Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-30 / 207. szám

© Dunántúlt napló 1981. július 30., csütörtök Színház téri kiállítóterem A poszt-modern építészet Pécsett, a Színház téri kiállí­tóteremben izgalmas, furcsa ki­állítás fogadja azokat, akik be­néznek ide. A legfeltűnőbb, hogy egy ma­gát a modernnél is moder­nebbnek, modern utáninak ne­vező irányzatot, a világ leg­újabb építészeti produkcióinak egy részét bemutató tárlat kö­zepén gipsz öntvények, ion osz­lopok állnak, az egyiken leom- ló futónövény. Ezek és hozzá­juk hasonló szimbólumok a ki­állított épületek jó részén is megjelennek, jelezve a mozga­lom egyik ágának fő törekvé­sét: az évezredes hagyomá­nyokkal rendelkező építészeti formák, az építészet közérthe­tő, történetileg begyakorlott szavainak, szótárának ismételt haszoálati igényét. Abból in­dulnak ki, hogy az építészetnek vissza kell szereznie azt a mo­dern időszakban elvesztettnek hitt funkcióját, hogy szimbólu­maival közvetlen kommuniká­ciós szerepet is betöltsön. így jelennek meg a kiállított épü­leteken ciz antik oszloprendek modernizált változatai, utánér­Újabb műalkotásokkal gyara­podott a győri Xantus János Múzeum képzőművészeti gyűj­teménye. Borsos Miklós négy kisméretű bronz szobrát aján­dékozta a múzeumnak. A köz- gyűjtemény a Művészeti Alap­tól több festményt is kapott. A képek alkotói között található Szentgyörgyi József Munkácsy- díjas művész, továbbá Babos László és Giczy János. Az előb­Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás- Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Belklinika II. kerület: Me­gyei Kórház (belgyógyászat); III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. a. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. zcsei betonból, rozsdamentes acélból megkonstruálva. Ez a ,,poszt-modern klasszicizmus" entik asszociációs késztetései­vel elsősorban a közélet terei­nek igyekszik visszaadni gya­korta elvesző pátoszát. Az épületek másik csoportja a modern építészet hagyomá­nyos szemléletét próbálja meg­újítani. Ezeknél puritán, ipari jellegűvé egyszerűsített hatal­mas fedett közterek, történeti együttesek közepébe terpesz- kedve olvasztják magúkba azok formarendjét - és szerencsére még csak terveken — feszítik szét azok kereteit is. Egy má­sik, az előbbinél jóval szimpa- tikusabb csoportba azok az épületek sorolhatók, amelyek a helyi hagyományokhoz való visz- sratérésben, majd egyenes to­vábbfolytatásában látják az újítás, az építészet formai meg­újulásának legfőbb lehetősége­it. Ismét másokat már szinte csak a szertelen játékosság kö­ti a poszt-modern mozgalom meglehetősen^tág, minden ha­gyományos kategorizálást ele­ve szétfeszítő kereteihez. bi két művész neve és munkás­sága nem ismeretlen már a Rába parti város művészetsze­rető közönsége előtt — ugyanis mindketten több ízben szere­peltek a fiatal művészek stú­diójának Győrött megrendezett kiállításain —, ez utóbbi Sop­ronban dolgozik. Az új szerze­mények közé tartoznak Rácz Edit bronz plakettjei, amelyek motívumai a két várost idézik. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár: Pécs-Meszes Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/6. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10 7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telcfonszómon, este 7-től reggel 7 óráig. Kár.^hogy a zömében ame­rikai, túlontúl is exkluzív, és a hagyományos ,,modern" építé­szettel szándékosan szembenál­ló poszt-modern épületek mel­lett nem jutott hely a kiállított anyagban az európai modern építészeten belül már jóideje tapasztalható, vagy éppen igen komolyan a helyi hagyományok­hoz kötődő épületeknek, me­lyek lényegükben közel állnak c poszt-modern elvekhez és formákhoz, anélkül azonban, hogy közben mindenestől meg kellene tagadniok az Európá­ban mégis csak meghonosodott, egyes elemeiben szinte már ha­gyománnyá is vált „modern építészet"-et. A „Poszt-modern építészet" című kiállítás Magyarországon először ad némileg átfogó ké­pet azokról az építészeti moz­galmakról, melyeket átfogóan ez eddig szinte kizárólag ide­gen nyelven hozzáférhető szak- irodalom a „poszt-modern" jel­ző alatt fogott össze. A kiállítás tablóiról is egy- érlelműen leolvasható, hogy ez a mozgalom az építészek kö­rében fenntartások nélkül elfo­gadott korábbi, illetve ma is általános szerkesztő elvekből