Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-28 / 205. szám

4 1981. jűlius'28., kedd Dunántúli napló Nemzetközi építőtábor Bolyban A kongresszus elé túrják a hasznos javaslatokat Előkészületek a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusára Címerezés, több nyelven A mezőgazdasági szövetke­zetek idén decemberben meg­rendezésre kerülő IV. kongresz- szusára országszerte készülőd­nek a termelőszövetkezetek. Az országos tanács felhívása alapján június végéig megvá­lasztották a termelőszövetkeze­tek, a halászati szövetkezetek és a szakszövetkezetek közgyű­lésein, valamint a kizárólag szö­vetkezetek részvételével műkö­dő gazdasági társulások igaz­gatósági ülésein azt a két-két küldöttet, akik a területi szö­vetség küldöttközgyűlésén kép­viselik majd a gazdaságokat, illetőleg a társulásokat. A közös gazdaságokban a szövetkezeti demokrácia külön­böző fórumain, a munkahelyi közösségek tanácskozásain vagy a küldöttközgyűléseken vitatják meg azokat az irányelveket, amelyeket a Termelőszövetkeze-' tek Országos Tanácsa adott ki a kongresszusi állasfoglalással kapcsolatban. A vitában a tsz- tagoknak és alkalmazottaknak lehetőségük van arra, hogy vé­leményüket és javaslataikat hal­lassák. Észrevételeiket a terü­leti szövetségek összegyűjtik s részletes vitára terjesztik majd elő a következő időszakban sor­ra kerülő küldöttközgyűléseken. Ezekre szeptember 10. és októ­ber 25. között kerül sor. Ekkor választják majd meg a kong­resszusi küldötteket, továbbá a mandátumvizsgáló, a jelölő és a szavazatszedő bizottságokat, egyúttal megvitatják a területi szövetség beszámolóját is az ötéves tevékenységről. A vitá­ban elhangzó észrevételeket, ja­vaslatokat — amennyiben az értekezletek azokat arra alkal­masnak találják — a kongresz- szuson is előterjesztik. A bácsfapuszlai kukoricás fiatalok hangjától zajos: kuko­ricát címereznek. Mindössze egy a iurcsa: németül beszél- nek-kiabálr.ak, s csak az egy tolmács mond néha valamit magyarul. — Csak ilyen meleg ne len­ne - panaszkodik később Si­bylle Borchert, a schwerini Theo­dor Körner iskola német szakos tanárnője. — Nálunk, ott észa­kon, egy kicsit szokatlan. — A munka ... — Hamar belejöttünk, igaz, ma kezdtük. Az iskola 9. és 10. osztályo­sai jöttek a Bólyi Állami Gaz­daság építőtáborába: csupa jó tanuló. És természetesen vi­dámak, jókedvűek. Edith Fersen már járt Magyarországon, sőt Pécsett is egy kamarakórus- fesztiválon. így nyilvánvalóan ő adja meg a nóták alaphangját. — Persze, a munka mellett az esti programokat is várjuk — mondja kellő őszinteséggel. — No, meg a két hét utáni bala­toni kirándulást. Mint azt a gazdaság köz­pontjában Speidl Ferenc, a KISZ-bizottsóg titkára említet­te- hétfőn délben érkeztek a szliveni fiatalok, s ho igaz, es­tére befut a jugoszláv autó­busz is: hozza az eszéki csapa­tot. — Évek óta szép hagyomány: testvérmegyénk fiataljait némi munkára és némi kapcsolatte­remtésre, barátság-kötésre ven­dégül látjuk. S őszintén mon­dom: nem is tudom, hogy mi a fontosabb. A kukorica címe- rezése nekünk, az emlékek, ba­rátok gyűjtése nekik. A nemzetközi tábor július 27- től — azaz tegnaptól — augusz­tus 8-ig tart. Minden országból közel 20-20 fiatal vesz részt a. kukoricacímerezésben, s a tá­borozás után a KISZ Baranya