Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-04 / 181. szám
1981. július 4., szombat Dunántúlt napló 3 Baranya utolsó volt (vx országban A termelőszövetkezetek differenciálódását előidéző okok közül a legújabb tudományos elemzések négy tényezőt emelnek ki; a föld minőségét, mint adottságot, az eszközellátottságot, mint a gazdálkodás megvalósítását elősegítő tényezőt, a vitathatatlanul eredményjavító szerepet játszó kiegészítő tevékenységet és végül a szakember-ellátottságot, mint az eredményes vagy eredménytelen gazdálkodás egyi döntő tényezőjét. Javul a szakemberellátottság a tsz-ekben 350 hektár jut egy szakemberre Mérsékli a differenciálódást Ügy tűnik, ez utóbbi szerepet Baranyában kissé későn, valójában csak az utóbbi két-há- rom évben ismerték igazán fel. Az országos átlagot meghaladó termelési eredmények, a megye kiváló búza, kukorica termésho. zamai, hosszú ideig elfedték ezt a gyenge pontot. Ebből eredően egy olyan hamis felfogás alakult ki, hoqy a magas terméshozamok és a szakember-ellátottság színvonala között nincs számottevő összefüggés. Mindez az átlaghozammal, vagyis a ‘mennyiségi szemlélettel függött össze. Ma azonban, amikor a mennyit helyett a mennyiért kérdése került előtérbe, mind többen ismerik fel, hogy a végletesen rossz eredményeket produkáló gazdaságok előrelépését elsőként a vezetés, szakvezetés színvonalának emelésével lehet javítani. Ezt a felfogást igazolják azok a gazdaságok, amelyek már a hatvanas években felismerték a fejlesztés módját, és megteremtették ehhez a szakmai vezetés feltételeit, s ezzel olyan előnyre tettek szert, ami azóta csak fokozódott. A differenciálódás kezdete ezekre az időkre nyúlik vissza. A be. vezetőben említett négy tényező közül az emberi tényező az amivel a differenciálódás leginkább mérsékelhető, A közös gazdasáqok felsőszintű szakembereinél országosan nemzedékváltás van, amelyre az a jellemző, hog^ a nyugalomba vonuló 60 év körüli nemzedéket 30—40 év körüli nemzedék váltja fel. A felső- és középszintű nemzedékváltás minőségjavulással jár együtt. Baranyában e téren az országosnál nagyobb hátrányt kell behozni. E körülményre egy 1979- ben — az egyik országos lapban — megjelent újságcikk hívta fel a figyelmet. A cikk megállapítása, hogy az 1000 hektár termőterületre jutó felsőfokú végzettségű szakember-ellátottságban Baranya a 18. helyet foglalja el, s csak Szabolcs megyét előzi meg. Többen is vitatták e statisztika realitását, mondván, a megye egyszerűbb agrárstruktúrája, az egyoldalú gabonatermelési szerkezet nem is igényel annyi diplomást. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya feltérképezte a megyét, s megkezdődött az úgy. nevezett fehér foltok felszámolása. Célul tűzték ki. hogy 1985-re Baranya termelőszövetkezeteiben 200—250 hektár termőterület jusson egy felsőfokú végzettségű szakemberre Hol tartunk ma? Az állami gazdaságoknál 150 hektár, a tsz-eknél jelenleg 300—350 hektár az egy diplomás szakemberre eső terület. A szóródás azon. ban meglehetősen nagy. Van olyan tsz, ahol 1000 hektárra ötnél több szakember jut, de a fehér foltokon kettőnél kevesebb. Ezek a fehér foltok Gödre, Abaliget, Komló, Hidas, Dobsza, Sellye és Kémes, Míg 1978-ban 611, addig 1980 végén 711 szakember dolgozott a megye termelőszövetkezeteiben. A létszámnövekedés két év alatt 100 fő. A kívánatos létszám 1009 fő lenne, a hiány így 355 fő. Ha az 1009-es létszám kialakult, akkor a megye szövetkezeteiben 250 hektár termőterület jut majd egy szakemberre. Két év alatt tehát 100 új szakember állt munkába. Az összes létszámon belül a 30 éven aluliak aránya 350 fő, százzal több mint 1979-ben. Tehát a fiatalodási folyamat is megindult. Bár fogadtatásuk és beilleszkedésük nem mindenütt zökkenőmentes. A KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Megyei