Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-31 / 208. szám
1981. július 31., péntek Dunántúli napló 3 Meg kérdeztü k az utazási irodákat (2.) Szociálpolitikáink időszerű kérdései Mit ígérnek ez utószezonra? COOPTURIST: Az utószezonban sem csökken az utazási iroda programválasztéka: erre az időszakra a kedvezményes akció jellemző. Többen őszre tartogatják a szabadságukat, állítva, hogy nyáron nem lehet igazán pihenni a nagy hőség és a zajos sokadalom miatt. Rájuk gondoltunk, amikor újból meghirdettük „ötöt fizet, hetet kap” ajánlatunkat: Fel- sőtárkányban, a festői környezetű Szikla Szállóban egy hetet tölthetnek azok, akik szeretnek az Eger környéki hegyekben barangolni. Tovább folytatódik Tokaj új szállodájában is az üdültetés, különösen ősszel érdemes ide utazni, szüret idején. Mindkét helyen félpanziós üdülést szervezünk szeptember 6-tól. Az évszak a gyógyfürdők szezonja is. Kibővítettük szolgáltatásainkat: az augusztus 1-én megnyíló Büki Thermal üdülőszövetkezeti szállóban szintén turnusok váltják majd egymást. Harkányba, Hajdúszoboszlóra is várnak utazási irodáink jelentkezőket, ezeken a gyógyfürdőhelyeken appart- man, illetve fizetővendég-szolgálatos szállásról gondoskodunk, félpenziós ellátással. Bár augusztussal a balatoni idegenforgalmi csúcsidény mondhatni lezárul, azért a nagy tó szépsége ősszel is vonzó. Hajókirándulásokon, szüreti mulatságokon, pincepartikon, szórakoztató műsoros rendezvényeken lehet részt venni a balatoni utószezonban. A COOPTURIST-irodákon keresztül összkomfortos szálláshelyeket és félpenziós ellátást kaphatnak kedvezményes áron a szeptemberi nyaralók. Az őszi külföldi programok között talán a legkedvezőbb az augusztustól minden csütörtökön kezdődő teljes pen- ziós bolgár tengerparti üdülés a Naposparton, a Hotel Borban. Villa Zora pedig szeptember 5-től október 3-ig várja a COOPTURIST vendégeit. Ezek egyéni utazások. A hónap végéig megjelenik az utazási iroda 1981/82-es őszi—tavaszi programfüzete, mely igazodva a kereslethez, sok olcsó utat kínál a közeli országokba, például a 3 napos szlovák, a drezdai, a berlini programokat.-haHol tartunk az üzemi demokráciával l ■ Tanuljuk jogainkat és kötelességeinket ■ Fontos szerepe van a fórumoknak L egtöbbünket érintő és érdeklő kérdés, közérzetünket nap mint nap befolyásolja: ez a munkahelyi demokrácia. Mit tehetünk szóvá, s szavainknak van-e foganatja, értelme, vezetőink mennyire érzik és értik, hogy céljaink és szándékaink azonosak? Négy éve fogalmazódott a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata, amely a munkahelyi közösségek számára kötelezően fogalmazta meg a teendőket, az üzemi demokrácia érvényesülésének jelentőségét, a fórumok rendszerét, s e fórumok funkcionálásának módját. A kérdés: vajon mire volt jó ez a négy esztendő, hogy állunk ma e témával? Ilyesmi ritkán történik: egy társadalompolitikai kérdés „számszerűsített" vizsgálatát vállalta a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az SZMT Baranya megyei Tanácsával közösen. Első ízben nézték meg húszegynéhány vállalatnál, intézménynél az üzemi demokratizmus érvényesülésének pillanatképét, azt, hogy miként érvényesülnek a fe'l- sőbbszintű határozatokban előírt követelmények, s hogy mindez miként segíti elő a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Mit várunk az üzemi demokráciától? Azt, hogy legfőbb eszközként alakítsa a dolgozók gondolkodását, az emberi kapcsolataikat, s e demokrácia segítségével kollektív hatást gyakoroljanak a munkahelyi viszonyokra. A felmérés megyei tükre részben kedvező: az üzemi demokrácia évről évre fejlődik, az intézmények, vállalatok, szövetkezetek vezetői és dolgozói egyaránt tanulják jogaikat és kötelességeiket, csiszolgatják az üzemi demokrácia fórumait, s igénylik az őszinte, közösségi érdekeket szolgáló, előre vivő gondolatokat és javaslatokat. A reneszánszát élő bizalmirendszeren keresztül a dolgozók aktivizálása, szélesebb körű mozgósítása a közügyekért jobban megy, mint korábban, az összbizalmi-értekezletek véleményezik a gazdasági vezetők termeléssel és gazdálkodással kapcsolatos tevékenységét, döntenek a hatáskörükbe tartozó szociális és kulturális célokat szolgáló pénzösszegek felhasználásában. A demokratikus fórumoknak fontos szerepük van a különböző érdekek feltárásában, egyeztetésében, a nézetek megvitatásában. Persze, nem minden vóllalatnál- intézménynél működnek e fórumok egyformán, van ahol túlszabályozott, akad ahol formális fórumrendszert alakítottak ki. Természetesen a demokrácia nem megy magától: tanulni kell a demokráciával való élés módjait, lehetőségeit, tisztában kell lenni a „testre szabott” jogokkal. Elsősorban azzal, hogy csak annak vannak jogai, aki a kötelezettségeit is teljesíti. Persze, e közhelyszerűségen túl bizonyos kényelmi álláspontok is zavarják az üzemi demokrácia érvényesülését. A „ne szólj szám, nem fáj fejem” magatartás ezerféle okból még ma is él, s bizonyos vállalatok- nál-intézményeknél a munkahelyi vezetésre vetnek nem éppen kedvező fényt. S ha a munkás azt látja, hogy észrevételeit apró megtorlások — kifelejtés a prémiumból stb. — követik, hallgat. iiliiilll Ugyancsak hallgatáshoz vezet a hiábavaló beszéd, amikor „úgy sem történik semmi". Hosszú távon érdektelenséghez, fásultsághoz vezet. Csak egy megjegyzést: az idézett felmérés szerint a munkahelyi demokrácia fórum- és jogosítványrendszerének áttekinthetőségéről,. közérthetőségéről eltérőek a vélemények. A vezetők pozitív álláspontjával szemben a megkérdezett dolgozók nagy része számára áttekinthetetlen és kaotikus e fórumrendszer, s csak részben — vagy egyáltalán nem — ismerik a jogaikat. Ugyanakkor jellemzően hiányosak az üzemi demokráciával kapcsolatos nyilvántartások, írásos dokumentumok, nehéz nyomon követni a dolgozói észrevételeket és az azt követő intézkedéseket. Sok még a párhuzamosság is: előfordul, hogy azonos témát fórumok során, előterjesztések garmadáján próbálják igen „tüzetesen” megvitatni, s ezzel a fürdővízzel együtt öntik ki a gyereket. Unalomba fulladnak az ilyen összejövetelek, a „megy a buszom” szemlélet hiábavaló időtöltést eredményez. Föltételezem: akad, ahol a jóindulat kudarca ez, de előfordulhat, hogy szándékos az „agyonbeszéltetés". Talán úgy summázhatjuk a megyei felmérést: arra volt jó, hogy ismét a munkahelyi demokráciára tudta fordítani a figyelmet, s ha másutt nem, de a vizsgálatba bevont válla- latoknál-intézményeknél igen. S az a vizsgálódásból egyértelműen kitűnik: érdemes megvizsgálni, revízió alá venni a munkahelyi demokrácia fórum- rendszerét - alkalmasak-e feladatuk betöltésére —, esetleg új formák felé kell-e nézni. A bizalmiak körében sincs minden rendben: további képzésük, felkészítésük égető feladat. Végül egy ugyancsak megszívlelendő javaslat: a felügyeleti szervek, felsőbb hatóságok törekedjelek a vállalati felügyeleti 'és belső ellenőrzési rendelkezés maradéktalan végrehajtására az üzemi demokrácia vonatkozásában is. Nem árt, ha alkalomadtán azt is megvizsgálják az alájuk tartozó egységekben hogy milyen a dolgozók közérzete. Ha górcső alá veszik az üze-' mi demokrácia fórumainak működését, hatáskörük érvényesülését, a dolgozók javaslatainak hasznosítását és ezzel összefüggésben a munkafeltételek alakulását, az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit, a dolgozók vállalaton belüli szociális, kulturális ellátásának színvonalát, az üzem- és munkaszervezés alakulását, a vállalatok bérpolitikáját. Kozma Ferenc Vállalati érdeket szolgál A munkahelyi szociális ellátásról A szociálpolitikai intézmény- rendszer részben népgazdasági szintű, részben területi jellegű, részben pedig munkahelycentrikus. Népgazdasági szintű a nyugdíjrendszer és a családi pótlék, valamint más juttatások. Ezek feltételrendszere az egész országban egységes. Területi szintű a tanácsok által fenntartott gyermekintézmények, szociális otthonok üzemeltetése, a tanácsok által nyújtott rendszeres és rendkívüli szociális segély, a nevelési segély stb. Az alábbiakban a vállalati jellegű szociális juttatásokról lesz szó. A társadalmi juttatások évi összegének körülbelül 10 százalékát a vállalatok intézkedése nyomán használják fel, azzal a céllal, hogy a vállalatok rendeltetésszerű tevékenységéhez szükséges munkaerőt biztosítsák és megtartsák. A munkahelyi szociális ellátás tehát a gazdasági elkülönültségnek megfelelően kifejezetten vállalati érdekeket szolgál. 1980. május hónapban a Munkaügyi Közlönyben megjelentek a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége irányelvei a VI. ötéves terv szociális fejezetének kidolgozásáról. A MüM és a SZOT öt évvel ezelőtt is-adott ki ilyen irányelveket, melyeknek célja az volt, hogy a vállalati önállóság és döntési szabadság hang- súlyozásával módszertanilag segítse ezt a munkát, az egységes rendező elvek alapján. A vállalati szociális' ráfordításokat sokféle forrásból lehet fedezni. így többek között a kiadások egy része a termelési költségeket terheli, ezek közé tartozik a munka- és védőruhajuttatás, a munkásszállítás, és a munkásszállók fenntartási költsége stb. Ide általában azon szociális kiadások tartoznak, amelyek szorosan kapcsolódnak a munkavégzéshez. A kiadások egy másik csoportját a jóléti és kulturális alapból kell fedezni. A jóléti és kulturális alap 1980. évben személyenként 950 forint összeg alapján képezhető. Ezt a részesedési alapból ki lehet egészíteni. A jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni a hagyományos munkásellátási kiadásokat, többek között az üzemi étkeztetés és a kedvezményes üdültetés vállalati hozzájárulását, a gyermekintézmények fenntartási költségeit, a segélyeket, a kulturális és sportcélú kiadásokat. Felhasználható szociális célokra a vállalati fejlesztési alap is szociális létesítmények építésének finanszírozásához. A lakástámogatási alapot is a fejlesztési alapból kell képezni. Célszerű utalni arra, hogy a vállalati tartalékalapból a béralap 0,2 százalékának megfelelő összeg évente — visszapótlási kötelezettség nélkül - felhasználható rehabilitációs célú fejlesztéshez. © Munkavédelem. Itt kell előirányozni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit segítő munkavédelmi beruházásokat, intézkedéseket. © üzemegészségügy. Ennek keretében tervezzük meg a munkakörülmények javításához szükséges teendőket, az üzemegészségügyi hálózat bővítésével ösz- szefüggő kiadásokat, a táppénzes helyzet alakulását, az üzemorvosi szolgálat teendőit. © Szociális ráfordítás. Ezek között szerepel az üzemi étkeztetés fejlesztése, a kedvezményes üdültetéssel összefüggő feladatok, a gyermekintézmények fenntartása és üzemeltetése, munkásszállók fejlesztése, a munkásszállítás időszerű feladatai, és még sdrolhatnónk tovább. A nem említett feladatok közül kiemelném a foglalkozási rehabilitációt. A kérdésnek társadalompolitikai és gazdaságpolitikai jelentősége van. Arról van szó, hogy a korlátozott munkaképességű dolgozók egyéni boldogulásukat ne a rokkantsági nyugdíjazás minél előbbi elérésében, vagy a táppénzes állomány meghosszabbításában lássák. Lehetővé kell tenni, hogy a 67 százalékos munkaképesség-csökkenést el nem érő dolgozó számára egészségi állapotának megfelelő munkakört találjanak. A vállalatok feladata, hogy az új munkakörhöz esetleg szükséges szakmai ismeretekre megtanítsák a dolgozókat. A rehabilitáció feladatait a vállalati rehabilitációs bizottságok látják el, melyekben meghatározó szerepe van az üzemorvosnak, a szakszervezet képviselőjének és a vállalat megbízottjának is. © Kulturális és sportkiadósok. A cím önmagáért beszél, e fejezetben kell előirányozni a munkahelyi közművelődés és a tömegsport legfontosabb teendőit. © Munkahelyi szociális viszonyok. Többek között e fejezeten belül kell foglalkozni a szocialista brigádmozgalom, o munkahelyi demokratizmus fejlesztésének időszerű feladataival. A jogi előírások szerint a vállalatoknak évente egy alkalommal, a kollektív szerződésekről történő beszámoltatáskor, tájékoztatni kell a dolgozókat az éves szociális terv teljesítéséről. A következő években a vállalati szociális munka szerepe növekszik, ezért ez nagyobb figyelmet kíván mind a gazdasági vezetés, mind a társadalmi szervek részéről. Rózsa József, a MüM szociálpolitikai főosztályának vezetője Augusztus 20. után klprébáthutjuk Épül az „A” Jelű ut Mi tagadás, jól jött ez a kis lehűlés: legalábbis ezt mondta Bareith István kőműves brigádvezető. Aki Pécs felől Harkány irányába igyekszik — vagy netán fordítva — a temető fölötti szakaszon útépítőkkel találkozik. S jó tudni: nemcsak a harkányi utat szélesítik a KPM szakemberei, hanem készül a kertvárosi „kikötő-út”, sokak régi álma. — Mi az út szegélyezését végezzük — mondja a kőműves brigádvezető —, elég kemény normában. Egy-egy szegélykő 45 kiló, s a napi normában egy embernek 105 méternyit kell letenni. Számolgatunk: a szegélykő 40 centiméter széles, s így egy műszakban jó 260-at kell megemelni. A munkálatokat Cseh Miklós vezeti.- Várhatóan elég nagy lesz ezen az „A"-jelű bekötő úton a forgalom. A Harkány felpl jövők itt kerülhetnek Kertváros, majd a felüljárón át Uránváros és tovább Szigetvár felé. S ha a felüljáróról beszélek, akkor ez alatt az új felüljárót értem. Ez az út a Hajdú Gyula utcára vezet: 470 méter hosz- szú. Ebből 450 métert a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítenek el, s „csak" a harkányi útra való rácsatlakoztatás a KPM feladata. Barna István, a kubikosok brigádvezetője szakmai dolgokról szólt. — Előbb az út közműveit fektettük le, arra földréteg jutott, arra meg homok, majd beton kerül. A végén — a tervek szerint — 18 centi- méteres aszfaltréteget kap, három szelvényben ... A homokot, betont kézzel lapátolják. — Volt úgy, hogy 70—80 köbméterrel is hoztak naponta. S a betonnal nem lehet várni, mert megköt... Estére már néha úgy vagyok, hogy a kisujjamat sem tudom emelni ... Nem panaszképpen mondja, dehát ez az igazság. — ön hova valósi...? — A Somogy megyei Ne- mesvidre. A munkásszállón lakom, s pénteken megyek haza. Az út egyébként 8 méter széles: több autóbuszöblöt is kialakítottak. A tervek szerint a Volán erre -közlekedtet majd néhány helyi járatot. Az átadás: augusztus 20-án esedékes. K. F.