iópárat. megkérdőjelez, ismételt átgondolásra, lehet hogy át­fogalmazásra is késztet. így nem csoda, hogy feltűnése óta ismét világszerte úgy megsza­porodtak az éoítészettel kap­csolatos elméleti és műhelyvi­ták, amilyenre a modern, uj -építészetnek a század első év­tizedeiben való térhódítása óta nem volt példa. így a mozga­lom, ha semmi mást nem is tudna felmutatni, mint az épí­tészet állóvizének felkavarását, már ezzel is rendkívül hasznos küldetést teljesítene. A vitákban természetesen a magyar építész-teoretikusok és a gyakorló építészek is hallat­ják hangjukat. Véleményük a poszt-modern teljes elutasításá­tól oz érdeklődő figyelmen át elfogadásáig, alkotói módszer­ként való használatáig széles spektrumban szóródik. A viták­ban még a bennfentes szakma­belieknek is nehéz eligazod­niuk. A poszt-modern helyét, szerepét az egyetemes építé­szeti kultúrában kortársként megítélni pedig eleve meddő vállalkozásnak tűnik. A kiállítás megszervezésével a Magyar Építőművészek Szövet­sége Dél-dunántúli Csoportja hozzájárul ahhoz, hogy a nap­jaink építészetével kapcsolatos elvi vitákat kivigye a szűk szak­mai közegből az utcára; hogy a továbblépés lehetőségét azok is mérlegelhessék, akik számá­ra az építész a településeket, épületeket tervezi. Tóth Zoltán Ajándékok a győri múzeumnak Kórházi felvételes iigyelelek A verseknek nincs koruk... (Nyikoláj Tyihonov levele Hidas Antalhoz és Kun Ágneshez) Hidas Antalnak és Kun Ágnesnek 1976. szeptember 2. Kedves Barátaim! Drága Agnes és Antal! A nyaralóból küldöm üdvözle­tem, ahol már hullanak a sár­ga levelek. Eljö megint az ősz, és ez arra emlékeztet, hogy utá­na a tél következik majd, a de­cember, és már 80 éves leszek! Ez természetesen nem kis kor, és a hosszú életkort élők szá­mára a küszöb. Jóllehet sokat láttunk az életből, de mi se va­gyunk vasból, és éppen ezért nem biztosítom magukat afe­lől, hogy én nem használódom el — megkopok én is! A napokban szomorú meg­emlékezésben volt részűnk — egy éve annak, hogy a bánat beköltözött ebbe a házba . ..' Jó néhány ember jött el, és nagyon furcsa, hogy annak a nőnek a jelenléte volt érezhető, aki megvált tőlünk, de éreztük a valós itflétét, az oltalmát is. Valahogy a régiek házi istenei jutottak eszünkbe, meg az az ősi hiedelem, hogy a megbol­dogultak nem hagyják el azo­kat, akik közel álltak hozzájuk, és a segítségükre sietnek, ha a hozzátartozóknak arra szüksé­gük van . . . De ezek csak töprengések, és nem szabad, hogy oz élettől va­ló elrugaszkodáshoz vezessenek bennünket. Az élet megy to­vább de tény az, hogy nagyon jól elüldögéltünk akkor a Sze- lafimovics utca 2-ben,-’ ahol úgy beszélgettünk, mint valami­kor a boldog napjainkban . . ,:l Rossz, hogy kedves Ágnes be­tegeskedett, de bízom abban, hogy a betegségek már békén hogyták„ és újra a jó öreg Bu­dapesten vannak, és az ősz vi­rágai még vigasztalják magu­kat és gyönyörködtetik. Mert maguknál a virágok nagyon szépek . . . Antalnak verseket kell írnia. A verseknek nincs koruk; belső élményből fakadnak — nem kellenek nekik az ünnepélyes fogadások, nem a naptár sze­rint bontják virágaikat és nem o virágágyásokban nyílnak ki, hanem a szívben, mely éjfél­kor is kinyílhat, mint az ablak, a felhők irányába éppúgy, mint az égbolt magányos csillaga fe­lé .. . Most verseket írok — a leg- változatosahbakat és a legvá- rctlanabbakat.., Különös éle­tet élnek ezek a versek. Az írók most valahogy gyor­san távoznak közülünk. Nemrég Lukonyinunk hclt meg, a belo­rusz Melezs és oz ukrán Szmo- lics! A kegyetlen kaszás nincs tekintettel se az évekre, se az érzelmekre! Bakuba készülök az év egyet­len jubileumára, amit vállaltam. Szamed Vurgun születésének lesz a 70. évfordulója. Aktív em­ber volt, jó költő, volt érzéke a művészet iránt, szerette az em­bert, jó barát volt. Meg kell ró­la emlékezni! Ha visszajövök Bakuból, újra a szokványos napok áradatába csöppenek bele — a béke vé­delmére alakított bizottságban, a díjakat odaítélő bizottságban és az Írószövetségben. És vá­rom majd az érkezésüket, hogy újra találkozhassunk Moszkvá­ban vagy a nyaralómban, és hogy gyönyörködjem a maguk életszeretetében, a hétköznapi- ság érzéssel történő átélésében, az egyszerű emberi örömök át- érzésében. Napok óta egy albumot to- nulmányozgatok, omely három nagy festő reprodukcióit tartal­mazza. A napokban volt Tiziano születésének az 500. évforduló­ja. Majdnem 100 évig élt, Ver­meer van Delft meglepően élő és szimpompás — valóságos csodatevő. Ami pedig Pieter Biuegelt illeti — egyszerűen modern. Ma is élnek az alakjai, mint azokban az időkben. A fa­lusi lakodalomban ma is ugyan­úgy tömi magába a süteményt a kislány, ugyanúgy táncolnak a parasztok, s a kalapjukhoz nem tollat tűznek, mint az urak, hanem kanalat, és ugyanúgy verik a gyereket, és a hó is ugyanolyan, mint nálunk té­len .■*», Nem tudom, szeretik-e ezeket a mestereket. Én valamikor ar­ról álmodoztam, hogy festeni fogok, de a sors mást rendelt! ... A hozzátartozóim üdvözle­tüket küldik és a jókívánságai­kat, én meg forrón ölelem ma­gukat és kívánom, hogy ne le­gyenek betegek, pihenjék ki magukat jól a tél beállta előtt, és maradjanak meg olyanok­nak, mint amilyenek voltak min­dig! Minden jót kívánok ma­guknak, kedveseim! Ne feled­kezzenek meg rólam! Írjanak! Ny. Tyihonov Jegyietek : 1 1975-ben halt meg Tyihonov fele­sége, M. K. Tyihonova Tyihonovék városi lakása Utalás az írószövetség 40. évfor­dulója tiszteletére rendezett fogadás uláni beszélgetésre, amely Tyihonov, Hidas A. és Kun Agnes között folyt le. V. Ny. Tyihonova publikáció- jót fordította a Lityeraturnaja Gazeta 1981. jún. 24-i számá­ból Hajzer Lajos Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (5.) A Magyar Kommunista Párt első pécsi munkáselőadása 1945. február 4-én már sor kerülhetett az első munkásmű­velődési előadásra a Magyar Kommunista Párt Pécs-baranyai szervezetének rendezésében. Ér­demes követni a gazdag és vál­tozatos műsort. A rendezvény műsorát a Kom­munista Párt szavalókórusa nyi­totta meg Petőfi Sándor: Föltá­madott a tenger c. költeményé­nek előadásával. Betanította: Schubert Dezső. A korabeli hírközlés külön megemlékezik „dr. Boros István főispánnak az előadás kereté­ben kultúra és szocializmus címmel megtartott magas szín­vonalú értekezéséről". A több mint 33 éve elhang­zott előadás minden szava ma is helytálló. Boros István rámu­tatott a kultúra helyes fogal­mának meghatározására: „A kultúra életforma — mondotta —, összessége annak oz anya­gi, szellemi és erkölcsi miliőnek, mely bennünket körülvesz. A kultúra nem függ technikai té­nyezőktől, hiszen a hitleri Né­metország által politikai és tár­sadalmi téren alkalmazott bar­bár módszerek olyan életformát teremtettek, amely a kókorszak­beli ember történetében is pél­da nélkül áll, A véres mód­szerekkel dolgozó fasizmussal szemben a szocializmus alkotó kultúrát jelent. A szocializmus biztosítja az általános kultúra feltételét, vagyis az anyagi javak igazságos elosztását. Ugyanakkor a szocializmus er­kölcsi programja a szolidaritás magasabbrendű világába emeli az. emberiséget. Egyszóval a szocializmus, mint kultúrmozga- lom nemcsak tökéletesebb élet­formát, de a mainál tökélete­sebb embert is ígér." Befejezésül annak a meggyő­ződésnek adott kifejezést, hogy a második világháború véres tapasztalatain okuló emberiség eljövendő életét a testvéri ösz- szetartás és a béke jegyében, ci szocializmus és a demokrácia alapelvein fogja felépíteni. A Magycr kommunista Párt első munkásművelődési rendez­vénye zenei élvezetet is nyúj­tott hallgatóinak. Két zongoraszámot Takács Je­nő zeneiskolai igazgató, és két hegedűszámot Piovesan Sirio zenetanár adott elő. Róna Lász­ló Dezső operaénekes és K. Si­mon Mária énekszámokkal gyö­nyörködtette a közönséget. Zon­gorán kísérte Takács Jenő'és Weininger Margit. Verseket mondtak: Ruzsits Józsefné, Len­kei Nándor, Szigeti Pá1 és egy kisfiú, Molnár Laci. Táncszámo­kat adott elő Péter Gizi (orosz akrobata tánc), Gokler Olga (balettszám); Füzy Ilona és Sze- verényi Vilmos (magyar tán­cok) ; Quertzen Gusztáv zongo- rakíséretével. A műsort magyar nótacsokor zárta be 40 tagú népi zenekar előadásával. Nem szabad megfeledkez­nünk a műsoros előadás lelkes szervezőjéről, Kottler Józsefről, oki a műsor végeztével bejelen­tette, Hogy ez est bevételét a pesti és Borsod megyei mun­kásság támogatására országo­son megindított gyűjtés rendel­kezésére oocsátiák. Több mint három évtized múl­tán is az elismerés hangján adózunk azért a Magyar Kom­munista Párt pécsi és baranyai szervezetének, hogy ily módon elsőként sietett jelentősebb ösz- szegű hozzájárulással a nemes cél szolgálatára. Dr. Kovács András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom