Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-05 / 182. szám
1981. július 5., vasárnap Dunántúlt napló 7 Megvalósulás útján a megyei műemlékvédelmi program A tanácsi műemléki albizottságok XI. országos értekezletét július 7—9. között rendezik meg Kecskeméten. Kétévenként mindig más-más megyében tanácskoznak a műemlékvédelem szakemberei, barátai és aktívái. Az idei értekezlet fő témája a magvar műemlékvédelem távlati fejlesztése és VI. ötéves terve, valamint a műemlékvédelem új területei. A tanácskozás mellett a vendégek tanulmányi kirándulás keretében ismerkednek a Bács megyei műemlékvédelemmel. A Dunántúli Napló az országos tanácskozás alkalmából a jelen összeállítással részleteket mutat be a Baranya megyei műemlékvédelem újabb eredményeiből. Baranyában a műemlékvédelem több mint 600 építészeti objektumot és 4 műemlékileg jelentős területet védelmez. Ezenkívül számos épület és együttes méltó az ún. „Helvi védettségire. Az ország műemlékeinek 7,3 százaléka Baranyában, a megyei műemlékek 30 százaléka Pécsett található. A megyei tanácsülés 1977 októberében 1990-ig szóló műemlékvédelmi programot határozott mea. amelyekben korok és építési periódusok szerint, illetve a meave egyes területeire szólóan ielölte mea a feladatokat. Az elmúlt közel négy év alatt a műemlékvédelem szinte minden építési periódus emlékanvaqában eredményeket mutathat fel. Az őskorból való Pécs kör- nvéki. Jakab-hegyi vaskori földvár és halomsírmező kutatása és feltárása már ötödik éve folyik. Bár még hosszú éveket vesz igénybe, de régészeti, településtörténeti szempontból szinte páratlan eredményeket ígér. Az ókorból származó római emlékanyagból a pécsi, I. István téri mauzóleum mellett befejezéséhez közeledik a kővó- qós*őlősi villa. valamint a hozzá tartozó fürdő és festett belsejű mauzóleum feltárása és konzerválása. Az együttes bemutatásával a széles közönség is bepillantást nyerhet majd a Sopianae körüli római villák eddig alig ismert világába. A magyar középkor európai színvonalú történeti és építészeti értékei nagyrészt elpusztultak. Ezért is megkülönböztetetten becses számunkra, ha a földben, vagy az épületekben rejtőzködő emlékekből előbukkannak az elsüllyedt századok. Ezek sorába tartozik a pécsi középkori városfal kiszabadítása, valamint a pécsi Székesegyház mögött feltáruló épület, amelyben nagy valószínűséggel a középkori pécsi egyetemet sejthetjük. Eolvik a Jakab-hegyi pálos kolostor kutatása és romjainak konzerválása, befejeződött a mecseknádasdi várhegyen a középkori temolomerőd épület- együttesének feltárása és tervezése. Hosszú évek kutatómunkája után az elmúlt években felgyorsult az I. István korabeli pécsváradi várkastély helyreállítása, hogy a megújulás után majd tanácsi továbbképzési központ legyen (megtartva idegenforqalmi és múzeumi szerepét is). Tovább folyt a megmaradt középkori falusi templomok feltárása és helyreállítása is. (Naqvharsány, Ba^onvn. Kőváaótőttős). A török építészeti emlékeket teljesebbé tette Pécsett az idén Merni pasa gőzfürdőjének feltárást követő- bemutatása és réai terv indult el a megvalósulás útján, amikor megkezdték a híres Dorfmeister-freskó- val ékes szigetvári belvárosi templom (Ali pasa dzsámi) rekonstrukcióját. A török hódoltság utáni kor emlékanvagát nálunk főként barokk és klasszicista lakóházak, középületek, templomok, kastélyok és kúriák adiák. Az itt folvó műemlékvédelmi munkálatok közül eszmei és anyagi értékben is kiemelkedik a siklósi kerámia-alkotóház (volt ferences kolostor) rekonstrukciója. Az épület 1983-ban úgy nyitja meg kapuit ismét a nemzetközi modern kerámiaművészet előtt, hogy funkcióját már korszerűen teljesíti és felmutatja építészeti értékeit. 12 védett kastélyunk és kúriánk közül az elmúlt években újították fel a bólyi és a bükkösdi kastélyokat és hamarosan befejezik a mohácsi gimnázium kastélyépületének renoválását is. A romantika, eklektika, szecesszió és a modern építészet legjobb értékei még csak részben állnak védelem alatt. Vizsgáltukat és kijelölésüket tervbe vettük. Erre azonban eddig c?ak rendezési tervek készítése, illetve felülvizsgálata során került sor. A pécsi belváros rekonstrukciója több építési periódust átfogó, komplex országos jelentőségű vállalkozás. A városmé- relű rekonstrukció nagy próbatétele lesz a magyar műemlék- védelem kiclakult, mégis fejlődő elveinek, a pécsi tervező, kivitelező, lebonyolító szakerők- nek, valamint a műemléki és tanácsi irányításnak. A munka nagy körültekintéssel, minisztériumi támogatással, az eddigi országos tapasztalatok figyelembevételével indult. Szükség van arra, hogy a város lakossága folyamatos figyelmével, megértő türelmével támogassa a hosszú éveket igénylő munkát, amelynek eredményeként fokozatosan egy történeti értékeit jobban felmutató és mégis korszerű városközpontot nyerünk. Nemrég kiállításon mutatták be a város közönségének a belváros jóváhagyás előtt álló részletes rendezési tervét. A rendezési terv megalkotása és közeli elfogadása nagy munkát összegez és a városközpont jövőjét határozza meg. A népi építészeti értékek felmérése eredményeként az elmúlt években újabb 30 falusi építmény kapott műemléki védelmet. öt épületet, illetve teljes paraszti portát új funkcióval állítottak helyre (Ófalun, Magyarlukafán egyet-egyet, Mecseknádasdon hármat), további kettő pedig befejezés előtt áll (Nagydobszán, Luzso- kon). Elkészült a botykapeterdi csárda rekonstrukciós kiviteli terve. Tavaly a mekényesi olajütőmalom áttelepítésével az or- fűi malomegyüttes gazdagodott, az idén az ormánsági festett kazettájú református templomok sorában az ador- jási templom újult meg. Az agrár- és ipartörténeti emlékek számbavételét és kijelölését is tervbe vettük. Az eddigi eredményeket főként az üzemek önálló kezdeményezései hozták. A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztán, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Békás-pusztán, a Mecseki Szénbánya Vállalat a komlói Anna- aknán tervezi nagyobb szabású épületegyüttes védelmét, illetve új funkcióba állítását. A műemléki közművelődés az elmúlt években a baranyai műemlékeket bemutató olcsó ismertetőket készített. A sorozatban eddig 22 tájékoztató jelent meg és további 15 előkészületben van. Új kezdeményezés az is, hogy a XIV. sz.- ban épült hetvehelyi volt katolikus templomban hamarosan műemlékvédelmi állandó kiállítás nyílik. A tudományos kutatómunkában felgyorsulást és nagy ösz- szegzést ígér a pécsi belvárosi rekonstrukció mellett a több kötetes Baranya megyei műemléki topográfia, amelynek kiadását az Akadémia vette tervbe. örvendetesen tovább szélesedett a megyében a műemlékvédelem társadalmi bázisa. A településfejlesztés újabb eredményei is jó irányú szemléletváltozást tükröznek. Olyan szemléletet, amely értékeli a település karakterét, jobban becsüli az építészeti értékeket a régiben és az újban egyaránt, valamint jobban ügyel azok harmóniájára. Az eredményekben benne van, hogy megnövekedett a megyében a hatósági és szakmai segítés ereje is. Kedvezőbb * feltételeket teremtett, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége az I. István téren önálló székházba költözött és a regionális bázis szakemberekkel is megerősödött. Együttműködésünk mind velük, mind a központtal továbbfejlődött, összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a megyei rhűemlék- védelmi program — javuló objektív és szubjektív feltételek között — a megvalósulás útján halad. A kedden megnyíló országos értekezlet hasznos segítség lesz számunkra távlati programunk felülvizsgálatához és a megyei műemlékvédelem VI. ötéves tervének kialakításához. Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese A pécsi történeti belváros egyik legjelentősebb kulturális örökségünk. Kötelességünk, hogy ezt az örökséget megőrizve használjuk és gazdagítva adjuk át a jövő nemzedékeinek. Az emlékanyag zöme a városmagban található. Azonban a város történeti fejlődését tükröző utcahálózat és beépítési jelleg miatt nemcsak az egyes épületek élveznek műemléki védettséget, hanem a teljes belvárosi terület is. Hiszen sajátos értékét éppen az adja, hogy a történeti korok városformáló munkája egymásra épülve és egymás mellett hozta létre alkotásait. Mit tettünk az utóbbi években azért, Piogy a várost járva magunkba fogadhassuk múltját — a „nézhető időt"? A Kórház térről indulva a Hotel Minaret előtt találjuk a török fürdőkultúra színvonalát bemutató rekonstruált fürdőt és kiállítást. A Sallai utcán a mértéktartó módon felújított burkolat egyszerű használhatóságának örülhetünk és már- már megcsillanni látszik a homlokzati felújítás alatt álló lakóépületek egy-egy finom részlete is. Megújulásuk hasonló lehet a Széchenyi tér, a Janus Pannonius utca, a Kossuth Lajos utca házainak színesedéséhez. A Széchenyi téren a kollégium pincéjében a pécsi galéria megszokott kiállítótermünkké vált. A Kórház tértől északra indulva a Landler Jenő utcán a vár- és városfal kiszabadításának első lépéseit látjuk. A Szt. István téren éppen az Országos Műemléki Felügyelőség építésvezetőségének székházán láthatjuk egy szakszerűen helyreállított műemléki épület eleganciáját. A római mauzóleum és őskeresztény kápolna ideiglenes védőépületét szemlélve pedig elgondolkodhatunk azon, hogy néha milyen nehéz, bonyolult és hosszú a helyreállítás. Mégis, már megindult a munka az elkészült kiviteli tervek alapján és követi majd az alsó sétatér rendbetétele is. A belváros rehabilitációjának legfontosabb eleme jelenleg a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat lakóházfelújítási tevékenysége. A VI. ötéves tervben az előző öt év 69 felújított lakásával szemben 409 lakás felújítását tervezi a vállalat a belvárosban. Ennek során 3 műemléki, 28 műemlék jellegű és 21 városképi* jelentőségű épületet újít fel. A munkálatokkal együtt az Országos Műemléki Felügyelőség és a Janus Pannonius Múzeum elvégzi az épületek művészettörténeti megkutatását is. A munka alatt álló Munkácsy M. utca 5. számú épület homlokzatán például a palánkon belesve már látni lehet a kiszabadított gótikus ablakot és törökkori párját. A művészet- történész előtt pedig mór nyilvánvaló, hogy az egységes klasszicizáló homlokzat két középkori lakóházat rejt. Bár távolabb esik a Széchenyi tértől, innen is látható a helyreállított Francia emlékmű és tudjuk, hogy folyik a Jakab- hegyi vaskori földvár és halomsírmező feltárása is. Mindez Merni pasa fürdője Műemlékvédelem és rehabilitáció Pécsett tovább gazdagítja a Nemzeti Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség által készített pécsi műemléki topográfiát, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti felmérését és a pécsi belváros telkeiről és házairól elkészült adat- gyűjteményt. A Postapalota bővítésével bemutatható lesz a római város- központ fórumának egy része is. A Munkácsy M. u. 8. sz. alatt, feltárt Domonkos-rendi kolostort az épület végleges helyreállításával egyidőben mutatjuk be a nagyközönségnek. Az épületben egyébként a rehabilitációhoz feltétlenül szükséges épületdíszítő szakipari bázist alakít ki a vqj-osi tanács, ideiglenesen. A legutóbbi védetté nyilvánított Zsolnay-mauzóleum helyreállításában a Zsolnay-gyár és más üzemek szocialista brigádjai vesznek részt. Mindezt a munkát a Dél-dunántúli Tervező Vállalat által készített részletes rendezési terv alapján, a vállalat tervezői művezetése mellett az Országos Műemléki Felügyelőség, a Janus Pannonius Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szellemi részvételével irányítja a városi tanács építési osztály rekonstrukciós csoportja. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat, a Pécsi ÉPSZÖV, a közmű- és mélyépítő vállalatok pedig a kivitelezés bonyolultan nehéz, de egyediségében szép munkáját végzik. A Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat generálkivitelezői szerepkörét a belváros rehabilitációjában fokozatosan valósítja meg a tervidőszakban. A felújításokon kívül újabb belvárosi foghíjbeépítések sorába illeszkedők a Perczel utcai lakóépület építése, patyolat-szalonnal a földszintjén. A belvárosi lakóépület-tulajdonosok, közületek és intézmények pedig saját épületeik felújításával veszik ki részüket a munkából. Kistelegdi István Gömöry János A pécsi püspökvár és városfalak feltárása és bemutatása Pécs belvárosának északnyugati sarkában áll a püspökvár, amelyhez délnyugatról és északkeletről a városfalak csatlakoznak. Oklevelei adatok alapján a püspökvár a székes- egyházzal és a püspöki palotával már a XI. században felépült. A várat kővárként először a XIII. században említik. A várban és az erődítményeken jelentősebb építkezésekről a XV. század második felében Ernuszt Zsigmond püspöksége idejéből tudunk. A vár és a város 1543-ban török kézbe került. A középkorban kialakult, mai állapotában is jól megőrzött vár és város védelmi rendszerét Haüynek, 1687-ben készült helyszínrajzából ismerjük. A vár és városfalakhoz hozzáépült és elavult épületek lebontása során jelentős vár- és városfalszakaszok szabadultak ki. Ezt követően került sor e maradványok régészeti feltárására és bemutatására. A vár erődítményrendszerének kutatása a délnyugati oldalon álló Barbakánnal kezdődött, majd kiterjedt a déli, nyugati, valamint az északi várfalakra. A kutatás során kiderült, hogy a vár külső erődrendszere a XV. század második felében épült, amelyet a török korban kisebb mértékben átépítettek. A XV. századi szint alatt, a XIII. századi vár kisebb részletei kerültek elő. A Citrom utcai — déli — városfalszakaszon sikerült feltárni egy lőrésekkel áttört, pártáza- tos oromzat maradványát, valamint a falhoz csatlakozó lőrésekkel áttört félkörös bástyatornyot, ezek az elpusztult római épületek maradványaira épültek. A püspökvár' i jelenleg is folynak ásatások a székesegyháztól északra. Az itt még csak részben feltárt, nagyméretű, több helyiségből álló épület részletei a Nagy Lajos által 1367-ben alapított egyetem épületével -, a későbbi scola maior — azonosíthatók. A továbbiakban először a nyugati falszakasz helyreállítására kerül sor, a Landler Jenő utca mentén. A fal belső oldalán 10 méter széles sétány alakul ki, igen szép kilátással. A helyreállítás részeként megújult a sétány területére eső XVIII. századi és XIX. század végi, két kerti pavilon és az Esze Tamás u. 2. számú ház. A következő helyreállítandó falszakasz a Citrom utca mentén húzódik. Ezt követi az északi összekötő út mentén húzódó falszakasz helyreállítása. A déli és a keleti városfalszakasz bemutatása még hosz- szabb előkészítést igényel. A városfal-helyreállítás jelentős mértékben fogja emelni Pécs történeti belvárosának műemléki értékét. Schőnerné Pusztai Ilona Dr. Sándor Mária