megyei Bizottsága fenyvesi tá­borában „pihenhetik ki" a fá­radalmakat. Természetesen a külföldi fiatalok előtt még több program is nyitva áll: sportna­pokat, különböző táncos este­ket, harkányi fürdőzést és pé­csi városnézést is szerveznek számukra. VARGA LÁSZLÓ, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára : — Ma hajnalban érkeztek ha­za a baranyai fiatalok Bulgá­riából: két hétig a szliveni barackot szedték. A cseretábo­roztatás schwerini akciója az ottani fagazdaságban fenyő- csemetézést hozott, s augusz­tus 1-én indul egy újabb épí­tő csoport Jugoszláviába: ezek igazi építő — útépítő — munká­kon vesznek részt Eszéken. A kérdés kézenfekvő: vajon mennyire veszik komolyan ezek a fiatalok a munkát? SPEIDL FERENC: — Mi, gazdaságiak nagyon jó véleménnyel vagyunk róluk. És hogy mennyire figyelnek a munkájukra, arra a legutóbbi eszéki ifjúsági delegáció láto­gatásakor kaptam példát. A de­legáció vezetője megkérdezte: mennyi kukorica termett azon a táblán, amelyet az elmúlt év­ben az eszéki fiatalok címerez­tek. Kozma F. A DDGáz várja a megrendeléseket A központi műhelyben szerelik o helyszínen javítható gázkészü­lékeket. Fotó: Szokolai Szolgáltatás féláron vei és Szárazajtai János gép­kocsivezetővel indultam tegnap délelőtt az FT 19-39 rendszámú URH-s Zsukkal a Semmelweis utcai címre. A főbérlő elsorol­ja észrevételeit: gáz szivárog a mérőórából, kormozva, nagyot lobbanva gyújt a vízmelegítő. A gázórából szivárog az olaj, megígérik, hogy délután kicse­rélik: a Hévíz-bojler kazánja alapos tisztításra szorul — ál­lapítják meg. Az alagsori mo­sókonyhában vízsugárral kimos­sák a lamellák közé rakódott kormot. „Ha bevisszük a köz­ponti javítóba, lényegesen töb­be kerül" — közli Lehota. Gyors és jó munka, udvarias, segítőkész szerelő, olcsó ár. (A felhasznált anyagra, a tisztítá­son és üzemzavar elhárításon kívül egyéb javításra viszont nem ad kedvezvényt a vállalat.) Huszonhaton dolgoznak na­ponta reggel 6 órától 21-ig, négy URH-s gépkocsival vagy gyalogosan keresik fel megren­delőiket. Tavaly Pécsett majd 20 000 fűtőkészüléket és vízme­legítőt, több mint 26 000 főző­készüléket felügyeltek, javítot­tak, ellenőriztek. A téli csúcs- időszakban volt, hogy napon­ta 400 bejelentés is érkezett. Csoda-e, ha nem tudtak min­den- hibát azonnal kijavítani? Nyáron meg jószerint alig volt karbontartósi-javitásj mun­kájuk. A DDGáz-t tehát a kény­szer vitte rá az 50 százalékos akcióra: csökkenteni a téli haj­rát és szerelőiknek biztosítani a folyamatos munkát. A sze­relőnek anyagilag sem mind­egy, hogy hozza-e a normát. A vállalat — két nyári szezon tapasztalataira alapozva július 1-től idén is megadta nekünk a „félárut”, a fogyasztók nagy része stencilezett levelet kapott. Hogy megéri-e a fogyasztó­nak? Azt hiszem, ez fölösleges kérdés. És nemcsak az 50 szá­zalékos díjtétel miatt. Mert aki most végezteti el a kedvezmé­nyes karbantartást, az a fűtési szezon indulásával sem jön za­varba. A javításra a garancia az első üzembehelyezéstöl szá­mít — és két hétig érvényes. Érdemes tehát a kánikulában telefonon (10-111, 14-400), vagy levélben megállapodni a gá­zosokkal, mikor is jöhetnek el­végezni a kedvezményes kar­bantartást. M. L. Az előrelátó ember a nyári kánikulában sem feledkezik meg a