Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-27 / 204. szám
Egy félvér 320000 forintért kelt el Skála-EXPO Pécsett is? Könnyebb árubeszerzés a kiskereskedőknek Az elmúlt évben a karácsonyt megelőző vásárlási láz idejére nyitotta meg a Skála-COOP a kőbányai vásárvárosban Skála-EXPO néven a raktáráruházát. A kezdeményezésnek óriási sikere volt. Bár a budapesti időszakos Skála-EXPO-ban bárki vásárolhatott — magánvevők is — a fő feladata mégiscsak az volt, hogy a konténerekben és polcokon kirakott árukból kiskereskedők utánjárás, telefonálgatás vagy megrendelő levelek küldözgetése nélkül egyhelyen mindent, azonnal beszerezhettek boltjuk számára. Az árunak a boltba való jutása ily módon leegyszerűsödött és ennek előnyeit nem kell különösebben ecsetelni. Épp ezért a Skála-COOP az ország több területén szeretné létrehozni ezeket az árubeszerző raktárközpontokat Iqy a dél-dunántúli régióban Baranya, Tolna és Somogy megyében is. Ennek szervezője és kézbentartója a Skála-COOP-pal együttműködve a Baranya megyei Universum Szövetkezet lenne. Első lépésként - már a közeljövőben — Dombóváron alakítanak át egy jelenlegi bútorraktárt. Dombóvár majdnem egyenlő távolságra van a három megyeszékhelytől, és ez a központi fekvés teszi ezt indokolttá. A későbbiekben az Universum Szövetkezet Pécsett js létrehoz raktáráruházát, átmenetileg meglévő raktárakat bérelne erre a célra időszakosan. Későbbi tervekben szerepel egy állandó épület felépítése, a Petőfi- laktanyával szemközti területen. S. Zs. Dobókocka — mégsem játék Makromodul panelcsalöd ■ Mecénás a DÉDÁSZ, megálmodó a DTV, gyártó a SAÉV ■ Variációs lehetőségei szinte korlátlanok E gy ötletes, országosan és más célra is felhasználható(l) dobókocka-ház gyártót keres..." — adta hírül a HDN 1979 áprilisában a paneles transzformátorházak építésével kapcsolatban. Családi vállalkozás Kétezer gyümölcsfa egy kertben Barackos az egykori szántóföldön Somogysárdi versenylovak Api szinte mindent megnyert Azóta már van gyártó, éspedig a SÁÉV siófoki poligonüze- me. És újabb közlés: egy megvalósult ötlet vevőt — beruházót, felhasználót, igénylőt - keres. Ez esetben is érvényes a mondás: a kocka el van vetve. Igen. A dobókocka-ház. Megvalósításával kiszabadították a szellemet a palackból. Az eredetileg transzformátorháznak tervezett kockaház paneléiből, helyesebben panelelvéből a Dél-dunántúli Tervező Vállalat szolgálati találmányából tetszés szerint összerakható: gáznyo- más-szabályozó berendezés épülete, hőközpont, kereskedelmi és szolgáltató pavilon, földszintes, aránylag kis alapterületű vendéglátóipari egység. De ha a 3,65X3,65-ös paneleket a tervező - Vida József - megálmodta 3X3 méteres panelekkel variálják, akár óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, gyógyszertár is felállítható napok aiatt, minimális helyszíni tereprendezési munkával, külső karbantartási igény nélkül. Tehát napok alatt, és a falpanelekhez képest féláron . . . A lehetőség adott, kivitelező von, már csak az igények hiányoznak. De hogy is született ez a makromodul családterv? Az ötletet a DÉDÁSZ adta — kényszerből. Megnyugtató megoldást kerestek, hogy a panel városrészek hagyományos téglaépítésű transzformátorházainak kivitelezési késedelme ne veszélyeztesse a lakóházak átadását. (Elektromos energia nélkül ugye mégse lehet beköltözni az aránylag rövid szerelési határidejű panelhózakba.) A BÉV kőműveskapacitás hiánya miatt egyre gyakrabban került időzavarba — épület nélkül a DÉDÁSZ sem szerelhetett trdnszformátort. A DÉDÁSZ a Magyar Villamos Művek Tröszt támogatásával országos pályázatot hirdetett — akár könnyűszerkezetes, műanyagvózas vagy panelos — előregyártott, a helyszínen könnyen, kevés élőmunkával szerelhető és karbantartást nem igénylő épületek tervezésére, gyártására. A tervpályá- zct nem járt sikerrel - maga a terv mégis megvalósult. A DÉDÁSZ megbízta a DTV-t, mivel a BÉV által javasolt falpanelos épület ára túlontúl drágának találtatott. Vida József tervező megálmodta a dobókocka-házat, melynek variációs lehetőségei szinte korlátlanok. Tehát a tervek elkészültek, már csak kivitelezőt kellett találnia az áramszolgáltatónak. A SÁÉV vállalta. A DÉDÁSZ - anyagiakat nem kímélve — legyártatta o sablonokat a budapesti ÉPGÉP-pel. A gyártás megkezdődött. Augusztus végéig Pécsett két ilyen trafóházat ad át elektromos szerelésre készen a gyártó a DÉDÁSZ-nak. A bemutatkozás várható sikere bizonyítja az előzetes elképzeléseket. A SÁÉV mindenesetre szeretné az egész ország trafó- házigényét kielégíteni. (A DÉDÁSZ igénye évente 18—25 „dobókocka".) Mi az előnye a 8 centi fal- vastagságú panel elemeknek? Egy dobókocka-ház 10 falelemből és a két dobókockát középütt összefogó U elemből áll. A hagyományos 5-6 hetes építés helyett ez a helyszínen néhány nap alatt összerakható. Murányi László A Dél-Dunántúl legnagyobb, magánkézben lévő szőlő- és gyümölcskertjében, Pécsett 2000 gyümölcsfa található. Húsz faj és ötször-ennyi fajta. Az 1700 őszibaracktő között van amerikai, angol, francia fajta is. Különlegesség a japán pogácsa alakú barack. A 66 éves dr. Velin István állatorvos 22 éve telepítette két és fél hektáros őszibarackosát szántóföldre, a Laufer-csárda közelében. Előtte oz összes elérhető hazai szakkönyvet átnézte. és talajvizsgálatot végeztetett. Befektetett 150 000 forintot és nem izgatta, hogy csődöt jósoltak neki, mondván, az őszibarackot termeszteni csak a Mecsek-oldalban érdemes. Egy évtized múlva a befektetés megtérült és 1967-ben már 427 mázsa barackot szedtek le, de azóta is rendszeresen 200—250 mázsára kötnek szerződést a Zöldérttel. Korábban egy szezonban 4—6 vagon, a sorok között termesztett hagymát, zöldséget, sárgarépát adtok el szintén a Zöldértnek. Napjainkban is bőségesen terem az Elberta, a Sampion, o Májusviróga, a Napsugár, az Aranycsillag, a Bársonypír, a Mariska, valamint a Miss Loló őszibarack. A 10 fajból és a 30 fajtából nagyüzemi termelési szinten több a múlté, de itt még gazdag termést hoznak. A fák ötven sorban. Mind egészséges, mert azonnal pótolnak: évente 100—120-at. Az állomány fele így is még az eredeti. A Hegedűs András-féle gyógymetszést alkalmazzák és a gyufaszál vastag hajtásokat ottjártunkkor épp ritkították. A fákat 9—10-szer, míg a szőlőt 13—14-szer permetezik és amikor a 60 hektós ciszterna kiürül, akkor autóval ballonban hozzák a vizet. A gyümölcsösben újabban nem kapálnak, csak kaszálnak és a levágott zöld növényzetet komposztnak teszik a fák tövébe. A kétszáz méter hosszú mun- kautat tucatnyi fajtából álló szőlősor övezi és némelyik tőkén több kilós fürt csüng. A gazda o szőlőtermesztési kedvtelésének a Névtelen utcai, volt téglagyári parlagon hódol, ahol három éve 200 000 forinttól vállalkozott és tavaly az 1400 négyszögölről 100 mázsa szőlőt szüretelt. Mind Zalagyön- gye. A két földterület sokfelé darabolva telekkönyvileg a családtagok és a rokonok között, akik a munkát Velin István szakmai irányításával végzik, kalákában így egy érdekes családi vállalkozásról van szó. Velin István örökké „háztájis” ötleteket valósított meg, így megalakított egy feketeribizli- termesztő szakcsoportot, megszervezte hazánk első nyúlte- nyésztő szakcsoportját,'létrehozta Baranya első szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoportját, amely szakszövetkezetként országos modellnek számított. Épített egy ezer férőhelyes tyúkólat, tenyésztett fürjeket. Sikerrel próbálkozó, vállalkozó ember. Csuti János A lovakat nagyon kell szeretni, de keményen kell velük bánni, foglalja össze több évtizedes tapasztalatát Rádoki József, a Kutasi Állami Gazdaság somogysárdi ménesének a vezetője. A versenyló-tenyésztés neves szakembere büszkén vezet körbe a ménesben, ahol jelenleg 159 szebbnél-szebb paripát gondoznak, készítenek fel a versenyekre. — Somogysárdon nem volt különösebb hagyománya a ló- tenyésztésnek, amikor 1953-ban elkezdték a Somsich kastély környékén, minden az alapokról indult. Kilenc évig önálló volt a ménes, 1962-ben került a Kutasi Állami Gazdasághoz. Azóta a somogysárdiak a lóversenyek világában komoly rangot vívtak ki maguknak. Bizonyíték erre Rádoki József irodájában a polcokon, vitrinekben látható szinte megszámlálhatatlan díj, kupa, serleg, letakaró. Pedig ezek csak töredékei a somogysárdi lovak dicsőségének. — Mi elsősorban ügetőlová- kat tenyésztünk, de ezenkívül telivérekkel és sport félvérekkel is foglalkozunk. Az ügetőlovaknál az ügetés tanított jármod, amire az ember kényszeríti. Nagy szakértelmet és kitartást igénylő munka, mellyel nálunk négyen foglalkoznak. Mi úgynevezett előidomítást végzünk. Több neves versenyló dolgozik a budapesti ügetőn, melyek tovább öregbítik a somogysárdi ménes hírnevét, így például Törvény, Fickó, Filozófus. Volt azonban egy Api nevű ló, mely szinte káprázatos eredményeket ért el. — Api úgy versenyzett, hogy ügetés közben többször hátranézett, hogy meggyőződjön mennyire vezet. Pályafutása során szinte mindent megnyert, amit csak lehetett. A ménesnek több mint 1,5 millió forintot hozott a versenyekről. — Hogyan kapják a lovak a nevüket? — Az ügetőlovaknál minden évnek meg van az ABC sorrendjének megfelelő betűje, így az egy évben született lovak nevének azonos a kezdőbetűje. A ménes ennek megfelelően három nevet terjeszt fel, s ebből választ ki egyet a Lótenyésztési Igazgatóság magyar méneskönyv vezetősége, íelivéreknél. azaz galopplovaknál, ha kanca születik, akkor az anyja nevének kezdőbetűjét, ha mén, akkor az apjáénak a kezdőbetűjét kell hogy megkapja. Félvéreknek mindig ,az apa nevének kezdőbetűjét adjuk. — A ménes az elmúlt évben a versenyeztetésből és az eladásból 5,2 millió forintos nyereséget ért el. Ha önöktől valaki versenylovat szeretne venni, mit kell tennie? — Magános hazai vásárlóknak mi nem adhatunk el. Külföldiek a bábolnai AGRÄRIA Külkereskedelmi Vállalaton keresztül fordulhatnak hozzánk. Eddig a legtöbb pénzt egy félvérért kaptuk: 320 000 forintért vette meg egy NSZK-beli üzletember. Roszprim Nándor ar Uj típusú házak panelből A Veszprémi Állami Építőipari Vállalat megkezdte házgyári paneljeinek fel- használásával az első családi sorházak építését. A nyolcvankét négyzet- méteres lakterülethez negyvenkét négyzetméteres garázs és hobbyhelyiség is tartozik. A képen: Az épülő sorházak