Tanács és a Tsz Szövetség 1980 február-márciusában találkozókat szervezett a mezőgazdasági üzemek 30 év alatti diplomás szakemberei részére. Ezeken kiderült, hogy a pályakezdők többsége súlyos lakásgondokkal küzd. Legtöbben szülőknél laknak, kettő vagy több gyermekkel is, kisebb számban szolgálati lakásban, albérletben. A saját lakáshoz jutás rendkívüli erőfeszítéseket követel a pólya, kezdőktől. Beilleszkedésüket nehezíti, hogy a legtöbben nem kapnak komoly szakmai feladatot. A gyenge adottságú termelő- szövetkezetekben — számuk megyénkben 16 — különös gond a szakemberek letelepítése. Érthető, ha nagyrészt ezek a tsz- ek tartoztak korábban is, de még ma is a fehér foltok közé. Hátrányos helyzetük enyhítésére állami támogatást kapnak a szakemberek fizetésének kiegészítésére, üzemi lakásépítésre, tanulmányi ösztöndíjak folyó, sítására. A megyei támogatási keret évente 2—3 millió forint. Ez évente 70—90 szakember támogatását teszi lehetővé. A támogatást a termelőszövetkezetek maradéktalanul igénybe is vették. Különösen jól éltek ezzel a lehetőséggel a szentlászlói, a drávafoki, egyházashozári, a'két- újfalui és a felsőszentmártoni tsz-ekben, ahol összkomfortos, két vagy többszobás lakásokat építettek a szakembereknek. Ezekben a szövetkezetekben ugrásszerűen javult a szakember- ellátottság s ma már eléri, sőt egyes helyeken meg is halao- ja a megyei átlagot S ez az évről évre javuló termelési ered.- ményeikben is tükröződik. Egyetlen szolgálati lakás támogatása félmillió forintot von el a megyei keretből. Évente legfeljebb két-három lakás épülhet fel, hogy a megyei keret fedezhesse a fizetéskiegészítésre. tanulmányi szierződésekre adható támogatás összegét is. Ez év januárjától szigorúbb feltételekhez kötötte a rendelet a támogatást. Ezentúl egy-egy gyenge tsz legfeljebb öt szakembernél veheti igénybe a kedvezményt, s a szakembereknek írásban kell vóllalniök a hatodik ötéves tervben rájuk váró feladatok teljesítését. A tsz-ek szakember-ellátottsága szakmák szerint is meglehetősen differenciált. Megfelelő az ellátottság növénytermesztési, növényvédős szakemberekből, gépészmérnökökből és üzemmérnökökből, jogászokból. Míg állatorvosokból tapasztalható bizonyos fokú ellátatlanság — minden második tsz-re jut csak állatorvos. A legkritikusabb helyzet változatlanul a számvitel területén van. Mindössze 22 közgazdasági egyetemet és számviteli főiskolát végzett szakember dolgozik jelenleg a 62 tsz-ben A Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felhívására a termelő- szövetkezetek kedvezően reagáltak. E szerint a hatodik ötéves terv során,'hatvan számviteli szakembert kívánnak beiskolázni, hetet egyetemre, 53-at pedig főiskolára. A gyors intézkedés igényét mutatja, hogy a következő tanévben 31 szakembert küldenek a Zalaegerszegi Számviteli Főiskola levelező ka. rára, 32 főt pedig mérlegképes tanfolyamra. Ha a szakember-ellátottság differenciáló tényezővé lépett elő, akkor még mindig legolcsóbb befektetés a kvalifikált, ambiciózus szakemberek munkába állítása. Nemcsak legfelsőbb szinten, de ágazatvezetői munkakörökben is. Sokszorosan megtérül ez a termelési színvonal emelkedésében, az adottságokhoz alkalmazkodó, eredményesebb gazdálkodás megteremtésében. — Rné — Példával szolgál-e Siklós? A Velox nevű csehszlovák hőszigetelő zsaluzással kísérleteznek a siklósi építők. A Szegedi Tervező Szövetkezet nemrég kopogtatott a Siklósi városi Tanács építési osztályán, hogy egy modern, hőtechnikai elvárásoknak is megfelelő zsaluzási eljárást szeretne bevezetni az országban csehszlovák tapasztalatok alapján, és a siker érdekében a siklósi belváros rekonstrukciós tervének az elkészítését is vállalta. A tanács készséges volt és megnyerte az ügynek a vállalkozói kedvéről hires helyi Épszövöt és a Városgazdálkodási