hűvös-hideg őszi—téli na­pokról. Az embernek még köny- nyebb. ha előrelátásával a hol­napra gondolva mór ma pénzt takarít meg ... Az őszi-téli csúcsidőszak előtt a gázkészülék használóinak már a harmadik nyáron kínál 50 százalékos karbantartási, hiba- elhárítási díjkedvezményt a DDGáz Baranya megyei Üzem- igazgatóság városi gázszolgál­tató üzemének hibaelhárító rész­lege. A premier időszakában 1000, tavaly már 3000, idén jú­lius 1-től eddig félezer fogyasz­tó élt ezzel a lehetőséggel és remélhetően szeptember 15-ig a tavalyi csúcsot is megdöntik. Lehola László javító szerelő­„Éjjel az omnibusz tetején ..." Vári Éva és Vizi György kettőse. mitől rekedtes olykor a hangja, s hogy a Pécsi Balett orvosa kétnapi némaságra ítélte. S hogy előadás előtt és közben Vári Éva begyulladt hangszálait kezeli,.. Dehát ez a színészsors. A té­teket vállalni kell. Akkor is, ha igen nagyok. Helytállni kell... Emberül. W. E. Ilii lives Rica Maca: Vári Éva Megjelenése, mozgása, szín­padi beszéde jelenlétet sugá­roz, s ha jól „bejön" a szere­pe, átforrósodik körülötte a le­vegő Szüntelenül vibrál, hol erősebben, hol kevésbé, aho­gyan a szituáció, s benne a színpadi személy helyzete, funk­ciója éppen megkívánja. Kaposvárott kezdte a pályát, Lehoczky Zsuzsát váltva a szub- rett szerepkörben, majd Pécsre hívták. A közönség Elza (My fair Lady), Anita (West side story), Marcsa (Mágnás Miska) szerepében és operettek hosz- szú sorának szubrettjeként is­merte és szerette meg. Humo­rában mindig volt valami egyé­ni hang, ami főleg a hetvenes évektől tudott igazán sok szín­ben fölszikrázni. Egyre több prózai darabban is szerepet ka­pott, s ennek a tíz évnek a táv­latában alakult ki egyéniségé­nek az a jellegzetes fanyar, kesernyés, gyakran ironikus hu­mora, ami nemcsak vígjátéki vagy más prózai szerepeiben, de mind gyakrabban a szubrett alakjában — a feladat konven­cionális elvárásain túl — is ész­lelhető. Játszott könnyű vérű vagy feslett erköcsű nőcskéket, kikapós polgárasszonyokat; Shakespeare, Tamási Áron, Pás- kándi, Molnár, Faydeau és má­sok darabjaiban; de volt apá­ca, munkásnő, kurva; musical­ben gyilkos bárénekesnő, és hosszan sorolhatnánk. Egy va­lami azonban mindegyikben kö­zös, ami még az élet legmé­lyebb rétegeiben botorkáló alakjaiban is felvillan. Az em­berség kisebb vagy nagyobb szikrája. Valami nehezen meg­fogalmazható, szemérmesen kendőzött jóság; valami szkep­tikus vágy a szebbre, tisztább­ra a meglevőnél; valami tragi­kusan mély emberi rezdülés egy-egy érdes vagy obszcén ki­szólása, cinizmusa vagy keserű kifakadása mögött. Olykor egyetlen ilyen — spontánnak ható — fénynyalábnal rádöb­benünk: mi is lakik igazán egy emberi lélek mélyén. Miért mindezt épp most em­líteni, a drámai elemzés ko­molyságával? Azért, mert en­gem megragadott valami eb­ben a Zerkovitz-féle Rica Ma­cában, aki — nevének csengé­se után is — nem több, mint egy kis orfeumtündér, konzum- csaj, aki egy jó vacsoráért akárkivel lefekszik. Azután elég, kiég, elmegy kofának a „josef- stadt"-i piacra .. . Most még ragyog, elegáns, fölényes, rá­menős. Egy pontig. Rica Maca szerelmes, mint egy bakfis. Re­ménytelenül, Dorozsmay Pistá­ba, aki legfeljebb havernak te­kinti. Sablonos „szitu" a javá­ból, nem is figyelnénk oda —, hiszen nem is ez a lényeges —, ha néhány pillanata nem kész­tetne rá. Rica Maca néhány kesernyés viccbe fojtja a bá­natát. Lerázza, mint kutya a vi­zet. S miközben tréfál, szabad­jára engedi jókedvét, rájöhe­tünk, hogy ennek a kis kokott- nak tartása van. Emberi tartó­sa, női tartása. S ennyiben (is) több, mint amennyit egy szub- rettől elvárhatnánk. Azután középre penderül, táncol, dalol a partnerével; vé­gigsétál a zenekari árok pere­mén, a közönség sorai között. Vass Lajos babérjait tépegetve — már várom, hogy elrikkantja magát: „Kapjanak bele!”...— megénekeltet bennünket, szik­rázik jókedvében. Azt már nemigen tudhatjuk, 5 A Zrínyiász első kiadásának élethű feltámadása A z Akadémiai Kiadó és a Magyar Helikon kellemes meglepetést ké­szített az idei könyvhétre az igényes olvasók számá­ra: Zrínyi Miklós súlyos ve­retű eposzának, a Szigeti veszedelemnek 1651-ben nyomtatott szövegét adta kézbe a Budapesti Egyete­mi Könyvtárban őrzött pél­dány fotómásolatában. Nem a közismert cím áll a költemény élén, hanem az eredeti: ADRIAI TENGER­NEK SVRENAIA, GROFF ZRINI MIKLÓS. Különleges élményt jelent a 330 évvel ezelőtti szöveg olvasása, nemcsak a régi betűk vi­zuális ízlelgetése, hanem a teljes szöveg összbenyomá­sa is. A negyedfél század­dal korábbi helyesírást is gyorsan megszokja a szem és az értelem. Még a sza­vak és rímek zamatát is fenséges bájjal közvetíti ez a ritkaszép fakszimile ki­adás. A kötethez külön füzet­ben Kovács Sándor Ivón, jeles Zrínyi-kutatónk irt magvas utószót, melyben tudományos alapossággal nyomon követi Zrínyi Miklós verseskönyvének kiadás­történetét, és ismerteti nemcsak a fényképmásolat alapjául szolgáló példányt, hanem a többi húszegyné­hány fennmaradt példányt, sőt a fontosabb kézzel írott másolatokat is. Bár az ösz- szes ránk maradt példányt ő sem láthatta, de a közve­tett úton hozzáférhető ada­tok segítségevei jól érzékel­hetően jelezni tudja az eposz olvasottságának, népszerűségének irányait. Zrínyi a magyar nemes­ségnek dedikálta munká­ját, s elsősorban valóban osztályos társai őrizték, ol­vasták, jegyzetelték köny­vét — még életében. A kö­tet Olmützben, a mai Olo- moucba került példányá­ban, a szöveg előtti tiszta levélen maradt fenn Gróf Pázmány Miklósnak, Zrínyi Miklós tanulótársónak, Páz­mány Péter kardinális uno­kaöccsének verse. Ugyancsak Kovács Sán­dor Iván utószavából is­merjük meg azt az érdekes felfedezést, hogy a Szigeti veszedelem tizenöt éneké­ben a versszakok száma: 1566, tehát a strófák ösz- szege megadja azt az év­számot, amikor az eposz cselekménye lezajlott. A csodálatosan szép fakszimile kiadás Bé­késcsabán, a Kner Nyom­dában készült diósgyőri bordázott, merített utánza- tú, hófehér papíron. Az eredeti mintákkal préselt műbőr kötésű könyvet és az utószót tartalnazó füze­tet a katonaköltő Zrínyi Miklósnak az arcképével ellátott védődoboz foglalja magába. Kétségtelen, hogy a szép kiállítású könyv nemcsak a könyvgyűjtőknek, hanem a régi magyar irodalmat ked­velőknek is maradandó örömöt fog okozni. A szi­getvári Várbaráti Kör ké­résére az Akadémiai Kiadó a szigetvári várnak 50 pél­dányt küldött belőle, hogy az igényes várlátogatók az eposz cselekményének a színhelyén megvásárol­hassák. Ára: 200 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom