Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-10 / 187. szám
1981. július 10., péntek Dunántúli napló 3 A javítóműhelytől a párttitkári székig Szövetkezeti és pártdemokracia Beszélgetés a termelőszövetkezeti pártmunkáról n Széchenyi Gimnáziumban autószerelést tanult a romonyai fiatalember, nyaranta a nagykozá- ri termelőszövetkezet műhelyében dolgozott, majd az érettségi utáh is. A ha- tárcrségtő’ min': kiképzett katonn ér min': párttag tért vissz« a szerelőműhelybe, innen jelentkezet* Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kőrmend: Gépészeti Főiskola' Karára. A szerelőbe gepműheíyveze tő lett, aztán gépüzemelö. majd amikor egyesült a berkesdi, a hosszúhetényi, a nagykozári ér a vasasi termelőszövetkezet, a friss diplomás lett az egyesült tsz műszaki föágazatveze- tője. Egy évre ró megválasztották a Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet párttitkárának. Az egykori autószerelő diák, a mostani párttitkár: Pusztai János. Alig túl a harmincadik életévér. — Az első komolyabb munkám 1974-ben volt, az egyesülés után. Egy szárítót készítettünk, a kapavágástól az utolsó szögig megvoltunk vele három hónap alatt. Mint műszaki vezető ezután már nem sokat tehettem, hiszen függetlenített pórttitkár lettem, azután egy évre beiskoláztak a pártiskolára. Majd a szakosítót is elvégeztem a szocializmus politikai gazdaságtana alapszakon. Idén kaptam meg a diplomámat erről. Döntés és megvalésitás közösen — Valóban független egy függetlenített párttitkár a termelőszövetkezetben? Hiszen lizetés'ét a termelőszövetkezet adja ... — Nem, ez nem jelent függőséget. Nem kell olyant tennem, ami ellentétes a véleményemmel vagy a politikával. Én is tsz-tag vagyok, engem is a termelőszövetkezetben dolgozó kommunisták választottak meg. s a közgyűlés szavazta meg, hogy fizetésemet a tsz adja. Különben csak a pécsi városi párt-végrehajtóbizotlság hatáskörébe tartozom. És ez persze nem jelenti azt. hogv ha van vita a termelőszövetkezetben,' akkor az én igazam érvényesül. Mikor hogy, de akkor sem fekete-fehéren. hiszen mindenki azt akarja, hogy menjen jól a tsz-nek, mert csak akkor mehet jól a tsz-taaoknak is. A döntések sok közös tervezés, beszélgetés, tárgyalás, olykor vita után születnek, s ezek a döntések már közösek. Közösen is kell teljesíteni azokat. jón Romonya, odáig, hogy milyen az iskola. Az ivóvíz persze gazdasági kérdés, mert nélküle nem üzemelhetne a szörpüzem, de ezzel ivóvizet kap, igaz csak közkifolyókból, az a falu, ahol a csecsemőknek Pécsről hozzák a vizet. Ezzel összefüggő sajátosság, hogy itt dolgoznak az emberek, itt is élnek, s jövedelmük jelentős részét is itt költik el — szemben mondjuk egy vállalattal. Tehát a pártszervezet gazdaságpolitikai tevékenysége mellett mégoly fontos a községpolitika. önmagában egyszerűbb lesz az üzemi pártmunka is. ha a pártszervezet ismeri a tsz-ben dolaozók lakóhelyi gondjait, egyúttal szebb is. hiszen nemcsak a szűkén vett gazdaságra terjed ki, hanem az emberek hétköznapjaira, mindennapjaira. Mert ho ónnak alakításában is részt vesz a pártszervezet, könnyebben oldhatók meg a munkahelyi feladatok is. Szövetkezeti és vállalati különbség Ismeretségem nem úikeletű Pusztai Jánossal, a szakosítón egy évig egy osztályba jártunk. Emlékszem, egy szemináriumi foglalkozáson tőle szokatlan hevülettel vett részt a vitában a szövetkezeti demokráciát illetően. — Ma is az a véleményem, a szövetkezeti demokrácia sokkal fejlettebb a vállalatinál, s nemcsak. mert a szövetkezetben minden felelős posztra a közgyűlés válaszba a vezetőket. szemben a vállalatvezetés kinevezésével, noha a szövetkezeti tulajdonforma csak másodsorban említődik a szocializmus tulajdonviszonyai között. Ügy vélem, a szövetkezeti demokrácia fórumainak felépítése, a közgyűlés, a küldött- -gyűlés, a vezetőségi gyűlés nagyobb teret enged a személyes vélemények kibontakozásának. — S milyen kapcsolatban van o pártdemokrácia a szövetkezeti demokráciával? — A párt sok évtizedes hagyományai, tapasztalatai nyilvánvalóvá teszik, hogy a szövetkezeti mozgalom az, amely többet kaphat, tanulhat a másiktól a demokrácia kérdéseiben, különösen ami a demokratikus centralizmust illeti. Nem véletlen, hogy a demokrácia o munkahelyeken a leghatékonyabb, s nem a lakóterületen, az ott dolgozók közvetlen válaszokat kapnak gondjaikra, nem kell, hogy közgyűlés elé kerüljenek. Ugyanez már nem mondható el a lakóterületen, ott a pártszervezeteknek nagyobb is a feladata e téren. Melléküzemág és közös érdekeltség — Úgy hallottam, nem egységes a melléküzemágak megítélése a termelőszövetkezetben ... — Bár csak ott tartanánk, hogy csak itt nem egységes. Mert igaz, hogy vannak viták a termelőszövetkezeten belül is, de mégis most indítjuk a negyedik melléküzemágunkat. Ha ezek megalapozottak, akkor csak „elvi" kifogást emelhet bárki is. Dehát milyen elvi kifogás lehet azzal a ténnyel szemben, hogy a termelőszövetkezet árbevételének 75 százaléka a melléküzemágból származik. A szörpüzemünk a tsz- ben megtermelt gyümölcsre létesült, s ebben is előbbre tudtunk lépni úgy, hogy hat hektár szamócát családi művelésié kiadtunk száz négyszögölenként. Ennek két éve, de ha kétszer ekkora lenne a szamócás, akkor sem tudnánk kielégíteni az igényeket. Ezért a jövőben málna- és szölőművelő szakcsoportokat is létrehozunk, egyesítve a nagyüzemi és a háztáji termelési mód előnyeit. A permetezés stb. nagyüzemi, a sorművelés, a szüret „háztáji" - csak így tudjuk csökkenteni a természeti, családi stb. körülmények differenciáló hatását. Hiszen vannak olyanok, akik nem tudnak sertést hizlalni, mert nincs hozzá óljuk, de ők részt vehetnek a szakcsoportokban. így van az, hogy a melléküzemágak megítélésében ugyan vannak viták, de ezek is úgy „sülnek el", hogy előbbre menjenek a dolgok. — Megéri párttitkárnak lenni egy termelőszövetkezetben? — Anyagilag van különbség, de ez sem vészes, mert én is háztájizok. Ha a felelősséget tekintem, akkor abból több van — tehát megéri. Komolyabbra fordítva a szót; hogy megéri-e, azt mindig a párttitkár személye dönti el. Ha nem tudja érvényesíteni a párt politikáját, ha nem tud hozzájárulni az emberek anyagi, szellemi gyarapodásához, akkor nyilvánvalóan nem éri meg, hogy valaki párttitkár legyen. Bodó László Szociálpolitikánk időszerű kérdései Segítség a kettős hivatáshoz R nők társadalmi helyzetének alakulása A nők társadalmi, helyzetének alakulása a legszorosabban összefügg az általános gazdasági helyzettel, a demográfiai viszonyok alakulásával és a szociálpolitikával is. A nők helyzetében az elmúlt 35 évben jelentős változás történt. Az aktív keresők száma ebben az időszakban 1,3 millióvar nőtt. A növekedés 93 százalékban a nők keresővé válásából’ adódott. Jelenleg a munkaképes korú nők kb. 15 százaléka háztartásbeli és eltartott, szemben az 1949-es 60 százalékkal. A kereső nők aránya az aktív kereső népességben 1941 1949 1970 1975 27,3 29,3 41,2 44% Az aktív kereső nők az összes aktív keresők az összes nők %-ában 1977-ben 40,2 38,6 A munkaképes korú nők kö- alapvetően összefügg a nép- zött a foglalkoztatottság tehát gazdaság 35 év alatt változó szinte teljesnek mondható, ha munkaerő-szükségletével. Szá- figyelembe vesszük a gyesen le- mos vizsgálat és elemzés bizo- vőket, a továbbtanulókat és nyitja, hogy például az iparo- azokat a tsz-ekben dolgozó sítás időszakában jelentkező nőket, akik a tsz-ben időlege- munkaerőszükséglet egyik fő sen dolgoznak, de részt vesz- forrása a női munkaerő volt. nek a háztáji gazdaság mű- Jelentősen — ha nem is kivetésében. A női foglalkozta- elégítő mértékben — emelkedett tottság ilyen magas aránya a munkásnők szakképzettsége. Munkásnök és szakmunkásnők aránya a szocialista iparban munkásnök az összes munkás %-ában 1960 32,4 1970 40,1 1974 41,2 Növekedett a szakképzett nők aránya a középfokú és felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben is. Változott a nők családon belüli helyzete. Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt évtizedekben a nők keresővé válása. Ez bizonyos fokig befolyásolta az otthon végzett munkák megosztását, a háztartási munkákat, és a gyerr mekneveléssel összefüggő teendőket is. Ennek ellenére a családon bélüli munkamegosztás a legtöbb esetben még eléggé hagyományosnak tekinthető, a férfiak többsége nem vesz részt rendszeresen a háztartási munkában és a gyermekgondozásban. Ez más oldalról kismértékben befolyásolja a nők munkahelyi magatartását, a nők társadalmi mobilitását, azt a tényt, hogy nehezebben tudnak szakképzettséget nyújtó tanfolyamokra járni, s mindemellett az anyaság hivatásának is eleget tenni. Eredmények születtek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati megvalósításában is. Ma már csak néhány százalékos bérkülönbség írható annak a maradi szemléletnek a rovására, .mely a nőt nem tekinti a férfival azonos munkaerőnek. A statisztikai átlagokat tekintve lényegesen nagyobb a különbség a férfi és nő átlagos bére közölt. szakmunkásnők az összes szakmunkás %-úban 15,8 18,7 21,1 Ez a különbség döntő mértékben abból származik, hogy a nők szakképzettsége az elért fejlődés ellenére is lényegesen alacsonyabb mint a férfiaké. Emellett a nők alkatuknál fogva nem tudnak olyan nehéz fizikai munkát végezni mint a férfiak. Gyakorlatilag a mobilizálható női munkaerőforrások a tervidőszak végére lényegében kimerülnek. A jelenleg kereső nők tevékenységére a továbbiakban is szükség van. Számolni kell azonban a gazdasági struktúra átalakulásával együttjáró munkaerő-mobilitásra, munkaerő-átcsoportosításra. Mindezt megkönnyíti a nők szakképzettségének további emelése, a szociális intézményhálózat bővítése, és a szolgáltatások fejlesztése. A munkahelyeken előfordul, hogy konkrét esetben ütközhetnek népesedéspolitikai és foglalkoztatáspolitikai célok. A munkáltatónak arra kell törekednie, hogy ezekből az ütközésekből a lehetőségek határain belül a népesedéspolitikai célok ne kerüljenek háttérbe. Ez fokozott gondoskodást igényel á nők foglalkoztatásában és bérezésében, a gyermekgondozási segélyen levő nők szakképzésével kapcsolatban. Rózsa József, a MŰM szociálpolitikai főosztályának vezetője (Folytatjuk) Üzemi és lakébelyi pártmunka — Milyen sajátosságok jellemzik a termelőszövetkezeti pártmunkát? Miben különbözik mondjuk egy gyári pártszervezet munkájától? — Ami különbség, s amiről szólni kellett volna már, hogv olyan pártszervezetnek vagyok a titkára, ami nem tisztán üzemi, hanem lakóhelyi is. Az alapszervezetek közül csupán kettő a tisztán tsz-munkahelyi clapszervezet, egv pedig csak lakóhelyi. A további három lakóhelyi és üzemi eqyszerre. A termelőszövetkezet 12 falu életében játszik szerepet, ebből a 12-ből 7 tartozik a pártvezetőséghez. A pártszervezet tehát nemcsak a termelőszövetkezeté, hanem a terület jelentős részéé is, következéskéop nemcsak a gazdaságpolitika, de a lakóhelyi politika is feladatot ad számunkra. Az ellátástól kezdve azon keresztül, hogy vezetékes ivóvizet hogyan kapCéhek emlékei Az egri Dobó István Vármúzeum sok érdekes emléket őriz. Ezek közül különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a céhek korából — zömében egri gyűjtésből — származó értékes eszközök gyűjteménye: ládák, céhbélyegzők, céhlegények által készített mestermunkák céhek címerével díszített alvinci habán korsók, zászlók. A gyűjtemény restaurálásával párhuzamosan e ritka értékeket tudományosan rendszerezik is. A képen: XVII. századi céhláda — titkos fiókokkal. A ladikéra az elmúlt évszázadok során több festékréteg került, ami részben megóvta, eltakarta, megvédte eredeti szépségeit. Magyar fiatalok a barátság táborokban Háromszáz magyar középiskolás utazott a Szovjetunióba. Jaroszlavlban Lugában és Nov- gorodbon táboroznak majd szovjet fiatalokkal együtt, sózzál a céllal, hogy gyarapítsák orosz nyelvtudásukat. A program szerint egy hónapig erdei környezetben pihennek, kirándulnak, sportolnak. tábortűznél mutatják be műsoraikat, és naponta néhány órai foglalkozáson gyakorolják az orosz nyelvet. Táborozásuk idején más városba is ellátogatnak. A Jaroszlavlban elhelyezett diákok Moszkvával, a nov- gorodí és a lugai tábor lakói Leningráddal ismerkednek. Tábori élményeiket — oroszul — naplókban foglalják össze.