Vállalatot is. A nyírségi Vaján a szegediek irányításával 48 lakás már így épült fel, míg a közeli Baján egyéni erőből a helyi Lakásberendező Építőipari és Vasipari Szövetkezet szakmai irányításával így alakítottak ki kétszinszigt saluzfl iptilö li stelö issal ■kasok Bevezetés előtt a Velox-technológia tes családi sorházakat. Az országban másutt még nem próbálták ki az újdonságot. A Prága melletti erdőgazdaság az eldobásra szánt aprófa- hulladékot összeőrli, betonnal keveri, gőzöli, préseli és ebből meghatározott méretű, vastagságú zsaluzó felületet hoz létre. A Velox-zsalutáblák kitűA Pécsi Épitőipari Szövetkezet dolgozói építik Pécsett, a Kulich Gyula utcában az új óvodát Hogyan tovább, baranyai építőipari szövetkezetek ? A hét baranyai épitőipari szövetkezet tevékenységében változás következik be a mostani tervciklusban. Terveik egyértelműen mutatják, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakhoz képest a VI. ötéves tervben csökken a lakásépítés nagyságrendje, s eltolódik a fenntartás, karbantartás, felújítás felé. A 2370 dolgozót foglalkoztató szövetkezeti építőipar az elkövetkezendő öt esztendőben mérsékelt növekedéssel számol: 1980-hoz képest 18 százalékos termelési érték emelkedést terveztek 1985-re, mely igy várhaáan eléri majd az 587 millió forintot A növekedés azért nem dinamikusabb, mert a fenntartási munkák igényesebbek; s az árbevétel is kevesebb. A szövetkezetek létszámot nem tudnak növelni, s bármilyen elcsépelt is a szó, a növekedést „csupán” a munka hatékonyságával tudják növelni, mert a létszám mellett gépi fejlesztésre is kevesebb pénz jut. Ennek pedig az az oka, hogy a fenntartások, felújítások nagyobb készletet követelnek, melyek lekötik a szövetkezetek fejlesztési alapjait. A rekonstrukciós munkák mellett központi kérdés a lakosság felé történő szolgáltatási igények maximális kielégítése. A Mohácsi Építőipari Szövetkezetnél csak minimális mértékben tudnak bért fejleszteni, így ötszázalékos létszámcsökkenéssel számolnak. A megye legnagyobb szövetkezeti lakásépítője 500 lakást ad át öt év alatt Mohácson. Ezen kívül zömmel termelőszövetkezeteknek végeznek építőipari kivitelezést. Náluk a lakossági szolgáltatás nem jelentős. A mohácsiak 20 millió forinttal fejlesztik gépparkjukat, igy a hatékonyság színvonalának erőteljes javitósa mellett ezzel igyekeznek pótolni az eltávozó munkaerőt. A szövetkezet 138 millió forint termelési értéket tervezett a tervidőszak utolsó évére. A Sásdi Építőipari Szövetkezet idén befejezi a sok problémát okozó komlói piramisház építését, s ezután lakásépítési tevékenységük nem lesz számottevő. Sem létszámnövekedéssel, sem -csökkenéssel nem számolnak, azonban szakmunkáshiány miatt komolyak a gondjaik a szakszerelő munkáknál. A szövetkezet tevékenységében számottevő lesz a komlói tanácsi lakások tatarozása, melynek során a homlokzatokat és tetőszerkezeteket újítják fel. Növelni szeretnék a nyereségüket, s 1985-ig az építőiparban átlagos nyereségnagyságot kívánják elérni, A Siklósi Építőipari Szövetkezet 1985-re 34 millió forintos termelési értéket tervezett. Építőipari tevékenységükön belül a lakásépítés ötven százalékban részesedik. Felújításokat és tatarozásokat főleg Harkányban és Siklóson végeznek. Biztos, jól gazdálkodó egység, terveik megalapozottak. A Szigetvári Építőipari Szövetkezet idén befejezi lakásépítési tevékenységét. Munkájuk középpontjában ezután a felújítások szerepelnek. A megye leggyengébb építőipari szövetkezetének tervei között kiemelt helyen szerepel a háttéripar, ezen belül is az asztalosipar fejlesztése. A Pécsváradi Építőipari Szövetkezet azonos létszámmal igyekszik megoldani feladatait. Ök is zömmel tatarozási munkákat végeznek majd. de 51 lakást is felépítenek. Legnagyobb munkájuk a pécsi TÜZÉP-szék- ház kivitelezése. A szövetkezet tevékenységében nagy szerepet játszik az építőanyagipar, ezen belül is a mozaiklapgyártás. A pécsváradiak 1985-re 110 millió forintos termelési érték elérését tervezték. A Pécsi Épitőipari Szövetkezet befejezte a lakásépítést, s teljes egészében átállt lakásfelújításokra. A szövetkezet egyik főszereplője a pécsi belváros rekonstrukciójának, valamint az újmecsékaljai felújításoknak. Egyik érdekes munkájuknak ígérkezik a pécsi várostörténeti múzeum kialakítása. Szeretnék, hogy a pécsi rekonstrukciós munkavégzés arányában kapjanak fejlesztési pénzt a városi tanácstól. A szövetkezet vállalta a pécsi Kulich Gyula utcai 150 személyes óvoda kivitelezését. Tevékenységükben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a lakossági szolgáltatások. A Pécsi Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet igen dinamikusan fejlődik, létszám- növekedést is terveztek. Ök főleg intézmények, iskolák karbantartását végzik, de jelentős á lakossági szolgáltatásuk is. A lakossáqi iqényeket kielégítik. A közeljövőben bevezetik az átalánvdíjas vízvezeték-szerelést, mely a maga nemében országosan is új kezdeményezés. Az ÉLISZ 1985-ben 83 millió forintos termelési értéket szeretne produkálni. R. N. nőén szigetelnek és a közéjük bedöngölt betonfalat megóvják a hőingadozástól, vagyis nem engedik ki a szobameleget, és a hideg levegő sem szivároghat be. Az ÉMI eddigi felmérései szerint sehol az országban nem találtak biztonságosabb szigetelő felületet. A zsaluzófelület rajta marad a falon és erre vakolnak, festenek. Előnye még, hogy köny- nyű, gyorsan szabható és az építkezésnél elég egy kőműves, aki irányítja a segédmunkásokat. Nem igényel különösebb gépi beruházást, és szűk helyen is elférnek a kivitelezők. Az igaz, hogy nem lesz olcsóbb a lakás, ugyanis a Velox-külön- legesség négyzetméterének az ára több mint száz forint. Az ÉMI minősítése most van folyamatban, de az ÉVM az új technológia elterjesztését szorgalmazó Szegedi Tervező Szövetkezetét máris megbízta, hogy 150 lakás tervezésénéf maximálisan vegyék figyelembe ezt a hőszigetelő zsaluzási eljárást. A szegediek szeretnék, ha Siklós segítségével a Dunántúlon is fokozódna a Velox népszerűsége. Ilyen értelemben a siklósi Épszöv és a Városgazdálkodási Vállalat a dunántúli gesztor szerepét is betöltheti amennyiben az együttműködésben kezet nyújtanak és a tanács valóban nem zárkózik el az anyagi támogatástól. A Városgazdálkodási Vállalat már most áttér a Veloxra a belvárosi emeletráépítéseknél, tetőtér-átalakításoknál, és nem tartja fontosnak egy központi betonkeverőüzem létesítését. Az Épszöv viszont szorgalmazza a keverő kialakítását és a betonszállítás zavartalanságát is fontosnak tartja. A létesítmény megépítése félmillió forintba kerülne, és ez az ösz- szeg elvinné az összes, évenként esedékes fejlesztési tőkéjüket. Most még nem vágnak bele a Veloxba, mivel 1984-ig készek az építkezési tervek a hagyományos falazási módszerek figyelembevételével. A teljes kiállást az új technológia mellett csak bizonytalanítja az a tény is, hogy tartanak a segéd- és betanított munkaerő hirtelen és kiszámíthatatlan kicserélődésétől, amire az elmúlt években többször is volt példa, és épp emiatt nem sikerült korábban egy másik technológia következetes szószólójává lennie a szövetkezetnek. De ezenkívül szerintük a kézi betonkeverés nem célszerű, és csak a betonpumpával való falemelés hoz kiváló eredményt, bár ez a művelet a költségeket megnöveli. Nem mindegy, hogy Siklóson milyen sorsra ítéltetik a Velox. A helyi tanács szervező- és meggyőző képességén múlikr hogy a Városgazdálkodási Vállalat és az Épszöv valóban együttműködjön a technológia fejlesztésében, a Velox zsaluzó anyag folyamatos beszerzésében, sőt egy új betonkeverő központ létrehozásában is. Csuti János
