munka javítá­sának lehetőségeit. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom